Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-06 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A tartalomból: XLI. évfolyam, 154. szám 1984. június 6., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja a márkushegyi bányaszerencsétlenség ügyében ­> (2. oldali) A vagyonvédelem a gazdálkodás része (5. oldal) Megemlékezés a környe­zetvédelmi világnapról. (Tudósítás az 5. oldalon.) Komerugyari terepszemle Bevált: a korábbi, bérelt angol gépekkel egyenrangú teljesítményt nyújt a Sopiana automata zárógépe a Szigetvári Konzervgyárban Fotó: Erb János Megkezdődtek a magyar­kambodzsai tárgyalások A Parlamentben kedden megkezdődtek a magyar or­szággyűlés és a kambodzsai nemzetgyűlés küldöttségei kö­zött a hivatalos megbeszélé­sek. A magyar tárgyalócsopor­tot Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, a kambodzsai de­legációt Chea Sim, a Népi Forradalmi Párt K. B. Politikai Bizottságának tagja, a nemzet- gyűlés elnöke vezeti. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a tárgyalófelek tájékoztatták egymást a két testület munkájáról, megálla­podtak abban, hogy tovább erősítik a két ország törvény- hozásának kapcsolatait, vala­mint véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A kambodzsai küldöttséget fogadta Szűr^ Mátyás, az MSZMP Közpoftti ' Bizottságá­nak titkára. Magyar-kambodzsai parlamenti tárgyalások kezdődtek Budapes­ten. A képen Apró Antal köszönti Chea Simet, a kambodzsai nemzetgyűlés elnökét. A jövb héten kezdődik a borsófeldolgozás Új gépekkel, gépsorokkal felkészülten várják a termést Szigetváron így, szezonkezdet előtt, akár játékosan, gyerekszemmel is le­hetne nézni a Szigetvári Kon­zervgyárat. A mozgás, ha van is, kevés; az egyik központi csarnokban mindössze egy „vo­nal” jár, az NDK exportra ké­szülő vegyesbefőtté. A csarnok végében, a fal mellett, mosott, üres üvegek táncolnak végig a szalagon; a sín murisán fejre állítja őket, hogy kicsöpögjön belőlük a víz; a töltőgép után már tele hassal araszolnak to­vább; a Sopiana vákuumos zá­rógépje rájuk rakja a sapkát, hogy aztán, az ellenőrző beren­dezésnél tompa puffanással derüljön ki róluk — persze, csak némelyikről —, ha baj van a zárással, a töltéssel. Mondom: így is nézhetnénk, de a valóság más is, meg rög­vest közbe is szól. A vákuum­záró egyszercsak leáll, egy elektromos hibát kell rajta kija­vítani, s míg ez megtörténik, a látottaknál is fontosabbat Szeredy Attila főmérnök mond­ja el. Tavaly 68 664 tonna gyü­mölcs-, főzelék- és egyéb kon- zervet termeltek meg. Az idén ennél mintegy 10 százalékkal — több mint hétezer tonnával — több konzerváru feldolgozá­sa vár rájuk. Ehhez azonban hozzá kell tenni: a gyárat a legutóbbi rekonstrukció alkal­mával az idén várhatónak mintegy a felére: 4500 vagon ótbocsátásóra méretezték. Ho­gyan tudják a kétszeres meny- nyiséget mégis megtermelni? Gépesítéssel és jó szervezéssel. Az önállóság révén megnö­vekedett a pénz, a lehetőség a műszaki fejlesztésre. Új gépek­re, berendezésekre 58 millió fo­rintot költenek az idén; ennek köszönhető, hogy rögtönzött üzembejárásunkon itt is, ott is új berendezések tűnnek fel. Mindjárt- a vegyesbefőtt-vonal végénél, a csomagoló szom­szédságában új gépsor áll, amelyben sok a felújított is, de a fődarabok vadonatújak: egy kartonberakó a görgőspályá­val, egy ragasztó- és egy pa- lettázógép együttvéve 6 milliót tesz ki. Nem messze innen egy másik, kisebb palettázó még félig kicsomagolva áll, odább egy üvegfelrakónak még csak a helye van meg. A csarnok egy jó nyolcadré- szén indulásra vár a borsóvo­nal: ebből a korábbiaknál két­szer nagyobb kapacitású mosó­gépeket, az osztólyozókat és az előfőzőket vették az idén. A szezonkezdetet rendre meg­előző gépszemle a múlt pénte­ken — minden szempontból — sikerrel megtörtént, követte ezt hétfőn a járművek szemléje is, ám az, hogy a valóságban mit tud a borsóvonal, csak a gya­korlatban dől el. Hogy mit várnak tőle? Harminc-har­minchárom vagon borsószem feldolgozását — naponta. Mindaz, amit láttunk, termé­szetesen csak kis része az üzemnek, ahol — mindettől füg­getlenül — a magozott meggy, a vegyeslekvár és a lecsókon- zerv gyártása most is folyik. A szezonóruk fogadásához termé­szetesen még sok más eszköz, feltétel is megkívántatik: új te­herautók és pótkocsik, egy — még csak később összeszere­lendő — új zöldségtároló­ház és nem utolsósor­ban a kutak rendbetétele. Egy szó mint száz: a látottakkal együtt a Szigetvári Konzerv­gyárban mintegy 25—30 új be­rendezés dolgozik az idén azon, hogy a termésből jól el­adható áru legyen. Amelyek közül, ha nem is a legnagyobb mennyiség, de az egyik legértékesebb: a borsó feldolgozása a jövő hétén meg­kezdődik. V. J. A nyáron ismét megjelennek a lajtkocsik Hosszúhetényi vízgondok Megoldás a VII. ötéves terv közepén Hosszúhetény az egyetlen Baranya megyei település, ahol jelenleg is vízkorlátozás van. A látszólag kedvező időjárás, a gyakori esőzés sem csökkenti a krónikus vízhiányt. A gond nem új keletű és csak kis mér­tékben függ össze a tavalyi szárazsággal, sokkal inkább a sajátos hidrogeológiai viszo­nyokkal magyarázható. A völgy mélyén települt köz­ség lakói mintegy húsz-huszon­öt éve munkálkodnak a meg­oldáson. Először egy ásottkút- ra telepített vízműrendszert alakítottak ki. Ennek vize nit- rótos, emberi fogyasztásra, csecsemők táplálására nem al­kalmas. A hetvenes évek köze­pén törpe vízmüvet létesítettek, ám a darágói forrás egészsé­ges tiszta vize még mindig nem tudta fedezni a szükség­letet. Ugyanez mondható el a te­lepülés nyugati részén húzódó — Vasas-bánya kezelésében levő — vízvezetékről. A végle­ges megoldás az újabb terv­időszak közepére várható. A helyi tanács addig évente 806 ezer forintot fordít a vízellátás biztosítására és az idén nyá­ron Hosszúhetény utcáin ismét megjelennek a lajtkocsik. Vízkorlátozással, takarékos­sággal csak ideig-óráig eny­híthető az ellátási nehézség. A hiányzó mennyiség a közelből történő pótlására ugyancsak nincs reális lehetőség. Egye­düli megoldás — amiben a he­lyiek reménykednek — a Du­na II. vezetékrendszer. Erre azonban néhány évet még vár­ni kell, a VII. ötéves terv kö­zepére azonban valószínűleg megoldódik Hosszúhetény víz­gondja. Ferenci D. A svéd tudomány napjai Magyarországon ,,A svéd tudomány napjai Magyarországon" címmel négynapos tudományos ren­dezvénysorozat kezdődött hét­főn a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A ta­nácskozásokra húsztagú kül­döttség érkezett hazánkba a Nobel-díjas Sune Bergström professzor, a Svéd Királyi Tu­dományos Akadémia elnöke, a Nobel Alapítvány igazgatóta­nácsának elnöke vezetésével. A küldöttség tagjai tudomá­nyos ülésszakokon, vitaülése­ken kerekasztal-beszélgetése- ken találkoznak magyar kollé­gáikkal. A rendezvénysorozat első napján a plenáris ülésen Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Pál Lénárd, az MTA fő­titkára tartott bevezető elő­adást. Mint elmondotta: az el­ső együttműködési egyezményt 1972-ben kötötte a Magyar Tu­dományos Akadémia a Svéd Királyi Tudományos Akadémiá­val, s az elmúlt tíz év alatt különösen aktív együttműködés alakult ki a fizika, a biológia, a környezetvédelem és a szer­ves kémia területén. Sune Bergström, a Svéd Ki­rályi Tudományos Akadémia el­nöke ,,A nemzetközi együttmű­ködés szerepe a tudomány­ban” címmel tartott előadást. A plenáris ülést követően Sune Bergström professzor ta­lálkozott a sajtó képviselőivel. A svéd—magyar tudományos kooperációról szólva kifejtette: ma még szerények az éven­kénti szakembercsere keretei, de a jövőben bővíteni kíván­ják az együttműködésnek ezt a formáját, különösen fiatal tu­dósok, illetve diákok tapaszta­latszerzését segítik élő. A svéd tudomány anyagi lehetőségei­ről szólva elmondotta: a nem­zeti jövedelemből 2,4 százalé­kot fordítanak kutatásokra, ennek fele az iparból, fele az állami költségvetésből szárma­zik. Az egyes tudományágak támogatása között nagyok a különbségek: a teljes keretből a gyógyszeripar részesedése 10—12 százalék, míg más tu. dományágaknak csak egy-két százalék jut. A májusi időjárás több területen kárt is okozott. A kiesett vetéseket természetesen pótolni kell. A siklósi Magyar—Bolgár Test- vériség Termelőszövetkezetben a korai napraforgó táblákon 18 hektárnyi területet kell újravetni. Kór érte kisebb mértékben a szóját is, szerencsére kukoricavetések nem szorulnak pótlásra. Képünkön: a harkányi területen a napraforgó utánvetését végzik. Erb János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom