Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-12 / 160. szám
1984. június 12., kedd Dunántúlt napló 3 Megkülönböztetett figyelem a minőségre Az önállósodás útján a MOH komlói gyárában Szabadabb kezet kaptak a gazdálkodásban A komputer vezérlésű esztergagépen tengelyeket gyárt Miskó Istvánné Hamarosan önálló gyáregység lesz a Magyar Optikai Művek komlói gyára. Ennek biztos jele, hogy az idei évtől már önálló bér- és munkaügyi gazdálkodást folytat és szabad kezet kaptak az anyagbeszerzés, ben és a késztermékek termelésében is. Ezzel a számukra lelkesítő birrel fogadott bennünket Füsz Tibor gyárvezető, oki'ől újdonságaik iránt érdeklődtünk. A komlóiak ebben az évben csaknem 200 millió forintos árbevételt terveznek, amely 6 millióval több a tavalyinál. Nyereségük a múlt évben 30 százalékos volt, ezt idén is el szeretnék érni. A gyár mintegy 24-féle terméke zömében közúti járműalkatrész: fékkarok, fékhenaerek, hidraulikus fékszerelvények Ikarusokhoz, Ifák- hoz; és más alkatrészek, valamint különböző műszerekhez aluminium öntvények. Exportjuk főként az NSZK-ba irányul. Különös figyelmet és energiát fordítanak termékeik minőségének megtartására, illetve javítáisára. Ezért ez évtől a különböző alkatrészek gyártását zárt technológiai láncban végzik, ami idő-, hely- és ener- giamegtakaritóst jelent, az állandó meózás pedig a gyártási folyamatban és a végterméknél a minőségre garancia. Idén két darab CNC esztergagéppel gyarapodtak, ami szintén a magas színvonalú munkát segíti. A karbantartási munkákat egy műszakra, a harmadikra koncentrálták, elsősorban az üzembiztonság fokozása érdekében. Most alakul egy közép- gépjavító csoport, mely maga újítja fel az elhasználódott gépeket. üzemel mór új kazánházuk is, amely biztosítja az üzem egységes energiaellátását, gőzzel és sűrített levegővel. A szerszómüzemnél és a karbantartásnál gyári gazdasági munkaközösségek alakultak és tevékenykednek, elősegítve a kapacitások jobb kihasználását és a hatékonyság növelését. — Dátumszerűen még nem ismerjük, hogy mikor, de min. den lehetőségünk és eshetőségünk megvan az önállósodásra a MOM keretein belül — mondta végül Füsz Tibor gyárvezető. Právicz L Több gépből álló sort egyetlen szakmunkás lát el Fotó: Erb János Szabadidő- kiállítás nyílt a kőbányai vásárvárosban Csak nemrég fejeződött be a tavaszi Budapesti Nemzet- közi Vásár, s máris itt a folytatás: tegnap a kőbányai vásárváros „K” pavilonjában szabadidő-kiállítás nyílott. A kiállításon hét hazai termelő és külkereskedelmi vállalat állítja ki exportkínálatát: kempingcikkeket, kerti bútorokat, szabadidő-ruhákat, gumimatracokat, játékokat, gyermekbútorokat, sátrakat, irhabundó- kat, csizmákat, kesztyűket, fonott árukat és más cikkeket. Az elmúlt tíz évben a Hun- garocoop rendszeresen önállóan rendezett szabadidő-kiállítást, bemutatva külföldi partnereinek bővülő áruyálaszté- kát. Mivel a szabadidő-jellegű termékek exportjára a Hunga- rocoop mellett időközben több hazai vállalat is bekapcsolódott, úgy döntöttek: a korábbi árubemutatót — a Hung- expo szervezésében — szak- ciállítássá szélesítik. A bemutatón a Hunqarocoopon kívül részt vesz a Taurus, a Tannim- X, a Tricotex, az Artex, a udaflax és a Konsumex is. A iállitásra — amely kizárólag szakembereket érinti — a zai vállalatok külföldi partereit hívták meg. Elsősorban yugat-Európából — Francia- szagból, Svédországból és az SZK-ból — érkeznek üzlet- mberek a korábban előkészí- :t szerződések véglegesítésé- , s új megállapodások elő- észitésére. A kiállítás június 15-ig tart itva. Fellendülőben a makarónibúza termesztése Lisztjéből tojás nélkül készíthető száraztészta A terméshozam tovább növelhető Baranyában is terjed a magas fehérjetartalmú durumbú- za, vagy más néven a makarónibúza termesztése. A bere- mendi Dózsa Termelőszövetkezet negyedik éve foglalkozik 45—50 hektáros táblákon du- rumbúza vetőmag előállításával. A szegedi Gabona Kutató Intézetben kinemesített magyar durumbúzák, a Minaret és a Basa fajták felszaporítására vállalkoztak. A durumbúza termesztésébe tavaly a hímeshá- zi Petőfi Tsz és a Mohácsi-szigeti Dunavölgye Tsz is bekapcsolódott. A Pannónia Társaság és az AGROTRICIA DURUM GT gondozásában az idén már 1000 hektár területre kötött durum termesztési szerződést a nagyüzemekkel a Fejér megyei Gabona Vállalat. Az ország valamennyi durumbúza termelője Székesfehérvárra szállít, mert az országban egyedül az ott működő malmot szerelték fel a speciális b.úzaféleség őrléséhez szükséges olasz berendezésekkel. A durumbúza ára jóval magasabb a közönséges búzáénál, mázsánként 480 forintot kapnak érte a termelők. Nagy előnye és értéke a du- rumbúzának, hogy lisztjéből tojás nélkül gyárthatók száraztészták, amelyeknél elvileg is kizárt a szalmonella fertőzés. Ezért az ilyen tésztaféléket — ellentétben a tojásos készítményekkel — szívesen vásárolják a legfejlettebb nyugati országok vevői. Magyarországon rövid időn belül 20 000 hektárra növelhető a durumbúza termőterülete, az ehhez szükséges jó minőségű, magas biológiai értékű vetőmag felszaporítása jó ütemben halad. Ha ez a program megvalósul, nagy mértékben javítja majd a hazai száraz- tészták exportlehetőségeit a legjobb dollárpiacokon. A termelőknél voltak bizonyos ellenérzések kezdetben, mivel a durum hektárhozama lényegesen alacsonyabb a szokvány búzákénál, s a ma- gasabb árban ez csak részben térül meg. Ezek a hozamok nyilván növelhetők, ha a termelők megismerkednek a durumbúza némileg eltérő termelési feltételeivel. Ezért fogadták szakmai körökben kedvezően Gaál Csabának, a boksái Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat ügyvezető igazgatójának doktori disszertációját a durumbúza termesztési feltételeinek vizsgálatáról, amelyet sikerrel védett meg ez év márciusában Mosonmagyaróváron, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo- mónyi karán. — R-né — Apa es fia egy üzemben A műanyag-feldolgozó Fáth-dinasztia Álmuk: automatizált termelés, kilépni a világpiacra M unkahelyük Péterpuszta, a Plastex Műanyag-feldolgozó üzeme, ahol az apa, Fáth Szigfrid főművezető és fia, Fáth Tamás művezető. Az apát a véletlen vitte a műanyag-feldolgozó szakmába tizenkilenc éve, fia végleg tavaly lépett apja nyomdokaiba. A műszerész technikus apa végigjárta a ranglétrát — fröccsöntő, művezető, főművezető —, szakmai tudását az elméleti felkészültség mellett a gyakorlati rutin is elmélyítette, fia — vegyipari üzemmérnökként került az üzembe — szakmai társként, „idős szakiként" is számíthat apjára. — De csak az üzemben, megegyeztünk, hogy otthon nem hozakodunk elő benti dolgokkal, gondokkal — mondja Fáth Szigfrid. Fia megtoldja: — Az egyezséghez tartjuk magunkat, de ha bent leáll egy gép és megáll a tudományunk, csak telefonálok haza és apa bejön. Hozzá bármilyen szakmai problémával nyugodtan lehet fordulni. Ez a segítő szándék, közvetlen hangnem minden kezdő szakembernek úgy kell, mint egy falat kenyér. Félő, félreérthető lenne, ha azt írnám a címbe, hogy a műanyag a kenyerük. Pedig az. Mindkettőjüknek munkát, megélhetést, napi ezernyi gondot és sikerélményt jelent a hőre lágyuló műanyag. — De hogy lett az apa és lia „műanyagos"? AZ APA: — Teljesen véletlenül. Érettségi után matematika—fizika szakos tanári pályára készültem, de nem sikerült a felvételim. Leszerelésem után gépkocsivezető lettem a Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnál, hajnali háromkor keltem és gyakran éjjel tizenegykor értem haza. A fiam alig akart megismerni. A Móra Ferenc utcában, a kertvárosi KlSZ-lakó- telepen jutottunk lakáshoz. A lakásért társadalmi munkát is kellett végezni — 2100 órát teljesítettem —, ott kellett hagynom a cégemet, hogy legyen elég időm. A nejem akkor a Háziiparinál — ez a mostani szövetkezetünk, a Plastex jogelőde __ dolgozott, ő csábít ott át ide gépkocsivezetőnek, majd néhány hónapra rá fröccsöntő lettem, pontosabban 1965. február 1-én. Három műszakban, kézi fröccsöntőgépen dogozni nem volt gyerekjáték. A műanyagüzem akkor még a Déryné utcában volt. Most már mosolyogva emlékezik Fáth Szigfrid a „hőskorra": — Hokedliről ugrottunk és elkapva saját súlyunkkal húztuk le a kart, amivel a fröccs- dugattyút működtettük, így préseltük az anyagot a fröccsöntő szerszámba, ugyanakkor három hőfokkapcsolót is szemmel kellett tartani és szükség szerint ki-be kapcsolni. Nehéz volt. A szakmát mégis megszerettem. A FIA: — Apa nyolc hónapig táppénzen volt, azalatt bedolgoztunk, hogy kipótoljuk a kevés pénzt. Otthon segítettem búgócsigákat, jégkorongjátékot —, az sokáig a legkedvesebb játékom volt — összeszerelni, aztán később be-bejártam apuhoz az üzembe. Megtetszett. Főiskolásként egy évet kihagytam, apu elhozott az üzembe és három műszakban fröccsöntő voltam fél évig. Ez öt éve volt. Ugyanazon a gépen kezdtem és dolgoztam másfél hónapot, amin apu kezdte majd húsz éve. A Pol- lackon a diplomamunkámat a vékony falú műanyag tárgyak fröccsöntési technológiájáról írtam, és tavaly szeptembertől itt vagyok művezetőként. Az apa együtt „nőtt" a szövetkezet műanyag részlegével, aztán az üzemével. A géppark is ipartörténeti fejlődést tükröz. — Hogy örültünk, amikor a nehéz kézi fröccsöntők mellé megkaptuk az első Peuker kisiparos által készített, kézi vezérlésű, hidraulikus fröccsöntőgépet, amivel már könnyebb volt a munka, viszont azt rengeteget kellett menet közben javítani. Amikor megérkezett az első NDK-beli KUASY elektrohidraulikuson vezérelt automata gép — ma 19 ilyenünk van, különböző típusban —, én kaptam meg az elsőt, a 125' 100-ast. Egy műszakban fél éven át próbálgattam, hogy mit tud, mire képes. Ami azt illeti, az előző két típus egyikéhez sem lehetett hasonlítani. Öröm volt vele dolgozni. Mindent be lehet rajta állítani, csak annyi kézi munka szükséges, hogy el kell látni anyaggal és a kész termékeket kell elvenni. A KUASY-val kezdődött nálunk az igazi nagyüzem, a termelékeny gyártás. — Megvannak még a régi gépek? — Amikor négy éve ide költöztünk Péterpusztára, még hoztuk a régieket is, az utolsó kézi fröccsöntőgépet tavaly állítottuk le. Ha befejeződik itt a bővítő beruházás, házi múzeumot rendezünk be, hogy láthassa mindenki, milyen is volt a kézi, a Peuker féle és a Kalocsay Ernő tervezte FG— 70-es fröccsöntőgép. Az FG— 70-est a pécsi tervező elképzelései alapján más cégek közreműködésével mi gyártottuk le az akkori szerszámműhelyvezető, Krampfardt András irá- nyitá sóval. A fia Tamás, közbeszól: — Remélem, még te is megéred itt apa, hogy a ma még — legalábbis nálunk — legmodernebbnek tartott KUASY-k is a múzeumunkba kerülnek. — Ami azt illeti, __ vág viszsz a az apa —, jó lenne még a nyugdíjba menetelem előtt.. A jövő a mikroprocesszoros vezérlésű gépeké. Talán még azt is megérem, hogy az automatizált műanyagüzemünk számítógépes irányítással működik!... De maradjunk a mánál. A fogvájótól a 15 literes mosdótálig, ruhacsipeszeket hajkeféket, játékokat, vállfákat gyártanak a szivárvány színeiben és ki tudja hány színárnyalatban. A legsikeresebb termékeik a fedélzeti felszolgáló eszközeik, melyekkel a MALÉV gépein kínálják az utasoknak az enni-innivalót. Ezek a praktikus felszolgáló eszközök talán egyszer más légitársaságok gépein is megszokottá válnak. A műanyagfeldolgozó-iparra is jellemzőek a hazai nehézségek. Hol az alapanyagbeszerzés jelent gondot, hol a gépekkel van baj. Gyakori a meghibásodás, nagyon körülményes a pótalkatrész-beszerzés. AZ APA: — Rengeteg energiánk megy el arra, hogy be tudjunk szerezni alkatrészt. Ha nem kapunk a gyártótól, magunk bütykölünk, javítunk, vagy gyártunk, gyártatunk. Volt, hogy két hónapig állt egy gépünk. Számítsa ki, hogy az mekkora veszteség a szövetkezetnek. Van még hatéves kielégítetlen pótalkatrész-megrendelésünk is. Nem könnyű így dolgozni. Az idegi fáradalmak ellen- súlyozására három éve vettek a vasasi Kerékhegyen egy kis szőlőt. Azóta nem cipeli haza az apa az üzemi stresszhatást, amikor kapál, vagy permetez, hiába is keresik telefonon. — így talán sikerül egészsé- • gesen megérnem a nyugdíjas kort — mondja. A fiú legjobb pihentetője a dobolás. Álmaik is az üzemmel, a szakmával kapcsolatosak: AZ APA: — Jó lenne, ha termékeinkkel sikerülne betörnünk a világpiacra, hogy ne csak importot váltsunk ki, hanem dollárt is hozzunk a szövetkezetnek, az országnak. Most végeztem el a TIT-nél a személyi számítógépes tanfolyamot, s mivel nagyon érdekel az elektronika, remélem, hogy itt az üzemben is nemsokára számítógéppel irányítom a folyamatokat. A FIA: — Legalább annyira megismerni és megszeretni a szakmát, mint apa. Remélem, sikerül idővel __ ha belejövök. — s ok újdonsággal egyszerűbbé és még gazdaságosabbá tenni a termelést. Az anyagfelhasználással, a hűtővízzel és a 'Willamosenergia-takarékosság- gal, úgy érzem, nagyon sok forintot meg lehet majd fogni. Az igazi ólmom nekem is a teljesen automatizált, számítógéppel vezérelt üzem. Huszonhárom éves vagyok, a nyugdíjig talán megérem. Murányi László Az apa és fia
