Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-04 / 152. szám

Kaposvárra szerződött Igó Éva Júliát körbe járva •Mostanában nem lehet rá másképp gondolni, mint Jú­liára. Ez a színészi pálya szép foglalkozási ártalma: úgy él­ni a szerepet, hogy az idő tájt megszűnjön Igó Éva, a magánember, és megszűnjön o Shakespeare-i tragédia minden más Júlia-alakításá- nak emléke. Ö most csak Jú­lia. Azoknak legalábbis, akik látták a „Rómeó és Júlia” Szikora János rendezte, orszá­gos hírű miskolci előadását. Pedig — bár még innét van a harmincon — már nagy szerepek míves egyéni alakí­tásai állnak sorban mögötte. Talán senki sem kapott még Ilyen fiatalon Jászay-díjat. — A szerepsor előtt illő elmondani a színészpedagó­gusok névsorát: Kerényi Imre és Huszti Péter osztályában végeztem 1980-ban, de taní­tott Major Tamás és Simon Zsuzsa is. A szerepek? — Pél­dául Szép Ernő: Lila ákác-á- ban Tóth Manci, a Lear ki­rályban Cordélia és a Bolond. Bacsó Péter: Tegnapelőtt cí­mű filmjében a női főszere­péért a pécsi filmszemle dí­ját koptam. A televízióban Makk Károly rendezésében játszottam o Bolond lányt. Talán ennyi... — De kissé járjuk körbe Jú- Hát. — Június 12-én mutatjuk be a Vígszínházban és pén­zért kaptam néhány jegyet a hozzátartozóknak. Tudom, a pesti vendégszereplések teli nézőtere önmagában nem si­kermérő, hiszen a vidéken ját­szó színészek rokonsága, ba­rátai és a szakma minden­képpen betöltik egy pesti elő­adás nézőterét. A Szikora- rendezte produkciónkat azon­ban messze megelőzte a híre, a Vígszínházban most tehát egy tűt sem lehet majd leej­teni. Aztán másnap utolsó előadás Miskolcon, vége Jú­liámnak, az ősszel nem játsz- szuk, én Kaposvárra szerződ­tem. — Szikora János nagy fan­táziájú rendező. Lehet vele dolgozni? — Egy színésznek remekül. Más kérdés, hogy jókat vesze­kedtünk, mert veszekedni szakmai kérdésben csak egyé­niséggel lehet. Máskülönben reneszánsz ruhákban játszunk és mindenféle jelzések, pél­dául galambok adnak a já­téknak egy sajátos keretet. A művészet, benne a szín­házi előadás is egy szép em­berkutatás. Ha a mai lányok látják Júliát, mennyire válik bennük magatartásmintává? Vagyis milyenek a mai min­dennapok Júliái? — Félek, hogy nem állnák ki a Capulet Júlia érzelmi igé­nyű próbát. Ahogy látom, a mostani fiú—'lány kapcsola­tok többsége felszínes, nem egyszer alkalmi. Elmennek a szerelem mélysége mellett, és nem képesek belezuhanni. Pedig ezek emberileg felfelé tartó zuhanások. — Az ősztől az ország egyik legjobb színházának, a ka­posvárinak a tagja lesz. Miért hagyja ott a Miskolci Nemzeti Színházat? — Hosszú volna végigmon­dani. Maradjunk abban: hajt a vérem, új színészi erőpró­bák után. Kaposvárott pedig igen jó ehhez a művész al­kotóműhely. Szóval megismer­jük majd egymást Dél-Du- nántúl közönségével is. Földessy Dénes Bérlő és gondosé kerestetik Csipkerózsika-álomban a Zsolnay-kert Egy elfeledett arborétum, elfeledett műtárgyakkal Tán végleg az enyészeté lesz a pécsi Csoronika-völgy hajdan legszebb és legnagyobb létesít­ménye, a Zsolnay présház és villa. Pusztulása 20—25 éve kez­dődött elhanyagoltság követ­keztében. A 79 éves Póhl Edé- né, a szőlő- és gyümölcskert egykori vincellérnője és fia, Póhl János, a HNF Szigeti I. bi­zottságának titkára beadvány­nyal fordult a Baranya megyei és a Pécs városi Tanácshoz, hogy a kallódó műemléki és természetvédelmi értéket, közis­mert nevén a Zsolnay-kertet kö­zös összefogással mentsék meg. Védelmet érdemelnének a túlzottan is egyéni stílusban ké­szült múlt századi épületek. Az egyik homlokzatba az 1861-es évszámot vésték bele. A külső falak fenyőfafaragásai csipkék­re, jégcsapokra emlékeztetnek, gyakran tűnik fel a szárnyas oroszlán motívuma. A borostyán­lepel alatt Zsolnay-majolikák, szökőkút-, vízesés- és míves vi­rágtartó-töredékek lapulnak. Még kivehető a kőlapokkal fe­dett sétányok nyomvonala, a li­la akáccal borított pihenő lu­gas, de a filagória már elpusz­tult. Sziklakertekkel megerősí­tett teraszok sorakoznak egymás felett. Gondozatlanul is csodá­latosak a növényritkaságok: a tízféle fenyő, cédrus, gránátfa, gyöngyvirágfa, japán birs, so­mok, babérfák, leanderek, hár- sak. Most is érzékelhető, hogy a bukszusokat várfokokra, a tiszafákat emberformára emlé­keztető alakzatban nyesték, ala­kították ki. öt bőhozamú forrás buzog itt, legaktívabb a Szent János kút. Póhl János őrzi a 20—25 mé­ter magasra lövellő szökökút- tálcát tartó női figuráját, szin­tén Zsolnay-alkotás. Megvannak a „Zsaborszky mérnök — Pécs” jelzetű legalább ötven eszten­dős képeslapok és egy 1935- ből való Sikorszki-féle festmény, amelynek a romantikus magán­arborétum és a hatholdas sző­lőskert virágkorát idézik. Ha valaki bérbevenné a majd ezer négyszögölnyi parlagsző­lőt, gondozná az agonizáló ar­borétumot, akkor felébredne Csipkerózsika-álmából a Pa­csirta utca 37-ben található Zsolnay-kert, amelynek hajda­ni tulajdonosai Szeifritz István kanonok, Eiser János bankár, majd Zsolnay—Sikorszki Mik- lósné voltak. Csuti J. Pécs, Egervár, Boglárlelle Nyári színházak a Dél-Dunántúlon Mint már beszámoltunk róla, a Pécsi Nyári Színház idei prog­ramjában június 20. és július 27. között négy nagyobb mű — köztük egy-egy modern, illetve klasszikus balettmű — továbbá egy kamarabalett és két folklór táncprogram bemutatóira és több korábbi műsor fölújításá­ra kerül sor három előadási helyszínen. Vendégszerepei a Prágai Balett, a Moldáviai Ope­ra- és Balettszínház, valamint eyg török táncegyüttes és a Ta­hiti Nemzeti Folklór Együttes. Az idei nyáron a kaposvári Csiky Gergely Színház is tart nyári színházi előadásokat Bog­láron, a vöröskápolna előtt. Július 3. és 14. között Bertold Brecht Baál c. drámáját mutat­ják be Babarczy László rende­zésében, július 19. és 27. között pedig Lukáts Andor rendezésé­ben Vladislav Vancsura Szeszé­lyes nyár című vígjátékát adják elő; az előbbit nyolc, utóbbit hat alkalommal. A főbb szere­peket mások közt Vajda László, Hellyey László, Molnár Piroska, Jordán Tamás, Lázár Kati és Ta­kács Kati játsszák. Itt említhetjük még a Kőszegi Várszínház idei programját is: Nemeskürty István Hantjával ez takar című történelmi drámájá­nak bemutatóját is. A darab Kiss József altábornagyról, az 1944-es magyar nemzeti ellen­állás vezető alakjáról és mártír­járól szól. Az előadások Rom- hányi László rendezésében jú­lius 20. és 30. között nyolc al­kalommal láthatók. A Zala megyei Egerváron ti­zedik alkalommal rendezik meg az Egervári esték eseménysoro­zatát. A község barokk várkas­télyának udvarán felállított szín­padon Révész Gy. István: Az el­ső 36 óra című darabjának a premierje lesz a nyitány június 8-án. A Ruszt József által szín­padra állított darab voltaképp bírósági tárgyalás egy kétezer évvel ezelőtt lezajlott esemény­ről, Jézus megfeszítéséről. A főbb szerepekben Farády Ist­vánt és Máriáss Józsefet láthat­juk. Niccolo Machiavelli Mand- ragoráját június 22-én mutatják be Merő Béla rendezésében, s a darabot játszani fogják Zsám- békon, Visegrádon, Zalakaro- son, Keszthelyen és Zalaszent- gróton is. Egerváron mutatja be új műsorát június 15-én a Zalai Táncegyüttes és 29-én a KISZÖV Táncegyüttes. A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar és neves magánénekesek közreműködé­sével ezen kívül musical-estet is tartanak Egervárott július 2­M űvészeti világhíradó A MÁSODIK NEM. A francia televízió több részes műsort készít Simone de Beau­voir: A második nem című hí­res, a nőkérdéssel foglalkozó könyve alapján. A filmben töb­bek között Indira Gandhi és Sophia Loren (képünkön) vall a női hivatásról, az anyaságról, de megszólalnak más híres és kevésbé híres asszonyok is. A film készítői egyébként elraga­dó televíziós személyiségnek ta­lálják a francia irodalom öreg hölgyét, a 76 esztendős Simone de Beauvoirt. GYŐZ A MOZI? Franciaországban 20 millió­val nőtt a mozifilmek nézőinek száma az elmúlt három év alatt és a nézők 53 százaléka hazai filmre váltott jegyet. Az Euró­pában teljesen egyedülálló adat Jack Lang kulturális mi­niszter új politikájával függ ösz- sze. Lang elődeinél jobban tá­mogatja a hazai filmgyártást és nagy súlyt fektet a hazai filmgyűjtemény megóvására. Tavaly 6 millió frankot — 48 millió forintot — fordítottak régi francia filmek restaurálására. Új filmkönyvtár nyílt a Palais de Chaillot-ban és a Cinema­theque Francaise két mozijában hetente 40 régi francia filmet mutatnak be. AZ ELSŐ HUMORKONG­RESSZUS. Ma, június 4-én megkezdő­dik Tel Avivban az első nem­zetközi humortudományi kong­resszus. A Tel Aviv-i Egyetem Neveléstudományi Tanszékének szervezésében öt szekcióban két hétig elemzik a humor lélekta­nát, a politikával, reklámmal, drámai műfajokkal, neveléssel való összefüggéseit és a sajá­tos zsidó humort. NAGY SZÜLETÉSNAPOK HÓ­NAPJA. A most elmúlt május szám­talan világhíresség születés­napja volt. E hó 10-én töltötte be Fred Astaire, a revütánc ed­dig legnagyobb sztárja 85. élet­évét és még naponta golfozik. Ugyancsak 10-én volt Martha Graham, amerikai koreográfus, balettóncos és balettpedaqó- qusnak 90. születésnapja. Mar­tha Graham 70 éves korában még együttest irányított. Továb­bá 18-án volt 65 éves Borisz Krisztov bolgár operaénekes, 24-én 70 éves Lili Palmer, az egykori filmcsillag és 31-én Gi­sela May, Brecht dalainak NDK-beli világsztárja lépte túl 60. életévét. F. D. A TOLNA MEGYEI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT, Szekszárd, Palánk 7. pályázatot hirdet gazdasági igazgatóhelyettesi állás betöltésére. A munkakör betöltéséhez közgazdasági egyetemi, vagy pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség, 10 éves szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat (vagy egyetemi végzettség és 10 éves számvitelvezetői gyakorlat) szükséges. A PÁLYÁZATOT 1984. JÚNIUS 15-IG LEHET BENYÚJTANI A VALLALAT IGAZGATÓJÁHOZ. Bérezés a 14 1983. (XII. 17.) ABMH. sz. rendelet alapján. Ilonka néni és a történelem Szobalány a palotában Veszprémből a Déli-pálya­udvarig ment a vonat, amíg Molnár Ilonkából Molnár Ilona szobalány lett. — Mától nem becézünk, ko­molynak kell lenni, Ilona vagy! — mondta a bárónő 1931-ben, Purgly bárónak, a kabinetiroda főnökének budai várbeli hat­szobás lakásában. — Tizennyolc éves voltam, de olyan rendesen dolgoztam, hogy neksokára elhívott Purgly- né sógornője, az addig havi 40 pengő helyett 60 pengőért. (A sógornő vitéz nagybányai Horthy Miklósné Purgly Mag­dolna, az államfő felesége volt.) Testőrök vigyáztak rájuk, két­hetenként fél nap volt a kime­nő, és kézzel-lábbal fényesítet­ték a parkettát, mert hol volt még a padlókefélő!? — Mennyit ért a havi 60 pengő? — Akkor 21 pengőbe került egy pár nagyon elegáns, finom női cipő, szóval vásárlóérték szerint ma tglán 3000 forintnak felel meg a 60 pengő. Lakás és teljes koszt mellett ennyit kaptunk. — Kit szeretett legjobban a palotában? — A szakácsnőt. Nagyon emberséges volt, finom falatok­kal etetett és a tanácsadóm lett. — A kimenő? — Sétáltunk Pesten, szín­házba jártunk. Időnként min­denféle urak szólítottak meg bennünket az utcán. De ott te­remtek másik elegáns urak és a leszólitók sápadtan eltaka­rodtak, Később tudtam meg: a katonai elhárítás tisztjei igen vigyáztak, hogy kikkel barát­kozunk. Ilonka ma 71 éves Keresztes­pusztán, és most is fontolgat­ja: mit illik már elmondani, és mit nem illik még most sem. Nagyúri szeretők tanúja, haj­nalig tartó dáridók ismerője volt, de csak arra mond rosz- szat, akit megillet. Kozma mi­niszter úrra, a szoknyapecérre, színésznőszeretők gyűjtőjére. Ismert egy hallgatag, magas tábornokot, akinek Karády Ka­talin volt a menyasszonya és aki miatt a Gestapo kiverte Karády fogait. Tragikomikus történet: a Gestapo-tisztek sző­nyegbe csavarva lopták el ifj. Horthy Miklóst. — A másik fiú, Horthy Ist­ván, vadászrepülő lett. Már nős volt, amikor beleszeretett egy ápolónőbe, aki az orosz front egyik kórházában dolgozott. Minden feladatotelvóllalt, hogy gépével jutalmul hozzá repül­hessen. — Ilonka néni számára ho­gyan zárult a háború? — Amikor a németek elvit­ték Horthyt, én már nem ná­luk voltam szobalány. Néhány férfivendégük folyvást ki akart velem kezdeni, ezért vissza­mentem a Purgly-családhoz. De utánam járt egy zsidó fia­talember, s a menyasszonya lettem. Ezért a hírhedt And- rássy út 60-ba hurcoltak és ar­ról vallattak: a vőlegényem ho­vá rejtet'.e az aranyait. De ara­nyak?! Hiszen akkor már a vő­legényem sem élt. Sármány Andorné Molnár Ilonka néni élete — egy darab történelem. F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom