Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-12 / 129. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 129. szám 1984. május 12., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ifjúsági-díjas pécsi lakótelep (4. oldal) Tűnik a bűz? (4. oldal) Akadémiai díjas (7. oldal) Otthonunk és környéke (11. oldal) Kiváló Vállalat a PGTV Szolid árpolitika, szervezettebb, jobb minőségi munka Vigyázva a cég hitelére: megbízhatóság, korrekt kapcsolatok Egész Dél-Magyororszógra kiterjedően dolgozik a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vál­lalat. Fölöttébb eredménye­sen: 1982. és most 1983. évi mun'kájuk alapján, tehát egy­más után kétszer is elnyerték szakmájukban a Kiváló Válla­lat kitüntető elmet. Ami elmúlt évi versenyfutásukat illeti, a nehezebb gazdasági körülmé­nyek közepette szolid árpoli­tika, szervezettebb és jobb mi­nőségű munka mellett földmé­rő és térképészeti munkáik ár­bevételét egyetlen év alatt 12 százalékkal 114 millió forintra növelték, nyereségük 25 szá­zalékkal több, Az idén fennállásának 30. évfordulójára is emlékező PGTV tegnap a pécsi Nádor Szálló kupolatermében tartotta ünnepi tanácskozását, melyen megjelent Prieszol Olga, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, dr. Dányi Pál, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára és Horváth Lajos, a Ba­ranya megyei Tanács elnöke. Az ünnepségen Szabó Sándor, a PGTV igazgatója ismertette a vállalat elmúlt évi eredmé­nyeit. Egy részlet a beszédből, melynek során az igazgató azt elemezte, ami gyors fejlődésük mögött van: — Kipróbált, komoly törzs­gárdával rendelkezünk, akik szeretik szakmájukat, hivatásu­kat ás jóban, rosszban kitar­tanak vállalatunknál. Egyre ál­talánosabbá lesz a régi, be­vált gyakorlat — az önellen- jőrzés, a jó minőség legfőbb biztosítéka. Jó a középszintű vezetői gárdánk szakmailag képzettek, emberileg érettek, és ma már nemcsak műszaki, de közgazdasáqi kérdésekkel is foglalkoznak. Komolyan vesz- szük az üzemi demokráciát. Politikai és társadalmi szerve­ink a maguk sajátos eszközei­vel, lehetőségeikkel egyre job­ban segítik a termelést. Élénk és eredményes a szocialista (Folytatás a 2. odalon) Befejeződött az Akadémia idei közgyűlése Pénteken befejeződött a Ma­gyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A zárónapon az elnök és a főtitkár beszá­molóját hallgatták, majd vitat­ták meg a testület tagjai az MTA várbeli kongresszusi ter­mében tartott tanácskozáson. Szentágothai János elnöki beszámolójában gondolatait három fő téma köré csopor­tosította. Szólt az Akadémiá­nak, mint tudományos testület­nek szerepéről a társadalmi­gazdasági döntések előkészí­tésében; vázlatosan áttekintet­te a jövő szempontjából kulcs- fontosságúnak ítélt kutatások eredményeit, és végül elemez­te a tudományos közélet egyes jelenségeit. Az MTA elnöke egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy az Akadémia politikai és tudo­mányos szempontból is fontos­nak tekinti a részvételt az or­szágos jelentőségű döntések előkészítésében. Míg a koráb­bi években jórészt prognózisok készítésével, majd koncepciók, illetve különböző feladatok részkérdéseinek felvázolásával foglalkozott az ország legfőbb tudományos testületé addig az elmú|t évben összesen kilenc nagy koncepció egészének megvitatásában vettek részt. A jövő feladatairól szólva az elnök aláhúzta, hogy a hazai gazdasági, termelési struktúra jelentős megváltoztatásának igénye meghatározza a tudo­mányos munka továbbfejlesz­tését is. Kiemelt feladat a mikro­elektronika, a szellemi expor­tot elősegítő, a kivitel értékét növelő rendszerek, technológi­ák é$ szolgáltatások fejleszté­se, az agroökológiai potenciál, a biotechnológia lehetőségei­nek jobb kiaknázása. Mind­ezek jelentős új kutatásokat — köztük alap- és fejlesztő kutatást, valamint techno­lógiai innovációt — igénylő területek. Az MTA elnöke a további­akban részletesen szólt a tu­dományos közéletet erősen foglalkoztató kérdésekről, pél­dául d holnap tudósainak ki­választásáról, az ezt segítő, gátló jelenségekről. Ennek kap­csán kifejtette, hogy az eddi­gieknél sokkal többet kell ten­ni a fiatalok körében a kez­deti hátrányok csökkentéséért. Az Akadémia ebbeli törekvé­seiben támogatja az oktatási tervek megvalósítását. Szüksé­ges az egyetemi oktatás szín­vonalának emelése is. Az ifjú­ság köréből szinte robbanás­szerűen jelentkeznek ígéretes tehetségek, vannak azonban olyan területek — így például a mérnöki és a klinikai, orvosi tudományok —, amelyek nem vonzzák a fiatalodat. Ennek részben a felszereltség elavult­sága ,és a legális anyagi ér­dekeltség gyengesége az oka. Éppen ezért hozzá kell kezde­ni az egyes tudományágakban — még ha csupán látszatként is — jelentkező perspektivát- lanság felszámolásához. Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában első­ként a tudomány lehetőségei­ről, korlátáiról és a kutatás fontosságáról beszélt. Hangsú­lyozta : az utóbbi években a (Folytatás a 2. odalon) A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az első negyedévről Másfél milliárdos ipari export! A megye főbb beruházási, termelési és értékesítési folya­matait, valamint lakosságának életkörülményeit 1984. első negyedévében általánosságban az alábbiak jellemezték: — a szocialista ipar terme­lése közel 5 százalékkal volt ke­vesebb az egy évvel korábbinál. A nem rubel-elszámolású kül­kereskedelmi értékesítés jelen­tősen növekedett, a rubel- elszámolású csökkent; — a megyei székhelyű kivi­telező építőipar első negyed­évi termelése meghaladta az egy évvel ezelőttit: — a lakosság takarékbetét­állománya 231 millió forinttal, hitelállománya 240 millió forint­tal gyarapodott, a kiskereske­delem áruértékesítése — össze­hasonlítható árakon számítva — több mint egy százalékkal csökkent. A VI. ötéves tervidőszak me­gyénkben megfigyelhető beru­házási folyamatai az alapvető célok tekintetében 1984-ben nem változnak, többnyire azon­ban mérséklődik a beruházá­sok megvalósítási üteme. Az év folyamán üzembe he­lyezendő fontosabb létesítmé­nyek: — a Beremendi Cement- és Mészműveknél a hulladék­gumiabroncsok tüzelési célú hasznosításának bevezetése, — a komlói kenyérgyár, — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát nagynyárádi (Török-dombi) sertéstelepe, — a pécsi, Megyeri úti szenny, víztelep iszaprothasztója, — a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi forgalmi te­lepe, — a pécsi motel („Hotel Hu­nyor”), — a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem kollégiuma, — a pécsi művészeti szakkö­zépiskola. A beruházási tevékenységnek továbbra is jelentékeny részét képezik a lakásépítkezések, továbbá az új lakótelepek kap­csolódó beruházásai. Az álla­mi lakásépítkezések jelentősen csökkennek, .amit várhatóan (számszerűen) ellensúlyoznak a magánerőből megvalósuló lakásépítkezések. Az első negyedévben a pénz­intézetek 3.4 százalékkal ma­gasabb összeget folyósítottak Baranya megyei beruházások­ra, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül azon­ban csökkentek a tanácsi, va­lamint a vállalati és a szövet­kezeti beruházások kifizetései. Szocialista Ipar A megyébe települt szocia­lista ipar bruttó termelési érté­ke — folyóáron számítva — 1984 első negyedévében mint­egy 7,9 milliárd forint volt. A termelés 46 százalékát a ne­hézipari üzemek adták, része­sedésük mérséklődött, ugyan­akkor mintegy 3 százalékkal nőtt az élelmiszeripar részese­dése az egy év.vel korábbihoz képest. A szocialista ipar első Változatlanul tart az élelmiszeripari fellendülés — Súlyos lemaradás a Szénbányáknál — Összpontosít az építőipar — Egy év alatt tíz százalékkal nőtt a sertésállomány Átadták a Nevelési Központ uszodáját az építők, ahol most 1 hó­napos próbaüzem folyamán beállítják a víztisztító-vízforgató be­rendezést. A próbaüzem után az iskolák rendelkezésére áll a temperált, feszített viztükrű medence, a kondicionáló terem és a szaunák. Fotó: Cseri László negyedévi termelése összessé­gében 4,7 százalékkal elma­radt az 1983 azonos időszaki­tól, bányászat nélkül számítva azonban mérsékelten, 1,3 szá­zalékkal nőtt. A minisztériumi iparban 5,2 százalékkal, a ta­nácsi iparban 4 százalékkal mérséklődött a termelés, a szövetkezeti iparban viszont 1,1 százalékkal meghaladta az elmúlt év azonos időszakit. A foglalkoztatottak átlagos állo­mányi létszáma a termelésnél kisebb mértékben csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés a szocialista ipar összes­ségében 3,5 százalékkal keve­sebb volt az egy évvel koráb­binál. (Bányászat nélkül szá­molva a termelékenység 2,5 százalékkal növekedett.) A főbb ágazatok termelését az alábbiak jellemezték: A szocialista iparban legna­gyobb súlyt képviselő bányá­szat termeléscsökkenése ez évben tovább folytatódott, az első negyedév termelése jelen­tősen, közel 13 százalékkal el­maradt az előző év azonos időszakitól. Feketeszénből mintegy 15, ezen belül kok­szolásra alkalmas szénből 30 százalékkal kevesebbet hozott felszínre a szénbányászat a ta­valyinál. A villamosenergia-ipar ter­melése — a Pécsi Hőerőmű Vállalatnál folyó rekonstrukciós munkák hatására — némileg kevesebb volt, mint 1983 első negyedévében. A gépiparban 3,1, az építő­anyag-iparban 3,7 százalékkal volt több a termelés az 1983. első negyedévinél. A gépipa­ron belül legjelentősebben a közlekedési-eszköz ipar, a gép- és gépi berendezés ipar, vala­mint a híradás és vákuumtech­nikai ipar kibocsájtása emel­kedett. Az építőanyag-ipar főbb termékei közül égetett téglából több mint 44 százalék­kal, háztartási és díszmű por­celánból közel 40 százalékkal, porcelánszigetelőből 24 száza­lékkal gyártottak többet az el­múlt év azonos időszakinál. Je­lentősen csökkent viszont a termelés — a kereslet mérsék­lődésének a következtében — zúzott kőből (közel 30 száza­lékkal) és égetett darabos mészből (mintegy 22 százalék­kal). Cementből ugyanannyit gyártottak, mint az előző év­ben. A könnyűiparban — a kéz­mű- és házi ipar kivételével — valamennyi alágazatban visz- szaesett a termelés, összessé­gében 3,3 százalékkal. Az ága­zaton belül jelentős súlyt kép­viselő és hagyományokkal ren­delkező bőr-, szőrme- és cipő­iparban 3 százalékkal kevesebb terméket állítottak elő az el­múlt év azonos időszakinál. A gyártást főleg értékesítési és alapanyag beszerzési gondok nehezítették. Lábbeliből és rostműbőr kéregből mintegy 10, kesztyűből 7 százalékkal volt kevesebb a termelés az 1983 első negyedévinél, míg bőr fel­sőruházatból és krómos felső­bőrből 15, illetve 7 százalékkal többet gyártottak. Az élelmiszeripar termelésé­nek növekedése ez évben is folytatódott, az első negyedév­ben' 3,8 százalékkal több ter­méket bocsájtottak ki összes­(Folytatás a 3. oldalon) . . A tervek szerint még ebben az évben elkészül Pécsett az új művészeti szakközépiskola. Fotó Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom