Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-30 / 178. szám

Fogyasztók fóruma Kérdőjelet kapott a számlázógép Ez is nemzeti érdek A FogyasztókMegyei Tanácsa előtt a Posta gondjai Délután kézbesítsék a könyvelt küldeményeket? Sürgős tennivalók a gyermekcipő ügyében • Vissza a francia számozáshoz? • A jelenlegi helyzetet nem lehet elfogadni A Fogyasztók Országos Ta­nácsa kezdeményezésére a HNF Fogyasztók Baranya me­gyei Tanácsa felmérést készí­tett a Posta mint szolgáltató szervezet és a lakosság kap­csolatairól —, a falugyűléseken és a lakossági fórumokon el­hangzott vélemények, javasla­tok, valamint a FMT-hoz érke­zet: lakossági észrevételek alapján. A felmérés eredmé­nyeit június 22-én az FMT ülé­sén tárgyalták. Baranya megye területén a postai szolgáltatásokat 134 postahivatal és 45 fiókposta látja el. Valamennyi székhely­község és kisebb település la­kói részére helyben biztosítot­tak a postai szolgáltatások (ez a települések 48 százalékát je­lenti). De 150 község hátrá­nyos helyzetűnek minősíthető. A külterületen élők és a kiste­lepülések lakói ellátására „támpontos” postaládákat te­lepítettek. Ez azonban hosszú távon nem jelent megoldást. Főként az idősek és beteaek számára nagy teher naponta bejárni a postáért. Még súlyo­sabb a helyzet rossz időben, télen. Mohács-Szőlőhegyről például jelezték, hogy a posta­autó késése miatt sokszor órákig kell várni a kijelölt he­lyen. Rendkívül kellemetlen a lakossáa számára az is, hogy a pénzkifizetés mindenki sze­me láttára történik. A posta ré­széről elhangzott javaslat, hogy egyedi esetekben, idősek, be­tegek részére házhoz szállítják a postát. A szigetvári körzetből jelez­ték, hogy a kistelepülések bolt­jai napi bevételüket nem min­dig tudiák feladni. A posta­autó ugyanis csak 30 000 fo- rintiq vehet át készpénzt. A külterületi kategóriába tartozó — nyilvános telefonnal nem rendelkező — községekben a (halálesetekről értesítő, teme­tésre hívó) táviratok késedel­me- kézbesítését panaszolták. A hírlaoszolgálatról? A lakos­sági panaszok e tekintetben nem számottevőek. Figyelemre méltó lakossági gond csak he­Nagyapám házát bontottuk nemrég, amelynek homlokán az állt, hogy „Emeltetett 1901- ben”. Mesteremberek, szomszé­dok jöttek csodálni, hogy a mennyezeten gerenda feküdt gerenda mellett. A szálegye­nes, kör átmérőjű fenyőgeren­dákat mívesen ketté hasították és a félkör átmérőjű szálakat rakták egymás mellé, mellőzve mindenféle deszkát és más mennyezetépítő alkalmatossá­got. Leltünk egy vésetet is. Gerenda derekán állt: „Király István fakereskedő, Vágszent- kereszt”. A mennyezeti geren­dák onnét úsztak a komáromi uszályokig, azokon meg Bács­káig. Építőanyagügyekben tű­nődtem mostanában ezen az emléken, amikor egyre jönnek a panaszok a külkereskedelem­re. De lássuk sorra: Készen áll a nagy elhatáro­zás, kész a tervrajz is, megvan a telek, indulás tehát a Tü- ZÉP-re. Mert mostanában így hívják az ilyenfajta árut kínáló állami vagy szövetkezeti keres­kedést. Ott aztán megkezdő­dik a kálvária, amiből most csak egy-két stációt jártunk vé­gig. íme: A siklósi TŰZÉP-telepen tető- szerkezetnek való anyag — van. Falazóanyag úgyszintén: például B 30-as blokktégla, de lyettesítések esetén fordul elő és a hétfői lapok kézbesítésé­nél. Legtöbb probléma a táv­beszélő-szolgáltatásokkal kap­csolatban merült fel- A „bere- pülőzött” telefonok 14 óra után használhatatlanok. A segélyké­rő telefonok igen sok települé­sen olyan helyre kerültek fel­szerelésre (kocsma, bolt, ta­nács, tsz-iroda), ahová zárva- tartás idején a lakosság nem tud bejutni. Újabban gyakori kérdés a telefonszámlák összege. Az ez­zel kapcsolatos reklamációkat a posta rendszeresen vissza­utasítja azzal, hogy a gép nem tévedhet a számlázásban. A számlák elleni felszólalásokat azonban nem tekinti panasz­nak, hanem számlareklamáció­nak. Lakossági bejelentésből értesültünk arról, hogy az ügy­fél hat hónapon át folyamato­san reklamálta túlzottan ma­gas számláját. Minden felleb­bezés után elutasító kártyát kapott, azután a számlaösszeg mégis egyharmadára esett vissza. Ez a fogyasztó a meg­károsítását (?) 6000 forintra becsüli, a visszatérítés minden reménye nélkül. Az elhangzottak alapján az FMT javaslatot tett a lakosság postai szolgáltatásainak javí­tására. A munkaidőben való ügyintézés és sorban állás csök­kentése érdekében szükséges a postahivatalok nyitvatartási rendjének felülvizsgálata, to­vábbá a közületi és lakossági ügyintézés elválasztása a pos­taküldemények és a pénz fel­adása során. A könyvelt külde­mények ismételt házhoz kézbe­sítését ne munkaidőben, hanem a késő délutáni órákban old­ják meg. A támpontos kézbesí­tőhálózat működését lehetőleq olyan célkocsikkal javítsák, amelyek legalább az ügyinté­zés idejére védelmer biztosíta­nak az időiáTás viszontagsá­gaival szemben. A posta a ki­jelölt útvonalon minden bolt bevételét vegye ót, és vizsgál­ja felül az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedéseit. Felül kell vizsgálni a segély­még kisméretű tégla is. Négy­méteres fűrészáru — gerenda vagy például állványfa is — van. De hatméteres már nin­csen. Deszka? — Egycolos kap­ható, kétcolos alig. — Miért? Plambalkó József telepvezető­helyettes válasza: — Csehszlovákia és Románia nemigen szállít. Más országok­ra szorulunk, a külkereskede­lem azokkal szerződik, hogy a fenyőfűrészáru 40 százaléka 2 colos, 60 százaléka pedig 1 colos legyen. A szállítmányok 80—90 százaléka mégis 1 co­los, tehát kialakul az áruhiány. Sajnálatos, hogy a külkereske­delem tehetetlen. Az a vevő jár legjobban, aki 4—5 hónappal korábban árubiztosítási szerző­dést köt. Aztán az árak. Ezekről azt mondja Hambalkó József: — A TÜZÉP-en kétféle ár van. Egyik a telepi, másik a művi. A „művi” annyit jelent, hogy a gyártóműtől a vevőnek el kell hoznia, s így olcsóbb. Ezért a TÜZÉP csak 1,5 száza­lék haszonkulcsot számít fel. A telepi árban benne van a gyár­tól a TÜZÉP-telepre szállítás is, s a haszonkulcs általában 5—9 százalék. Természetesen az a vevő jár legjobban, aki a gyár­kérő telefonok elhelyezését, és biztosítani kell azok használa­tát. A távbeszélőszámlák miatti panaszok csökekntése érdedé­ben figyelemre méltó javaslat; postától független intézmórjy szakemberei vizsgálják meg azoknak a blokkoknak, gépele­meknek működését, amelyeknél reklamációk jelentkeztek. Napi gondjaink megoldásá­ban, terveink megvalósításában központi szerepet kapott az OTP-szolgáltatás; kölcsönök, takarékbetét, autónyeremény- betét, átutalási betétszámla és egyéb ügyletek formájában. A szolgáltatás sokféle, de az ez­zel .együttjáró apró bosszúság — amit az ügyintézés és bo­nyolítás nehézsége okoz —• ugyancsak sok. Baranyában 24 takarékpénz­tár működik, irányításuk a Pécs, Rákóczi úti új székházból tör­ténik. Itt az igazgatósáq irodái mellett a központi fiók betét-, ügyfélforgalmi, valuta-, deviza­csoporttal, a hitelosztály, vala­mint a tanácsi számlák vezeté­sével. pénzeszközeik kezelésé­vel és finanszírozásukkal fog­lalkozó csoportok tevékenyked­nek. A szolgáltatás javulását eredményezte, hogy a pécsi központi fiók szombaton a vá­tómű közelében építkezik, mert így megtakarítja a fuvarköltség javát. — Igaz-e, hogy létezik épí­tőanyag magánkereskedő is? — Igen, de faárut nem tart, s oz árut ő is a TÜZÉP-től kap­ja. Megnéztük tehát a szalántai Csatlós József építőanyag-ke­reskedőt, egy hangulatos zöld sövény szegte út végén, a fa­lu délkeleti szélében. Faárut valóban nem tart. A telep kicsi, oldalt zöld füves, a könyvelő- qárdát egyetlen füzet teszi ki, a vagyonvédelmi és leltárellen­őri feladatokat pedig egv öreg német juhász kutya. ÉDÜlet- anyag — alig valamennyi. — Hol az áru? — Ha itt volna, akkor a ve­vőnek nem jelentene előnyt a magánkereskedelem. Én ugyan­is általában nem hozom be ide az árut, hanem a gyártól egye­nesen a vevő telkére szállítom. Lássuk csak: TüZÉP-viszony- latban a biztonságos készlete­zés végett, beszereznek, amit sikerül és beszállítják a telep­re. Ez egy út. Onnét a vevő hazaviszi. Ez mégeqv út. Az a szerencse, ha a gyár—TÜZÉP- útvonal ára megmarad. Ennyit az építőanyag-ellátás egy szeletéről. 1984-ben! A népszaporulat nemzeti ér­dekünk, ilyenképpen arra is fi­gyelni kell, hogy miben tipeg, miben jár a legifjabb nemze­dék, Vagyis: a bébi- és gyer­mekcipő-ellátásra. A Fogyasz­tók Baranya megyei Tanácsa ezért a Dél-dunántúli Cipő­nagykereskedelmi Vállalatnál, a kiskereskedelmi bolthálózat­ban, a fogyasztók fórumain, a ros más fiókjánál vezetett ta­karékbetétkönyvre is teljesít ki­fizetést. Az OTP szolgáltatásai­val elégedettek is lennénk, ha .. . a legegyszerűbb ügylet lebonyolításánál is nem rabol­ná az időt a bonyolult belső ügyviteli szabályzat. Sok problémát okoz az ügy­feleknek az úgynevezett küldöz­getés. A különböző ügyeket más-más fióknál tudják elin­tézni. Egy kisiparos például hi­telfelvétel esetén a Diana téri fiókhoz, átutalási betétszámlá­jával pedig a Kossuth utcai fi­ókhoz kénytelen menni. Vagy egy másik kisiparostól a fiók dolgozója a csekkszámlán levő fedezetet nem fogadta el. Erre az ügyfél a Kossuth utcában felvette a szükséges összeget és a Diana téren takarékbetét­könyvet váltott, miután így a fedezet igazolva volt. azonnal visszautaltat’a az összeget a Kossuth utcai fiókhoz. Részlettörlesztésnél már meg­szoktuk a felszólításokat. A tör­lesztést szolgáló csekkbefizeté­sek sosem kerülnek elég gyor­san a fél számlájára (még ak­kor sem, ha helyben fizetik be), így többször is sürgetik a befizetést, holott ezt időben teljesítették. Gyakori a véle­mény, hogy a takarékpénztá­rak gépesítése nem gyorsítot­ta, hanem lassította az ügyme­netet. Az átutalási betétszám­lák forgalmáról küldött értesí­tések a korábbiakban minden hó 4—5-e körül, most már csak 10-e körül érkeznek a megbí­zókhoz. Az építési kölcsönök folyósítása a korábbi 12 nap­ról 18—20 napra emelkedett. Miután az állami pénzeszkö­zök csökkenésével a lakossági érdekkörébe tolódott át az építkezés, rendkívül megnőtt a forgalom, ugyanakkor a taka­rékpénztárak változatlan sze­mélyi és tárgyi feltételekkel oldják meg feladataikat. A szigetvári és a komlói kör­zetben elég sok gondot okoz, hogy a papírpénzt ott nem cse­rélik, pedig sok a piszkos, sza­kadt pénz és a megrongált, el­szakadt bankjegyeket csak Pé­csett tudják kicserélni. A pénz­váltás, az aprópénz hiánya is gondot okoz. Igaz, rendkívül megnőtt az utóbbi években a szolgáltatá­sok köre, az ügyfélforgalom. A megterhelő munka miatt a dol­gozók jelentős része alig egy év alatt kicserélődik, az újon­nan felvettek betanulási ideje pedig hosszú időt vesz igény­be. M. Gy. kereskedelmi vállalatok és szö­vetkezetek szakembereivel be­szélgetett, tőlük-náluk gyűjtött adatot. Tapasztalatai: A szállító diktál A bolti dolgozók véleménye szerint a gyermekcipő-ellátás az elmúlt évhez képest rom­lott. Például 18-tól 22-es szá­mig bébicipőből az igények folyamatosan nem elégíthetők ki. A boltok ugyanis nem az igénynek megfelelő mennyisé­get kapják, hanem a szállító által meghatározott mennyisé­get. A vásárlónak több alka­lommal fel kell keresni a bol­tokat, hogy a keresett számú gyermekcipőt beszerezhesse. Például a sásdi ABC ruházati részlegének cipőosztályán —az 1984. május 28-án kiállított készletfelmérő lap szerint — bébicipőből 18-tól 22-ig tarto­zó számcsoporton belül kizá­rólag 20-as számból volt mind­össze 8 pár 1 modellben. A ta­vaszi szezonban nem volt fo­lyamatos az ellátás 23-tól 26- os és 27-től 30-as számig gyer­mek félcipőből. Szandálból je­lenleg a bolti készletek — a bébi áruk kivételével — ele­gendőek. bár választékban, fő­leg színben nem kielégítők. Igen keresett a fehér leányka szandál, de ez nem. vagy csak igen kis mennyiségben kapha­tó. Fiú és leányka szandálok­ból 31-től 34-es számig javult az ellá'ás, de félcipőből ezen számokból a tavasszal nem volt megfelelő. Vásárlói igény­ről a jelenlegi gyermekcipő­ellátás mellett nem beszélhe­tünk, mert a vevő örül, ha nagynehezen talál egy megfe­lelő párt. A 23—24-es számú gyermekcipő egész évben hi­ány volt, ezen számokban úgy­nevezett szárazcipőt az ipar nem is gyártja. Az igények visszafejlődtek ? Egyáltalán a kiskereskedelem véleménye az, hogy minden vo­natkozásban kevés a gyermek­cipő. ezért nem tudják a ke­reslethez igazodó készletet ki­alakítani. A nagykereskedelmi vállalatok kizárólag arra az árura vesznek fel megrendelést, mely készleten van. A megren­delt árut általában egy hét alatt szállítják. A boltvezetők­től kapott tájékoztatás szerint országosan azonosak az ellá­tási gondok: ipari problémák, szállítási lemaradás. A kiske­reskedelemnek nincs módja gyermekcipőt gyártatni vagy gyártó üzemtől közvetlenül be­szerezni. Nagy hiba: a bébi- és gyer­mekcipő-ellátásban a kiskeres­kedelem szerint az utóbbi években nem vették figyelem­be a születések számát. Sze­rintük két éve a mostanihoz képest még igen jó volt az áru­ellátás, mind választék, mind mennyiség tekintetében, a megnőtt árak mellett a vissza­esés érthetetlen és elfogadha­tatlan. Csak egy valami nem változott: a panaszok özöne. Idén tél végén és kora tavasz- szal például ugyanúgy a csiz­Ezernyolcszázas szalonsör. A Csillag étteremben, Pécsett, két szalonsörért két forinttal töb­bet számoltak fel, mintarneny- nyit lehetett volna. A szabály­sértési hatóság ezért 1800 fo­rint pénzbírságot .számolt fel. Utas-majális. Május elsején tömegek lepik el a vendéglő­ket, s itt-ott kialakul a majá­mák talpának leválását és fel­sőrészének szakadását pana­szolták sorra. Pedig a vásárlói igények is visszafejlődtek. A vizsgálat szerint a vevőknek már nincsenek túlságosan nagy igényeik, csupán annyit kíván­nak, hogy a gyermekcipő ol­csó. tartós és mutatós legyen. Akkor is, ha ezen belül kevés a modellválaszték. Ehelyett azonban a legtöbb gyermek­cipő rossz felépítésű és köny- nyen formátlanítja a lábat. So­kan kifogásolták, hogy a gyer­mekcipők nem puha bőrből és nem hajlékony talppal készül­nek. Sokan megfogalmazták: a gyermekek részére olyan cipőt kell gyártani, amiben nem ala­kul ki a lúdtalp. Sokszor izzad a láb, mert a talp gumiból van, sok a bőrbetegség, gom­básodás. mert a talpbélés nem megfelelő. A Dél-dunántúli Cipő-nagyke­reskedelmi Vállalat csak rátett a panaszok sorára. Elmondták: a gyárak önkényesen határoz­zák meg a termékeket, nincs kaptafa, mert nincs kaptafa- gyár és nincs cipőkellék, mert nincsenek cipőkellékgyárak. Az év első felében oz ipar szinte hetenként jelentett be aka­dályt, mert például kevés a talpbőr, sarok, műbőr. A nagy­kereskedelmi vállalat szerint azonban a szakma várhatóan pótolja majd mindezeket. Mindezek alapján a vizsgá­latvezető Kárpát Józsefné, a Fogyasztók Baranya megyei Ta­nácsának tagja a következőket javasolja: Ésszerű javaslatok A cipők számozását felül keil vizsgálni, s lehetőleg vissza­térni a régi, úgynevezett fran­cia számozásra. Hiszen a gyá­rak kaptafái is a francia szá­mozás szerint készültek, s az exportot is így gyártják. (Mel­lesleg: ha mindez igaz, akkor ki és mennyi fizetést kapott, azért az átszervezésért, amely- lyel a mai képtelen számozás­ra áttértek?!) Javasolja továb. bá: teremtsék meg az ipar ér­dekeltségét a gyermekcipőgyár­tásban. A szülők kisebb része — a divatosságra is törekszik. Ezért — az olcsóságon, tartós­ságon, mutatós kivitelén felül — még a divatot is kielégítő cipők árát kellene inkább emelni. Igyekezni kellene a mi­nőség dolgában általában jobb NDK és csehszlovák ci­pők gyártástechnológiájának elsajátítására. Arra is szükség van, hogy megvizsgálják a ci­pőipari szabászok szakmai kép­zettségét, jövedelmi viszonyait. A cipőbörzékre a szülők töme­gét kell meghívni, véleményal­kotás végett. Végül: a Belke­reskedelmi Minisztérium Ipar­cikk Főosztálya vizsgálja meg, hogy az ország nagykereske­delmi vállalatai (Corso, Tiszán­túli Cipő Vállalat) is a Dél­dunántúli Cipő-nagykereskedel­mi Vállalathoz hasonlóan áru­alapjuk 55 százalékát rende­lik-e meg gyermekcipőből. Ha nem, akkor az ő ellátási terü­letükre is Dél-Dunántúlról áramlik el a gyermekcipő, F. D. lis, meg a zűrzavar. A pécsi vasútállomás Utasellátó étter­mében például 33 forint he­lyett 36 forintot számoltak fel. A büntetés: 1600 forint. HÉTVÉGE 11. Szállítást szervez a magánkereskedő Az építkezők kálváriája Marton Gyöngyi Szemben az OTP-uel? Az ügyfelek érdekvédelme Á gépi ügyintézés lassító tényező? Egyeztetés a pénzintézet és ügyfelei között Fekete paragrafus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom