Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-18 / 166. szám

Még egy év kell a Mecsekhez Murvay László, a régi bányák szakértője. A kép jobb sarkában a kelet-mecseki aranybánya be­járata. Szabad Idejükben barlangkutatók Az ipari alpinisták az Alpokban kezdték Először a 4807 méter magas Mont Blancot mászta meg a pécsi „Gekko” magas- és mély­karbantartó önálló gazdasági munkaközösség nyolc tagja 1981-ben. A sikeres gyakorlás után nyugodtan merik vállalni a toronymagas gazdasági lé­tesítmények építését, szerelé­sét, javítását. A függőleges fe- lüjeteken mozgó trópusi gekko hüllő gyorsoságát, főként me­részségét is meghazudtolják teljesítményükkel: ők az ipari alpinisták. Az alapítóknak, akik között „civilben" van műszerész, esz­tergályos, hegesztő, kőműves, erdőmérnök, tengerész és bio­Aranybánya a Keleti-Mecsekben? Szabászakadémia Budapesten A Carbon és a bajai posztógyár sem sajnálta a borsos árat érte Murvay László, a rudabónyai Országos Érc- és Ásványbányá­szati Múzeum nyugalmazott igazgatója az akkor még ál­lamtitkár Kapolyi Lászlótól ka­pott arra megbízást, hogy tér­képezze fel hazánk azon terü­leteit, ahol hasznosítható kin­csek rejtőznek a föld alatt, s amelyek eddig a figyelmen kí­vül voltak, mert hogy nagyüze- mileg nem volt kifizetődő bá­nyászatuk. Ám vannak bányá­szati eljárások — némelyikük még a föld alá szállást sem követeli meg —, melyekkel a kis mennyiségű ércek és ásvá­nyok is kitermelljetők gazdasá­gosan. Murvay László huszonhat kö­tetre tervezett tanulmányából huszonhárom már elkészült: ezekben nemcsak az előfordu­lásokat sorolja fel, hanem aján­lást is tesz a müvelhetőségre. A nyugdíjas múzeumigazgató néhány éve Pécsett él, mégpe­dig azért, hogy a Mecsek ku­tatását hatékonyabban irányít­hassa. — Egyévi munka van még hátra, hogy a Mecseket feltér­képezzük teljesen. E munka so­rán jutottunk el Magyaregregy —Kárász körzetébe, ahol a ko­rabeli források és bizonyos le­letek alapján feltételezhető, hogy valamikor érceket bá­nyásztak, nagy valószínűséggel aranyat, ezüstöt is. Az eddigi kutatások azt valószínűsítik, hogy ezeket a kis bányákat a török bejövetelekor beomlasz- tották, mégpedig azért, hogy ne fémben kelljen adózni a környéknek, azután pedig el­felejtődtek. Murvay László munkáját so­kan segítik: a MÉV, a JanuS Pannonius Múzeum és a Ma­gyar Állami Földtani Intézet dél-dunántúli osztályának szak­emberei. Kutatásai nyomán ma már pontosan ismerjük az egy­kori bánya bejáratát, ötven mé­ter hosszan fel is tárták az egy­kori tárnát. Pontos helyét azért nem adjuk meg, nehogy kitör­jön a „kelet-mecseki aranyláz", s hogy az esztelen amatőr ku­tatás meg ne semmisítse az eddigi feltárások eredményét. A szakértő geológus, dr. Kas­sai Miklós úgy valószínűsíti az aranybányát, hogy valószínűleg a vasércbányászat mellékter­mékeként jelentkezett az arany. Ebben a térségben az ősidők­ben vulkán törte át a mészkő­egységet: a kétféle kőzet rintkezési rétegében bányász- odtak egykoron. A nyugdíjas bányaigazgató a határtalan munkakedvével, de sajnos a betegágya mellől rányíthatja a munkát: súlyos operáción esett át nemrég. Ku­tatásaihoz felhasználja a bécsi és a pécsi levéltári anyagokat éppen úgy, mint a történelmi emlékeket: — Csak csapatmunkában le­hetek én is eredményes, a mu­zeológussal, a geológussal, a bányászokkal együtt, de sokat segítettek az erdészek is, akik nyomokat találtak. A Mecsek azonban nemcsak vasat, aranyat rejt magában: voltak sóbányák is ezen a vi­déken. Jelentősek az építőanya­got kínáló területek, ezek sorá­ban a legnagyobb felfedezés a fonolit nevű kőzet, amely felcsi­szolva igen elegáns díszítőlap­ként használható: a budapesti Metró már rendelt is belőle. Bükkösd, Górica környéke jó minőségű öntödei homokot, dí­szítőkövet, félmárványt kínál. S a nagyszabású kutatómun­ka néhány távolabbi eredmé­nye: Tokajhegyalján opál és más féldrágakő, diabáz, Pányo- kon ezüst, Telkibányán perlit, Rudabányán festékanyagok, Sá­rospatakon alunit, Nagybör­zsönyben arany. Felsőcsatár környékén antimonit várja kis mennyiségben, de megfelelő műveléssel gazdaságosan bá- nyászhatóan a szakembereket. B. L. „Nem könnyű a dolga a jó szabászoknak. Ugye, önök is ismerik az olyan esetet, amikor a divatos ruhát sudártermetű, gyönyörű manökenek mutatják be, és aztán ugyanezt a ruhát nem éppen manöken alkatú valaki rendeli meg és csodál­kozik, hogy rajta nem úgy áll." A nyugatnémet Müller Divat­akadémia szabászoktatója mondta mindezt Budapesten annak a 36 szabásznak, akik részt vesznek a most .megren­dezett szabásztanfolyamon, és akiknek feladata lesz majd, hogy a szériában készített kon. fekciót úgy szerkesszék meg, hogy minden egyes darabja olyan legyen, mintha egyéni rendelésre készült volna. Márciustól júliusig Buda­pesten oktatják a divatszabá­szat legújabb módszereit. A Hungarotex a Münchenben és Düsseldorfban tevékenyke­dő Müller Divatakadémiától know-how formában megvásá­rolta a már nélkülözhetetlen szaktudás oktatását. Az ország konfekciógyárai a legjobb sza­bászaikat küldték el tanulni. A részvételi díj meglehetősen borsos (fejenként 100 000 forint felett van a tanfolyam díja), ennek ellenére a nagy gyárak mellett kis szövetkezetek kép­viselőit is megtalálhatjuk, mint pl. a Zalaszentgróti Ruházati Szövetkezet, vagy a Zalaeger­szegi Color Női Ruhagyártó üzemet. A komlói Carbon sem sajnálta ezt a pénzt kifizetni, mint ahogyan a merész profil- váltást végrehajtó Bajai Posz­tógyár sem. Az előbbre lépni kívánó és exportot vállaló gyá­rak ugyanis enélkül ma már nehezen tudnának piacon ma­radni. (Madlovics Margit, a HUN­GAROTEX textilmérnöke mond­ja, a tanfolyam magas árának oka, hogy a valutában megvá­sárolt módszer sem volt olcsó, nem beszélve az egyéb költ­ségekről, az oktatói díjakról, két szinkrontolmács fizetéséről, szállásról, teljes ellátásról 20 hétig, és a különleges tanesz­közökről.) Komáromi Gizellát Bajáról küldték tanulni, mint mondta, ő egészen másképp tanult sok mindent, itt egészen új dolgo­kat tudott meg. Kovács János, a komlói Carbont képviseli. Tanult szakmája szerint férfi- szabász, és itt tanulta, értette meg □ női ruhák szerkesztését, mert otthon ezzel is foglalkoz­nia kell. Boronyák Ferenc, a Zalaegerszegi Férfi Ruhagyár szabásza szerint a tanfolyam azért jó, mert Magyarországon nincs olyan iskola, ahol a mé. rettáblózat szerinti szerkesztést ilyen magas fokon tanítják. A szabászok a tanfolyam el- végeztével bizonyítványt kap­nak. A megszerzett tudás bir­tokában modellrajzok alapján komplett szabásmintát tudnak majd készíteni a legkülönfé­lébb speciális méretigények fi­gyelembevételével, meggyor­sítva a külföldi modellek ha­zai gyártásának folyamatát. A konfekció külkereskedelem cél­ja ugyanis, hogy az eddigi bérmunkák helyett hazai anyagból, késztermékkel lép­jenek piacra. S. Zs. Másfél millió dollárt hoz egy hektár Olaj mákot vagy ópiummákot termelünk? Pa paver somniferum — ma­gyarul egyszerűen csak mák. Fehér, piros és rózsaszín szí­nekben pompázik június köze­pén. Rokona a tűzpiros szirmú pipacs — P. rhoeas. Egyik sem kelt feltűnést nálunk. Csak az idelátogató külföldi szakembe­rek kérdezik rémülten - miért nem irtjuk ki? Magyarországon a mák termesztése államilag engedélyezett: a belőle nyert morfint a gyógyszergyártásban használják fel. Jelenleg morfingyártásban a világranglistán az elsők között vagyunk, több mint a 80 szá­zalékát mi adjuk. A Tiszavas- vári Alkaloida lényegében a száraz gubát hasznosítja. Nagyüzemben csak ópiummá­kot termelnek — a Kék Duna fajtát - a mag rendszerint melléktermék, amit nagy meny- nyiségben nehéz értékesíteni. A két világháború közti idő­ben több nemzetközi egyez­mény jöt létre a kábítószerek előállításának, ellenőrzésének, fogyasztásának szabályozó só ra, hogy használatúikat a kormá­nyok közötti együttműködés ré­vén kizárólag a gyógyítás és a tudományos kutatás területére korlátozzák. A Nemzetközi Ká­bítószer Ellenőrző Tanács látja el a kábítószerek termelésének, gyártásának és kereskedelmé­nek ellenőrzését. A „zug" ópiumgyártás felszámolása ér­dekében műholdakról is végez­nek ellenőrzéseket, melyek már 1—2 négyzetméternyi mákkal el­vetett területet is észlelnek, és értesítik az illetékes országok hatóságait, hogy semmisítsék meg betakarítás előtt. Nem könnyű dolog ez, ha arra gon­dolunk, hogy például Törökor­szág magasabb hegyein, el­dugva, alig járható helyeken termesztik. Az olajmák nem más, mint a házi kiskertekben termesztett étkezési mák, 40-50 százalék kitűnő minőségű zsíros olajat tartalmaz, ópiumtartalma cse­kély. Baranyában és Somogybán a felsőszentmártoni és a to- ponári termelőszövetkezetek a jelentősebb termelők. Együtte­sen mintegy 150 hektár a vetés- területük. Jó termés esetén egy hektár területen termesztett mákból másfél millió dollár ér­tékű morfin állítható elő, melyet különféle gyógyszerek alap­anyagaként használnak fel. Marton Gyöngyi lógus, korábban semmi közük nem volt a hegymászáshoz. Sza­bad idejükben továbbra is a mecseki Vízfő-forrást kutatják, amire most több idő és több pénz jut. Nem mondtak le életük legizgalmasabb céljáról, hogy megtalálják a forrásrendszer­rel kapcsolatban lévő csepp­kőbarlangot, ami a méretét te­kintve a Mecsekben a legna­gyobbnak ígérkezik. Hazánkban csak a Gekko meri az öre.g fákat beépített területen döntés nélkül kivág­ni. Ekkor maguk alatt, vagy felett fűrészelik el az ágakat, amelyeket köteleken függesz­tenek ki, eresztenek alá. Má­sik specialitásuk a robbantást nélkülöző gyárkéménybontás ugyancsak lakott övezetben, miközben 4—5 tonnás tömbök kimozdításával, földre ejtésé­vel réselik szét talpuk alatt az ingó kőfalat. Sok tégla így se megy tönkre. Csapatmunkában, gyors helyzetfelismeréssel valósítják meg az életveszélyes felada­tokat. Maguk készítik a külön­leges hevedereket, mászó és ereszkedő eszközöket, hágcsó­kat. A magasban dolgozók kö­telekkel biztosítják egymást, akikre a földről is ügyelnek. Csak így képesek felvenni a versenyt a hasonló profilban tevékenykedő gazdasági mun­kaközösségekkel, alkalmi bon­tó kollektívákkal, amelyek gombamód szaporodnak. Ilyen helyzetben a Gekko is előre tervez; már most arra pálvázik, hogy megbízzák a bajai Duna. híd festésével, a Zsolnay Gyár A Gekko tagjai a Dunántúli Tudományos Intézet pécsi szék­házát festik Fotó: Proksza L. régi kéményeinek a bontásá­val. Legrégibb partner a Pécsi Hőerőmű, kérésére a kémények cementálódott pernyelerakó­dását csákányozzák szét. Le­bontották a harkányi URH át­játszó-tornyot, a Chinoin nagy­tétényi gyáregységének kémé­nyét, Szekszárdon a gabona­siló födémszerkezetét emelték be az 1700 kilós, saját készíté­sű függőállás segítségével. Most Pécsett az MTA Dunántú­li Tudományos Intézet homlok­zatfelújítását végzik. Kiss Pé­ter .közös képviselő szerint Pécsre nehéz betörni, ugyanis jó pár alkalmi bontó társaság működik. Csuti J. Bodzavirág, csak le kell szedni... Különleges, elfeledett ételek a természetből Itt a bodzawirágzás ideje: május végétől július elejéig láthatjuk a fehér, illatos bodza- virág-ernyőket városokban, fal­vakban, az Utak mentén —, de manapság már eszünkbe sem jut, hogy szedjünk belőle, az emberek többsége egyszerűen továbbsétál, vagy továbbhajt autóján. Pedig valamikor igen nép­szerű csemege volt, valószínű­leg elsősorban a szegények asz­talán. A régiek a bodza leg­különfélébb részét fölhasznál­ták: virágát, termését elsősor­ban, de a levelét, ágát, gyöke­rét is. Nemcsak finom lekváro­kat, ételeket, szörpöket készí­tettek belőle, hanem gyógyfő- zeteket is. Az talán közismer­tebb még ma is, hogy sötétszí­nű, lilásfekete terméséből lek­várt főztek, szörpöt, likőrt ké­szítettek, sőt bodza bogyóteát is, a virág fölhasználása azon­ban méginkább feledésbe me­rült. Ebből is lehet teát, üdítő italt, szörpöt készíteni, de a legeslegfinomabb, amiért érde­mes ma is venni a fáradságot, s elmenni bodzavirágot szedni, az a bodzafánk. Az igazi bod­zafánk ugyanis nem fánktész­tából készül, amit azután bod­zalekvárral tálalnak, hanem a fehér, illatos ernyős virágból. S mennyire egyszerű: az alapo­san lemosott és megszárított ernyőket kis, meghagyott szá­ruknál fogva sűrű palacsinta­tésztába mártjuk, s bő, forró olajban kisütjük. Megcukrozva, talán minden fánk között ez a legjobb. S bodzavirágot ilyen­kor aztán igazán könnyű sze­rezni — s legalább kirándulunk is egyet. De nem a bodza az egyet­len, vadon növő, s étkezésre alkalmas növény: számtalan olyan van még, amit teljesen kiiktattunk az étrendünkből, no­ha nagyon egészségesek. Ilyen például a zsenge pitypangle­vél, amiből remek salátát lehet készíteni, 1 kanál olajjal, 2 kis- kanál ecettel, kaporral vagy tárkonnyal, sóval, borssal. Ke­ményre főtt tojással köríthetjük. Lehet, hogy sokakat elborzaszt, de az igazság, hogy igen kivá­ló levest lehet készíteni például friss, fiatal csalánból. D. Cs. A PLASTEX MŰANYAG- ÉS TEXTILIPARI SZÖVETKEZET pályázatot hirdet + MŰSZAKI OSZTÁLYVEZETŐI ♦ MÜANYAGÜZEMI FŐMŰVEZETŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTEL: ♦ mindkét munkakörnél gépészmérnöki végzettség, legalább 5 éves szakirányú gyakorlat. ♦ A főművezetői állás betöltésénél a műanyag fröccsöntő gépek javitásában való jártassággal, elektromos szakismerettel rendelkezők előnyben. JELENTKEZÉS RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZZAL PÉCS, DÉRYNÉ U. 35. SZ. ALATT, A SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL. Gazdaságosan művelhető kisbányák kerestetnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom