Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-02 / 119. szám

kedő egy kolduló prostitu­áltban hirtelen felismeri el- züllött, s már régóta kere­Andresz Kati Mosolyát sok szerepben ragyogtatta föl sett leányát, és hátrálva, lé­pésenkint egy-egy pénzda­rabot dob eléje a földre, mintegy hazafelé, az elha­gyott családi otthonba csa­logatva. Az előadás ebben a pillanatban felizzik: Ga­lambos Györgynek és And­resz Katalinnak sikerült nemcsak a. helyzet drámai­ságát, hanem a két össze­tartozó, majd elváló emberi sors tragikumát is érzékel­tetni. És a tépett ruha, a kócos haj mögül felidéződik Marie mosolya, amikor még naiv, könnyelmű, kacér lány volt apja házában. Ezt a mosolyt sok szerep­ben ragyogtatta föl Andresz Kati. Koránál, alkatánál fog­va eleinte kislányos szere­pekben, amikor fölrémlett a beskatulyázás lehetősége is. De segített a szerencse, egy- egy jószemű rendező és a szükség, hogy a vidéki szín­házakban oly sok és sokfé­le szerepet kell eljátszani. 1978-ban végzett Marton Endre tanítványaként Udva­ros Dorottyával, Balkay Gé­zával egy osztályban. Dul- cinea, Don Quijote szíve hölgye volt első nagy sike­re Kecskeméten, és jó szer­zők, jó darabjaiban kapott lehetőséget azután is. Pécsett a Haramiákban debütált, majd egy Szomory- darab hősét keltette életre, aztán az lllyés-drámában vette körül aggódó, féltő szeretettel a börtönből sza­badult egykori forradalmárt. Moliére vidám nőalakjai kö­vetkeztek azután: ártatlan polgárlány, érett asszony, cserfes szolgáló. Egy mesefi­gura: Ló Szerafin a Hétfejű tündérben, csábító prostitu­ált, Arany a Cigánykerék­ben. Az idei évad volt a leg­gazdagabb szerepekben a három pécsi szezon között. — Azt szeretem, ha min­dennap van munkám dél- előttönkint is — mondja. — A színész számára a leg­ideálisabb napirend: dél­előtt próba, este előadás, vagy éppen próba délelőtt is, délután is. — Ha nincs dolga? — Ha fél napig nincs, akkor is bemegyek a szín­házba. Ha két napig, akkor hazautazom Pestre. — Hogy él egy pesti szí­nész vidéken? — Nehezen. Két háztar­tást vezetni és elutazni a fi­zetésünket: sok vidéki vá­rosban dolgozó színész szá­mára ez a megszokott. Pécs­ről a távolság és a menet­rend miatt vonattal közle­kedni jóformán lehetetlen. Van egy Trabantom, szere, tek vezetni, különösen éjjel, három óra alatt Pesten va­gyok. De ezt talán nem kel­lene megírnia — mit szólnak a rendőrök? — Egyébként: magánélet, szerelem? — Asszony vagyok, férjem Hunyadkürthy István, a film­gyári stábban színész. — Ilyenkor mindig meg szokták kérdezni: megkriti- zálják-e egymást? — Én könnyebb helyzet­ben vagyok, filmen is látha­tom őt, és színházban is vállal szerepet. Természete­sen véleményt cserélünk, elég szigorúan. De ennél fontosabb, hogy baráti kö­rünk többnyire civilekből áll, és bár mindig megfogadjuk, hogy a szakmáról nem be­szélünk, természetesen csak. is a színházról beszélünk, mert ebben élünk, ez a szenvedélyünk. G. T. Diák­színjátszó napok Csurgón (Munkatársunk telefonjelentése) Vaszary- Ka posvá rótt Állandó kiállítás nyílik VaszaryJános festőművész szülőházában Tárlatok a leilei Tóparti Galériában Bemutatták a Csillagfán* expresszi Jelenet az előadásból: középütt Elektra, a mozdony Kilencedik alkalommal talál­koztak Csurgón, a diákszínját­szás országos fórumán a kö­zépiskolai diákszínpadok. Ez évben mintegy háromszázfiar- minc diák részvételével, tizenöt iskola együttesei mutatják be produkcióikat április 28—30-a között. A kétévenkénti országos Csokonay diákszínjátszó napok idei rendezvényét, szombaton este nyitották meg ünnepélye­sen, miután — a hagyományok szerint — a részt vevő együtte­sek megkoszorúzták a névadó, a magyar felvilágosodás nagy költője, Csokonay Vitéz Mihály szobrát. A megnyitó után kaposvári, székesfehérvári, debreceni, szeghalmi, soproni középisko­lák együtteseitől láttunk élve­zetes, igazi diókhumorral át­szőtt előadásokat. Tegnap dél­előtt az amatőr színjátszás szakembereiből álló öttagú zsűri szakmai tanácskozáson értékelte az előző este látott produkciókat. Délután zalaegerszegi, kő­szegi, szolnoki, sárbogárdi, pé­csi, nagykanizsai, budapesti és miskolci diákszínpadok mutat­koztak be. A Baranya megyét képviselő pécsi Nagy Lajos Gimnázium együttese az esti órákban szerepelt Ghelderode Escorial c. darabjával, ifj. Ba- aossv László rendezésében. A háromnapos rendezvényről ké­sőbb részletesen is beszámo­lunk. W. E. Kaposvárott, a Bajcsy-Zsi- linszky utca torkolatával szem­ben áll egy földszintes lakó­ház, emléktáblával. Ebben a házban született 1867-ben a modern magyar festészet kiváló egyénisége: Vaszary János. A házat Kaposvár város Tanácsa megvásárolja, egykori lakószo­báiban pedig a Rippl-Rónai Múzeum Vaszary János állandó emlékkiállítást alakít ki. Tervek szferint a kiállítást ez év nya­rán, július első napjaiban nyit­ják meg. A kaposvári születésű festő­művész és iparművész életműve jó néhány pályaszakaszra bontható. Szerencsés módon a századvég és a századforduló szinte valamennyi fontos stílus- irányzata hatással volt munkás­ságára a naturalizmustól, a szecesszión, az impresszioniz­muson, majd expresszionizmu- son át saját egyéni stílusának kialakulásáig. Ezek a jegyek jól fölismerhetők Vaszary mű­vészetében, így az érdeklődők számára bizonyára nagy élmény az életmű szakaszainak jelleg­zetes alkotásait együtt látni. Az egyik helyiségben ugyanis a kaposvári múzeum gyűjtemé­nyes Vaszary-anyagának 15— 20 alkotását helyezik el. A má­sik heWiséqben korabeli bú­torokkal enteriőröket alakíta­nak ki. Más képei mellett itt helyezik el Vaszary négy is­mert, egyben az egyetlen szig­nált, 1899-ből származó gobe­lin falikárpitját, amelyet ma­gángyűjteményből vásároltak meg. (Kevésbé ismert motívum életéből, hogy a művész textil­műveivel hazai és nemzetközi kiállításokon díjakat is nyert.) A juhász c. faliképét a korra is utaló szecessziós dekorativi- tás jellemzi: természethez kö­zelálló színvilága nyolc színár­nyalatra épül. Fő motívuma: egy cifraszűrben háttal álló, félalakos, juhászkampót tartó figura. A mű először látható majd a szélesebb nyilvánosság számára is. Megelőzően a Vaszary-em- lékkiállítás teljes anyaga a bogiári kápolnatárlatok idei első tárlatanyagaként látható a boglárlellei kék kápolnában és vörös kápolnában, május 27. és június 24. között. A két bog­iári kápolna további nyári ki­állítási programjában, júliusban a veszprémi püspökség egy­házművészeti anyagából, au­gusztusban és szeptember első felében kortárs képzőművészeti alkotásokból nyílik tárlat. A leilei strandbejárat melletti Tó­parti Galériában júniusban Csiszár Elek festőművész jú­liusban dél-dunántúli képzőmű­vésznek, augusztusban Fürtös György keramikusművész kiállí­tása látható. W. E. Elv is Presley- dalt énekel egy mozdony Telefoninterjú Andrew Lloyd Webberrel A londoni Apolló Színházban tíz napja mutatták be Andrew Lloyd Webber legújabb, immár ötödik rockoperáját, a Csillag­fény expresszt. A lemezeket negyedszázada ontó és vegyes­értékű rockzene ezúttal nyilván újabb művészi értékkel, újabb zenedrámával gyarapodott. Er­ről beszéltünk a szerzővel, a londoni West Eaton Place-on lévő lakásán, telefonon: — A rockzene áradatából ezúttal milyen drámai gondo­latot akart kibontani? — Zeneszerző ilyesmiről so­sem beszél szívesen, inkább hagyja, hogy beszéljen helyet­te a színpadi zenemű. Legfel­jebb tényszerűen mondhatók ró­la néhány dolgot. így azt, hogy míg a Macskákban mégis­csak élőlények, macskák sze­mélyesítették meg az emberi magatartásformákat, most élettelen gépek teszik ugyan­ezt, de megelevenedve. Trevor Nunn rendező és John Napier díszlet- és jelmeztervező — egyébként a Macskák londoni bemutatójának is alkotói — vasúti pályaudvart rendeztek be a színpadon, sőt, a nézőté­ren. Mindent behálóznak a sí­nek, és rajtuk állandóan gör­korcsolyán mozog a negyven szereplő. A mozdonyokat férfi, a többi kocsit női énekes-sií- nészek testesítik meg, és órán­ként 30 mérföldes — 48 kilo­méteres — sebességgel szá­guldoznak a nézők között és a színpadon. — A Macskák nagy slágerét már a bemutató előtt világsi­kerre vitte Barbra Streisand. A „ Csillagfény expressz”-ben vannak nagy rockslágerek? — Azt hiszem, nincsenek. Legalábbis olyanok nincsenek, mint a Macskák említett áriá­ja, az „Emlék”, vagy az Evitá- ból a „Ne sírj értem, Argentí­na". Richard Stilgoe, a szöveg­író segítségével inkább megkí­séreltem több népszerű rock­musical — köztük az én mű­veim — paródiáját bemutatni. Egy dízelmozdony például hal­kan Elvis Presley-slágert éne­kel. — A rockopera olyan sze­replőket követel, akik egyaránt jó énekesek, színészek és tán­cosok. Ezúttal hogy sikerült a toborzás? — A főszereplő az Elektra nevű mozdony, akit Jeffrey Da­niel, a Shalamar nevű új pop­együttes énekese alakít. Most is vegyes a csapat: már kitűnt színpadi sztárok és a színpad­ra kiránduló énekesek együtt alkotják, kicsit hasonlóan a Macskák pesti szereplőgárdá­jához. A most világszerte nép­szerű AC/DC rockegyüttes is bekerült a darabba, Jeffrey Daniel a térdén viseli a jelvé­nyüket és azt énekli: „Én va­gyok az AC/DC és ettől min­den rendben!” Máskülönben néhány kritikus úgy véli, a „Csillagfény expressz" vissza­lépés zeneszerzői pályámon, mert inkább látvány, mint ze­ne. De ki hitte volna Angliá­ban, hogy a „Macskák” pesti előadása olyan jól sikerült, s például az öreg macska sze­repében akkora sztár születik, mint Haumann Péter? A kriti­kák elolvasásán kívül meg is kell nézni az előadást. Földessy Dénes Művészeti világhíradó Proust — filmen. Ornella Muti és Alain Delon játssza a Swan egyik szerelme című Marcell Proust film két fő­szerepét. A modern irodalom egyik meghatározó egyénisé­gének műveit maga Peter Brook sem volt képes filmre vinni. Az osztrák Volker Schlöndorffnak —bár filmjé­nek prousti hangvételét so­kan vitatják — most sikerült. (Képünkön a Bécsben múlt héten bemutatott film női fő­szereplője.: Ornella Muti.) Titkos üzenetek legyezőn. Régi kínai legyezőkből nyí­lott kiállítás Washingtonban, a Renwick Galériában. A ki­vételes művészi értékű legye­zőkön festmények vannak, s ezek titkos üzeneteket is tar­talmaznak. Például bizonyos szögben kinyitva azt jelentet­ték: Csókolj meg. Igenlő vagy nemleges választ is le­hetett adni a legyezők hajlás­szögével, jobbra, balra fordí­tásának módjával. Operai rekord. Bár a mű­vészet hatása nem mérhető számokkal, sajátos módon most az American Record Guide (Amerikai Rekord Ka­lauz) Gregor József: Nagy buffóáriák és jelenetek című Hungaroton kiadású lemezét operaénekesi világrekordként jegyezte fel. Részlet az in­doklásból: „Rossini elegáns, gyors artikulácójú crescen- dóinak előadása a fekete bársonyon pompázó csiszolt üveghez hasonlatos: a kör­vonalak élesen kidomborod­nak, csupa szikrázás, sugár­zik belőle az élet." Régiszabású hazaszeretet — ez a címe Raoul Coutard új filmjének. Egy francia ten­gerésztiszt gyarmati szolgá­latának története, annak bel­ső karikatúrája. A kritika sze­rint mestermű, és Truffaut, Godard vagy Costa Gavras filmvilágához hasonló értékű. Mint írják: légköre talán a „Z” és a „Jules és Jim” légkörével azonos hatású. F. D. jr Arfelelős munkakörbe főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel munkatársat keresünk „KERESKEDELEM" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Van egy jelenet a Nem­zeti Színház Katonák elő­adásában: Wesener keres­Reckopera gör­korcsolyán

Next

/
Oldalképek
Tartalom