Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-02 / 150. szám
Posta és OTP A Fogyasztók Baranya megyei Tanácsa júniusi ülésén a Posta, az Országos Takarékpénztár, illetve a Takarékszövetkezetek lakossági kapcsolatainak tapasztalatait tűzi napirendre. Az ülésen többek között foglalkozni kívánunk a postahivatalok és az OTP-fió- kok nyitvatartási rendjével, alkalmazottai felvilágositó, tájékoztató készségével, a postai küldemények feladási és kézbesítési körülményeivel, a távbeszélő és segélykérő állomások működésével, áthelyezésének intézésével, a hírlapkézbesítés pontosságával stb. Az Országos Takarék- pénztár fiókjaival (vidéken a Takarékszövetkezetekkel) is sokoldalú és széles körű a lakosság kapcsolata, pl: hitelek és kölcsönök felvételénél, átutalási megbízásoknál, takarékbetétek kezelésénél, valutavétel- elcdásnál és számos más ügylet kapcsán. Kérjük a Dunántúli Napló olvasóit, hogy fenti intézmények szolgáltatásaival összefüggő tapasztalataikat, gondjaikat, javaslataikat személyesen vaay írásban szíveskedjenek eljuttatni 1984. június 15-ig a Fogyasztók Baranya megyei Tanácsához, Pécs, Geisler Eta u. 15. Fogyasztók Baranya megyei Tanácsa Olcsó étel az étlapon Egy körkép megnyugtató eredménye A vendég időnként keresi az étlapon az olcsó ennivalót, hol mert kevés a pénze, hol mert praktikus okokból szeretné elkerülni, hogy a pincér milliomosnak nézze. Kerestük tehát mi is három baranyai vendéglőben az olcsóbb meleg ételt, íme: VILLANY Kellemesen szól a „Macskák” kéthangszeresre formált világslágere, az „Emlék". Estefelé van a villányi Oportó vendéglőben, csendes, jó hangulat. Étlappal a kézben kissé oldalt csúszik a szemünk, a frissen- sültek irányába, ahol a csúcsár a fatányérosé: 81.30. De kétszemélyes. Az olcsóbbak? — Zöldbabfőzelék 13 forintért, zöldborsó 12,50-ért, továbbá a túrós palacsinta adagja 8,60, a lekvárosé 5,70. Van zóna húsétel is: a sertéspörkölt ára 14,90, a sertéssülté 15,60, a rántott bordáé 17,40, a párizsi sertésszeleté pedig 16 forint. A levesek legdrágábbika is csak 12,40, s jóízű sertésragut adnak érte. Villányban az Oportó alkalmazkodik a vendégerszény változékonyságához. Persze, ha valakinek túl vastag az erszénye és végigenné az étlapot, ám legyen, csupán frissensültből tizennégy féle van, egyszerű csütörtökön. Hogyan lesz a csirkéből aprólék? Nagyon kapós az olcsó csirkeaprólék, miért is állandó hiánycikk. Ti. ha van, pillanatok alatt elkapkodják. Hogyan lehet mégis csirkeaprólékot csinálni? A receptet nemrégiben Sopronban lestem el. Egy baromfit is árusító boltba tévedtem be, s hallottam, amint az előttem ólló hölgy csirke- oprólékot kért. Sajnálkozó „nincs” volt az első válasz, amit nyomban semmissé tett egy „de várjon csak egy pillanatig” félmondat. És a boltoshölgy előkapott a hűtőpultból egy egész csirkét, néhány gyors mozdulattal szétvagdalta és máris ott volt egy komplett csirkeaprólék, s mellette egy pór comb és egy melle. Az utóbbiak mentek vissza a hűtőpultba, az aprólék a mérlegre, a vevő pedig elégedetten távozott. Kiszolgálták. Az élmény annyira lenyűgözött, hogy Fekete paragrafus Régi szalámi, drága szalámi. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 278. számú siklósi boltjában három kiló olasz szalámit a fogyasztási határidő lejárta után árusítottak. A szabálysértési hatóság jogerős büntetése: 2000 forint pénzbírság. Előrecsomagolt, utólag büntették. A BÉV pécsi 805. számú élelmiszerboltjában megvizsgálták az előre csomagolt húsáru árát. Huszonhat csomagból csak 7 volt pontos, a többinél összesen 56 forint 20 filléres többletet észleltek. Az utólag kirótt pénzbüntetés: 3600 forint. Rovatszerkesztő: FÖLDESSY DÉNES utána itthon ki akartam próbálni. Nem sikerült. Közölték velem, hogy aprólékot csak a baromfigyár csinál, s ha az üzletben nincs, hát nincs. Hm! H. I. A pécsváradi Zengő étterein RÉCSVARAD Nagy üvegablak, ahol a szűrt napfénnyel versenyez a szép fehér abroszok sora. Az étterem neve: Zengő és természetesen ott van a Zengő aljában, Pécs- várad közepén. A frissensültek száma itt tizenhat, a csúcsár ugvancsak kétszemélyes ételé, a Zengő bőségtálé: 94,60. — Zóna van? — Igen. Marhapörkölt 16,80- ért és babfőzelék sertéspörkölttel 19,60-ért. — Sima főzelék? — Kétféle: 14,40-ért lencse és 10,30-ért szemesbab. Továbbá túrósmetélt 9-ért, mákos 13,60-ért, diós 11,90-ért. Ha tehát valaki a 6-os úton hajt Pécs felé és várakozás nélkül szeretne ebédelni, választékos étlappal várják Pécs- váradon. GORCSONY Kastélypark a kastélyparkkal szemben. Egyik, a nagybetűs a vendéglő neve, a másik tényleg park. A három meglátogatott faluból Görcsöny a legkisebb, mégis 7 féle frissensültből lehet választani. A rántott májszelet ára sültkrumplival 32,70. — És ha valakinek csupán alig húsz forintja van? — Az a következőket választhatja: a napi ajánlatok című étlaprovatban 12,00-ért zöldborsófőzeléket, 9,00-ért főzeléket szemesbabból. Vagy csontlevest 4,50-ért, hagymás- virslit 19-ért, házikolbászt ugyanennyiért. De 29,00-ért már húsos babgulyást, 37,50-ért szerb vegyessültet kap. A körkép megnyugtató. F. D. Segít a szervezés Kenyérszállítás a kis falvakba Szabadszentkirály. Az utcán és a boltban többen várakoznak: — Nem jött meg a kenyereskocsi! Délelőtt 10 óra. — Mikor várható? — kérdeztük. — Talán 10 óra után megérkezik. Rendszeresen. Szentlőrincen a Baranya megyei Sütőipari Vállalat 6. számú sütőüzemének vezetője, Pet- ró György: — A szentlőrinci, sütőüzemnek nagy az ellátási körzete. Mi gondoskodunk többek között Pellérd, az ércbányászvidék (5 egység), Boda, Bicsérd, Szabadszentkirály, Velény, Gerde, Zók, Aranyosgadány, Pécs- bagota, Cserkút, Töttös, Bakonya, Kővógószőlős, továbbá Szentlőrinc (18 egység) közvetlen környéke, (13 falu) bükkös- di kisüzemünk pedig 9 falu naponkénti friss kenyérellátásáról. A körzet 95 százaléka naponta igényli a szállítást, öt szállító- eszköz áll a rendelkezésünkre: két Robur (2,6 tonnásak), egy Barkas Kofferwagen (0,9 tonnás), a bükkösdi üzemnél egy Barkas, és egy pedig tartalékban. Naponta négy járatot indítunk, hajnali 4 órakor indulnak és 12 óra 30 perckor fejezik be. A termelés átlagosan 16—17 órás folyamat, a szállítás 8—9 óra alatt lezajlik. Mivel a szállítás lényegesen gyorsabb, mint a termelés, érthető, hogy a járat közepén érintett boltok frissebb árut kapnak, mint a járat elején levők. A szállítási sorrend egyenlő a termelés sorrendiével, a termelést pedig a rendelés mennyisége határozza meg. — Ha több munkást foglalkoztatnának? — Ez önmagába visszatérő kör, vagyis a termelőkapacitás egyenlő a kemencekapacitással. Hiába dolgozna tehát több ember, nem fér több tészta a folyamatosan működő kemencébe. — Nagyobb kemencék? — A technológia mérete függvénye az átlagos termelésnek és az emellett történő tágas kapacitás-kihasználtságnak. Nagyobb kemence, vagyis nagyobb termelőkapacitás beállítása azt eredményezné, hogy a hét első 4 napján jelentkező átlagos igényt 8 órá. nál kevesebb időtartamú műszakokkal is ki tudnánk elégíteni, Nagy energiaigényű (fűtőolaj) kemencékről van szó. A lehűlések után, az ismételt felfűtéseket, illetve annak anyagi következményeit az amúgy is államilag dotált termék semmiképpen sem viselné el. — Talán ha több szállítóeszközt állítanának be? — Lehetne, de akkor egyszerre nagy mennyiségű szállítható árura volna szükség, amit csak akkor lehetne megtermelni, ha a műszakok lényegesen előbb kezdődnének. De a boltok akkor még nem nyitottak ki, a kenyeret hosszú ideig az utcán kellene tárolni, mindez a frisseség rovására menne, nem beszélve a vagyonvédelmi és az egészségügyi problémákról. Mi az egy mázsa biztonsági tartalékon felül mindig lépést tartunk (igaz, túlórákkal) a napi friss árutermelés igényével, még a hétvégeken sincs szükség ún. elősütésre. Nem utolsósorban: a vásárlási igény a kisebb súlyszükséglet felé tolódik. Ez azt jelenti, hogy pl. egy Ro- burra 100 kenveresláda fér. 2 kg-os kenyérből 1 ládában 10 kenyér = 20 mázsa, viszont 1 kg-os kenyérből 1 ládában 15 kenyér = 15 mázsa, tehát a szállításkapacitás 75 százalékra csökken, több fordulóra van szükség. Tudom, hogy mindez túlságosan is bonyolultnak tűnik, de igaz. — Végül is mit tehetnének? — Időmegtakarítás végett annyit, hogy számítóink, miután lerakták n boltnál az árut, nem vesztegetik az időt a kirakással, hanem a járat végén térnek vissza a göngyölegért és akkor számláznak. Befejezésül: ne felejtsük el. hogy a mi körzetünkben a legtávolabbi község 25 km-re van a sütőüzem- 'öl. Marton Gyöngyi Mérlegen negyven árubeszerző munkája Miért van annyi műszaki hiánycikk? Interjú Lampek Györggyel, a Titán igazgatójával A vas-műszaki cikkek bizonyos körében átmenetileg vagy folyamatosan hiányok jelentkeznek. Ugyancsak nem kielégítő az egyes késztermékekhez szükséges alkatrészellátás. E gond miatt kerestük fel Lampek Györgyöt, a Titán Kereskedelmi Vállalat igazgatóját. — Kérnénk egy pontos és ösz- szefoglaló képet a vas-műszaki cikkek hiánya keletkezésének okáról, pótlási lehetőségeiről. — Vállalatunk elsősorban a Dél-Dunántúl négy megyéjében forgalmaz vas-műszaki cikket. Természetesen mindemellett az ország más területén is értékesítünk a forgalmazási körünkbe tartozó mintegy 20 000 cikkből. Az árualap-biztosításról tudni kell, hogy áru- beszerzésünknek két fő csatornája van. Az árualap közel 80 százalékát hazai termelőktől biztosítjuk. A hiány pótlására, a választék bővítésére beszerzésünk több mint 20 százaléka külföldi forrású. A hazai árut mintegy 300 kisebb-nagyobb termelőtől, az importot pedig 9 külkereskedelmi vállalat útján szerezzük be. Az importáru kétharmada rubel elszámolású. egyharmada pedig ami elsősorban alapvető hiánycikket pótol, vagy pedig a választékot színesíti — nem rubel elszámolású importbeszerzés. — Mikor, hogyan biztosítják az árualap nagy többségét jelentő hazai árut? — Mindig az előző év augusztus—szeptember havában kötünk előszerződést az ipari vállalatokkal, illetve kisebb termelőkkel. Ekkor biztosítjuk szerződéssel a belföldi forrásból származó árualap mintegy 75— 80 százalékát. Ezt követően folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy a hazai fogyasztók igényeinek megfelelő további árualapot is biztosítsunk. Tehát a fogyasztói vásárlást jelentősen megelőző időszakban kell döntenünk az árualap biztosításáról. De nehéz hosszú távon előre kiszámítani a várható keresletet, vagy keresletben bekövetkező változásokat. Ez sok tényezőtől függ. Mindemellett a vasműszaki kereskedelem a kereskedelmen belül is különleges szakma. Gyorsan változik a vásárlási igény, ráadásul csak a cikkek elenyésző köre helyettesíthető csak más cikkel. Ha például nem kap valaki egyfajta szabású inget, vehet más fajtát, ha nem kap porcukrot, vehet még kristályt. De mi nem adhatunk helyettesíthető árut, például ásó helyett kapát, színes televízió helyett fekete-fehéret. A helyettesítés lehetőségének hiánya miatt ebben a szakmában van a legtöbb hiánycikk. — Ha at áru 80 százalékát idehaza termelik, és az impart kétharmada szocialista országból, tehát dollármentesen vehető meg — miért ilyen magas a hiánycikkek aránya? — Ennek több oka van. Vegyük sorba röviden a főbb tényezőket. Amit termel a hazai ipar, a fogyasztói kereslethez viszonyítva vagy mennyiségben kevés, vagy pedig választékban nem kielégítő. Az iparral történt tárgyalások során már a szerződéskötés időpontjában ismertté vált előttünk, hogy a belföldi ipar által biztosított mennyiség egyes cikkekből nem elegendő a folyamatos belföldi ellátáshoz. Példaként említem a kirtikus hűtőgépet, mélyhűtőt, vagy a Hajdúsági Iparművek által gyártott termékeket, mint például a bojler, automata mosógép. Ugyanezt elmondanám a korszerű fűtést biztosító egyes termékekre, például a gázfűtő készülékekre, vagy a központi fűtéshez szükséges csőárura, radiátorokra. Tovább növeli a hiányt, hogy a szerződésben rögzített mennyiséget egyes szállítók nem teljesítik, így például a Hűtőgépgyárnak, a Hajdúsági Iparműveknek 1983-ban is jelentős lemaradása volt. — Megjegyzem: szerintem nem is lenne egészséges a népgazdaság számára, ha ilyen kis országban mindent a hazai ipar állítana elő. Tehát szükségszerű az áru exportálása és a hiányzó áru importálása. Vállalatunkat elsősorban az utóbbi tevékenység érinti. Annak érdekében, hogy a belföldön hiányzó cikkeket pótoljuk, a fogyasztók számára megszerezzük, kutatjuk — elsősorban szocialista országokban — azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jelentkező hiánycikkek pótolhatók, vagy a belföldön gyártott termékek választékát bővíthetjük. Ismert okok miatt egyre nehezebb azoknak a cikkeknek az importálása — hatékony kereskedelmi piackutatás mellett —, amelyekkel a hiánycikkek száma csökkenthető. vagy választékosabb áruellátást tudunk biztosítani. — Korlátozott importviszonyok közepette megfordult a kereskedelem klasszikus helyzete; ma már azt is megteszi, amit eddig még aligha, — termeltet is?I — Igen. a termeltetés nálunk is különös szerepet kapott. Mi is átvesszük az ipartól a feladat egy részét és a többi kereskedelmi vállalattal közösen szervezzük a termeltetést. Ezt a tevékenységet 6—7 évvel ezelőtt kezdtük és igen komoly eredményeink vannak. Elsősorban a tömegigényeket kielégítő, viszonylag egyszerű technikával készíthető árukról van szó. Vagyis ezek nem any- nyira egyedi, vagy nagy értékű cikkek. Hiszen a vállalat 1983. évi forgalma 4 milliárd 300 millió forint volt, amelynek kis részét tette ki a termeltetéssel biztosított árualap.. A cikkek száma és köre azonban sokrétű. Jelenleg is szervezzük ezt a tevékenységet, melynek látványos megnyilvánulása a „Vevők vagyunk” kiállítás. Az országban egy-két helyen rendezünk ilyet, meghívjuk a számításba vehető termelőket, hiánycikklistát, tájékoztatót adunk. Egyes esetekben elősegítjük a termékhez szükséges anyagok beszerzését, sőt nemegyszer több éves szállítási szerződést kötünk. A soron következő vas-műszaki kiállítást Pécsett rendezzük meg, előreláthatólag októberben. — Mivel ezek szerint az áruhiányt o termeltetéssel csak ( részben lehet pátolni, miben látja a megoldást? — A termeltetés a kezdeti években igen sokat segített; éppen mert az akkori hiánycikkek gyártásához a termelő még rendelkezett megfelelő technikai eszközökkel. Vagyis az alacsonyabb technikai színvonalat igénylő áru hiánya csökkenthető volt. Az utána is megmaradt hiánycikkek gyártását azonban az egészen kicsi szövetkezeti, vagy magánipar nem képes a meglévő gépekkel előállítani, a nagyipar számára pedig nem gazdaságos a termék gyártása, a kis tételszám, illetve az alacsony értéke miatt. Az ipar koncentráltsága következtében hiányoznak a megfelelő technikai felszereltségű középüzemek, amelyek képesek lennének ezeket a cikkeket gyártani. A hiánycikkek számának minimálisra való csökkentése végett szükség lenne a helyzeten javítani. Ezen túlmenően a hiánycikkek számát azzal is csökkenteni lehetne, hogy azoknál a termelőknél, ahol a kapacitás miatt nem tudják kielégíteni a belföldi igényeket, az exportjuk mellett növelni kellene a termelési kapacitást. Továbbá jó termékszerkezet-váltóssal, exportképes termékek előállításával elő kellene segíteni a hazai piacon hiányzó termékek különböző forrásból történő beszerzési lehetőségét. Végül: az is alapvető probléma a vas-műszaki kereskedelemben, hogy lényegiben monopol helyzetű •, jrral áll szemben. F. D.
