Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-09 / 126. szám

1984. május 9., szerda Dunántúli napló 5 A MEASZ megyei tagjainak Ülése Hagyományosan minden év­ben május 9-e táján kerül sor a Magyar Ellenálló és Antifa­siszták Baranya megyei tag­jainak találkozójára. Az ün­nepi ülést tegnap Németh Csaba, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága politikai munkatársa nyitotta meg. A győzelem napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezést dr. Sasvóri László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője. Szalai József, a megyei tár­sadalmi bizottság elnöke a ta­valy végzett munkáról számolt be. Öt követően Nagy Sándor, a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége Országos elnökségének tagja kért szót, s értékelte az eddigi munkát. Elmondta, hogy az utóbbi években is igen sokan kérik felvételüket a szövetségbe, most például kilencszáz fő ké- refmének elbírálása van folya­matban. A szövetség a közel­múltban határozatot hozott lapalapítósra; a tervek szerint ez a lap negyedévenként fog megjelenni. Ezután került sor a szoká­sos ünnepélyes aktusra: a szö­vetségbe felvett új tagok meg­kapták igazolványukat, melyet ezúttal dr. Sasvári László adott át. Idén Baranyában négy új tagot vettek föl a Ma­gyar Ellenállók és Antifasisz­ták Szövetségébe, név szerint Fóbián Istvánt, Haász Imrét, Fodor Zsigmondot, Egedi Kál­mánt. Bejelentették, hogy Csonka József, a szövetség tagja megkapta a „Fegyverrel a hazáért” kitüntetést. Az ün­nepség befejező részeként pé­csi úttörőcsapatok műsort ad­tak a jelenlevők tiszteletére. Piros jelzés a Balatonon Hétfőn az esti órákban ziva­tar vonult végig Somogyon. A májusi égiháború negyed órán át tartott, dörgött, villámlott és kiadós cspadék hullott. A viharos erejű szél nem okozott kórokat. Az éjszakai órákban a Balaton térségét is elérte a zivatar, a szél erőssége elérte az óránkénti negyven kilomé­tert, a széllökéseké pedig a hatvanöt kilométert. Az időjá­rás-változás tízfokos hőmér­sékletcsökkenést okozott. A sió­foki obszervatórium tájékozta­tása szerint szerdán továbbra is viharos lesz az időjárás, újabb zivatarok, záporok vár­hatók, ezért mind a Balatonon,' mind a Velencei tavon a pi­ros, a közvetlen vihart jelző jelzés van érvényben. Pécsszabolcs iskolája országos fórumon Szabadidős foglalkozás a II. a osztályban Sajtótájékoztató a néphadseregről Katonaélet (Munkatársunk telefonjelen tésej Katonaélet '84 címmel tar­tottak tegnap sajtótájékozta­tót a Magyar Néphadsereg egyik észak-magyarországi egységénél. Az MN Politikai Főcsoport Főnöksége által szervezett rendezvény kereté­ben Kéri György vezérőrnagy seregtest politikai osztályveze­tő beszélt az ország minden részéből érkezett újságíróknak a hadsereg életéről feladatai­ról, a sorkatonák munkájáról. Hangsúlyozta, néphadsere­günk harci képessége nőtt, harckészültségének színvonala emelkedett, tovább fejlődött szocialista jellege. Szövetségi rendszerünk keretében teljesí­ti vállalt kötelezettségeit. A bevonuló fiatalokkal való törődés, gondoskodás az el­múlt évekhez képest sokat ja­vult. Folyamatosan korszerű­södnek a laktanyák emelkedik a katonák ellátásának színvo­nala. Ennek részeként idén január 1-től megkezdődött a sorállomány ruházatának cse­réje: az eddiginél kulturál­tabb, esztétikusabb, a fiatalos igényeknek jobban megfelelő, korszerűbb alapanyagokból ké­szülő öltözetekre váltják fel a régieket. Kéri vezérőrnagy a kiképzés­sel kapcsolatban elmondta, hogy a sorállomány túlnyomó többségé részt vesz a szocia­lista versenymozgalomban, kétharmaduk megszerzi A Pécsszabolcsi Általános Is­kolában folyó egész napos rendszer jó ideje élvezi az or­szágos figyelmet. Tapasztala­taik megismerésére tegnap a nevelőotthoni szakfelügyelők itt tartották országos tanácskozá­suk egyik programját. Istvánder József igazgató ismertette szá­mukra azt az utat, amit a 107 éves bányatelepi iskola meg­tett az elmúlt két évtizedben.' Először a higiéniai fettételeket korszerűsítették, majd 1967-ben a bánya két szanált épületének anyagából, egymillió forint tár­sadalmi munkával felépült a tornaterem és a sportpálya. Az iskola környékén igen sok hát­rányos helyzetű család él, a gyerekek fele ilyen környezetből érkezik. Hogy számukra az is­kola megadhassa az életbe­indulás kedvezőbb feltételeit, 1969-ben bevezették és a kö­vetkező évben minden évfo­lyamra kiterjesztették az egész napos iskolai rendszert. Ennek tanító, az iskolában leckét ta­nuló és szabad idős programja mellett a párhuzamos osztályok a szokott módon tanulnak. Az iskola tanulmányi, továbbtanu­lási mutatói, pedagógusok, pszichológusok megfigyelései is alátámasztják, hogy az egész napos iskola kedvező hatást gyakorol a hátrányos helyzetű gyerekekre. Hogy ehhez a kor­szerű iskolai környezet is meg­teremtődjék, 1973-ban szülők, tanulók, tanárok közreműködé­sével lebontották a régi bánya­telepi iskolát, és 1975-ben már a 7,5 millió forintos állami tá­mogatással, kétmillió forintos társadalmi munka árón felépült a mai új intézmény. A közhasz­nú munkák és az üzemekkel ki­alakított kapcsolatok folytán sikerült itt kialakítani az egyik legkorszerűbb szaktantermi rendszert is, amihez a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat tegnap újabb se­gítséget ajánlott fel. Az országos tanácskozás résztvevői a ma és holnap a szentlőrinci 1. számú általános iskola, továbbá a pécsi Neve­lési Központ munkájával is­merkednek. G. O. Német énekek, csallóközi rigmusok A mecsekfalui asszonyok műsora Kvarcvezérlésű virágára Székes- fehérváron Elektronikus kvarcszerkezetet kapott Székesfehérvár belváro­sának színes idegenforgalmi látványossága a virágóra. A mutatókat mozgató mechani­kus szerkezetet két helyi szak­ember cserélte ki korszerű be­rendezésre annak érdekében, hogy az óra másodpercnyi pontossággal mutassa az időt. A városgazdálkodási vállalat szakemberei a hagyományok­nak megfelelően oz idén is nyíló virágokból „rakták ki" az óra számlapját, s naponta „új­raírják” zöld növényekből az évet, hónapot, napot jelző dá­tumot is. A virágóra a történelmi bel­város egyik érdekessége, évti­zedek óta mutatja az időt- a városrészben sétálóknak. Bemutató a komlói színházteremben Mecsekfalu alig néhány száz lelket számláló kis település, amely 1954 óta közigazgatási­lag Komlóhoz tartozik és az utóbbi évek során szinte telje­sen egybeépült azzal. Lakói a XVIII. században betelepített bajorországi svábok leszárma­zottai, valamint az 1948-ban érkezett felvidéki telepesek és az ötvenes évek városépítői, akik mindmáig megőrizték o szülőföld hagyományait. Ebből a kulturális kincsből mutattak be összeállítást a hét elején a komlói művelődési központ színháztermében, az­zal a nem titkolt szándékkal, hátha a kezdeményezés köve­tőkre talál. Egy régi-régi téli estét va­rázsoltak a színpadra, ahol a rokka mellett dallal, tánccal, népszokások, hiedelmek segít­ségével idézték fel, hogyan él. tek egykor az emberek. A já­tékos német énekek, a csalló­közi rigmusok mellett a jeles napokhoz kötődő népi szoká­sokat elevenítették fel. Elját­szották a paléi kakasütést, a szopoki pünkösdölőt, bemutat, ták, hogyan szoktak lucázni Egregyen és miként zajlott a mendikálás Jókán. A mecsekfalui hagyomány- őrzők műsora jó példa arra, hogy egy közösség miként mentheti át értékeit a múltból a mába. ha összefog. Éppen ezért izgalommal várjuk a foly­tatást! Ferenci Demeter Élenjáró és Kiváló címet. A katonáknak ezt a munkáját a hadsereg anyagilag és erköl­csileg is megbecsüli. Mint ismeretes a hadsereg katonái szeptember elejétől november végéig minden év­ben részt vesznek népgazdasá­gi munkán. Általában 200 munkahelyen dolgoznak szerte az országban. Nem kis értéket termelnek: a gazdaságok egy- egy ilyen időszakban 48—50 millió forintot fizetnek munka­díjként. A katonák 160—180 forintot keresnek naponta, melynek 60 százaléka őket illeti meg. A katonákról való es gondoskodás példájaként em- al I(tette, hogy a napi élelmezési normát 3—5 százalékkal tud­ják emelni az egységeknél tör­ténő gazdasági tevékenység eredményeként. A tájékoztatón szó esett a hivatásos tiszti, tiszthelyettesi utánpótlásról is. Mint elhang­zott, elsősorban a végrehajtás terén, azaz aleaység szinten vannak gondok. Tervek elkép­zelések születtek a feszültsé­gek oldására, de mint elhang. zott, ezt a hadsereg vezetése egyedül nem tudja megoldani, ez csak társadalmi összefo­gással valósulhat meg. A kö­zelmúltban a SZET-hez hason­lóan katonai előkészítő tanfo­lyamokat szerveztek, s szervez­nek a jövőben is, mely lehe­tőséget ad az érettségivel nem rendelkező szakmunkásfiata­loknak is a katonai főiskolák­ra. való jelentkezésre bejutás­ra. A tájékoztató után a prog­ram laktanyalátogatással, be­mutatóval fejeződött be. Roszprim Nándor Az országos konferencia után Megyei úttörővezetők Adás: május 26-án Főzőcske az Elefántban A népszerű tv-műsor (elvétele Pécsett A Magyar Rádió Televízió kereskedelmi igazgatósága szervezésében a magyar tv-né- zők már hat éve láthatják a „Főzőcske, de okosan” című műsor érdekes adását. Ennek a műsornak külön érdekessé­ge, hogy a teljes forgatási költséget a mindenkor bemu­tatkozó vállalatok állják. Az már mindenkinek feltűnt, hogy mindig Budapesten készült a „Főzőcske" felvétel. Ezért úgy döntöttek a kereskedelmi igaz­gatóságon, hogy kiterjesztik megyei szintre a műsort. Elsőként Baranya szerepelt. Tegnap Pécsett, a nemrég át­adott Elefánt étteremben ké­szítették a „Főzőcske" felvéte. Jeit. Berényi Imre mestersza­kács készítette el a Baranya megyei Húsipari Vállalat ter­mékeiből az ínycsiklandozó fa­latokat: a stáb tagjainak or­rát a frissen kisült hamburger, a vagdalthús, a húsos szelet és a csevap izgatta. Majd a Baromfifeldolgozó igazgatója, Kincses Tibor állt a tűzhely mellé: mulardkacsából készí­tett egy gombaszószos sültet. Ezt pedig a PMSC válogatott csatára, Mészáros Ferenc fo­gyasztotta el. Az ennivalóhoz ital is kell: erről Rugási End­re, a Sörgyár igazgatója gon­doskodott. Gyöngy üdítőital- családiuk' ismert és legújabb tagját népszerűsítette. Emellett természetesen bemutatkozott a Vendéglátó Vállalat is, Mezei András igazgatóhelyettes ve­zetésével. A teljes anyag május 26-án kerül az ismert időben vetítés­re. Aztán pedig a „Főzőcske" műsor különkiadását szerkesz­tik: a hazánkban vendéges­kedő Kabir Bedi, a Sandokán lesz a következő adás vendé­ge. Adóm Erika Jó exportcikk Elvetették a cikóriát Befejezték a cikória vetését a Hanság vidékén, ahol az idén ezer hektárnyi területen termesztik ezt a növényt. A ha­zánkban csakis itt termesztett cikória termőterületét 200 hek­tárral növelték. A termést a Győri Keksz és Ostyagyár jánossomorjai üze­mében dolgozzák majd fel; mintegy 20 ezer tonnára szá­mítanak, amiből 5 ezer tonna aszalvány készül. Ennek jó ára van a nemzetközi piacon, a pótkávé-alapanyag csaknem egészét exportálják, elsősor­ban Svájcba és a Német Szö­vetségi Köztársaságba. tanácskozása Az úttörővezetők december­ben megrendezett Vili. orszá­gos konferenciája miatt volt különösen időszerű a tegnapi megyei aktívaülése az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósá­gán, melyen Baranya általános iskoláinak igazgatói, a megye politikai és társadalmi szerve­zeteinek képviselői vettek részt. Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára az úttörőmozgalom je­lenlegi helyzetét értékelve meg­állapította: továbbra is a tö­megszervezet jelleget kell erő­síteni. Jelenleg az általános is­kola felső tagozatán tanulók 98 százaléka úttörő. A gyere­keknek egyre több lehetőséget kellene teremteni arra, hogy részt vegyenek a programok kialakításában, hiszen a moz­galomban töltött első évek be­folyásolják az ifjúsági szerve­zetekben végzendő további munkát is. A nagy rendezvé­nyek mellett egyre többet kell foglalkozni a munkaigénye­sebb, ám ugyanakkor haszno­sabb iskolai programok szerve­zésével. Kiss György, a megyei párt- bizottság osztályvezetője fel­szólalásában hangsúlyozta a csalód szerepének fontosságát. Az iskola csak a szülőkkel és a társadalom más tagjaival együttműködve végezhet teljes értékű munkát. Kiss György szólt a hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójának alkal­mából tartandó rendezvények­ről és az évforduló fontosságá­ról. Végül Jankovics Rozália me­gyei úttörőelnök beszélt az út­törőkonferencia határozatából adódó, 1987-ig érvényes me­gyei feladatokról. Bozsik L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom