Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-21 / 169. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XU. évfolyam, 169. szám 1984. június 21., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az országgyűlés nyári ülésszaka S zerdán délelőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfel­ső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Az országgyűlési képviselők jóváhagyják az 1983. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Bács- Kiskun megyei képviselőcsoport vezetőjéről, az Állampusztai Célgazdaság igazgatójáról, aki 1975 óta volt az országgyűlés tagja. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg,- s az ülésszak résztvevői egy­perces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának jelen­tését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirend­jéről : 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereske­delemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartot­ta meg expozéját. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költségvetésből. A tantermek száma közel 1300- zal gyarapodott, ebből 770 tan­terem új iskolában létesült, így sikerült elérni, hogy a nö­vekvő 'gyermeklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei. A lakásgazdálkodós új rend­szere nyomán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a saját lakás építés iránt — ál­lapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot fokozott állami se­gítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezmé­nyes állami és bankkölcsön út­ján 8,2 milliárd forinttal folyósí­tottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésre méltó munkát végeztek a magánlakásépítés segítésében, mindenekelőtt a telekellátás biztosításával. A vállalatok növelték lakásépítési alapjukat és az 1982. évi 17 000- rel szemben már 27 000 lakás építéséhez adtak munkáltatói támogatást. További következe­tes intézkedésekre és jelentős erőfeszítésekre van szükség és a körmány ezt a kérdést to­vábbra is napirenden tartja. A miniszter kiemelte: az élet- körülmények alakulásában el­ért eredményeinkre büszkék va­gyunk még akkor is, ha ezek kétségtelenül elmaradnak szá­mos jogos igénytől. Látni kell azonban, hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gazdaságra és azzal a hatás­sal jár, hogy mérsékli a mun­kából származó jövedelmek arányát az összjövedelmen be­lül és fékezi a teljesítmények ösztönzésének lehetőségét. En­nek alapján indokolt a juttatá­si rendszer folyamatos korsze­rűsítése, amely jobban bizto­sítja az összhangot a gazdasá­gi lehetőségek és a társadalom igazságérzete között. Tavaly is kitűnt, hogy a vál­lalatok gazdálkodási színvona­la különböző; a tartósan az át­lagot meghaladó jövedelmező­ségű, vagy a szépen javuló Hetényi István expozéja Hefényi István pénzügyminisz­ter expozéját mondja A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitiká­ban megfogalmazott kö­zös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősíté­se és az életkörülmények meg­őrzése, lehető javítása hatá­rozta meg. A zárszámadó tör- véőyjava’slat azt mutatja, hogy tavalyi, munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban ta­nulság, javítanivaló — mon­dotta bevezetőjében a pénz­ügyminiszter. 1983-ban a költségvetés ösz- szes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 mil­liárd forint volt. A hiány így 6,1 milliárd forint. Ez 4,1 mil­eredményeket felmutató válla­latok sokasága mellett hosz- szabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is akad. Fontosnak tartjuk — mondot­ta Hetényi István —, hogy a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejükből rendez­zék pénzügyi hiányaikat. Né­hány vállalatnál nagyon felhal­mozódtak a gondok: itt a koi- mány részben már tett és a jö­vőben is tenni kíván intézkedé­seket. A nehéz helyzetbe került vállalatok között szerencsére a többség saját erejéből tesz lé­péseket az alaphiány megelő­zésére vagy megszüntetésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fej­lesztési alaphiányát, egyik gyár­egységét értékesítette; az Asz­faltútépítő Vállalat pedig mér­sékelte fejlesztéseit. Ezeket igen határozott, egészséges lépések­nek tartjuk. A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedé­sek egyaránt hozzájárultak ah­hoz, hogy az aszálykár kedve­zőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőtelje­sen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazdasági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gon­dot, hanem a mezőgazdasági termékek exportárai is: 1983- ban 8 százalékkal csökkentek és a csökkenés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy e súlyos körülmények és a nemzeti jövedelemben mu­tatkozó elmaradás nyomán kényszerűen bekövetkező ki­sebb forrás és az összhangot elősegítő évközi központi intéz­kedések csökkentik a teljesít­ményüket nem, vagy csak las­san növelő gazdálkodók moz­gásterét. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amellyel egyide­jűleg bővítettük és folyamato­san bővítjük az erőforrások mozgósítását, a tartalékok fel­tárását segítő lehetőségeket. Mint mondotta: 1983-ban kí­sérleteket kezdtünk mintegy 100 mezőgazdasági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoztató (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Korrekt partnerek (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Küzdelem a hálózati víz- veszteség ellen. (Interjú az 5. oldalon) Ma hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl az NSZK kancellárja Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására jú­nius 21-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Dr. Helmut Kohl életrajza Dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hato­dik kancellárja, 1930. április 3-án született Ludwigshafenben. Ifjú kora óta részt vett a ke­reszténydemokrata mozgalom­ban. Egyik alapitó tagja volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott if­júsági szervezetének, a Junge Unionnak. 1954-ben az ifjúsá­gi szervezet elnökhelyettese, két évvel később pedig Rajna— Pfalz tartományban a keresz­ténydemokraták vezetőségének tagja lett. 1959-ben Mainzban beválasztották a tartományi gyűlésbe (Landtag), amelynek akkor ő volt a legfiatalabb tag­ja. Kohl a heidelbergi és a frankfurti egyetemeken tanult, doktori disszertációját 1958- ban irta meg Nyugat-Németor- szág politikai pártjairól. Az országos politikában 1964 óta szerepel, ekkor választották be a CDU országos vezetősé­gébe. 1966-ban átvette Rajna- Pfalz tartomány CDU-szerveze­tének vezetését. Három évvlef később 1969-ben tartományi miniszterelnökké választották. 1969 és 73 között a CDU országos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevé­kenykedett. 1976 óta tagja a szövetségi parlamentnek, 1982- ig a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke volt. 1982 óta szövetségi kancellár. Szerda este hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Kíséretében van Claude Cheysson külügy-, Charles Fiterman közlekedési, Edith Cresson külkereskedelmi miniszter, valamint több más politikai és közéleti személyi­ség. A francia köztársaság el­nöke a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége meghívásá­nak tesz eleget A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP K3 PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter, Vaszi- lij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első he­lyettese, és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió kulturális minisztere fo­gadta. Közvetlenül a megérkezés után a kialakult protokolláris szokások szerint a Nagy Kreml- paliota előtti téren köszöntötte a francia köztársasági elnököt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke. Az ünnepélyes fogadtatásnál jelen voltak Mitterrand kiséret tének tagjai is: Claude Cheys­son külügyminiszter, Charles Fiterman közlekedési miniszter és Edith Cresson, külkereske­delmi és idegenforgalmi mi­niszter. A hivatalos szovjet—francia megbeszélések csütörtökön kez­dődnek. Első Ízben szállít a szovjet piacra a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat pécs- bányatelepi bőrdíszmű üzeme. A szovjet vevő az idei évre több modellből összesen 10 ezer női divattáskát rendelt, ennek felét az első félévben megvarrták és az utolsó tételeket tegnap útnak indították. Läufer László felvétele liárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kiadá­sokat nem kellett menet köz­ben korlátozni. Az egészség­ügy, a szociálpolitika, az okta­tás és a művelődés terén —a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalék­kal növekedtek, ami meghalad­ja a nemzeti jövedelem növe­kedését és a tervezett színvo­nalat is — mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az in­tézményi és társadalombiztosí­tási feladatokra összesen 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyug­díj-kiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jövede­lem 10 százalékát. Szeptember­től emelkedett a régebben megállapított igen alacsony nyugdíjak összege. Kiterjesztet­tük a családi pótlék rendsze­rét az egy gyermekes csalá­dokra, a gyermek hatéves ko­ráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi háló­zat. A társadalmi összefogás­nak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az M oszkvában óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavaly előtti 84 száza­lékkal szemben tavaly már az óvodáskorú gyermekek 87 szá­zalékát lehetett óvodába já­ratni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom