Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-19 / 167. szám
1984. június 19., kedd Dunántúli Ticrolft 3 Ujj termék Hirden: a vasbeton térelem — öreg már az üzemünk. Jelentős beruházással, fejlesztéssel tudnánk csak lényegesen többet termelni. Műszaki kollektívánk erőfeszítésével évről évre így is többre vagyunk képesek, és a munkakörülményeinken is tudunk javítani — fogad Moívay Kálmán gyártelepvezető. A Beton- és Vasbetonipari Müvek (BVM) dunaújvárosi gyárának hirdi telepét gyakran emlegetik a magánépítkezők: ők gyártják a különféle hosz- szúságú „E”-gerendákat — az építtetők szerint jó minőségben, de nem eleget —, és a „PK’’-födémeket. — Miért nem készítenek többet? — Annyit, amennyi minden igényt kielégítene, a jelenlegi gépparkkal képtelenség gyártani — mondja Molvay Kálmán. — Pedig „E"-gerendából a tavalyinál 50 ezerrel több, 530 ezer folyómétert, a „PK”- födémből a tavalyinál 20 ezerrel növelve a termelést, ez évben 130 ezer négyzetméternyit gyártunk. A ,,PK”-t áprilistól a komlói gyártelep is készíti, idén 80 ezer négyzetméternyi a tervük. Évente 36 ezer köbméter betonterméket tudunk előállítani. Az új, kísérleti bér- szabályozás ösztönöz a még többre. A hirdiek az utóbbi négy évben háromszor nyerték el a Kiváló Gyártelep címet, egyszer a BVM elismerő oklevelét. A fizikai dolgozók majd fele nő __ mégpedig nehéz munkát v égző nő. Az „E"-gerenda üzemben Pifkó Erzsébet üzemmérnöki diplomáján még alig száradt meg a tinta, amikor januárban idekerült művezetőnek. Félt, legalábbis tartott tőle, amikor belecsöppent a nehezébe, mert más ez, mint a főiskola. — Segítettek és befogadtak a dolgozók, úgy is, mint az egyetlen női művezetőt. Jól érzem magam, megbecsülnek és mind jobban belejövök. Az „E”-üzemben műszakonként ezer folyóméter feszített vasbeton gerenda készül az öt sablonsor két-két oldalán, más-más hosszúságban. A . vasbehelyezésnél — a vasháló a betongerenda váza — főleg nők, a csarnok végében, a betonozásnál főleg férfiak dolgoznak. A betonacél hálók elkészítéséhez nemcsak fürge és ügyes asszonykézre, erőre is szükség van. Sömenek Ferencné kilencedik éve beszerelő, 6-os átmérőjű, nagy szilárdságú acélhuzalból készít „paplanokat" a sablonokba. — Nem olyan ördöngős munka ez. Kézügyesség kell hozzá és a sok gyaloglás miatt jó lábak. Itt különben is mindegy, hogy nő-e vagy férfi az illető, mindenki egyformán dolgozik és keres. Sablonban érlelik az előregyártóit vasbeton-garázst Egy minisztériumi elemzés tapasztalatai Döntő fordulatra van szükség az ipari termékek minőségének javításában A vállalati intézkedések hatására csők lassú javulás tapasztalható az ipari termékek minőségében. Az eltűrhetőnél még mindig több a hibás áru, aminek elsősorban a technológiai fegyelem lazasága, és a hiányos minőségellenőrzés az oka. Sok gyár nem fordít keltő figyelmet a csomagolásra, a szállításra, s ebből eredően is magas a reklamációk száma. A minőség hibái miatti károk jelentős részét leértékelések, kötbérek, kártalanítások formájában fizetik meg az iparvállalatoknál. Nézem, ahogy a sablonba szapora mozdulatokkal igazítja, támasztja ki, kötözi, rögzíti a hosszú acélhuzalokat. Erős, határozott mozdulatait nézve kíváncsi vagyok, hogy egy-egy műszak után képes-e olyan finom műveletre is, mint a varrás. Mosolyogva megnyugtat: —■ Azért annyira nem fárad el a kezem ... A huzalpaplant előkészítő nők karizmai megfeszülnek, amikor a gép által tekert és egyengetett vastag acélhuzal végeit a méretre állított vasrúd körűi meghajlítják a feszítőkarral. És ki győzné számolni, műszakonként hányszor? Az „E”-gerenda huzalvázát hidraulikus gép feszíti, de a huzal másik végét rögzítő ékeket nagykalapács-,,automati- kával” lehet csak beütni. Még jó, hogy a sablonokat is gépi erő mozgatja. A betontömörítő vibrátor zaja elől a ,,PK”-fö- démgyártó üzembe menekülök. Ott egyszerre két sablonba adagolják géppel a betont, ketten lapáttal terítik szét egyenletesen, hogy a legkisebb rész se maradjon betonhiányos. Aztán bekapcsoják a vibrátort. . . — A kegyetlenül erős vibrátorzaj elől nincs menekvés? — kérdem Molvay Kálmántól. — Az most a legnagyobb műszaki feladatunk, hogy saját erőből oldjuk meg a zaj csökkentését. Helyi hangszigetelésekkel, hangelnyelő falakkal szeretnénk elviselhetővé tenni a zajszintet. Berendezéseink zöme nem korszerű, de dolgoznunk kell, mert termékeinkre szükség van. Nekünk viszont nem mindegy, hogy milyenek a munkakörülményeink. — Mit tesznek, mit tehetnek a javításukért? — Például a „PK”-födém- üzem nehéz sablonjait a görgősoron kézzel továbbítják dolgozóink, rövidesen gépi mozgatással küszöböljük ki ezt a nehéz fizikai munkarészt. A sablonok olajozását nálunk is kézzel, korongecsettel végezték, minden úszott az olajban. Most porlasztással visszük fel a szükséges olajat. így egyszerűbb. gyorsabb, kényelmesebb és takarékosabb, amellett minőségileg is jobb az olajozás. Pályázatot hirdetünk a korszerűbb gázenergia-ellátásra és a koromtalan kéménymegoldásra, mert sajnos füstokádó a kéményünk. 18,5 milliós hitelpályázat elnyerése teszi lehetővé. A magánerős építkezés támogatására a kezdő évben 1,2 milliós darabbal számolnak. — Ezzel a termékünkkel indítjuk a közvetlen lakossági értékesítést. Arra is fel kell készülnünk — közli a gyártelepvezető. A hirdiek újat kereső elgondolásainál nem hagyhatom ki az előregyártott vasbeton garázst, melyből eddig már több mint ezret gyártottak. — Saját fejlesztéssel olyan technológiát kellett kialakítanunk, hogy kevés dolgozóval, jobb munkakörülmények között, minél olcsóbban és gyorsabban készíthessük. Sikerült. A vasvázát külön, zárt helyen, előre gyártjuk, azt gép emeli a sablonba, bedolgozza betonnal és érleli. Műszakonként elkészül egy-egy garázs. Ezért az eljárásunkért két éve tröszti nívódíjat kaptunk. Azóta rájöttek, hogy a garázs általános rendeltetésű vasbeton térelemként is alkalmazható — igaz 30 centivel megnövelt belmagassággal — gépkocsitárolónak, raktárnak, szerszámos kamrának, elárusító pavilonnak, buszmegállónak, műhelynek, kútháznak, építőipari felvonulási épületnek — külön vagy csoportosan is. A megrendelő kívánságára az oldal- és végfalakon ajtót, ablakot, a tetőn szellőzőt, tetővilágító elemet, kéménynyílást is elhelyeznek, s ha szükséges, kétszárnyú vagy billenőkapuval is szállíthatják. Ez a termékük annyira új, hogy a termékismertető szórólapokat is most tervezik. o Az „E"-gerendákhoz jövőre kezdik gyártani újdonságként a kitöltőelemeket. Ezt a vasbe- ton-födémbéléstest készítést Hirden több mint három évtizede készítenek a magánerős építkezéshez szükséges vasbeton termékeket. A kétműszakos termelésben még 25—30 dolgozóval többet tudnának foglalkoztatni. A korszerűsítésre szoruló gyártelepről a legkorszerűbb feszített vasbeton termékek kerülnek ki jó minőségben. A vasas üzemükben készülő ,,FF”-gerenda vasszerkezetét a dunaújvárosi „anya- gyárba” küldik, azokat ott ön- tik ki betonnal. A hídgerenda-gyártósor nemrég fejezte be az első félévi rendeléseket. Az ott dolgozó néhány ember most „E”-ge- rendát vagy „PK”-födémet gyárt. Az idén bevezetett kísérleti bérszabályozás nyereségcentrikus, tehát érdemes többet, jobban dolgozni. A biztosított 2,7 százalékos bérfejlesztéssel szemben 6 százalékkal számolnak a hirdiek. Az első negyedév eredményei biztatóak: a dolgozók átlagosan 1000 forint jutalmat is kaptak. Murányi László Növényvédelmi előrejelzés Budapest, 1984. junius 12 Támad a szölöperonoszpóra A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növény- védelmi és Agrokémiai Központjának jelzése szerint június első felében a szőlőpero- noszpóra első tünetei több tájegységben megjelentek a leveleken. A fertőzési folyamat felerősödése fokozott veszélyt jelent, ugyanis a zömmel virágzás előtt álló szőlők fürtkezdeményei, valamint az intenzív növekedésben levő hajtások rendkívül érzékenyek a megbetegedésre. Azért azokban az ültetvényekben, ahol ismételten jelentősebb csapadék hull, haladéktalanul gondoskodni kell a szőlő védelméről. A védekezések megszervezésekor ajánlatos figyelembe venni, hogy a felmelegedéssel párhuzamosan csökken a betegség lappangási ideje. A kezelések hatékonyságának növelését az időszerű zöldmunkák elvégzésével keli elősegíteni. A szisztematikus készítmények alkalmazása mellett most akkor indokolt dönteni, ha a fertőzéshez tartósan kedvező lesz az időjárás. A szőlő kezdődő virágzása miatt a védekezések megszervezésekor ajánlatos figyelmet fordítani a botritisz fellépésének megakadályozására is. Bedolgozás a nagyiparnak Importot pótolnak a szentlőrinci kisiparos műszaki gumiárui Manapság egyre több vállalat és szövetkezet vesz gyártásba olyan termékeket, amelyekkel drága import takarítható meg, de nem ritka az sem, hogy kisiparosok folytatnak hasonló tevékenységet. Közéjük számít Arató István Szentlőrin- cen, aki műszaki gumiárut készít. Két éve már, hogy a Pécsi Bőrgyárral, a Budapesti Finommechanikai Vállalattal és annak kaposvári gyáregységével szerződésben áll. Ebben az évben csaknem 900 000 forint értékben gyárt különböző, egyedi megmunkálást igénylő gumiaíkatrészeket, melyekhez a speciális célszerszámokat ő tervezi és kivitelezi. Termékeinek kétharmada a Pécsi Bőrgyár olasz gyártmányú vákuumszárítóiba kerül. A rugóacél- és vászonbetétes gumitömlők vegyszer- és hőál look. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy az általa gyártott gumialkatrészek jóval többet bírnak ki, mint az eredetiek. Hasonló jó eredményekről számolt be Arató István a Kaposvárra szállított termékeiről is. Ezek különböző gépek és hidraulikák szimering sorozatai, tömítők, illetve gyűrűk, melyek hússzor nagyobb megterhelést viselnek el, mint gyári „testvéreik". Az ilyen alkatrészeknél a hőállóságon túl a nyomásállóság a döntő, hiszen 400 atmoszféra nyomásnak vonnák kitéve. A megrendelőknek ugyanakkor nem közömbös, hogy ezeket a termékeket csak import útján szerezhetnék be. A fenti alkatrészeket az országban csak ő gyártja. Előny még, hogy a forintban fizetett termékei húsz százalékkal olcsóbbak, mint a tőkés piacon beszerezhető alkatrészek importárai. P. L. Mindezt az Ipari Minisztérium felmérése állapította meg, s azt a következtetést is levonták, hogy az ipari gyártmányok minőségének javításában mielőbb döntő fordulatra van szükség. A vállalatoknál hatékonyabb és átfogó minőségszabályozó rendszert kell kialakítani, s ehhez megfelelő ösztönzőket elterjeszteni. A gazdálkodó szervek vezetői felelősek a minőségért,, ilyen irányú munkájukat a minisztérium ' és az ipari minőségellenőrző intézetek rendszeres figyelemmel kísérik és az eddiginél szigorúbb fele- lősségrevonást alkalmaznak a súlyosabb exportreklamációk esetén, vagy ha a fogyasztók érdekeit sértő, rossz minőségű termékek kerülnek forgalomba. Mindez annak is köszönhető, hogy a rendszeresen selejtes árut kibocsátók ellen gyakrabban fellépték és szankcionáltak a hatóságok. A belföldön a kereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek minőségvizsgálatának tapasztalatai vegyes képet mutatnak.; van ahol javult, másutt stagnált, vagy romlott a termékek minősége. Az utóbbi időben a forgalomba került iparcikkek 78 százaléka megfelelt a követelményeknek, ami az előző évhez képest 5—6 százalékos arányjavulást jelent. Ugyanakkor a villamosipari termékek 8 százaléka nem felelt meg az élet- és vagyonvédelmi előírásoknak, szemben a korábbi alig 5 százalékos aránnyal. Gyakori a reklamáció a háztartási gépekre és több volt a panasz a bútorokra és ruházati termékekre is. A minisztériumi elemzés szerint a minőség hiányosságai miatti kárók a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok árbevételének körülbelül 0,7 százalékát teszik ki átlagosan, aminek több mint a felét a termelés során, a többit utólagos ellenőrzéskor állapították meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy továbbra sem eléggé hatékony a gyártás közben a minőségellenőrzés, nem rendszeres és folyamatos a termelési kontroll. Annak érdekében, hogy az ipari termékek minősége lényegesen javuljon, a jövőben még szorosabban együttműködnek az ipari és a kereske- dejmi minőségellenőrző intézetek, jobban összehangolják munkájukat, információs rendszerüket, és közös intézkedési programokat dolgoznak ki. De mindenekelőtt minden egyes vállalatnak magának kell hatékonyabb belső rendszert kialakítania a minőség javítására, a termelés legelső munkafolyamatától egészen az értékesítésig. Felavatták a kiskörei kirándulóközpontot Ifjúsági üdülő- és kirándulóközpontot avattak hétfőn Tiszafüreden. A 400 személyes tábort, a VI. ötéves tervidőszak egyik kiemelt ifjúsági beruházását Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára avatta fel. Az eseményen jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke. Az avatóünnepséggel jelképesen megkezdődött a fiatalok nyári üdülési és táborozási évadja. A kiskörei víztároló mellett 30 hektáron elterülő 58 millió forint értékű létesítmény építéséhez az Állami Ifjúsági Bizottság a Központi Ifjúsági Alapból csaknem 35 millió forinttal járult hozzá. További húszmillió forinttal támogatja 35 ezer úttörő táborozását és 22 ezer fiatal — többségében középiskolás és szakmunkás- tanuló — nyári üdülését. Hiánycikkek nyomában Ahol az „E” gerenda készül
