Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-30 / 147. szám
6 Dunántúlt Haplö 1984. május 30., szerda Munkásmozgalmi emlékhelyek A Nyugati-Mecsek egyik legmagasabb pontja a középkori pálos kolostor romja. A munkásmozgalom idejében felfedezte a hely alkalmasságát. A munkások szervezkedésére a csendes szabadkörnyezet biztosított volt, s ez a hatóságok leleplezésétől megvédte a munkásokat. Első adataink arról tanúskodnak, hogy itt 1869. június 27-én Gutenberg János ünnepséget rendezett a pécsi nyomdai munkásság. Az ünnepségen beszédek hangzottak el: dal, játék és tánc sem maradhatott el, sőt „Fullánk" *■ címmel alkalmi élclapot is kiadtak. 1896-ban május elsejét betiltó belügyminiszteri határozat elleni tárgyalása közben a Pécsi Bőrmunkás Szakegylet határozatot hozott, hogy ezentúl a Jakabhegyen, az ódon kastély mellett tartják május elsejei megemlékezésüket. Jakabhegy és Kisrét Az 1932-1937. között a pécsi kommunista sejtek itt tartották megbeszéléseiket az eszeprantó-találkozó fedezéke alatt, ahol különböző játékos kirándulásokat is szerveztek. Pécs város munkásságának és ifjúságának már a 19. század közepén kedvelt kirándulóhelye volt. A munkásmozgalom kezdeti időszakában 1869—1880. között már rendszeresen látogatták. A szociáldemokrata szervezet munkássága is gyakori látogatója Kisrét és környékének. 1893-ban több száz munkás itt is megünnepelte május elsejét. 1896-ban a keramikai szakegylet a vasmunkások és a kádárszakszervezet közös májusi ünnepélyét itt rendezte meg. 1907-ben hasonlóképpen a szakszervezetek többsége itt megünnepelte május elsejét. Egy részük az üszögi kiserdőben, másik csoportjuk a Tettyére ment, és onnan a Kisrétre vonultak. Kisrét a két világháború között a Kommunisták Magyarországi Pártja, KMP illegális munkájában igen nagy szerepet játszott. 1922 tavaszán az újjászervezett KMP helyi sejtjei itt találkoztak. 1927-ben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt több találkozót rendezett. Az esz- perantista munkások hetente keresték fel. 1931—34. között az illegális kommunista sejtszervezés egyik fő helye volt. Topográfiailag igen jó adottságú hely volt a konspirációs munkához. Haraszti István orvostanhallgató, kommunista pártszervező és Boros István A nyugati Mecsek egyik legmagasabb pontja a középkori- pálos kolostor romjaival. Az 1869-től felszabadulásig a pécsi munkások, értelmiségiek ide kirándultak és a kommunista sejtek is itt csoportosultak. dr. felsőkereskedelmi iskolai tanár, az MKP pécsi szervezetének egyik megalapítója, általuk szervezett és irányított komumnista sejtek rendszeres találkozóhelye volt. Gyakran marxista vitaköröket és szemináriumokat tartottak. Az 1941-ben lebukott kommunista vasmunkás sejt is itt találkozott több esetben. Jeli József 40 éve törtem.** Korabeli sajtószemle: 1944. május NEGYVEi ESZTENDbu V IE 1044 1045 \ A pécsi—baranyai sajtó nemcsak az európai, hanem a távol-keleti hadszíntérről is hírt adott: májusban nagy japán sikerekről szóltak az indiai és a kínai fronton. Megírták, hogy az angolszászok a kezdet óta flottájuk legnagyobb részét elvesztették, a japánok behatoltak Indiába, a honani offenzíva következtében elfoglalták a kínai Lojangot, hírt adtak a légierő sikereiről, a kamikázékról, Koga tengernagy, főparancsnok haláláról. A nagyarányú takarékosság az 1944-es költségvetésben jelentkezett: a 60 milliárd jen nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztására csupán 11,5 milliárdot irányoztak elő. Göbbels jóslata A fasiszta hatalmak együttműködését jelezte a Führer és a Duce táviratváltása a szövetségi szerződés 5. évfordulóján, s megalakult a német—japán társaság mannheim-'heidelbergi fiókja, Osima nagykövet méltatásával. A bizakodást jelezte Göbbels sokadik „jóslata”: egy visszavert invázió a szövetségeseknek a háború elvesztését jelenti! Ebből a háborúból csak győztesen kerülhetnek ki! Mondta ezt az észak-afrikai harcok idején, a normandiai partraszállás előtt, a Monte Cassino-i csata harcai közt! Változatlan hevességgel zajlottak a tengeri csaták, naponta adtak hírt légi veszteségekről, lebombázott országrészekről. A hazai német jelenlétet mutatta a teljhatalmú megbízott, Weesenmayer beszéde a nemzeti munka napján. „A német nemzeti szocializmus mágnese a dolgok jobb rendjének az európai térségben”, „Magyarországon az új felelős férfiakkal egy új közösség sok munkáját végeztük el” — mondotta. Sztójay miniszterelnök is megjelent a hazai birodalmi németek május elsejei ünnepén. 3400 ember a gettóban A lapok első oldalán a keleti fronti hírek nagyarányú német „térnyerésről” számoltak be, a magyar csapatok hadmozdulatait szintén rögzítették, mivel már az I. magyar hadsereg is harcolt a Kárpátok és a Dnyeszter fölső folyása közt. A szövetségesek pedig mindent megpróbáltak: felszólították a csatlós államokat a szakításra, de mi sem használtuk ki a lehetőséget. Eközben tovább folytak a bombázások a főváros és a nyugati részek ellen. A Dunántúl gyűjtése ekkor túlhaladta a 70 000 P.-t. Sztójay miniszterelnök parlamenti beszédben világította meg a kormány céljait. „A háború győzelmes befejezése a nemzeti erők becsületes és alkotó ösz- szefogásával és teljes latbave- tésével ... A magyarság hálája száll Hitler és a Duce felé.. . A hazai németséggel kezdettől fogva a testvériség és családi viszony áll fenn . . .” Pécsett a zsidórendeletek hatására kialakították a gettót, Endre László „szemlére” érkezését jelentették. Végül is 3400 fő odakerülését rendelték el, s a hónap 20. napján már csak igazolvánnyal hagyhatták el, de csakis munkavégzés céljából! A megbélyegzés teljessé vált. A háború szelét jelezte a házcsoDOrtóvóhelyek kialakítása, a főpályaudvar kiürítésének terve, a dohánygyári óvóhely fölszentelése, a pincerendszer „kihasználása". A húsfejadag maradt 30 dkg egy hétre, s a szociális missziótársulat évi közgyűlésén a segélyezés mértékét vették számba. A tűzesetek legnagyobbikaként ekkor égett le a Zsolngy utcai Anna-malom. A városi tanács határozatára újabb vízkutatás indult meg. A tudomány hírei közül dr. Holub József egyetemi rektorrá választása emelkedett ki. A zenei élet nagy hangversenyeként a színházban a Pécsi Dalárda, a Szeráfi Kórus, a Zenekedvelők zenekara lépett föl. Vargha Dezső levéltáros Dél-Dunántúl bronzkori fémművessége Bronzkori balta és baltaöntő forma (Zók — Várhegy) — Krasznai Péter rajzai Időszaki kiállítás nyílt a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának (Pécs, Széchenyi tér 12.) kamaratermében. Az időszámításunk előtti 2. évezred végén elrejtett fémtárgyak a bronzkor mestereinek ügyességét, „megrendelőik" foglalkozását, társadalmi helyzetét is tükrözik. A szerszámok és fegyverek mellett ékszerek, valamint feldolgozásra előkészített nyersanyagöntvények is láthatók a kiállításon, amely előreláthatólag szeptember 16-ig lesz látogatható. Ecsedy István Mlinnetou sápadtarcü testvére Pécsi diák voltOld Shatterhand Van-e még kitömött állataiból a Nagy Lajos Gimnáziumban? Sokunk fiatalkori kedves olvasmánya volt May Káro/y, akinek indiános könyvei napjainkban újra sorozatosan jelennek meg Magyarországon is, Németországban pedig már múzeum is hirdeti emlékét. A Népszabadság április 30-i számában Kálmán Gyula csornai olvasó leveléből értesültem arról, hogy a híres May-hősnek, az indián Winnetou „sápadtarcú testvérének”, a kemény öklű, nemes lelkű Old Shatterhand- nak alakja nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem azt a szerző világjáró hazánkfiáról, Xantus Jánosról mintázta. Kálmán Gyula közli, hogy a drezdai múzeumban ma is megtalálható May Károly több olyan levele, amelyben Xantus beleegyezését kéri, hogy róla mintázhassa meg regényhősét. Azt azonban talán még kevesen tudják, hogy az Old Shatterhand alakjában megírt Xantus János pécsi diák volt, itt végezte gimnáziumi tanulmányait, és itt tanult jogot is a líceumban. A Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumnak a Levéltárban őrzött iratanyagából megállapítható, hogy Xantus János 1825- ben született, és az 1835—36. évben végezte az első grammatikai osztályt a pécsi főgimnáziumban. Személyi adatai szerint nemes származású, apja Csokonyán (Somogy m.) ügyvéd. A gimnáziumban — amely akkor hat évfolyamos volt — ezekben az években, amikor Xantus idejárt (1835— volt. Egy-egy évfolyamon általában 70—80 diák tanult. így 1837-ben pl. II. évfolyamon 79 tanuló végzett. Xantus a korabeli minősítés szerint magatartásból (classis morum prima (1). vallástanbóf eminens, magyar nyelv és irodalomból eminens 10., egyéb tárgyakból eminens 4. jegyet kapott. Tehát Xantus a jobb tanulók közé tartozott. A püspöki joglíceumban az 1841—43. években a filozófiai szakon tanul, majd az 1843— 44. évben a jogászok között találjuk. Az 1844/45-ös anyakönyvben — amely már magyarul van kiállítva — már nem található Xantus neve. Az itt kezdődő kalandos életét megírták. így tudjuk, hogy 1849-ben mint honvéd fogságba kerül, de elbocsátják. Prágában újra elfogják egyes kijelentései miatt, de innen megszökik. Londonban napszámos. 1853-ban Pál württenbergi herceg kísérőiéként Texasban és Mexikóban jár. 1855-ben USA állami megbízás alapján Kansasban egy földmérő bizottság tagja. Ugyanakkor egy tudományos intézet megbízásából állattani és néprajzi gyűjtéssel is foglalkozik. Közben magyarságát sosem feledve kb. 20 000 preparált állatot és egyéb természettudományos munkát küldött haza. 1861-ben hazatér, majd újra Mexikóban kutat. 1862-ben ismét itthon van. Ekkor a kormány megbízásából megszervezi a pesti állatkertet és annak igazgatója. 1869-ben a kormány megbízásából Kínában és a Szunda-szigeteken kutat. 1871-ben nagy gyűjteménnyel tér haza. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán dolgozik és a Tudományos Akadémia levelező tagja. Magyar anyanyelvén kívül írt angol, spanyol, német és latin nyelven. Ami minket közelebbről érint: nem feledkezik meg régi iskolájáról sem: 1871-ben 76 különböző amerikai madárból álló gyűjteményét a volt gimnáziumának ajándékozza. Ezt követően is rendszeresen küld preparált, kitömött állatokat a gimnázium természetrajzi gyűjteményébe. (Ezek közül egykét példány még talán ma is megvan.) Xantus Budapesten balt meg 1894. december 13-án. Méltán soroljuk az öreg iskola nagy tanítványai közé, mint ahogy ő is gyakorlatilag bizonyította, hogy mindig szívesen emlékezett a régi alma materre. Dr. Rajczi Péter Tollseprü Feliratok a város szívében Kedves figyelem néhány intézmény részéről, hogy legutóbbi írásunkban kifogásolt helyesírási szövegeket kijavították. Köszönjük. A város szívében régebben elhelyezett üzletek közül nem említettük a Jókai téri Eozin boltot. A különböző átépítések miatt a bolt a Bajcsy-Zsilinszky utcába költözött, új nevet vett fel: eos/n. Az indok ismeretlen. Ha bárki is megnézte volna a Helyesírási tanácsadó szótárt, annak 179. lapján olvashatta volna: eozin, eozinja. Az Idegen szavak kéziszótára megjegyzi : eozinmáz = különleges máz, amely kerámiai tárgyakat színjátszóvá, fémes fényűvé tesz. E görög eredetű szó mögött Éósz, a hajnalpír istennője rejtőzik. Éószt a görögök sáfrányszín ruhás szép nőnek képzelték, aki reggelente kilép az Ókeánoszból, hogy elhozza az új nap fényét az emberiségnek. Ezért szerepel a költő tollán „rózsa ujjúnak”, „széphajúnak”, „hajnalban születettnek”. Auróra latin nevével a hajnalistennő bevonult a világtörténelembe is. Nem hiszem viszont, hogy a Jakováli Haszán dzsámi helyesírásával bevonul a „csalatkoz- hatatlan” helyesírású alakzatok közé. A dzsámi falára erősített műmárvány emléktáblán ugyanis ez olvasható: MŰEMLÉK JAKOVÁLI HASSZÁN PASA DZSÁMIJA ÉPÜLT A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN. A bejárati ajtónál levő tájékoztatás szerint: JAKOVALI HASZÁN DZSÁMI Az ajtó fölött kivágott betűk: JAKOVÁLI HASZÁN MÚZEUM (Kérdések kérdése: Hasszán vagy Haszán? Mivel a török szakirodalom Haszánról tud, jó volna az idegenek idegeinek megnyugtatására a fali műem- léktábla egyik S-betűjét be- cementeztetni. A Széchenyi téri dzsámi m' gött várakozik a tömeg a 30- asra. Közben körülnéz. A Janus Pannonius Múzeum új, festett táblája vonja magára a figyelmet. Nem annyira a szövegével, mint inkább a helyesírásával. Ez olvasható: RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS Baranya Története az Őskortól az Árpádkorig A megjelenésével sokáig késő új helyesírási szótár csökkenteni fogja a „nagybetűs” imádatot, de addig is szerényen megkérdezzük, miért kell a „ Története", az Őskortól" szavakat nagybetűvel írni szöveg közben. Az „Árpádkor" szól is kötőjelesen Árpád-kornak kell írni. Mindezt minden bizonnyal tudják a régészeti kiállítás szervezői is, csupán az a baj, megengedték, hogy a buszra váró diákok helyesírásunk megrontására ilyen szövegű táblát szemlélhessenek a falon. Csak elő kellett volna venni a Helyesírási tanácsadó szótárt, vagy meg lehetett volna kérdezni telefonon az Anyanyelvi tanácsadó szolgálattól a helyes szöveget. Ekként bizony nem bizalomgerjesztő a kitett tábla. Ha teleszórjuk városunk szívét helytelen feliratú táblákkal, méltán mondhatják rólunk az idelátogatók, ami a mecseki állatkert előtt egy táblán olvasható: PÉCS — ZOO. Lehet, hogy az = jelének alsó vonalrészét a címfestő „elspórolta”? Tóth István dr.
