Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-16 / 194. szám

Kisajátítások a Balaton-parton számtalanszor jól csinált, egy­szer azonban hibázott... Az eset szerencsére nem járt súlyos következményekkel, mii­vel a marást jól kivéreztette s időben megkapta az ellenszé­rumot is. A kivéreztetés arany- szabály ilyen esetben, az ellen­szérum pedig megkapható azoknak a településeknek az orvosainál, amelyek olyan terü­letek közelében vannak, ahol viperák élhetnek. Az egyik ilyen terület Dél-Dunántúlon a Baláta-tó környéke, de ez foko­zottan védett rész, kirándulók nem járnak ide. A barcsi ős­borókásban pedig a kint lé­vő táblák tudatják, hogy hol van a legközelebbi segélyhely. Ám a területet járó szakembe­reknek — akik az említettnél sokkal pontosabban tudják, hogy hol tanyázhatnak viperák — is nagyon kell figyelniük, hogy időnként egyet-egyet lát­hassanak, mert egyre csökken a számuk. Épp ezért, illetve a velük va­ló tényleg nem veszélytelen közelebbi kapcsolat elkerülé­séért ajánlják a szakemberek, hogy ne legyenek követői an­nak az újabban tapasztalható jelenségnek, hogy akadnak, akik a lakásukban kedvtelés­ből mérges kígyókat tartanak, sőt szaporítanak. Viperákat, csörgőkígyókat.. . Török É. Közterületté teszik a vízparti sávot 533 bontási határozat Van hazai ős külföldi választék Kétmillió forint bírság A tények önmagukért beszél­nek: egyes felmérések szerint egy-egy tumultuózus hétvégén közel egymillió ember üdül a Balatonon. Néhány éve még 300—500 ezres tóról álmo­doztunk, s a legmerészebb prognózisok sem jósoltak mil­liós tömeget. Érthető volt tehát a 2003-as rendelet, amely át­menetileg megtiltotta a továb­bi terjeszkedést-építkezést az első számú idegenforgalmi központunk körül. Ma új építési engedélyt sen­ki sem ad, a látható lázas építési dömping a korábban kiadott engedélyek megvalósu­lása. A kérdés azonban jogos: mi történik azokkal, akiket elér a központi és helyi érdekek diktálta kisajátítás? Erről nyi­latkozott lapunknak Schneller Vilmos, Somogy megye főépí­tésze, előrebocsátva: az épí­tési tilalom 1987. december 31-ig van érvényben a 2003-as rendelet értelmében. A telkek-ingatlanok kisajátí­tása két fronton történik. Egy­részt az 1979-ben elfogadott balatoni regionális rendezési terv értelmében a tó körül par­ti sávot kell kialakítani köz­célú hasznosításra, ami ma­gán-, illetve állami tulajdonú vizparti ingatlanok, földrészle­tek kisajátításához vezet. Más­részt minden Somogy megyéhez tartozó parti település rende­zési tervét elkészítették, s elren­dezési tervek bizonyos telepü­lésközponti rekonstrukciókat tartalmaznak. Évről évre többe­ket érinthet ez az állami aktus, s jelenleg úgy áll: a kisajátí­tott üdülő, villa, faház helyett az érintett újat nem állíthat, akár talál másik telket, akár elfogad cseretelket. Somogybán évente 15—18 millió forint jut e balatoni ki­sajátításokra, s a közeljövőben elsősorban e parti sávban élő­ket érintheti a regionális ren­dezési terv szele. (A település­rekonstrukciók hosszabb távú témák, bár ez is változik tele­pülésenként.) Természetesen sok függ az anyagi kondícióktól is. A parti sáv kialakításának első ütemét a megyei főépítész véleménye szerint legkésőbb a 7. ötéves terv végére be kell fejezni. Érdemes a parti sávról né­hány szót ejteni. Ez a 30-tól 150—200 méteres szakasz az egész Balaton körül érte'em- szerüleg kialakul majd. (Kivé­ve természetvédelmi területek, madarak- költési helyei stb.) S nem autóút, hanem főleg sétány, játszótér kerül kialakí­tásra, de különféle pavilonso­rok, sportolásra serkentő léte­sítmények is helyt kapnak. Ami érdekesség: nemcsak a ma­gánüdülőknek kell a tóparttól hátrébb araszolniuk, hanem a strandoknak, vízparti kempin­geknek is! Egy további figyelmeztetés: a tanácsok rövidesen a vízi építmények, stégek, mólók lé­tesítését a régiek fenntartható­ságát is vizsgálják. Mint azt Schneller Vilmos elmondotta, az üdülőkörzet tehermentesíté­sét szolgáló átmeneti építési tilalom végrehajtására az épí­tési hatóságok kiemelt figyel­met fordítanak. A szabálytalan építkezések vagy az engedély­től eltérő használat miatt 1983- ban több mint kétmillió forint bírságot vetettek ki a somogyi területen és 533 esetben ren­deltek el bontásokat — ami egyértelműen a hatósági intéz­kedések szigorodását jelzi. Kozma F. A szennai népi iparművészeti bolt és bemutatóterem egy részlete Fotó: Hortobágyi Róbert Előkertek, íriszek, tökfélék Barátunk a Kertbarát Magazin Kánikularuhák Megjött végre az igazi nyár, a kánikula. Ezzel összefüggően az utóbbi napokban szembetű­nően megnőtt a ruházati bol­tok forgalma. A sláger az olcsó, hazai vá­szon anyagokból készült káni­kularuha, blúz, térdnadrág, halásznadrág, vászonszoknya. Szerencsére valamennyi a most divatos fagylaltszínek - fehér, rózsaszín, sárga, zöíd - vala­melyikéből vagy variálásából készült. így külön-külön megvá­sárolva, variálhatóan viselhe­tők. Praktikusak és szépek az egyszínű, hálós weekend szok­nyák, a piros, fekete, mályva, vagy sötétkék színű, szegecselt, bőre húzott vászonszoknyák. Időseknek és fiataloknak egy­aránt divatos a különböző szí­nekkel csíkozott, alul zsinórfű­zéssel díszített könnyű, ujjat­lan vászonruha. Ez készül még T-ujjal, blúz-szoknya változat­ban, fehér gallérral és ujjpasz­pollal, sőt kismama fazonban is. Jó alakú fiataloknak ajánl­ják az egyszínű térdnadrág, halásznadrág, vagy rövid sort és csíkos, vagy pettyes felső­rész összeállításokat. Hozzá­juk hűvösebb estékre piros, vagy fehér vászonblézert visel az, aki igazán divatosan öl­tözik. Alkalomra az elegánsabb, drágább ruhák valók: így a hófehér madeira ruha, a ju­goszláv 'hosszúujjú, hímzett sárga, és drapp színű csipke­szerű vászonruha. Minden korosztály szívesen veszi és viseli az indiai ruha­csodákat. Most érkeztek a TRI- TEX raktárházába leopárd min­tás, ezüst szállal csíkozott géz­szoknyák, fekete és kék színű flitterrel, csipkével díszített, li­la bársonyrátétes virágú szok­nyák, kétrészes - blúz, szoknya — virághímzéses, gyöngyökkel, csipkebetéttel még pompá- sabbá varázsolt több színben kapható együttesek, fekete kombinévállpántos, elöl hímzé- ses kánikularuhák, vászonblú­zok és szoknyák. Ezek kiszállí­tását a napokban kezdték meg. Mivel import áru, ezért nem minden üzlet kap és néhány darab várható egy-egy fazon­ból. A férfiakat és a fiúkat nem kényeztetik ennyire el. Nekik könnyű hazai vagy import pa­mutpólókat és hozzávaló rö­vid, vászon vagy selyem anyag­ból készült sortokat kínálnak. Adóm Erika Kézműves gmk Szennán Az Európa-díjas falumú­zeumáról nevezetes Szenná­ban egy széoen faragott táb­la jelzi: megnyílt a faluban a kézművesek bemutató terme és boltja. Árpád u. 34. Fehérfalú pa­rasztház, nagy udvarral. A ..tisztcszobában’’ a polcokon asztalokon szebbnél szebb ke­rámiák, hímzések, gynngyka- lá’isok sorakoznak. Tamás László, a népművé­szet mestere, a neves — ma már nyugdíjas éveit toposa — népi iparművész szívesen be­szél kezdeményezésükről. — Ez a tíz fiatal a pécsi Népművészeti Szövetkezet be­dolgozója volt. Úgy gondol­ták, így jobban megtalálják a számításukat. Belevágtak és munkaközösséget alakítottak. Többen elsősorban a fazekas­Bedolgozás helyett saját utakon ságot űzik, de játék-, később pedig dudakészítéssel is fog­lalkoznak, Mindegyik a saját útját járja. Falusi Béla és a lányom, Tamás Mária például a habán kerámiákat kedveli; Horvát Éva irókás tárgyakat készít Kovács Sándornéval; Somogyi Zsuzsa a mázas formákat, Szijjártó Béla pedig a modern irányzatokat része­síti előnyben. Az Ungvári házaspárnak Polány községben füstöl az égetőkemencéje, ők a bronz­kort idéző mészbetétes fekete cserépedényekkel foglalkoznak. Csikvár Józsel, a megyei művelődési központ munkatár­sa: — Nagyon fontos, hogy a hagyományos formák mellett maradjanak a fiatalok; „tisz­ta forrásból” merítsenek, de a mai igényeket szolgáló tár­gyakat hozzanak létre. A fiatal kézművesek munkái gyertyatartók, hamutálak, gyü­mölcsöskészletek; kukoricacsu- héból font jótékbabók, tányé­rok, bokályok, dísztálak. De szívesen vállalnak különböző rendezvényekre (nőnap, balla­gásokra) emléktárgyak, illetve ajándékok készítését is. A szennai kézműves bemuta­tóterem hétfő kivételével na­ponta 9-től 18 óráig tart nyit­va. N. F. A napokban került az új­ságárusokhoz és máris fogy­tán van a népszerű Kertbarát Magazin idei második, nyári száma. A kertek barátai meg­szokhatták már, hogy a Kerté­szet és Szőlészet című hetilap külön kiadósaként megjelenő Kertbarát Magazin elsősorban a kerti különlegességekre fo­gékonyabb olvasókhoz igyek­szik szólni és a mindennapi praktikumokon túli, „emelt szin­tű” képzésben kívánja részesí­teni mindazokat, akiket a kerti ismeretek, a kertkultúra mé­lyebben vonzanak. Azért a leg­frissebb szőlészeti, gyümölcs­termesztési, növényvédelmi tudnivalókról ebben a számban is sok szó esik. Külön figyelmet érdemel a kártevők elleni vé­dekezésnek az a módja, amely fokozott figyelmet fordít a min­denkori konkrét helyzetre, adottságokra, amikor a kerttu­lajdonos nemcsak azért vé­dekezik, „mert a szomszéd is éppen permetez". A védekezés­nek egyébként is számos — mérgek, vegyszerek nélküli — útja-módja van. Ezek a mód­szerek még csak mostanában kezdenek elterjedni. A Kertba­rát Magazin legújabb száma örvendetesen folytatja a ko­rábban már megkedvelt hazai és külföldi példákra alapuló kertkulturális cikkeinek soroza­tát; cikket közöl például a ja­pán kertekről, a törpecserjék­ről, a különleges tökfélékről, érdekes, nálunk is életképes délszaki cserjékről. A kertek praktikumához hosszabb távon a szépségnek is társulnia kell. A szépségnek, amelynek élet­re hívásához ezúttal is sok se­gítséget nyújthat a most meg­jelent nyári Kertbarát Maga­zin. B. K. A balatoni magán-partszakaszok hosszú kilométereken teszik lehetetlenné a lejutást a tóhoz Találkoztak már viperával? No csak azért, mert az utóbbi hetekben olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Dél-Dunántúlon nemcsak Somogybán, hanem Baranyában is láttak egy-ket­tőt e nem éppen közkedvelt hüllőből. Igaz, ami igaz, nem próbál­tunk személyesen meggyőződni a hallottak valóságáról, de megkérdeztünk két olyan ba­ranyait, akik foglalkozásukból eredően illetékesek e híreszte­lések megerősítésére, vagy cá­folására. Dr. Szabó Lajos, az OKTH dél-dunántúli felügyelő­ségének igazgatója és Lip- penszky Gábor herpetológus nem tartják valószínűnek a vi­perák Somogybái Baranyába való ótvándorlását. Legfeljebb arról lehet szó, hogy ahol most láttak, ott eddig is voltak, csak éppen nem fedezték fel őket. A magyarázat a vipera meg­lehetősen szigorú életfeltételei­ben keresendő. A Somogy me­gye egyes részein ma is élő hüllőfajta ugyanis a mocsaras, páradús és a meglehetősen nyugodt környezetet kedveli. A 60—65 cm hosszú, többnyire világosbarna alapon sötétbar­na rajzolatú — mintájában ta­lán leginkább perzsaszőnyeg­re emlékeztető — vipera állí­tólag ugyanúgy tart az ember­től, ugyanúgy idegenkedik a hangos környezettől, mint a többi erdőben élő állat, s in­kább kerüli az embert, sem­mint hogy megtámadja. Lip- penszky Gábor, aki 9 éves ko­rában fogta az első siklót, és 16 éves korában már viperá­kat tartott terráriumbán, kuta­tási célokból határozottan ál­lítja, hogy az ő balesete sem következett volna be, ha nem vét el egy mozdulatot, amit Viperák Baranyában? Néhány divatos nyári darab a Konzum Áruház választékából Fotó: Proksza László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom