Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-02 / 150. szám
Növénytermesztési elemző programok a számítógépen Baranya is bekapcsolódott az országos rendszerbe Egy évvel a VT—20 A kisszá- mítógép beüzemelése után a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás is bekapcsolódott az országos Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AMR) statisztikai adattárát működtető számító- gépes rendszerbe. A technikai feltételek megteremtése mellett alapvető követelmény volt az országos adatbázisba kerülő megyei tóblaszintű növénytermesztési adatok tartalmi, minőségi követelményeinek biztosítása. A helyi adatrögzítéssel lerövidült az adatbevitel, hibajavítás és adattovábbítás ideje a központi HWB nagyszámítógépre és egyben lehetővé vált a megyei adatbázis kiépítése is. Az országos adattárban táblaszintre összegezett műtrá- gyázási, talajművelési, vetési, növényvédelmi és betakarítási adatok vannak talajvizsgálati átlagadatokkal és a tábla ökológiai adataival együtt. A mezőgazdasági üzemek minden táblájáról — egységes módszer szerint — 34 állandó adat, és évente megközelítően 150 technológiai adat kerül az adatbázisba. Az óriási adathalmaz lehetőséget ad az azonos környezeti és talajadottságú táblákon elvégzett technológiai műveletek és felhasznált anyagok hatékonyságának összehasonlítására az elért termések tükrében, valamint az adott körülmények között legqazdaság.o- sabb, eredményesebb technológiák kiválasztására. Jelenleg 30 különböző szempont figyelembevételével készített növénytermesztési elemző program hívható le, melyek egy termelési év folyamán a növényre kijuttatott kemikáliák elosztását, terméssel való összefüggését vizsgálja a különböző termőhelyi és talajjellemzők mellett. Az elemzések segítséget nyújtanak a következő év üzemi agrokémiai és növényvédelmi tervek elkészítésénél, valamint a megyei műtrágya és növényvédőszer-szükség letek megható rozásához. A tervezett - két időpontban (júl. 30., dec. 31.) — begyűjtendő technológiai adatok gépre vitele naprakész információkkal látja majd el az üzemi szakembereket és a termelést integrálokat egyaránt. Kása Sándorné agrokémiai főmérnök Wéber Adóm az épülő háza előtt Nehéz ma családiház-építőnek lenni Az anyagbeszerzés ára: idő- és pénzpazarlás A hiánycikklistákon utcahosszal az építőanyagok vezetnek — erről már magunk is nem egyszer beszámoltunk. A „nincs” és a „lesz" legjellemzőbb, az ígéretnél is a „majd ..hangzik el leggyakrabban a TüZÉP-telepeken. Az amúgy is borsos építőanyag- árak sem tudták lelohasztani a saját otthonra vágyók kedvét, a „nincs” hátráltatja, késlelteti a munkát, fölöslegesen rabol el időt, pénzt, energiát. ' De valóban hiánycikk sok minden? Ha úgy vesszük, igen. Bár igaz az is, hogy minden beszerezhető, csak tudni kell hol, kinél és hogyan lehet hozzájutni. Mennyivel drágább így az amúgy sem olcsó otthonteremtés? Wéber Ádám még innen a harmincon, nős. Kisfia a 4 éves Valentin jól érzi magát a belvárosi bérelt lakásban. Kozármislenyben az újtelepen, a 740 négyzetméteres telken tető alatt már a családi ház — az eljövendő otthonuk. Tető alatt, de megfeszített munkával is csak szeptemberre remélik, hogy költözhetnek. A kívül vakolatlan házban még nem az a tulajdonosék legfőbb gondja, hogy hová milyen bútort, függönyt, vázát vegyenek ... A földszinten — az adaptált Örkény típustervnek megfelelően — két szoba, előszoba, kamra, fürdőszoba, konyha, a tetőtérben egy nagy, vagy akár két kisebb szoba — lesz majd. — Miért vágtak bele? — Mert ez volt az egyetlen lehetőségünk, ha valaha is a sajátunkban akarunk lakni. Volt harmincezrünk — megtoldva egy tízessel kifizettük a tartós használatú telek előlegét, a Ladánkat eladtuk, s az árából megvettük az induláshoz szükséges anyagokat. Tavaly májusban kezdtem a kőművesmunkát és június végére álltak a falak. A továbbiakban felsorolás következik arról, hogy milyen anyagért mennyi ideje és pénze ment el fölöslegesen: — A blokktéglát tavaly május elején szereztem egy hónapos szervezgetés, három nap szabadság és-nem kevés útiköltség árán. A kisméretű téglából háromezer kellett összesen a kéményekhez és egy-két válaszfalhoz. Ráment 3 nap szabadságom, sok útiköltségem, de hiába. A végén örültem, hogy egy cigányfuvarostól kaptam. Igaz, ezerért ötezer forintot kért, amikor a hivatalos ára nem volt 2200 forint. így a háromezer téglára úgy ötezer forintot fizettem rá, de végül is lett. Az „E”-gerendát tavaly júniusban kezdtem keresni mindenütt. A TÜZÉP-nél mondták: decemberre talán tudnak adni, ha van anyagbiztosítási szerződésem. Az nem volt, de annyit nem várhattam. Kerestem, kutattam a 4,20-as „E”-t. Nem volt mit tennem, július végén végső megoldásként örültem, hogy ,,G”-gerendát vehettem. Igaz, ahhoz nem jó a bá- taszéki vázkerámia, a szükséges betontálcákat hosszas keresgélés után Dombóváron találtam, a tálcákhoz salakot kellett hozatni. Ez volt a legnagyobb érvágás: 5 napom ráment és 10 ezer forint volt a veszteségem. De még így is örülhettem ... A nyílászárókkal sem volt körfnyű dolgom, nyáron a nekem szükséges méretű és anyagú nem volt egész Baranyában. A végén megszereztem a 2 hármas és a 2 kettes ablakot. Két telt ajtó helyett most van Siklósról egy telt és egy üvegezett — de legalább van. A bejárati ajtót Pécsett, a konyhaajtót Komlón hajtottam fel. Ez mind szabadság, többletköltség, többletfuvar. A szarufák és tetőlécek Szigetvárról és Komlóról kerültek drága fuvarral Kozármislenybe. A 40x40-es szürke pala augusztus elején annyira nem volt, hogy nekem csak ez év. első negyedévére ígérték. Szeptember közepére megszereztem. Hogy hogyan? — Maradjon a titkom. — Számoljunk! A szükséges anyagok beszerzésére mennyi időt és pénzt dobott ki potyára az ablakon? — Ráment a 17 nap fizetett szabadságom és mindennel együtt 40 000 forintom, amiből talán ötezret tesz ki a „figyelmességem". Egyedi fűtésű lesz a házam, mert központi fűtésre nincs pénzem. Most mondjam azt, hogy anyagbeszerzési téren ez a szerencsém? —- Mondta, hogy szeptemberre szeretnének beköltözni. Ha mondjuk az első TüZÉP-te- lepen időben hozzájut tavaly a szükséges anyagokhoz, menynyiben tartana most előbb? — Valószínűleg már bent laknánk. A többletköltségből I. osztályú parkettát rakathattam volna le mesterrel a két szobába, vagy vakolhatnánk kívülről, vagy csinálhatnám a tetőtérbeépítést. így ezekre még várnom kell. összjövedelmük nem magas, havonta úgy nyolcezer forint. Abból a bérlakásra és a megélhetésre telik. Anyagilag — egyikük szülője sem támogatja családalapításukat — minden az OTP kölcsönéből megy, az indulást kivéve. Wéber Ádám ennek ellenére mégis „mázlista." Mert négymegyés válfalatnál dolgozik, s így óhatatlanul nagyobb a lehetősége, ha épp anyagot hajt. Ki tudja kiszámítani, hogy a 40 000 forint „hiánycikk-adóra” mennyit kellett volna még rátennie, ha nincs ekkora isme- rettsége? Murányi László A teletextes színes televízió a legkeresettebb A székesfehérvári Videoton gyár életében a múlt év döntő fontosságú volt: ekkor derült ki, hogy a vásárlók egyre inkább a színes televíziókat keresik. Tavaly év vége felé a színes televízió országszerte hiánycikk, nek számított, fekete-fehér pedig bőven akadt. — Vajon idén jobb lesz-e az ellátás? — kérdeztük Tomanó- czy Gábort, a Videoton Rádió- Televízió gyár kereskedelmi főosztályvezetőjét. — Napjainkban is folytatódik az általunk gyártott színes televíziók iránti kereslet. Emiatt készlet nem tud képződni a kereskedelemben. A nagykereskedelmi vállalatoknál csak technikai készlet van.- A gyár kapacitását nem udják növelni, vagy egyéb okok iatt készül kevesebb színes évé?- Nem kapacitásbeli, ha- iem képcsőellátási problémánk vannak. A színes képcsöve- et ugyanis három forrásból — apánból, Csehszlovákiából ‘és r Újdonságok a Videotonban Lengyelországból — szerezzük be. Egy részüket dollárért, a többit forintért kapjuk. Ennek ellenére idén valamivel növeljük a színes tévék gyártását: az elmúlt esztendőben belföldre 52 600 készüléket szállítottunk. Az idei előszerződések 66 600 színes tévé értékesítéséről szólnak. Méq ez is kevésnek bizonyult: kereskedelmi partnereink előrejelzése szerint legalább 100 000 készülékre lenne szükségük. — Újdonsággal növelik-e a választékot?- Igen. Ezeknek a hónapoknak az új terméke a képújság vételére is alkalmas teletextes színes tv. Ebből közel háromezer darabot mór értékesítettünk, annak ellenére, hogy az 56 centi- méteres lengyel képcsővel szerelt távkapcsolós típus 34 500 forintba, az 56 cm-es Hitachi képcsővel szerelt típus 39 500 forintba és az ugyancsak japán, 67 centiméteres képcsöves készülék 45 000 forintba kerül. E két utóbbi típusú készülékből a deviza lehetőségek miatt csak korlátozott számban tudunk előállítani a második félévben. Ezenkívül készítjük az 56 cm-es lengyel képcsővel szerelt, hat állomásra programozható színes tv-t 22 800 forintért, és hasonló típusú, de tizenhat állomás vételére alkalmasat 28 800 forintért. A hasonló típusú, de teletextes típusú készülék ára 34 500 forint. Mindezek mellett gyártjuk a hagyományos fekete-fehér készülékeket is: ez évtől kisebb mennyiségben hordozható — 31 centiméteres — tv-t, és az ötféle típusú asztali tévékből is kevesebbet állítunk elő. Továbbra is szállítunk a kereskedelemnek hagyományos kisméretű cutórádiót, sztereo rádiót, erősítőket és magnókat. Az idei választékunkban megtalálható még a hordozható mono magnós táskarádió, a hordozható sztereo táskarádió és a hi-fi torony. A Videoton által gyártott termékekből szállítanak a TITÁN Kereskedelmi Vállalatnak is, amely négy megye ellátásáról gondoskodik. Ez évre színestévékből 11 000, feketefehér készülékekből 7000, autórádióból szintén ennyi, hordozható mono ' rádióból 11 000, sztereo magnóból 3000, tv-já- tékból 4000, hi-fi toronyból 800 darabra kötöttek szerződést. Ádám Erika Vállalkozni, megújulni - de hogyan? Kutatás és innováció a mezőgazdaságban Az utóbbi tíz-tizenöt évben igen nagy mértékben növelte teljesítőképességét és hatalmas értékeket termelt a magyar mezőgazdaság. A világszerte elismerést keltő eredmények gyökere azok a tudományos, technológiai, termelésszervezési és egyéb újítások, amelyeket a mezőgazdaság bevezetett, röviden: a mezőgazdasági innováció. Ezzel foglalkozott nemrég egy kerekasztal-beszélgetésen nyolc vezető szakember a gazdaság- irányítás, a kutatás és a vállalati gazdálkodás különféle területeiről. A négyórás eszmecserén közelebbről arra kerestek választ, jól funkcionál-e a mezőgazdasági innováció feltételrendszere, és mit kell tenni azért, hogy a mezőgazdaság a jövőben is a népgazdaság prosperáló ágazata maradjon. Termelői vagy tudományos? Hogy a kérdésfeltevés sürgető és távolról sem akadémikus, szemléltesse néhány adat. Tőkés relációjú külkereskedelmi mérlegünk javításához 1983- ban 40 milliárd forintos aktívummal járult hozzá ez az ágazat (az élelmiszeriparral együtt), az összes többi viszont csak a felét adta: 20 milliárd forintot. Ez más oldalról azt jelenti: az ágazat nemzeti jövedelmünk 16—20 százalékát termelte meg. A kutatásra, fejlesztésre fordítható összegekből viszont csak mintegy 4 százalékkal részesedik . . . A minisztériumnak az agrárkutatásokkal foglalkozó felmérése szerint hazánkban 54 kutató-fejlesztő intézet, szervezet dolgozik, összesen 3700 témával foglalkoznak. Megalapozott, szervezett hálózatot, intézményrendszert képeznek, ám — sajnos — kialakulatlan, részben kidolgozatlan, részben gyakran változó közgazdasági feltételek, körülmények közt dolgoznak. Ez elsősorban azt jelenti; nincs kialakítva náluk (számukra) a megfelelő érdekeltség. A részben követendő termelői érdekeltség ugyanis nem áll összhangban a tudományos érdekeltséqqel. Annak, hogy a gyakorlat közvetlenül a piacon minősít, gyakran kényszerpálya a következménye. A tudományos munka értékét viszont csak annak színvonala, minősége döntheti el. Hol térül meg? Az iparban — mint egyik agráregyetemünk professzora elmondotta — egy innováció ideális esetben egy adott helyen, a vállalkozónál, befektetőnél megtérül. A mezőgazda- sáqban ezt csak kivételes esetekben lehet pontosan kimutatni. Egy új vetőmagban például évényesíthető az innováció költsége — s egy-egy új technológiában szintén —, ám a szervezési módozatokat, eljárásokat nem védi a jog. Ráadásul a mezőgazdaságban csak annak az újdonságnak van haszna igazán, amit minden mezőgazdasági üzem átvehet, sőt, hogy hasznot hozzon, át is kell vennie! A piaci ítéletet ma az esetek túlnyomó többségében a termelési rendszerek mondják ki. Ez többnyire hasznos is, de mivel sok felhasználó van —■ következésképp sok érdek —, csupán a rendszerek igénye a kutatást önmagában szintén kényszer- pályára vezetheti. A helyes módszer az lenne, ha az innovációk ösztönzését központilag összehangolt finanszírozás biztosítaná, és a vállalati, vállalkozói jellegű jövedelem csak „ráadás”: rá- és kisegítő forma lenne. Hiányzik, illetve bizonytalan a személyes kutatói érdekeltség is. A kutatók többsége csak akkor érdekelt egy-egy új módszer, eljárás bevezetésében, ha termékét, találmányát valamelyik termelőüzemnek közvetlenül eladhatja. Ám ha csak társul velük, az úgynevezett „visz- szaosztásos” részesedés oly hosszadalmas és bonyolult, hogy a közreműködés egyszerűen nem fizetődik ki. Kisvállalatok rövidpórázon Közismert tény, hogy a mezőgazdasági innovációt több új szervezet is szolgálja: a központi (banki) illetve vállalati forrásokat mozgósító, úgynevezett innovációs kisvállalatok. Céljuk: a már elért, nagyrészt igazolt tudományos eredmények átplántálása a gyakorlatba. Ök jobbára az alkalmazott kutatások eredményeit használják fel, és — bár ezt az alapkutatásoktól nehéz elválasztani — munkájukban mindenképpen kisebb állami támogatás realizálódik. Piacra termelnek, tehát mindenképp kockáztatniuk kell. Csakhoqy a rendelkezésükre álló vállalati források — a fejlesztési, illetve műszaki fejlesztési alapok — maguk is beszűkültek. Nem lényegtelen gondjuk az, hogy a fedezet egy részét adó bankok viszont — állami forrásokkal gazdálkodván — elsősorban pénzintézeti feladatot látnak el: főként a gyors megtérülésre törekednek, és nem szívesen vál- laliák a fejlesztés kockázatát. Utoljára, de nem utolsósorban: a termelési rendszerek a kutatás és fejlesztés fő letéteményesei. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ő feladatuk, szerepük is megváltozott. Közreműködésükkel a technika, technológiái váltás álta- lánossáqban meqtörtént. Tag- qazdasáqaikat partnereiket a továbbiakban akkor segíthetik iaazán hatékonyan, ha a kutatást és a fejlesztést, illetve a piaci (külpiaci) tevékenység összehanaolásót. a hatékonyabb informálódást szorgalmazzák .. . Csak így tovább f?l Váltás, új lendületvétel előtt áll tehát a magyar mezőgazdaság? Reméljük, igen! Olyan változások előtt, melyek révén jobban, ésszerűbben, kevesebb áttétellel, eredményesebben használja ki az innováció érdekében a rendelkezésre álló szellemi potenciált. Mezőgazdaságunk jórészt azzal került a világ élvonalába, hogy átvette, alkalmazta annak legfrisebb eredményeit — elég csupán a búza- és kukoricafajtákra, a meghonosodott állatfajtákra vagy az új technikára gondolunk . A további eredményekhez a további befektetés sem maradhat el. S, hogy megéri, azt épp a kutatási eredmények bizonyítják — többek közt, például az, hogy az ágazatnak kutatásra, fejlesztésre évi 1,5 milliárd forint jut, s ennek csak egy töredéke: a gabonakutatás, csupán 1983-ban ugyanennyit hozott. Népgazdasági érdek tehát, hogy úgy és annyit költ- sünk a mezőgazdasági kutatásra, vállalkozásra, innovációra, amennyi és ahogyan további előrelépéséhez' szükséges. Varga J. HÉTVÉGE 5.
