Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-16 / 164. szám
1984. június 16., szombat Dunántúlt napló 13 Felújítják a mohácsi Béke Szállót A Csele Hotel megnyíltával második helyre szorult Mohács régi szállodája, a Béke Szálló. Mintegy négy éve vissza is minősítették a „fogadó” kategóriába, s a téli időszakban az utóbbi években már nem is fogadott vendégeket. Forgalma azonban nemcsak emiatt csappant meg: a Csele Hotel konkurrenciájával egyenértékű volt az a látvány, amit a Béke Szálló nyújtott a vendégnek. Sokan visszariadtak, mert kopottnak, összeomlással fenyegetettnek látták. Pedig belülről korántsem volt ilyen megviselt ez a közel 80 éves épület, s a szállás ára igencsak olcsó: egy éjszakára egy kétágyas szoba 180 forint. A kétszintes épületet most állványerdő veszi körül. A szálloda rekonstrukciója már tavasszal elkezdődött. Az üzemeltető, a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat a Szekszárdi Építő- és Tatarozó Vállalatot bízta meg az épülettömb szigetelési munkáinak elvégzésével. Ez már befejeződött, s most a külső homlokzat felújítása folyik, a mohácsi ÉPSZÖV kivitelezésében. A szálló új ablakait, ajtóit a hímesházai termelőszövetkezet készíti. Hosszú évek óta már a Béke Szálló étterme a mohácsi diákétkeztetés legfontosabb bázisa. A mostani felújítást összekapcsolták a diákétkeztetés színvonalának javításával és lehetőségeinek bővítésével. Eddig a volt Kék Duna presszó helyiségében étkeztek a diákok. Belső átalakítások révén ősztől az emeleten lesz a diákétterem kétszer akkora alapterülettel és befogadóképességgel, mint korábban, a Kék Duna presz- szó pedig visszanyeri eredeti funkcióját. A Béke Szálló épülettömbjének felújítása várhatóan mintegy 8 millió forintba kerül, s az idei ősz közepére fejeződik be. D. I. Júniusban költözés A bútorokat helyezik el az elkészült helyiségekbe Új helyen a szigetvári idősek napközije Még egy lesz a város másik részén Elismerő oklevél tsz-eknek A szajki Béke Termelőszövetkezet 1983. évi kimagasló gazdálkodási eredményeinek elismeréseként, elnyerte a Baranya megyei Tsz Szövetség elnökségének elismerő oklevelét. A jó munkát dokumentáló oklevelet Kerner Adám, a TESZÖV elnök- helyettese adta át Husti Mihály tsz-elnöknek a csütörtökön megtartott vezetőségi ülésen. Tegnap, a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetben tartottak vezetőségi ülést, amelyen dr. Kiss Károly, a TESZÖV titkárhelyettese méltatta a szövetkezet elmúlt évi magas színvonalú gazdálkodását, majd átnyújtotta a Tsz Szövetség elnökségének elismerő oklevelét Harmatos Józsefnek, az Új Barázda Tsz elnökének. Eredményes évet zárt 1983- ban a pécsváradi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat is. A TESZÖV elnökség elismerő oklevelét a tegnap megtartott igazgatótanács ülésén dr. Bíró Sándor, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkára nyújtotta át Kántor Tibornak, a vállalat igazgatójának. Vége a tanévnek ünneplőbe öltözve, egy csokor virággal indultak tegnap reggel a gyerekek az iskolába, az utolsó tanítási napra. Június 15-ével ért véget idén a tanév az általános iskolákban, a szakmunkásképzők és a középiskolák nem végzős osztályaiban, továbbá a szakiskolákban. Az utolsó betű, az „Ó” is felkerült tegnap a táblákra, s így teljessé vált a bűvös szó: „vakáció”. Ezt megelőzően, június 14-én megkezdődtek a megye városaiban a tanévzáró értekezletek is az iskolák vezetői, szakfelügyelői számára. Siklóson ösz- szegezték először az elmúlt tanév tapasztalatait, majd Szigetvár, Mohács, Pécs és Komló oktatásügyének dolgozói tartanak tanévzáró értekezleteket. Ezeken a távlati fejlesztések szem előtt tartásával mindenekelőtt azt elemzik, milyen tartalékok vannak az oktatásügy területén, amelyekből ki lehet bontani a fejlesztéseket. Ezentúl természetesen minden városban elemzik az oktatásügy helyben aktuális eredményeit és feladatait. Közben pedig az iskolákban mindenütt elkészülnek az év végi bizonyítványok. Ezeket két héten belül kézhez kapják a tanulók. És végül a tanévzárás napjaiban vessünk egy pillantást a tanévkezdés idejére is. Szeptember 1-én Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központban rendezik a hazai országos tanévnyitót, amelyen Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter mond beszédet. Az első tanítási nap hétfőre, szeptember 3-ra esik. Még néhány nap és új helyükre költözhetnek a szigetvári idősek napközi otthonának tagjai. Az elmúlt napokban festettek, lambériáztak a kórház karbantartó részlegei és a városgazdálkodási vállalat dolgozói, elkezdődött a berendezkedés is.-Az idősek napközijének új helye a városi kórház egykori nővérszállása. A helybeliek a régi kórház nővérotthonaként ismerik. Az épület a kórház udvarában áll, de nemcsak a kórházon keresztül, hanem a Mikes utcából is megközelíthető. Talán nem tévedek, amikor azt írom, hogy a közönség egy része valószínűleg a plakátokon meghirdetett streap-tease görlök kedvéért váltott jegyet o Magyar Színkör Lúdas Matyi „disco-musicaljának'' pécsi élő- adására. S ha ezért tette, már be is vált a színházi „trükk", hiszen a félpucér lányok szerepeltetését az az ötlet sugallta, hogy ily módon is elhatárolják a felnőtteknek szóló előadásukat a gyermekeknek játszottál. Azért nemcsak ez a feladatuk, ők „személyesítik meg” Matyi lúdjait és Döbrögi életmódiához, környezetéhez is illenek. Némi önirónia is övezi alakjukat — mondja a rendező Romhányi László — a darab bölcselkedő, a mához kapcsolódó asszociációkat is felvonultató krónikás mondanivalójára is jobban odafigyelnek, ha a lányok hívják fel rá a figyelmet . .. Az új otthon kialakításáról egy hónappal ezelőtt döntött a Szigetvár városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az áthelyezéssel méltó körülmények közé kerülnek az idős emberek. Az 1967-ben nyitott otthonuk ugyanis szűkösnek bizonyult. Mindössze egy foglalkoztatóteremből, egy melegítő konyhából és két asztalnyi ebédlőből állt. Az eredeti húsz személyes otthon az áthelyezéssel sem tud több idős embert fogadni, hiszen akkor ismét az a gond mutatkozna, amitől most szabadulnak: a zsúfoltság. Az új helyen lévő három szobában — melegítőkonyha, fürdőszoba is van — kényelmesen tudnak majd beszélgetni, szórakozni és pihenni az idős emberek. A további fejlesztésről sem tett le a városi tanács. Úgy tervezik, hogy a későbbiekben még egy idősek napközi otthonát létesítenek Szigetváron, a város másik részén. Bánki Donát- emlékkert Bánki Donát születésének 125. évfordulója alkalmából pénteken emlékkertet és emlékhelyet avattak szülőfalujában, a Komárom megyei Bakonybánkon. A község könyvtárában Bánki Donát-kiállítás nyílt, amely bemutatja a nagy felfedező személyéhez fűződő emlékérmeket, jelvényeket és egyéb relikviákat. Az emlékkertben felállították a Bánki Donát által konstruált, ma már muzeális értékű víziturbinák egyikét. A tudós most felújított szülőházának falán bronz emléktáblát avattak. * Uj konzervipari termékek Több új termékkel jelentkezik még az idén a Nyíregyházi Konzervgyár, az ország legnagyobb gyümölcsfeldolgozója. A már most 11 féle változatban kapható közkedvelt „nagymama lekvárjának” választékát bővítik olcsóbb alapanyagból, zömmel almából és egresből készültekkel. A többi „nagymama lekvárjához" hasonlóan ezek is alacsony cukortartalmú- ak lesznek. Minden bizonnyal sikere lesz a vásárlók körében a tortabevonó gyümölcszseléknek. E birs, meggy és alma ízű gyümölcskocsonyák könnyen felolvaszthatok, aztán a süteményre öntve ismét megdermednek és átlátszó, tükrös bevonattá válnak rajta. Már az időn 20 vagonnal készítenek belőle. Nyíregyházi újdonság a kecskeméti szőlészeti, borászati kutatóintézettel közösen alakított Cider nevű ital is. Erjesztett almasűrítményből készül, alacsony alkoholtartalmú és szénsavas. Három és fél deciliteres üvegekbe palackozzák, s már a napokban megkezdik a szállítását — egyelőre a vendéglátóiparnak. — felnőtteknek Ennyit a „görlökről”, mert az előadásnak nem ez volt az egyetlen jelentősége, kínált egyéb szórakozást is. A megalázott, de a végén mégis győzedelmeskedő szegényember figurája nem újkeletű, A Lúdas Matyi egyik alapváltozatát már i. e. 704- ben megörökítették Asszíriában. Fazekas Mihály Moldvában találkozott az örökéletű mesével és írta meg 1817-ben. A kor egyik tehetséges színi- igczgatója. Balog István átdolgozta a művet színpadra és 1838-ban be is mutatták. Az alaptörténet megmaradt, de még mélyebben merítkezett a reformkor haladó eszméiből. Döbrögit a birtokán látszatdemokráciát teremtő kiskirályként ábrázolta, Matyi még segítőtársat is kapott llus személyében. A Magyar Színkör előadása sokat használ föl Balog István átiratából, de több vonatkozásban meg is újította azt. A prózai és dalszövegeket Bródy János írta, illetve „modernizálta”, zenéjét Tolcsvay László és Tolcsvay Béla szerezte. Vérbő, vásári komédia és kitűnő zene sikerült a közös munkából. Matyit, Must és a pártjukon álló krónikás személyét dallamos, a népdallal, de az ún. városi zenével is sok rokon vonást mutató zenei világ övezi. Döbrögit rock, az udvartartást pedig disco-muzsika jellemzi. A tánc, c mozgások koreográfiája megelégedett a hangulatte- rem'ő stilizációval. Színvonalas volt Tolcsvay Béla (krónikás), Salinger Gábor (Matyi) és Sáfár Anikó (llus) énekprodukciója, a színészi játékban Dózsa László (Döbrögi) és Bencze Ferenc (a hatalmat kiszolgáló ispán) emelkedett ki. A negatívumok közé sorolandó, hogy többször alkalmaztak olcsó, triviális poénokat, amelyek nélkül szellemesebb let; volna az előadás. Barlahidai Andrea FILMJEGYZET Igaz vallomások Az 1981-es velencei filmfesztiválon a film két főszereplője — Robert de Niro és Robert Duvall — megkapta a legjobb férfiszínészeknek járó díjat. S noha nem ismerjük az akkori verseny mezőnyét, így látatlanban egyet kell értenünk a zsűrivel, valóban emlékezetes élményt okoz a két férfi játéka a Gyónás gyilkosság után című filmben, melynek eredeti címe: True confessions, azaz: igaz vallomások. Tudjuk, a címadás milyen fontos dolog: egy jó cím elad magában is egy filmet. De az azért már igazán kezd bosz- szantóvá lenni, hogy a leglehetetlenebb címekre keresztel valaki nálunk külföldi filmeket. A bosszantó ugyanis az a dologban, hogy a legalan- tasabb érzelmekre kíván hatni a magyar címadó — gondolván: ezzel lehet nagy tömegeket becsalogatni a moziba. Nem tudván sokat e filmről, elég kelletlenül ültem be a Park kertmozi erősen foghíjas nézőterére, s nagyon kellemes meglepetésben volt részem. A címe alapján ugyanis vártam egy tizenkettő egy tucat — jellegű szériakrimit, s helyette kaptam egy izgalmas — bűnügyeket is tartalmazó — látleletet a hatalom-ideológia- gazdaság-társadalom témaköréből. A látleletet Ulu Grosbard rendező Amerika nyugati partvidékéről vette, s noha a cselekmény ideje szerint közvetlenül a második világháború után vagyunk, nem hagy semmi kétséget afelől, hogy ma a helyzet csak rosszabb, mégpedig azzal, hogy a módszerek azóta rafináltabbak, „civilizáltabbak” lettek, s totálisabbak. A szériakrimik feladata, hogy egy-másfél órára igazságot szolgáltassanak: a jó rendőr mindig elfogja a gonosz gyilkost. A krimiformát választó igényesebb filmek azonban nem ilyen hamis sémákban gondolkodnak, alapképletük egészen más. A szériakrimikben az amúgy tökéletes rend sérül meg az individuális gyilkos által, s ezt az alapvető rendet állítja helyre az ugyancsak individuális rendőr. Az Igaz vallomások — jellegű filmekben azonban a bűn, a gyilkosság nem a rend megsértését jelentik, hanem éppen ellenkezőleg: az adott rendnek természetes velejárója a bűn — legfeljebb csak arra van lehetősége az abban a társadalomban élőnek, hogy viszonylagosan, szűk kis élete tudja kiterjeszteni a morál, a rend, a nyugalom világát — ehhez is csak úgy juthat hozzá, ha kivonul ebből a társadalomból. Igaz vallomás ez, s ja film nem hagy kétséget: a korrupció, az ideológiai, gazdasági-hatalmi összefonódások világában bemocskolódik mindenki, nyugalmát, emberségét, lelkiismeretét a sivatag közepén lévő temetőben — a semmiben találhatja csak meg. Ideátról vitathatjuk ezt a megoldási módot elvi megfontolások alapján, de he mélységében tanulmányozzuk a nyugati partvidéket, az onnan ma kiinduló hatalmi-politikai törekvéseket, melyek sivataggal, temetővel ijesztgetik a világot, akkor igazat kell adnunk az alkotóknak. Mert megvannak az eszközök a sivatagi-temetői létünk „megteremtéséhez”. B. L.
