Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-16 / 164. szám

A szocialista országok életéből Kutatási együttműködés a KGST-országokkal A KGST-orszógok közös erő­feszítésekkel gyorsítják az új technológiák, korszerű termé­kek bevezetését, amelyet ösz- szehangolt tudományos kutató­munkával alapoznak meg. így a nehéz gazdasági viszonyok ellenére hazánknak <is reális lehetősége van arra, hogy na­gyobb lépésekkel haladjon elő­re jelentős szellemi és anyagi tőkét igénylő ágazatok fejlesz­tésében, mint például a mikro­elektronika, a robottechnika és a biotechnológia meghonosí­tásában, ugyanakkor felgyor­suljon a műszaki fejlődés más területeken is, ahol hagyomá­nyainknál, vagy adottságaink­nál fogva jó eredményekre számíthatunk. Magyar vállala­tok és intézmények az utóbbi időben tovább bővítették mű­szaki-tudományos együttműkö­désüket más KGST-országok- beli partnereikkel, az ilyen megállapodások száma túlha­ladta a kétezret, és ezek eredményei a népgazdaságnak szinte valamennyi ágazatában érzékelhetőek. Szakemberek ta­pasztalatai szerint a leggyor­sabban azokat a közös ered­ményeket tudják hasznosítani a gyakorlatban, amelyek szer­ződéses együttműködési for­mák alapján jöttek létre. Ilyen esetekben ugyanis a szerző­désben vállalt kötelezettség és a meghatározott konkrét feladat együttesen ösztönzi az együttműködő partnereket a célnak legjobban megfelelő műszaki-tudományos eredmé­nyek elérésére. Ez a módszer az utóbbi időben a korábbi­nál gyorsabban terjed, s a je­lek szerint vállalatok, intézmé­nyek a jövőben is az együttmű­ködésnek ezt a formáját igye­keznek alkalmazni. Ciklotron laboratórium Széles körű együttműködés segíti hazánkban az atom­mag- és atomfizikai alapkuta­tásokat, ennek egyik legfonto­sabb eszköze, a Debrecenben szovjet közreműködéssel épülő Ciklotron-laboratórium is. A berendezéseket a leningrádi Jefromov intézetben gyártják, s jelzéseik szerint az alkatré­szek szállítását ez év őszén kezdik meg. A program értel­mében a Ciklotron-laborató­rium a jövő év második felé­ben kezdheti meg üzemét. Az itt előállított izotópok segítsé­gével ipari anyagok vizsgálatá­ra, mezőgazdasági termények besugárzására is alkalmas lesz, s orvosi részleget is ki­alakítanak, amelyben a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem klinikáival együttműködve diagnosztikai vizsgálatokat vé­geznek. Lézersugaras mérőeszköz A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem gépgyártástech­nológiai tanszéke — a moszk­vai Petrolkémiai és Gázipari Egyetemmel közösen — a nagy kiterjedésű megmunkált fémda­rabok mérésének, s ezzel a mi­nőség jelentős javulásának fontos eszközét készítette el. Olyan berendezést fejlesztet­tek ki, amely a megmunkált fémdarabról háromdimenziós képet készít, mégpedig tízez­red milliméter pontosságú be­állítással, s ehhez a moszkvai egyetemen kialakított, lézersu­gárral működő mérőeszközöket használják fel. A műszerrel akár több ton­nás acéltest legkülönbözőbb síkokban elhelyezkedő felüle­teit is tízezred milliméter pon­tossággal lehet mérni. Segít­ségével teljesen megbízható­an ellenőrizhetők például a sokszögesztergával megmun­kált szerkezetek méretei. Crispendorf első embere Crispendorf nevét aligha is­merik Magyarországon. Kis fa­lucska az NDK déli részén, 510 lakossal. Ebből 133 gyerek, 85 nyugdíjas, csupán 292 ember a kereső. Közülük 24 százalék máshol dolgozik, főleg az ipar­ban, 45 százalékuk a mezőgaz­daságban. Idén májusban Crispendorf- ban is, mint az NDK-ban min­denütt, helyi választásokat tar­tottak. A választáson ismét Waldemar Lenznert választot­ták tanácselnökké, vagy ahogy itt mondják, polgármesterré. Lenzner 1965 óta megszakítás nélkül hivatalban van. Mosta­ni megbízatása ismét öt esz­tendőre szól. Amikor először je­lölték erre a posztra, az itt élő emberek bizalmatlanul néztek a szomszédos faluból származó, 25 éves ifjúra. Túl fiatalnak tar­tották, s inkább mint sportolót ismerték, aki asztaliteniszező­ként és labdarúgóként járt át a szomszéd községből. Az élet­rajza akkor még ugyancsak rö­vid volt: általános iskola, szak­mai képzés, katonaság, munká­ba állás . . . Waldemar Lenzner azóta megnősült, 3 qyermeke van. Egyik lánya bölcsődei gon­dozó, a fiú lakatosnak tanul a tsz-ben, a kisebbik lány óvónő­nek, vaay tanítónőnek szeretne menni. Felesége a napközi ott­hont vezeti. Mint az ötödszöri újraválasz­tás is bizonyítja, Lenznert na­gyon megszerették a község­ben. Azóta persze számos tan­folyamot végzett, levelezőként foglalkozott az államtudomá­nyokkal és sok pártnuinkát is végez. Ismeri az emberek üqyes-bajos dolgait, felkeresik hivatalában, de jártában-kelté- ben is szívesen meqhallqat min­denkit és ahol lehet, segít. — Tisztában vagyok azzal, hogy mit várnak tőlem ebben a kis faluban. Ha kicsi is az irodánk — az eaész község nem sokkal naqyobb —, a ta­nács mégis nagyon komolyan veszi azt, ami a lakosok érde­keit. közséqünk fejlődését szol­gálja, — mondja a Dolqármes- ter. — Mindannyiunktól füqg, hogy otthonosan érezzük ma­gunkat községünkben. A bele­szólási jogot nem elég papírra vetni, biztosítani kell, hogy min­denki elmondhassa véleményét, s a hasznos tanácsokat meg is kell valósítani. De talán néz­zünk körül a községben! Útközben megtudjuk, hoqv bár Crispendorf az okmányok szerint 700 éves, sem. világhírű épülettel, sem történelmi dá­A polgármester és a tanácstagok tummal nem hívja fel magára az emberek figyelmét. Nincs még benzinkútjuk sem, pedig jó aszfaltút osztja ketté a falut. Kétóránként közlekedik a me­netrendszerű busz Scheiz járási székhely felé. Tiszta házak, frissen vakolt homlokzatok, vi­rágos előkertek, parkok minde­nütt. A tavakban pontyok úsz­kálnak. Van itt önkéntes tűzol­tóság, két vendéglő és egy bolt. A domboldalon régi, de gondo­zott templomépület látható. Bal­ra és jobbra szelíd emelkedő­vel dombhát magasodik. Olyan falu ez, amilyenből sok van az NDK-ban. Mostanában már kábeltévét is akarnak Crispendorfban. A létesítendő szaunának is első­rangúnak kell lennie. A pol­gármester számára azonban az a legkellemesebb érzés, hogy egyre több lakos nemcsak ér­deklődést mutat, hanem cse­lekvőén közreműködik a falu építésében, szépítésében. Waldemar Lenzner elégedett a munkájával, a községháza egykor düledező épületéből Crispendorf központja lett. Hi­vatali helyiségén kívül itt ta­lálható az orvosi rendelő, a köz­ségi könyvtár és a gyűlésterem is. A sok új létesítményről ér­tesülve felmerül a kérdés: hon­nan származik az anyagi fede­zet? A polgármester válasza most Is konkrét: — A járási tanácstól ne­gyedmillió márkát kapunk bé­rekre, anyagra, épületek kar­Némely problémát az utcán is meg lehet beszélni bantartására, és társadalmi in­tézmények fenntartására. Köz­ségünk is szed illetéket és adót építkezések, ingatlanok, gará­zsok és egyéb objektumok utón. Nagyobb beruházásokra, taná­csi lakásokra, óvodára, iskolá­ra stb. a községi tanács, meg­felelő indokolással külön költ­ségvetési alapot kérhet. Ezt tő­lünk még soha nem tagadták meg — mondja végezetül a polgármester. — g. — Olajcsere 25 ezer kilométer után Az üveg ifjú művészei A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szovjet, NDK-beli és csehszlovák inté­zetekkel közösen újszerű ada­lékanyagok kidolgozása révén fokról fokra javítja a kenőola­jok tulajdonságait, ezzel job­ban védik a gépek, járművek alkatrészeit. Az együttműködés eredményeként a minőséget olyan nagy mértékben sikerült javítani, hogy az újabb hazai kenőolajokat már elegendő tízezer kilométerenként cserél­ni, de kidolgozták már az újabb adalékanyagokat is, amelyek segítségével 20—25 ezer kilométerre terjeszthető ki az olajcsere. Közös kutatási eredménvként iöttek létre azok az adalékanyagok is, amelyek lényegesen csökkentik az ola­jok dermedéspontját. A Magyar Tudományos Aka­démia Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutató Intézetében a kukoricanemesítési együttműkö­dés hozott jelentős eredményt. Az NDK-beli partnerekkel pél­dául 1966 óta 11 féle közös hibridkukoricát sikerült előállí­taniuk. Az NDK vetésterületé­nek 60 százalékán ma már kooperációs hibridet termeszte­nek. A vetőmag-utánpótlásról Magyarországon gondoskod­nak, a magyar fél szállít vető­magot az NDK-n kívül a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. A kukori­canemesítésben az együttmű­A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Növénytani Inté­zete a KGST-orszógok fotoszin­tézis-kutatásaiba kapcsolódott be, s közösen azt vizsgálják, hogy a fényenergia a növé­nyekben hogyan alakul át gyarapodást elősegítő kémiai energiává, vagyis, hogyan ser­kenthető emberi beavatkozás­sal a növények fejlődése. A kísérletek során sikerült kivá­lasztaniuk olyan tulajdonságú növényeket, amelyek az átla­gosnál gyorsabban alakítják át a fényt energiává, s továb­bi kísérletek bizonyítják majd be, hogy továbbszaporítós után ezeknek a növényeknek utódai is megőrzik-e elődeik jó tulajdonságát. ködést tovább akarják bővít­tetni, és ezeket szántóföldi összehasonlító kísérletekkel is kiegészítik. Martonvásáron hoz­ták létre a KGST Kukoricane­mesítési Koordinációs Központ­ját, amelynek összehangoló munkájával jelenleg már hét ország 21 kísérleti állomásán végeznek ökológiai kísérleteket. Ezek adatait a martonvásári .tudományos intézmény számí­tógépközpontjában értékelik. A kísérletekben eredményesen vizsgázó hibridek a tagorszá­gok fajtaválasztékát gazda­gítják. Az észak-csehországi Novy Bor lakosainak száma alapján nem tartozik a nagyvárosok kö­zé és turisták áradata sem özönlik ide történelmi műem­lékek megtekintésére. Nevét mégis világszerte jól ismerik. Novy Bor egyike azoknak a városoknak, amelyek hozzájá­rulok ahhoz, hogy Csehszlo­vákiát mint üveggyártó nagy­hatalmat ismerik a Föld min­den táján. Novy Borban a Crystalex vál­lalat Csehszlovákia legnagyobb üveggyártója. Ezúttal azt a ré­szé1 kerestük fel. ahol a gya­korlati tapasztalatokat az üvegipari szakközépiskola kép­zőművészeti tagozatának ta­nulói megszerzik. — Iskolánk képzőművészeti tagozatára a fúvottüveggyártá- si szakmunkástanulók közül vá­lasztjuk ki a legtehetségeseb­beket — mondja az iskola igazgatója, Ing Cenék Mikes. — Többnyire az erős fizikumú fiúkat szemeljük ki, hiszen az az „üvegcsepp”, amelyet az üvegfúvónak fúvócsövével a le­hető leggyorsabban keli meg­formálnia, rendszerint jó néhány kiló'- nyom. Iskolánknak az - a feladata, hogy legjobb üveg­gyártóinknak — üvegfúvóink­nak ne csupán olyan gyakor­lati kikéozést adjunk, amit a szakmunkásképző iskolában is megszerezhetnek, hanem kép­zőművészeti és általános mű­veltséget is. Diákjaink az ál­talános tárgyakon kívül rajzol­ni, művésze'történetet. model­lezést. kohóüveggyártási szak­technológiát és technikai fény­képezést is tanulnak. Nézegetjük, hogyan tanulják a fiúk a frissen megformált vázára ráforrasztani a forró üvegmasszát. Az oktatás veze­tője mindig nagy megértéssel avatkozik be, ha kell, hogy a mű, amit a tanuló üvegfúvóján készít, ne kerüljön a szemét­be, hanem a forró, élő, nehe­zen kezelhető üvegmasszából új, érdekes alkotás szülessen. — A képzőművészeti tago­zaton az oktatás hároméves és érettségi vizsgával fejeződik be — folytatja a tájékoztatását az iskola igazgatója. — Az érett­ségi tantárgyakhoz gyakorlati rész is tartozik. Ez egy önálló műtárgy elkészítéséből és meg­védéséből áll. Arról, hogy hall­gatóink miként tudják e felada­tokat megoldani, számos, ritka­ságszámba menő, értékes mű­tárgy tanúskodik. Hogy hol ér­vényesíthetik tudásukat az isko­la végzősei? Dolgozhatnak az üveggyártó és kézműves üze­mekben, vagy az üvegkohók­ban, mint művezetők. A legte­hetségesebbek folytathatják ta­nulmányaikat valamelyik képző- művészeti főiskolán és az üveg­készítés valódi művészeivé vál­hatnak. Kukoricanemesítés és -export Újra felépül az eszéki szupermarket lELASl SLAVONIJE Két éve is elmúlt már, hogy a láng martaléka lett Eszék is­mert nagyáruháza, a Super­market, amelynek májusban megkezdték az újjáépítését. A 719 246 798 dinár „súlyú" be­ruházás gazdája a Slavonija- tekstil, a 650 dolgozót foglal­koztató kereskedelmi munka- szervezet, amely az idei év első három hónapjában egymilliárd dináros forgalmat bonyolított le, és forgalmát 47,5 százalék­kal növelte. A beruházásban a Modna hisa, az Emona és a Merkur nevű szlovén munka- szervezetek eszéki képviseletei vesznek részt. Stjepan Leskovic, a Slavoni- jatekstil igazgatója a követke­zőket mondta el arról, hogy miért kellett eddig várni oz új­jáépítés megkezdésére: — E várakozásnak több oka van: ezek között a legfonto­sabb, hogy a korábbinál biz­tonságosabb tűzvédelmi meg­oldásokat kellett keresni. Az új épületet oz úgynevezett „spink- ler"-rendszerrel szerelik fel. Víz­zel teli speciális föld alatti me­dencéket foglal magábo ez a rendszer, amely a legcseké­lyebb tűzveszély esetén is el­árasztja vízzel az áruházat. A Supermarket tervezője is­mét Milan Mihelic, aki 1967- ben elnyerte a Borba építészeti díját. A kivitelező oz Invest- grodnja egyesülés, és a mun* kák 70 százalékát az eszéki építők egyik legnagyobb mun­kaszervezete, a Gradnja végzi. Az építők kiválasztása idején az Investgradnjo kínálta a leg­kedvezőbb feltételeket, neveze­tesen azt, hogy kulcsátadással az építészeti munkákat 360 nap alatt befejezik. Ez az átadás tehát jövő májusban várható. Ezután leqalább kilencven nap­ra lesz szükség, hogy az áruhá­zát felszeréljék, és o nagykö­zönség előtt jövő év október­ben megnyithassák. Az építé­szeti költségeket 521 505 000 dinárra becsülik. Külsőre az új Supermarket nem különbözik majd a régitől, de valamivel magosabb lesz elődjénél. Hasznos területe 11 650 négyzetmétert tesz majd ki, tehát nagyobb lesz, mint a leégett áruház. Ezenkívül más változtatásokat is terveznek: az önkiszolgáló rész az alagsorba kerül, és oz áruháznak két be­járata lesz észak és dél felől. Külön helyet biztosítanak oz alkalmi árusításoknak, nagyobb teret kap a földszinti étterem. Ugyanezen a szinten oz Emona szélesebb áruválasztékkal várjo majd a vásárlókat. Anna Celap Bukarest új lakónegyede Bukarest különböző kerüle­teiben újabb és újabb korsze­rű, levegős, hangulatos lakó­telepek létesülnek. Nagyszabá­sú építkezés folyik például a keleti városrészben, amely amúgy sem volt lakott. A régi, kopott negyed rozzant, vertfa­lú házait sorra szanálják, s a helyükön kiépül a román fővá­ros legújabb lakótelepe. A telep kilencezer lakosnak nyújt a későbbiekben komfor­tos otthonokat. A házakat négy- és nyolcemeletesre ter­vezték, toronyházak csak a ne­gyed déli határára kerülnek. A lakások mérete a garzontól a négyszobásig terjed. Minden egyes otthonhoz balkon is tar­tozik majd. A házak földszintién üzlete­ket, szolgáltató létesítménye­ket alakítanak ki. Épül egy 16 tantermes iskola, iátszóterek egész sora és parkírozó. HÉTVÉGE 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom