Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-20 / 198. szám
1984. július 20., péntek Dunantmt Tlaplö 3 Pályakezdő pedagógusok Novemberre tető alá hozzák lakásukat Garzonmodul Beszélgetés leendő két lakéval Fogyatékos fiatalok komplex intézménye Pécsett Önálló életre nevelés Újabb munkalehetőségekre van szükség Az idei tanév végén 4670 pedagógus kapta kézhez a különböző felsőoktatási intézményekben a diplomáját; számukra több mint 8000 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a frissen végzettek 63 százaléka, több mint 2900 ifjú pedagógus vállalt munkát nevelési-oktatási intézményekben: kilencen felsőfokú, 412-en középfokú, 2405-en tanintézetekben, 128-an pedig a népgazdaság egyéb területein. Több mint 1700 friss diplomás sorsáról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon és egyetemeken. Tapasztalatuk szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettségükről szóló rendelkezést. A statisztikából kitűnik, hogy a legrosszabb a helyzet az óvónőknél és az egyetemet végzett középiskolai tanároknál. Ennek egyik oka, hogy a tanácsi óvodákban rendkívül alacsony alapbért kínálnak a pályakezdőknek. A fiatalok elsősorban a vállalati óvodák üres álláshelyeit pályázzák meg, kedvezőbb bér reményében. A középiskolai munkahelyek közül általában a fővárosi és egyes megyeszékhelyi gimnáziumok állásait már betöltötték. Viszonylag kevés a pályázó a szakközépiskolákba, a szakmunkásképző intézetekbe, a kollégiumokba, és az általános iskolák is még jelentős számban várják a szaktanárokat. Az alapbérek és a letelepedést segítő juttatások — például letelepedési segély, szolgálati lakás — az elmúlt évekhez képest kedvezőbbek. A javuló tendencia mellett ugyanakkor — képzettségi szintenként és egyes földrajzi területenként — jelentős a szóródás; mig a fővárosban, Pest és Komárom megyékben a pályakezdőknek felajánlott alapbér az országos átlag feletti — több mint 3000 forint —, addig Hajdú, Heves, Somogy és Vas megyékben az országos átlagtól való elmaradás a korábbi esztendőkhöz viszonyítva változatlan, nem egy esetben az 500 forintot is meghaladja. A legtöbbet a fővárosban és Pest megyében kínálnak az intézmények a pályakezdőknek. A következő hetekben — augusztus 15-ig — a fiatal pedagógusok a megyei tanácsok művelődési osztályainak segítségével közvetlenül az intézményekben adhatják be pályázatukat a még betöltetlen állásokra. Betöltetlen még országosan 490 óvónői, csaknem 1600 tanítói, több mint 1800 általános iskolai, 800 középiskolai és mintegy 90 zenetanári, valamint 250 gyógypedagógusi álláshely. Augusztus 15. után az iskolák csak a megyei, illetve a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályának előzetes engedélyével köthetnek munkaszerződést pedagógussal. Hlatky Endre és Balázsi! István ——* ■■ A z 1982-es újítási és ötletpályázat díjnyertes munkáját, a Garzonmodult még akkor, frissiben bemutattuk az olvasóknak, s azóta is többször írtunk róla, gyakorlatilag végigkísértük a terv sorsát, a megvalósulás felé vezető út különböző fázisait. Ma már arról számolhatunk be: az építkezni kezdők novemberre tető alá akarják hozni lakásukat. "" * i Mi kellett ehhez? Kellett, hogy annak idején a KISZ Baranya megyei Bizottsága meghirdesse a pályázatot. Már korábban elhatározták, hogy fiatalok magánerős lakásépítését támogatják. A városi tanács végrehajtó bizottsága Málom területén 38 telket jelölt ki erre a célra, s ezeknek tartós használatbavételi kijelölési jogát átengedte a megyei ifjúsági szövetségnek. A terület közművesítése tavaly elkészült. Ezután a 134 jelentkezőből kellett kiválasztani azt a harminc- nyolcat, akik itt hozzáfoghatnak házuk fölépítéséhez. Idén év elején a jövendő tulajdonosokból megalakult a Málo- mi Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet, s most már tényleg csak az építkezés van hátra. * A készülőiéiben lévő Garzonmodul lakói közül kettővel beszélgettünk. Hlatky Endre, a PMMF tanársegédje, s egyben az ifjúsági lakásszövetkezet elnöke és Balázsfi István, a DTV tervezője. Előbbi 36, utóbbi 29 éves. Mindkettő nős, mindkettőnek van gyermeke. — A mai lakáshelyzetben, a magánerős építkezéseket is beleszámítva, ez eqy szokatlanul kedvező dolog. Több előnye is van, de a legnagyobb az, hogy a telek már eleve adott volt. Az, hogy éppen a Garzonmodul éoül oda, az egy más kérdés. Én a telket tartom döntőnek, de persze ennek a modulrendszerű építkezésnek is megvan a maga nagy előnye. :— A másik nagy előny — teszi hozzá Balázsfi István —, hogy ez nem egyszerűen telek, hanem közművesített telek. Nem kell részletezni, mekkora könnyebbséget jelent ez. — Maga a terv miért tetszetős? — Elsősorban abból a szempontból — válaszolja Hlatky Endre —, hogy mindenki a maga pénztárcája szerint építi; ennek megfelelően választhatja ki a tervvariációt, s hogy először elég egy modult fölépíteni, a későbbiekben lehetőségeihez mérten bővítheti, s hogy mikorra lesz teljesen kész, az akkor már csak rajta áll. Van olyan közöttünk, aki mindjárt az elején a teljes kubatúrát megcélozza, de a többség a későbbi bővítés mellett döntött. Ennek is több módja van: lehet a kert és lehet a tetőtér irányába bővíteni. Egyébként már tavaly el lehetett volna kezdeni az építkezést, ha a teljes kiviteli terv korábban elkészült volna. Ezt csak azért említem meg, mert azóta kissé emelkedtek az árak. — Valamennyien belefognak még idén az építkezésbe? — Nem, ebben az első ütemben az összesből csak 26 lakás építése kezdődik, ezeket ugyanis hagyományos technológiával építjük. A többiek csak jövőre kezdik, ők más, korszerű technológiával akarnak építkezni. Azt azonban még ki kell dolgozni, iparosítani kell. — Ha jól tudom, az ÉVM- től és az OMFB-től nyert anyagi támogatást éppen erre kell forditani; új, korszerű technológiákat kell kidolgozni, amit azután adaptálni lehet a Garzonmodulra is, — Igen, pontosan így van. Ami a most építkezni kezdőket illeti, meq kell említeni még egy nagyon fontos dolgot — teszi hozzá Balázsfi István —, mégpedig azt, hogy természetesen a lakásszövetkezeti tagok saját munkájára, a házilagos kivitelezésre, s egyéb lehetőségekre is nagyon számítunk, de gesztorvállalatot nem akarunk megbízni, éppen a költségek miatt. Nem akarjuk, hogy a végére nagyon megnövekedjenek az árak, hiszen egyikünknek sincs sok pénze. Viszont novemberre tető alá akarjuk hozni az első ütemben épülő lakásokat, sa legkorábban a jövő nyáron már ott szeretnénk lakni. — Ha már az áraknál tartunk, mennyibe kerülnek ezek a lakások, $ mi az a minimális pénzösszeg, ami nélkül jelentkezni sem lett volna érdemes? — Nem a mai árakkal számolva, hanem még az ajánlati terven feltüntetett adatok szerint a legkisebb, azaz 28 négyzetméteres lakás költség- vetése 403 000 Ft, a legnagyobbé, amely 100 négyzet- méter, 762 000 forint. Ehhez jön még a telekár, ennek négyzetmétere 450 forint. Az ár harminc százalékát kell készpénzben kifizetni. Mindez az OTP és a vállalati támogatások nélkül nem megy. Talán reálisan azt mondhatnánk, hogy akinek 70 000 Ft-ja, vagy annál egy kicsit több volt, mór vehette a bátorságot, hogy ebbe belevágjon. — Önök eddig milyen körülmények között laktak, s volt-e lakásigénylésük? — A jelentkezés egyik feltétele éppen az érvényes lakásigénylés volt. Dehát arra nagyon sokat kellett volna még várnunk. Mi hat éve lakunk albérletben, s január óta End- réék is albérletben laknak, előtte ők Bükkösdön éltek, szolgálati lakásban. A költségekről még annyit, hogy ebbe már beleszámították a munkadíjakat is, s ezt vagy ennek egy részét mi a magunk munkájával megválthatjuk, így csökkenthetők a költségek. Dücső Csilla Van egy intézmény Pécsett, az Endresz György utcában, amely ma száz családnak nyújt sokoldalú, pótolhatatlan segítséget. Családoknak, amelyek fogyatékos fiatalokat nevelnek. A legtöbb esetben kiesik az édesanya keresete, mert valakinek állandóan otthon kell lenni. Kiderült, több gyerek tizenöt-tizenhat éves koráig szinte lakásba zárva élt, túlzottan odaadó szülői szeretet, vagy mert a család belefáradt a ter- hekbe, tette magatehetetlenné, önállótlanná. Sokan hosszú hónapokra kénytelenek megválni a gyerektől, budapesti intézetbe viszik, a nyári hónapok jelentik csupán a kötődést, persze a szülőnek a fizetés nélküli szabadság kényszerével. A Fiatalok Napközi Foglalkoztató Intézete 1981-ben létesült Pécsett, az egykori Endresz György úti gyermekintézményben. Az elmúlt három évben százötven—százhatvan fiatal fordult meg itt. Mindössze kettő nem tudott beilleszkedni a közösségbe, kilencen kaptak végleges helyet valamelyik szociális intézetben. S ami a legfontosabb, öten—hatan ma már önállóan dolgoznak, megállják a helyüket a bányában, kenyérgyárban, építőbrigódban, állami gazdaságban. Rendszeresen három-három és fél ezer forinttal segítik a családjukat... Bocz András, az intézet igazgatója méltán büszke ezekre a sikerekre: — Ez igazolja a működésünket. Ma negyvenkilencen dolgoznak. A családból járnak ide, nem idegenednek el az otthonuktól és jó közösségre találnak nálunk. S az sem kevés, hogy négy nyugdíjasunk van. Kétéves munkaviszony után ugyanis kérhetik a rokkant- nyugdíjat, ha szerény összeggel is, de segítik szüleiket. Az igazgató történeteiből kiderül, milyen apró lépésekkel jutnak el a célig. — Megkeresett egy anyuka, segítsek rajtuk, de nehéz lesz ám, mert nem mozdul ki otthonról a gyerek. Nem baj, hozza csak, elbeszélgetünk. Mondom a fiúnak, micsoda dolog ez, ilyen erős, egészséges fiatalember otthon ül, nézzen csak körül, a társai mind dolgoznak itt. Másnap jelentkezzen munkára. Aztán tisztán, csinosan kell ám idejönni — tudtam, hogy néha hetekig nem mosdik, mert irtózik a víztől. Másnap jött is, szép lassan beilleszkedett. Két hét múlva telefonál az anyuka, megmakacsolta magát a gyerek, nem akar jönni. Nincs mit tenni, leszámolunk. Jött a fiú, leteremtettem, mi az. hogy nem akar dolgozni? Azóta nincs bajunk egymással . . . Határozottan, de szeretettel beszélnek a gyerekekkel, mert a munka itt nemcsak kenyérkereset, hanem a nevelési program része is. — Sokat fejlődött a manuális képességük, és legtöbben naponta hat órát szívesen dolgoznak. Persze, van, aki csak itt van, de köztünk van. Szolidárisak ezek a gyerekek egymással, maguk tanítják az újakat a dobozkészítésre. Differenciáltan kapják a béreket, az átlag ezer forint, de van, aki csak 560-at visz haza. Maguk értékelik egymás teljesítményét. Minden pénteken munkaértekezletet tartunk, ahol ma már szinte mindenki megszólal. Persze, az élelmezésvezetőt is meghívjuk. Azzal kezdtük, hogy összeállíthatják a következő heti menüt. Volt olyan gyerekünk, aki itt mondta ki az első mondatot: Mákostésztát kér a jövő hétre — mondja az igazgató, s hozzáteszi, több munkalehetőségre van szükség, mert a pezsgőgyár biztosította dobozkészítés kevésnek bizonyul. Jóval több vállalat segítségére számítanak. Tizenháromfős csoportjuk nevelői kísérettel naponta kijár a pezsgőgyárba dolgozni. Szívesen küldenének kisebb brigádokat más munkahelyre is. üzemi körülmények között ismerkedjenek a gyerekek a munkával, és az sem mellékes, hogy a vállalat esetleg állandó munkatár sokat nyer. (A pezsgőgyári védőmunkahelyen a kis csoport tagjai kétezer forint fölött keresnek.) Az oktató-nevelő program is részben a munkán keresztül valósul meg. Termelési gyakorlatra a pécsi kisegítő iskolába jártak a fiatalok. A délutáni közös foglalkozásoknak pedig nem kis eredménye, hogy ma már mindegyik leírja a saját nevét. Szívesen rajzolnak, ver selnek, énekelnek. * Bocz András a nagyok mellett a picikről éppoly szeretettel, felelősséggel beszél. Persze, a bölcsőde sikerei egészen más sikerek: a 49 kicsiből szobatiszta majdnem húsz, önállóan étkezik ugyanennyi, aztán néhányon megtanultak járni, étkezni, beszélni... A Fiatalok Foglalkoztató Intézetéhez 1982 őszén kapcsolódott a speciális bölcsőde. Bár mindkettő az egészségügyi ágazat irányításával működik, nem lehet szigorúan értelmezni az életkorhatárokat. A speciális bölcsődében 10—12 éves gyerekekkel is foglalkoznak. A nagyoknál pedig nincs is felső korhatár. — Gyógytornász, logopédus, gyógypedagógus, óvónő, egész- séqügyi szakember dolqozik nálunk. Valamennyien beilleszkedtek. A feladat sokoldalú, hiszen vannak nálunk értelmi fogyatékos, mozgássérült, hallás- károsodott és halmozottan sérült gyerekek. Szinte személyre szóló oktató-nevelő programot kell kidolgoznunk — mondja az intézményvezető. —Az igazság az, hogy jóval több családnak, gyereknek tudnánk segíteni, ha a művelődésüggyel szorosabban együttműködhetnénk. Több szakembert foglalkoztathatnánk. ha biztosítaná az oktatási munkatársakat. A közös munka azért is sürgető, mert a gondozásból kimaradt egy korosztály, az iskoláskorúak. Bocz András, mint az Értelmi Fogyatékos Országos Szülői Érdekvédelmi Szervezet baranyai titkára ismeri a családok, a szülők gondjait, igényeit. Minden hónap utolsó hétfőjén tartják a tanácsadásokat, amelyeken orvosok, gyer- me'kpszichiáterek, társadalombiztosítási szakemberek is segítenek. Nagy szükség lenne egy bentlakásos, hetes intézményre, amely a megye távolabbi részein élők gondját enyhítené. Az Endresz György utcai intézmény alkalmas a komplex feladat megvalósítására. Nemrég bővült a területe — eny- híthetők raktározási nehézségei —, ahol néhány pavilonnal megoldható lenne a kollégium. A városi tanács egészség- ügyi osztályának elképzelései szerint a következő ötéves terv célkitűzése lesz. G. M. a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa és az Állami Ifjúsági Bizottság 1984-ben is pályázatot hirdet a lakóterületi szabadidőtöltés feltételeinek megteremtésére és javítására. Közösségi kezdeményezésre hívjuk fel a tanyák, tanyabokrok, társközségek, apró- falvak, kisközségek fiataljait. Azokhoz fordulunk, akik nemcsak önmaguk számára szeretnék megteremteni vagy javítani lakóhelyük közösségi életének, közösségi művelődésének feltételeit. E pályázaton magánemberek csoportjai ugyanúgy részt vehetnek, mint a KlSZ-szerve- zetek, klubok, iskolák, a Hazafias Népfront helyi szervezetei vagy más helybeli intézmények, mert a szerveződés formájától függetlenül mindazokat segíteni kívánjuk, akik lakóhelyük, közösségük és saját maguk érdekében részt vesznek a mindennapi közösségi lehetőségek jobbításában, múltjuk, jelenük és jövőjük ápolásában. A pályázat keretében minden olyan kezdeményezést támogatni kívánunk, amely — a település lakóinak közösségi művelődését, a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja; — nagyobbrészt helyi erőforrásból, társadalmi munkával és összefogással megvalósítható; — a meglevő lehetőségek célszerűbb, hatékonyabb, újszerű hasznosítására törekszik; — létrejövő közösség, új intézmény önfenntartására és önigazgatására vállalkozik. A pályázók feladata, hogy jellemezzék településüket, körvonalazzák, hogy — mi az elképzelésük lényege és annak megvalósítása kiket érint; — tervük valóra váltásáért, illetve a majdani működés során mit vállalnak saját erejükből és milyen segítséget kérnek; — célkitűzések megvalósításához egyszeri támogatásként mekkora összeget pályáznak meg a Központi Ifjúsági Alapból. A pályázat beadási határideje: augusztus 15. A legjobb pályázatok megvalósításához elnyerhető maximális ösz- szeg 100 000 Ft. A pályázatokat — pontos címmel ellátva — a íMegyei Tanács VB. ifjúsági titkárához kell beküldeni 2 példányban. A döntésről valamennyi pályázó 1984 decemberig írásos értesítést kap. A pályázatok előkészítéséhez, a tartalmi munka megindításához segítséget nyújtanak a megyei művelődési központok, a KISZ és a Hazafias Népfront illetékes területi bizottságai, illetve szervezetei. További felvilágosításért forduljanak a tanács, a HNF, a KISZ vagy a művelődési otthon helyi képviselőjéhez. Részletesebb felvilágosításért a pályázatot meghirdető szervek bármelyikéhez lehet fordulni.
