Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-02 / 150. szám
Ellenőrzés és felelősség Az ellenőrzés, mint a vezetés szerves része, mindig a közfigyelem egyik tárgya. Az utóbbi időben az érdeklődés fokozódott, az ezzel összefüggő viták élénkebbek, az ellenőrzéssel szembeni követelmények pedig növekednek. A dolgozó emberek döntő többsége értékeli fejlődésünket, becsüli munkánk sikereit és tudja azt is, hogy több és jobb munkával lehet megvédeni eredményeinket, a jövőnk érdekében ezeket gyarapítani. Közvéleményünk érzékenyebben reagál a társadalmi értékeink pazarlására, a törvények és jogszabályok megsértésére, az állami és állampolgári fegyelem lazaságaira, az olyan kóros jelenségekre, mint pl. a beosztással való visszaélés, a munkával arányban nem álló jövedelemszerzés, a korrupció és a csúszópénz és más, a közerkölcsöt sértő magatartások. A párt- és az állami vezető szervek mindig meqkülönböztetett figyelmet fordítottak az ellenőrzésre, megfogalmazták a vele szemben támasztott követelményeket és jelentős segítséget adnak az ellenőrző munka hatásainak javításához. Pártunk Politikai Bizottsága ez év február 28-án határozatot hozott az ellenőrző tevékenység javítására, a személyes felelősségre- vonások szigorítására. Az országgyűlés pedig a legutóbbi ülésen módosította a népi ellenőrzésről szóló törvényt, növelte szerepét, bővítette a feladatkörét és hatáskörét. Megnövekedett követelmények A figyelmesség, az igény és a segítség jut kifejezésre megyénkben is a párt- és a tanács vezető testületéinek több olyan állásfoglalásában, határozatában, amelyek az ellenőrző munka tapasztalataival és hasznosításukkal foglalkoznak. Az ellenőrző munka erősítésének több fontos követelménye van. Ezek közül néhányat külön is kiemelek: az ellenőrzés, mint a vezetés része, viszonylagos önállósággal rendelkezik a vezetés egész folyamatán belül. A szocialista ellenőrzési rendszernek, a különböző ellenőrzési szerveknek a .sajátos feladatai, hatáskörei, szervezeteinek módszerei. Viszonylag sok vezető testületnek és szervezetnek vannak ellenőrzési funkciói, ezért nagyon fontosnak tartom mindenekelőtt megyei szinten (de egyre inkább a városokban és a vonzáskörzeteikben is) az ellenőrzések tervezésének, végrehajtásának, hasznosításának jobb egyeztetését, koordinálását. Az utóbbi néhány évben több intézkedés történt megyénkben is és ezek kedvező hatása, mindenekelőtt a vezető szervek és az ellenőrzött szervezetek gyakorlatában érzékelhető. A lehetőségeink azonban nagyobbak, jobb kihasználásuk közérdekű kötelességünk. Az ellenőrzésre hivatott szervezetek vezetői és dolgozói jobban vegyék figyelembe a párt-, az állami és a gazdasági vezetés előtt álló feladatokat, tudatosan ehhez kapcsolódjon az ellenőrzések témája és azok időrendje. Rendszeresebben és tartalmasabban ismerjük és hasznosítjuk egymást tapasztalatait, bátrabban alkalmazzuk a közös vizsgálatokat. Ezekhez egyrészt a központi szervek, másrészt megyénkben is a párt- és a tanácsi szervek több segítséget adhatnak az előzetes tájékoztatásokkal, kérések ■ és igények közlésével stb. A felügyeleti ellenőrzésre hivatott minisztériumok, tanácsi és más szervek e munkájukban jobban vegyék figyelembe egyrészt a területi szervek, másrészt a többi ellenőrző szerv munkáját, megállapításait és javaslatait, ezek alapján is tett helyi intézkedéseket és minősítsék az általuk ellenőrzöttek munkáját. Az ellenőrzés területén dolgozók pedig a növekvő igényekkel együtt jobban számoljanak a realitásokkal. Tartsuk tiszteletben mások feladatait, jogait és hatáskörét, segítsük elő a közérdeket szolgáló vállalkozói készséget, a jó törekvések és tapasztalatok szélesebb körű érvényesülését, legyenek segítőkészek a gondok okainak leküzdésében, esetenként az emberi sorsok igazságos rendezésében is. Az ellenőrző munka fontos követelménye, hogy a tényeket vizsgálja, megállapításai, összegezései legyenek szakszerűek és objektívek. Alapvető követelmény, hogy a tényleges állapotokat és a folyamatokat a célokkal, a követelményekkel, a szabályokkal, a feltételekkel és a körülményekkel szembesítsük, az eltéréseket feltárjuk, a megszüntetésükhöz megfelelő javaslatok kidolgozásával is segítséget adjunk. De az is fontos feladat, hogy a célok, a követelmények, a különböző szabályozók helyességét is nagyobb felelősséggel és igényesen értékeljük, indokolt esetben módosításukat is kezdeményezzük. Amikor pedig gazdasági, társadalmi folyamatokat, összefüggéseket, intézkedések okait, és hatásait, mulasztásokat és azok következményeit vizsgáljuk, minősítjük, akkor különösen kell ügyelnünk arra, nehogy egy-két apróbb részkérdést ragadjunk ki, mert ezzel kárt is okozhatunk. Sokkal fontosabb, hogy az állapotokat és folyamatokat sok tényanyaggal és összefüggéssel úgy tárjuk fel, ahogyan azok a valóságban léteznek. A realizálási javaslatok még igényesebben, a konkrét feladatokat segítsék, ■ vegyék figyelembe a hatásköröket és az eszközlehetőségeket is. Az ellenőrzést végző szervezetek jobban igényeljék megállapításaik és javaslataik helyi és érdemi hasznosítását, a szükséges intézkedések megtételét, és ezekről folyamatos figyelemmel kíséréssel, különböző tájékoztatókkal, egyre több utóellenőrzéssel is győződjenek meg. A nyilvánosság ereje A szocialista demokrácia tartalmának és hatásainak, a közélet tisztaságának erősítése fontos társadalompolitikai feladat. Ezt az ellenőrzésekkel is segíteni kell. Célszerű a nyilvánosság erejével is jobban számolni, ezt a társadalmi gyakorlatban hasznosítani. A társadalom szocialista vonásainak erősítéséhez nemcsak jó határozatok, törvények, intézmények és jobb ellenőrzés szükséges. Ezek jobb érvényesülését segítheti a szélesebb körű nyilvánosság ereje, a dolgozó emberek aktív támogatása is. Ezért is az ellenőrzéseket végző szervezetek dolgozói megállapításaikról, javaslataikról rendszeresebben és tartalmason tájékoztassák az adott területek és szervezetek vezető testületéit és a munkahelyi kollektívákat. Bátrabban kérjük a különböző demokratikus fórumok és a fórumokon részt vevő dolgozók közreműködését a helyi realizálásban, a saját feladataik teljesítésében. Célszerű rendszeresebben részt venni a munkahelyi rendezvényeken és jobban kihasználni a különböző üzemi lapok útján történő tájékoztatási lehetőségeket is. A jogszabályok ezeket lehetővé teszik. Ha az ellenőrzést végzők a munkahelyi rendezvényre szóló meghívást kérik, az ellenőrzött szerv vezetője arra köteles meghívni és azon megfelelő felkészültséggel, aktív közreműködéssel részt is kell venni. A nyilvánosság erejének jobb érvényesülését segíthetjük úgy is, hogy a sajtó, a rádió, a tv dolgozóinak pontos információkkal több segítséget adunk, amikor az indokolt és célszerű. A társadalmi gyakorlatunkban, a közvélemény érdeklődésében nagyon ellentmondásos követelmény és feladat a személyes felelősség értelmezése és jobb érvényesítése. Ez manapság nem is könnyű feladat, főleg az állami és a gazdasági élet több területén. A társadalmunkra káros jelenségek, a közerkölcsöt sértő cselekedetek visszaszorítása pedig ezzel összefüggésben is egységesebb követelményt, következetesebb fellépést és felelősségérvényesítést tesz szükségessé. Ehhez megfelelő politikai és erkölcsi hátteret és garanciát biztosít a vezető pártszervek állásfoglalása, a vezetők többségének elvszerű és tisztességes módon érvényesülő közreműködése is. A személyes felelősséggel kapcsolatban fontos feladatnak tartom, hogy az ellenőrzésben dolgozók a jelenleginél differenciáltabban gondolkodjunk, és cselekedjünk azért is, hogy a cselekményekkel jobban arányban álló felelősség- revonást kezdeményezzük és az illetékesektől azok jobb érvényesítését kérjük. A követelmények közül kettőt külön is kiemelek. Differenciált megítélést Az egyik: ha valamely területen a társadalom szabályaitól, normáitól, a helyi követelményektől eltérést tapasztalunk, akkor különböztessük meg és minősítsük is, hogy hozzá nem értésről, mulasztásról vagy hanyagságról, vagy pedig a visszaélések valamilyen más formáiról van szó. Ha hozzá nem értést tapasztalunk, akkor vagy meg kell tanítani a dolgozót feladatainak jó végzésére, vagy az adott feladathoz alkalmasabb személyt kell foglalkoztatni. Ha mulasztás, vagy hanyagság áll fenn, akkor már a felelősségrevonás különböző követelményeit és lehetőségeit kell mindenekelőtt az adott szervezeten belül érvényesíteni. Ha visszaéléseket (szabálysértés, bűncselekmény alapos gyanúja) állapítunk meg, akkor már az úgynevezett külső szervek szabálysértési, vagy büntető eljárásai kerülnek előtérbe, amelyekhez a munkáltató szervezetekben is megfelelő segítséget kell adni. A másik lényeges követelmény, hogy az elkövetett cselekménnyel és az okozott kárral arányban igényesebben és megalapozottabban lehet és kell alkalmazni a felelősségérvényesítés egész rendszerét. Ilyen többek között a fegyelmi, a szabálysértési, a büntetőjogi felelősség, az anyagi, az erkölcsi és a politikai felelősség, stb. érvényesítése is. Olyan esetekben pedig, amikor az ellenőrzésre hivatott szerv, mindenekelőtt a népi ellenőrzés kezdeményezi a fele- lősségrevonásra vonatkozó eljárást, akkor az eljárás lefolytatására hivatott szervek részéről gyorsabban járjanak el, eljárásukban nagyobb bizalommal vegyék figyelembe az ellenőrzés megállapításait. Hatékonyabb belső ellenőrzést! Az ellenőrzés feladatoi és szervezetei között kiemelten fontosnak tartom a belső ellenőrzés szervezetének, munkája tartalmának és hatásainak javítását. Erre nemcsak azért kell több figyelmet fordítani, mert minden eddigi intézkedés és jó tapasztalat ellenére is ez az ellenőrzés „leggyengébb láncszeme”, hanem azért is. mert várhatóan a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével együtt a belső ellenőrzés szerepe Is nő. A vállalatok, gazdálkodó szervezetek önállóságának, cselekvési lehetőségeinek növekedésével együtt a felelősségvállalás és érvényesítés is kell, hogy fokozódjon. Ez pedig a jól kialakított és érvényesített önkontroll, a belső ellenőrzés egész működésének javítása nélkül nehezen megvalósítható feladat. Napjainkban gyakran tapasztalható, hogy a belső ellenőrzést, illetve annak minősítését leszűkítik a külön belső ellenőri feladatokat ellátó szervezetre, az e területen dolgozó emberekre. Ez hibás megközelítés és megítélés. Az egész belső ellenőrzés rendszerében a hármas követelményt kell érvényesíteni, mindenekelőtt az egész szervezet működésében a működés folyamatába beépített ellenőrzést, minden munkaterületen a vezetői ellenőrzési. feladatokat és csak ezek után és ezekhez kapcsolódva érvényesülhet jobban a függetlenített belső ellenőrzés is. A belső ellenőrzés fejlődéséért fontosnak tartom, hogy az arra illetékes vezető testületet, a létrehozott ellenőrző és felügyelő bizottságot, munkájának szervezeti, személyi stb. jobb feltételeiért és hatásosabb munkájáért az illetéke-, sek további intézkedéseket tegyenek. Ügy vélem, hogy mi, a külső ellenőrzés szervezetében dolgozók akkor cselekszünk helyesen, ha tudatos és tartalmasabb munkával, korrekt magatartásunkkal és módszereinkkel több segítséget adunk a belső ellenőrzés rendszerének és munkájának fejlődéséhez. A népi ellenőrzés tapasztalatai alapján felelősséggel vallom, hogy megyénkben a megyei és városi pártbizottságok, a megyei és városi tanácsok igénylik, segítik, munkájukban érdemben figyelembe veszik az ellenőrzés közreműködését. Egyre rendszeresebben hasznosítják az ellenőrzés, mindenekelőtt a népi ellenőrzés megállapításait és javaslatait megyénk országgyűlési képviselői, a szakszervezeti szervek, a népfront és a KISZ-bizottságok, a különböző tudományos és szakmai egyesületek, kutatóinté; zetek és oktatási intézmények is. E szervekkel való együttműködés tartalmában, módszereiben és hatásaiban is tovább javítható. Hasznosítani az ellenőrzés tapasztalatait! A jövőben a munkahelyi pártszervezetek, a helyi tanácsok munkájában lehet és célszerű jobban ismerni és érdemben hasznosítani a külső ellenőrzés (a NEB, a pénzügyi, a felügyeleti, az ár stb.) megállapításait és javaslatait. A helyi munka értékelésében a vezetők beszámoltatásakor a káder- és személyzeti munkával kapcsolatos feladatokban is az úgynevezett „külső kontroll" segítséget, adhat. Az ellenőrzést végző szervezetek vezetői és dolgozói tájékoztassák rendszeresebben a helyi pártvezetőségeket és a helyi tanácsokat is megállapításaikról, a munka javítását szolgáló javaslatokról, indokolt esetben a személyi kérdésekkel kapcsolatos észrevételeikről és véleményükről is. Meggyőződésem, hogy megyénkben az ellenőrző munka javításának megvannak a kedvező politikai, szervezeti, személyi stb. feltételei. Az ellenőrzéssel foglalkozó szervezetek, e területen dolgozó emberek képesek és akarnak is szocialista céljainkat szolqáló tennivalókért jobban dolqozni. Dr. Szabó József megyei NEB-elnök Az útépítőknél még ma sem ritka, hogy csákányt, lapátot fognak. Hidalapásás Hidason, a Zrinyi utcában. (A szerző felvétele) Útépítők Hidas főutcáján az első járókelő azonnal útbaigazít, merre is találom meg az útépítőket. — Ott túloldalt a betonkeverővel szemben ágazik el a Rákóczi utca. Ott építik a hidat. Amióta kevesebb forint jut az útépítésre, nemigen válogathat a megbízások között a Közúti Építő Vállalat. A bekö- tőút-program befejeződött, most egyre többször hallani az Usz- szekötőutak építésének szükségességéről. Dehát még várni kell arra, hogy a sokszáz millió forintot fölemésztő utak építése megkezdődhessen. A négykeréken guruló alkalmi irodában hárman hajolnak a térképek fölé. Godina György művezető és munkatársai már a következő munka előkészítésén, a 6-os főközlekedési út aszfaltszőnyegezésével kapcsolatos teendőkről beszélnek, míg embereik a leendő híd alapjának kialakításán dolgoznak. — A napokban kezdtük a munkát a Zrínyi utcában, a tervezett híd négy méter nyílású lesz, — mondja a művezető. — De nézzük meg inkább a helyszínen, hogyan is állunk. Hidas belterületén most már a munka végén járnak, majdnem végszóra érkeztem. Eddig ugyanis 18 utcát láttak el aszfaltszőnyeggel, a tízmilliós munkát, amelyhez a megyei tanács biztosította a pénzt áprilisban fejezték be. — Hányán dolgoznak most ezen a munkaterületen? — Átlagosan húszán. Néhány hiányzó mindig előfordul. A létszám különben a munka igényétől függ, az építésvezetőség annak megfelelően csoportosítja át az embereket, akik szinte a megye egész területéről járnak hozzánk Felsőszentmár- tontól Versendig. A kevesebb munka ellenére is állandósult a kubikoshiánv. Nálunk méa most sem nélkülözhető a kézilapát, a csákány... Ifjúsági környezetvédelmi konferencia Országos ifjúsági környezet- védelmi konferencia kezdődött pénteken Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A KISZ Központi Bizottsága, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság által rendezett tanácskozáson g tizenkilenc megye és Budapest tíz-tíz küldötte, valamint a különféle szervezetek, intézmények környezetvédelmi klubjainak képviselői vesznek részt. A konferencia első előadója Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára az Ifjúsági Szövetség környezetvédelmi feladatait, s a környezet- védelmi kultúra fejlesztésére irányuló törekvéseit ismertette. Mint mondotta, a KISZ legfontosabb feladata közé tartozik, hogy a jövőre tekintve részt vegyen a fiatalok szemléletformálásában, hozzájárulva egy olyan generáció neveléséhez, amely munkája során természetesnek tartja majd az élővilág megóvását. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a lakókörnyezet, a városvédelem és a környezeti kultúra időszerű kérdéseiről szólt a tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy ' ebben a témakörben különösen nagy a fiatalok érdekeltsége, hiszen ők és utódaik látják hasznát az átgondolt építészeti, rendezési tevékenységnek. A magaspartú vízfolyás alján csizmamarasztalóan agyagos a föld. A vizes agyag időnként nem engedelmeskedik a kérges kezeknek. Kellmann József és brigádja tizenegyedik éve eszi az útépítők nem éppen köny- nyű kenyerét. — 1973-ban az útépítők eljutattak Ófaluba, hogy embereket toborozzanak. Gondoltuk, előbb meglesz a jobb összeköttetés a hatossal. Végül is itt ragadtunk. Most meg ezzel a kötött talajjal kínlódunk. A kotró erre a szűk és meredek helyre nem tud bejönni, így aztán ismét csak előkerült a lapát és a csákány. Nem is csödálom, hogy itthagyott bennünket ismét három ember. Nekik nem volt elég, hogy csak hat hónapig találták meg a pénzbeli számításukat. Nem panaszként mondom ezt, csak tényként — mi nyáron kilenc órát dolgozunk, szezonon kívül napi hét órát. — Mennyi a fizetésük? — Az változó — támaszkodik a lapátra Bachmarin Ede. — Mégis! — Függ a teljesítménytől és ahány munka, annyiféle norma van rá megállapítva. Bonyolult dolog ez. Például ez legalább negyedosztólyú talaj. Elég ha azt mondjuk magának, hogy átlagban megvan a négyezer forint? Bachmann Ede is, mint a többség Koch Jakab, Bregó József, Hahn János otthon állatokat tart. A havonta összecsá- kónyozott forintokat a háztájiból leadott sertés ára egészíti ki. A reggelit most is táskából eszik, a hazai kalóriával pótolják az ebédből hiányzót. Habár utóbbit illetően egyikük sem marasztalta el a hidasi Halászcsárdát, ahová naponta lejár velük a mikrobusz. Megemelt értékű menüt kapnak, 22 forintot fizet a vállalat, ők 10,80-at. A következő munkáról Károlyi Sándor kitűző technikus beszél. — Mikorra ez a riport megjelenik, mi már rég elfelejtettük az új oályaszint kitűzését. A finisernek, az általunk kife- szitett vezeték a mérvadó. Szintérzékelője ennek alapján szabályozza, hogy milyen vastagságú aszfaltot kell teríteni. A megye határától Mecsekná- dasd irányába haladunk, átmenetileg kihagyva a csomópontokat. Ügy számítjuk, hogy legalább, egy hónapot igénybe vesz az említett szakasz korszerűsítése. — És utána hova települnek? — Ezt még mi sem tudjuk. Salamon Gyula HÉTVÉGE 3:
