Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-15 / 193. szám

1984. július 15., vasárnap Dunántúlt napló 3 r Újdonságok, fejlesztés, minőség Péntektől: Szegedi Ipari Vásár Csaknem 400 hazai és külföldi kiállító Nemrégiben Pécsett, egy szakmai eszmecserén, amelyen az érdekeltek a Pécsi Ipari Vá­sár sorsát igyekeztek okosab­ban, célszerűbben eligazítani, igen jó példaként emlegették a szegedi vásárt, amelynek nemcsak az állandó helye van meg évek óta, hanem a felada­ta, profilja is határozottabb. Nos, itt a lehetőség, hogy megtudjuk: valóban zöldebb-e a szomszéd rétje, vagy csak innen látszik annak: pénteken délelőtt 10 órakor dr. Kapolyi László ipari miniszter megnyit­ja a Szegedi Ipari Vásárt. Talán nem fölösleges ezúttaf is utalni rá: a nehéz gazda­sági helyzetben vásárokra nem kevésbé, hanem sokkal inkább szükség van, mint különben. Elsősorban az olyanokra, ami­lyennek a szegedi ígérkezik: újdonságokat bemutató fórum lesz, a minőség javitásában, a vállalati termékszerkezet kor­szerűsítésében elért eredmé­nyek bemutatását tekinti fel­adatának. Remélhetőleg olyan „kirakat" lesz tehát, ahol min­den piacon eladható, a mű­szaki fejlesztés élvonalát tük­röző termékeket láthatunk — lehetővé téve a gazdálkodók számára a fejlesztés és a mar­keting „bemérését”, további fi­nomítását. Ez a várakozás megalapo­zott, ami a jelentkezők számá­ból, a kiállítók köréből egy­aránt kitűnik. Áprilisban még csak 250 volt a jelentkezők száma, most, a nyitás előtt né­hány nappal 355 a magyar ki­állítóké. A vásár nemcsak re­gionális és hazai, hanem nem­zetközi is: jugoszláv, lengyel, finn kiállítók mellett nyugat­európaiak is jönnek, — első­ként egyébként a szovjet Odesszából érkeztek meg a ki­állítók a hét végén. A szakemberek munkáját a szakmai napok, tanácskozások segítik, de természetesen az érdeklődő látogatók is kedve­sek a vendégszeretetéről híres Szegeden. A meglévő pavilo­nokat kijavították, bővítették, az idei alkalomra sok új kis pavi­lon épült — többek közt egy egész vásárlóutca —, itt mu­tatja be portékáit vagy félszáz kisiparos. Egyszóval, minden bizonnyal küllemében, megje­lenésében is igen szép kiállí­tás tárul majd a nagyközönség elé. Mire figyeljen a látogató? Nehéz lenne felsorolni, még csak jelezni is... Ott lesz a patinás szegedi élelmiszeripar: a szalámigyár, a húskombinát, a paprikafeldolgozó és a kon­zervgyár. Számos újdonsággal jelentkeznek' a Dél-Alföld vál­lalatai, szövetkezetei: a Bács- Kiskun meqvei állami gazdasá­gok, a Békés megyei baromfi-, illetve élelmiszerfeldolgozó ipar. Természetesen a pécsi híres gyárak sem hiányoznak majd: a Hunor, a Bőrgyár és a Pan­nónia Sörgyár reprezentálja majd Baranya iparát, s nagy érdeklődéssel várják például a Sopiana Gépgyár élelmiszer- ipari automata gépeit. V. J. Rendes Emberek CT orrá szombat — kora dél- ■ után. Talán a hajnalban feltámadt szél enyhítette a csütörtök, péntek bénító hősé­gét, de még tegnap is olyan csaknem elviselhetetlenül ült ránk a baranyai nyár, hogy a szerkesztőségben szolgálatot teljesítő újságírók hajlamo­sak voltunk valamiféle rend­kívüli tettnek értékelni mun­kánkat néhány pillanatra. Addig, amíg eszünkbe nem jutott, amíg fel nem idéztük riportalanyaink erőfeszítéseit a műtőkben, a mozdonyo­kon, az autóbuszokon, ön­tödékben, az égetőkemen­cék mellett, a búzatáblákon, a bányákban... A Mecseki Szénbányák vezérigazgatójá­tól hallottam éppen a héten: nagyon nehéz feladatok előtt állunk, de ha teljesítjük, senki ne várjon vállon vere- getést, csak kötelességünket teljesítjük. így igaz! S mégis! Vannak akik zaklatott, stresz- szekkel terhelt életünkben is képesek olyan emberi megnyilvánulásokra, amelyek hatásába kiszakad belőlünk az elismerés: rendes embe­rek. Mi más jelző illetheti pél­dául azt a pécsi elsőéves or­vostanhallgatót, aki szigor­latra készülve a Mecseken keresett némi felüdülést, s egy pénztárcát talált. Há­romezer forint bélelte. Csak egy postai feladóvevény utalt a tulajdonosra, időt, fá­radtságot igénylő nyomozás árán lehetett rálelni. Gra- bovszky Zoltán ki tudja hány órát töltött el, míg megta­lálta a szerencsétlen szeren­csés turistát, aki már rég ke- resztett vetett pénzére. Hi­szen Fortunábc vetett hite is kevés lehetett a reményre, hogy pénzére leljen. Pedig — lám — az istennőnél na­gyobb hatalmak is segíthetik az embert. Az emberség. Persze! Háromezer forint árán — higgyünk ebben — talán sokan vagyunk, kik nem szeretnénk elveszíteni önbecsülésünket a „jótett’ (kötelesség) még sokak szá­mára értékesebb, mint né­hány ezer forint. De nézzünk egy másik pél­dát. Az adott szó ellenében hivatásának talán legkülönö­sebb, talán a legnagyobb hírnevet (dicsőséget, elisme­rést) biztosító team munká­ban végrehajtott bravúros orvosi beavatkozásról nem hajlandó beszélni egyik pécsi orvos. Etikai gátlásai a leg­magasabb fokú etikai érté­keiből származnak. Pedig az orvosi hírnév és az anyagi javak nem állnak ellentétben egymással. Ritkán lelünk olyan példá­ra is, mint például az elmúlt hétfőn Pécsett történt. A Jó­zsef Attila utca és Szalai András utca kereszteződésé­ben egy kamion félszáz mé­tert csúszott, az elébe kerü­lő motoros fiú miatt. A sofőr kiugrott a kormány mellől, a tizenéves fiú elébe ment. Az egyik pofont akart adni, a másik bocsánatot kért. Felindultan megálltak egy­mással szemben, majd az idősebb szó nélkül vissza­szólít a vezetőfülkébe. Ők és akik láttuk megéreztük, hogy a „csaknem áldozatok" a csaknem tragédiában egy­másra leltek. Mi lehet a mércéje annak, hogy ki a rendes ember? Aligha hiszem, hogy ezt meg lehet fogalmazni. Aki min­denkivel jó? Nem hiszem! Hiszen az senkivel sem jó! Hát akkor? Talán, talán aki­ben megvan az igény, hogy a jelző nélkül törekedjék ar­ra, ismerje fel, hogy boly­gónk legmagasabb rendű élőlénye, s aki nem hatalmi helyzetből hiszi ezt... Forró, szombat délutáni meditá­ció... Lombosi Jenő Kell a modern lakás? Nem kell? Lakásfelújítások Újmecsekalján Nyugdíjasok gondjai a térrel, a régi bútorral és a pénzzel Hírnevét jeles szakemberek alapozták Nyugdíjasok az éthordókkal délidőben Hz Oporto Kedvelt vendéglátóhely Villanyban A presszó színes tévéje előtt néhány vakációzó diák iszogat­ja az üdítőket, a pultnál kávé­ra várnak az imént érkező autó utasai, a baloldali étteremben ebédre terítenek. Fehér abro­szok, evőeszközök, szalvéták, tányérok: a neves villányi Oportó várja a napi vendé­geit... A hatvanas évek köze­pén megnyitott Oportó hírne­vét olyan kitűnő szakemberek alapozták meg — hogy csak néhányat említsek —, mint Ka­tona József, aztán Kotánzki Jó­zsef, vagy most például Matus Gyula, aki valamikor éppen Katonánál tanulta a vendég­látós szakmát. A tulajdonos a Villányi ÁFÉSZ és — az évek tapasztalatai tanúsíthatják — igyekeztek is „jó gazda” mód­jára a boltot üzemeltetni. A lehető legkisebb létszámmal nyereséggazdálkodásra dol­goznak, lehetőleg szolid árak­kal. A külföldi turistaforgalom eléggé mérsékelt (másutt is), ezért inkább a hazai turista-, sőt a helyi forgalomra számí­tanak. Az áfész saját beszer­zés révén biztosítja a nyers­anyagot az étterem konyhája részére, zöldárut kétnaponta szállítanak, a húsáru a szö­vetkezeti húsboltból érkezik napi rendelés alapján. — Villány ugyan nagyközség, mégis, elbirja-e ezt a nagyobb forgalomra létesített éttermet? — Bizony el. Részben az elő­fizetők, részben a napi vendé­gek biztosítják a kellő forgal­mat — mondja Matus Gyula üzletvezető-ihelyettes. (Felesége az üzletvezető.) A déli órákban perceken be­lül megtelik az étterem: 160— 180 előfizetéses ebédet szol­gálnak fel a helyi üzemek — például a téglagyár, Villányi Mezőgép, terményforgalmi ki- rendeltség, az áfész, a taná­csi dolgozók részére. A 'hét öt munkanapján, mert a fen­tieken kívül még 60—80 olyan nyugdíjas él Villányban, akik egész héten itt fogyasztják el ebédjüket, vagy éthordóban vi­szik el. Ezenkívül még mintegy húsz-negyven átutazó vendég is itt ebédel. A II. osztályú ét­terem étlapján öt-hatféle hi­deg előétel szerepel, 8,50 fo­rinttól 32,30 forintos áron, a hétféle készétel ára 24—50 fo­rint között változik, az étlapon jelzett 14-féle frissen sült 28 forinttól 56 forintig kaphatók. Az elfogadható (15—17 forin­tos) áron ajánlott zóna-ételek­re naponta érkeznek délelőtti törzsvendégek. — A vendéglátóipar manap­ság igyekszik újdonságokkal becsalogatni a vendégeket. A versengésben nem lehet lema­radni ... — A főszakácsunk, Dancsó Gábor rövidesen vadételeket is felvesz az étlapra. Mi mór vé­geztünk egy kis közvélemény­kutatást és kiderült, hogy ven­dégeink igénylik a speciális ételeket. Az ősszel pedig — az eddigiektől eltérően — szüreti napokat tartunk Villányban. A tanács, a KISZ és az áfész a főszervező. Az Oportó is kive­szi részét a rendezvényből... Mégpedig lacikonyha felál­lításával és borkóstolóval (je­lenleg is a szakcsoport 'kitűnő borait árulják), a felvonuláson pedig három lovas hintával je­lentkezik az Oportó személy­zete. — Lovas hintával? — Ezt mi szervezzük. Egyik fogat a sajátomé, amellyel At­tila fiam — mint másod'hajtó — a nagyharsányi Illés Sán­dorral második helyezést értei nemrég Szántódpusztán, a nemzetközi mezőnyben. Ez fo­nathajtó akadályverseny volt, az újpetrei tsz színeiben. Két bogárfekete, gyönyörű lipicai lovakkal vonulunk fel. Addig még van idő, reménykedünk a nyári, megindult idegenfor­galomban, amely nem kerüli el óz Oportót sem. Rab Ferenc Ragaszkodásunk a régihez, megszokott környezetünkhöz — ha az kevésbé is költséges — érthető. A kulturált lakáskörül­mények megteremtése az álla­mi költségvetés terhére nem fil­léres beruházás, és többletki­adást jelent a lakóknak is. Pécsett, az újmecsekaljai vá­rosrészen az 1955—60. között épült lakások felújítása 1979- ben kezdődött és még évekig tart. A hetedik ötéves tervben mintegy 1700 lakás rekonstruk­ciójára kerül sor. Eddig elké­szült a Körösi Csorna Sándor utca páratlan oldala, a munkát a 39-es dandár utcában és a Türr István utcában folytatták. Jelenleg a Körösi Csorna Sán­dor utca páros oldalán lévő lakóépületeken dolgoznak a pé­csi Építőipari Szövetkezet szak­emberei. A félkomfortos lakásokból összkomfortosat alakítanak ki, lesz fürdőszoba és távfűtés. Egy 44 lakásos épület felújítási költ­sége közel 15 millió forint. Ki­cserélik a viznyomó-vezetékeket, a szennyvízcsatornát, villanyve­zetékeket, nyílászárókat és szük­ség szerint a hideg-meleg belső burkolatot. Az épületek utca felőli homlokzata hőálló vakolat szigetelést kap és új szellőző- rendszert építenek. Az utcában már elkészült a 2-es, 6-os épület, a 16. szám alatt lévőt jövő márciusban fe­jezik be, a 10. számú épület októberben, a 14. pedig 1985. márciusában kerül átalakításra. A Körösi Csorna Sándor utca 14. számú ház lakói levelet küld­tek szerkesztőségünkhöz, hu­szonöt lakó — többnyire idős emberek — aláírásával. Másfél­szobás lakásukból 60 centimé­tert elvettek a fürdőszoba ki­alakítására, így a félszobájuk használhatatlanná vált, mert a régi bútoraikat nem tudják visz- szavinni a lakásba. A konyha­bútort eladhatják, mert kapnak beépítettet. A terveket a DTV szakembe­rei készítették — körültekintés­sel. A fürdőszoba kialakításá­nál — az előírás szerinti — leg­kisebb méretet vették figyelem­be, amely 3,2 négyzetméter, és 1,50 méteres formatervezett für­dőkádat. A félszoba és a szo­ba közötti nyitott rész — alko- vos megoldás — lefalazásával mintegy 150 centiméter rakodó­felületet visszanyernek a lakók. A régi helyett kényelmes összkomfortot kapnak az itt élő családok. És mégis tiltakoznak. Főként a kevés nyugdíjjal ren­delkező 60 év körüliek. Az 1972-ben érvényes lakbér­megállapítások 1983. július 1- vel megváltoztak, ami 30 száza­lékos emelkedést jelentett, és a fennmaradó különbözet — 70 százalék — öt egyenlő rész­re elosztva évente jelent emel­kedést. 1988, július 1-től egy félkomfortos lakás bére négy­zetméterenként 7,50 forint, az összkomfortosé pedig 15 forint lesz. Félkomfort? összkomfort? 60 év felett már nem mindegy, mert kevés a pénzük, a létmi­nimum szintjét közelítik, vagy az alatt élnek szegényen. Marton Gyöngyi Elkerített házak, felújítás alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom