Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-07 / 124. szám

Med. Univ.” Balatoni hajózás, 1984 1984-től a MAHART ba­latoni üzemigazgatósága leányvállalatként műkö­dik. Pinczehelyi Károlyt, ke­reskedelmi-forgalmi veze­tőt, igazgatóhelyettest kér­deztük meg az önállóvá válás hátteréről, a válla­lat gondjairól, az idei ba­latoni tervekről. — A leányvállalati for­ma nem vállalati döntés eredményeképpen jött lét­re, hanem tárcadöntés nyomán. A régi, tröszti szervezetben is elhatárolt, de más területekkel is összefüggő tevékenységet folytattunk már évtizedek óta. A jelenlegi gazdasági helyzetben a cél a nagyobb állami bevételek biztosítá­sa. Ennek egyik eszköze­ként jöttek létre a tröszt helyén a vállalatok, így a mi leányvállalatunk is. — Mekkora a Balaton szerepe a magyar hajózás­ban? — A személyszállítási te­vékenység 65%-a a Bala­tonon zajlik le. Ezzel szem­ben a személyszállításra eső állami támogatások­nak csak 35%-át kapjuk mi meg. — Milyen gondok me­rültek fel az önállósulás­nál? — A leányvállalat létre­hozásának feltételeit a vállalati törvény szabja meg. Az alapító vállalat és köztünk együttműködé­si szerződés van érvény­ben. Az önnólósulás gaz­dasági nehézségeket nem okozott, pénzügyi problé­máink viszont akadtak. A mi költségeinknek nagyobb része az I. félévben jelent­kezik, bevételekhez csak a II. félévben jutunk. Még­is, sikerült idáig fizetőké­pességünket megőrizni, az induló vagyonból gazdál­kodni, s nem kényszerül­tünk hitelek felvételére. Saját magunk állapítjuk meg tervünket, s ezt a ter­vet meg is tudjuk valósí­tani. Az egészséges válla­lati tevékenységhez körül­belül 16 millió forint nye­reséget kell az idén produ­kálnunk. .— Eredményesebb, gaz­daságosabb szervezési for­mákat szeretnénk választa­ni. A hajók nagy része (több mint ötszáz) prog­ramokat is biztosít, amelyik alkalmas rá, esti rendez­vények megtartására is rendelkezésre áll. Ez körül­belül 160 000 embert érint az idényben. Újdonság, hogy a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat Szán- tód-révből indulva komp­mozikat létesít. Sajnálatos, hogy a filmforgalmazás nem biztosítja a megfele­lő színvonalú produkciókat — a filmforgalmazással foglalkozó cégek nem te­kintik a Balatont kiemelt területnek. A magyar hajó­zás történetében egyedül­álló esemény, hogy a Ba­latontourist Nord egész idényben bérbe vette a „Kelén" hajót. Szeretnénk, ha a kibontakozó magyar naturista mozgalomnak is segíthetnénk itt a Balato­non — erről jelenleg még folynak a tárgyalások. — Magánszemélyeknek is adnak bérbe hajókat? — Természetesen. Egy fel­tételünk van: üzletelés cél­jára nem lehet a hajót fel­használni. De számos jó kezdeményezést tapasztal­tunk. Például a badacso­nyi Halászkert vendéglő gyakran vesz bérbe tőlünk hajót, amivel vendégeit ebéd vagy vacsora után sétahajózásra viszi. — Jelentett-e valami­lyen törést, változást az önök számára az önálló­sulás? — Nem, nem jelentett törést. A továbbiakban is megalapozott, bevált mód­szereinkkel kívánunk dol­gozni. Verebics János II — növekvő rangon Nemcsak orvos, ha körzeti Száz ember - tizenkét telefon Tanító, barát vagy akár ügyvéd is - Az országban: 4300 Az orvosi, gyógyászati bravú­rok — mint például a közel­Egy telefonínséges időszak fejlesztési elképzelései Legalább két évtizedig nyíl­tan kimondva, vagy hallgatóla­gosan ezt a gyakorlatot foly­tatva luxuscikknek minősítet­ték a telefont Magyarorszá­gon. A hetvenes évektől egyre világosabbá vált azonban, hogy korunkban — az informá­ció cseréjének, beszerzésének és továbbításának gyorsasága rendkívül komoly gazdasági té­nyező. Egyes közgazdászok becslése szerint, ha a távbe­szélő szolgáltatás a jelenlegi fejlettségi és sűrűségi szinten marad hazánkban, akkor a népgazdaságunkat az ezred­fordulóig a mai árakon számol­va mintegy 500 milliárd forint veszteség éri. Lehet, hogy az a becslés túl­zó, de hogy van benne jócskán igazság, azt alátámasztja egy két évtizeddel ezelőtt elvégzett nemzetközi kutatás eredménye: amerikai kutatók 52 országban végzett vizsgálatok alapján ju­tottak arra a megállapításra, hogy a telefonállomány 1 szá­zalékos emelkedése az egy fő­re jutó jövedelmek három szá­zalékos növekedésével jár együtt! Nem érdektelen tehát ebből a szempontból is elvé­gezni a nemzetközi összehason­lítást, hol is tartunk ma? 1981- es adatok szerint Magyarorszá­gon 100 lakosra 12,9 távbeszé­lőhely jut, az USA-ban 83,7, Dániában 63,7, Ausztriában 39,8, Csehszlovákiában 20,6, Bulgáriában 14,1. A lemaradá­sunk az európai középmezőny­től is jelentős, éppen ezért ké­szült olyan távlati terv, amely szerint az ezredfordulóig mint­egy 72 milliárd forintot fordí­tunk a távbeszélőhálózatunk fejlesztésére. A telefonínséges időszak rá­adásul számos ellentmondást teremtett és teremt. Köztük egy olyan érdekességet is, amely múltbeli csontvelő-átültetés — és a hanyagság, nemtörődöm­ség példái — mint épp a Ko­márom megyei „szülészeti tra­gédia" egyaránt bizonyítják, hogy valamennyi szolgálat és ellátás közül — érthetően —az orvoséra vagyunk leginkább ér­zékenyek. Az is köztudott, hogy ennek a munkának a körzeti or­vos a hozzánk legközelebb álló művelője — ám azt bizonyára még szűkebb hazánkban: Bara­nyában s a Dunántúl déli felén is kevesen tudják, hogy a kör­zeti orvosok munkájának szak­mai istápolásával külön szerve­zet foglalkozik: a POTE Szerve- zéstani Intézeteként is működő Országos Körzeti Orvosi Intézet. Az intézmény igazgatója, dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, nemrég tartott előadást Buda­pesten, az ottani orvosegyetem cktatókörzeti orvosainak. Meg­kérdeztük: miről beszélt illetve megkértük: ennek kapcsán vá­zolja a pécsi intézet tevékeny­ségi körét, feladatát. — Feladatunk, legáltaláno­sabban szólva: az ország mint­egy 4300 körzeti orvosának el­méleti és egyben konkrét, gya­korlati segítséget nyújtani a mindennapi gyógyító munka el­látásához — mondja. __ Ez m eglehetősen összetett dolog, hiszen az esetek többségében, különösen a kis településeken, faluhelyen, a körzeti orvos nem­csak specialista. Státusa kü­lönleges: ismernie kell betegei munkáját, társadalmi életét; nem elég, hogy orvos — taní­tónak, egy-egy család barát­jának, „ügyvédjének”, afféle családi orvosnak is kell len­nie. Ez semmivel sem jelent ki­sebb követelményeket, mint egy sebésznél, belgyógyásznál vagy bármely más specialistá­nál, ám a feladat tartalma, iránya más. Gyakran a legfon­tosabb a beteg panaszának a megszüntetése, a tüneti diag­nózis felismerése a kórkép, szimptóma alapján. Igen sok­szor percek alatt kell eldönte­ni, hogy a betegnek mire van szüksége: mentőhívásra — „személytelenül” —, vagy a legszemélyesebb jótanácsra, megértésre az életvitel, a tes­ti-lelki higiénie befolyásolásá­ra. Mondhatnám úgy is: a kör­zeti orvosnak a beteg érdekeit kell képviselnie a medicina szervezete felé ... Mindez — szakszerűbben — egy igen fontos követelmény­ben fogalmazódik meg: a kör­zeti orvosoknak — kétéves gya­korlat, majd újabb hároméves előkészület után — le kell ten­niük az általános orvosi szak­vizsgát. Ezt a „későbbi” köve­telményt természetesen már a pályairányításban: az egyetemi években is érvényesíteni kell; a meghatározott oktatási, ne­velési célt — és épp erről szólt az említett előadás _ a kép­zés be „be kell építeni”. Az intézet — a szakmai se­gítségadás, továbbképzés szá­mos formáján kívül — a háló­zatfejlesztéssel is foglalkozik, ötéves működésük során, ku­tatásaik alapján olyan elképze­lés alakult ki, hogy a mai, egy­re inkább specializálódó „kis rendelőintézetek" sok szem­pontból elavultak. Helyettük — NDK-beli, skandináviai, ju­goszláviai minták alapján — olyan egészségügyi „miniköz­pontok" létesítésére lenne szük­ség, ahol — egyebek közt — a körzeti orvosi gyermekgyó­gyászati, védőnői és gyógyszer- ellátás, továbbá az ügyelet és mentés, kisméretű labor és fi­zikoterápia is megtalálható, mert a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy ez valósítaná meg legjobban a korszerű alapel­látás eszméjét. Varga J. Vigyázatosan kel | araszol- gatni ezen az ezerméternyi sza­kaszon, a tengelytörés és o kátyúba ragadás veszélyének izzasztó közelségében. Megéri. Bükkösdöt elhagyva, egy gid. res-gödrös földúton kunsztozva végül is felbukkan Baranya egyik legszebb, szubalpin- klímájú és -jellegű tája, a ma­ga megbámulni való -szépsé­geivel. harapnivalóan tiszta, ózondús levegőjével. A domb­háton legelésző kecskék kis csoportja embereket sejtet a közelben. A fák között elő is bukkan egy társaság, élén Má- tis Istvánnal, a bükkösdi ta­nácselnökkel. Kúrát Antal por­tája felé taranak, csatlakozom hozzájuk. — Ez is része a „falugyűlés­nek" — mondja a tanácsel­nök. Sorra járjuk a goricai por­tákat, megbeszéljük a teendő­ket, aztán délután a kultúrház- ban remélem, sikerül megálla. podnunk a legfontosabb ügyekben. Látom, a társaság csupa fia­talemberből áll. Az asszonyok a portáikon várják az elnököt és a vele levő férfiakat. Gorica De hol van Gorica ..? Elő­ször járok itt és meghökkenve tapasztalom, hogy a szélső háztól még jó pár száz méter­nyi, elképesztően meredek hor­hos megmászása után tűnik csak fel a tulajdonképpeni fa. |u. Érdemes megmászni a me­redélyt, mert nemcsak ez a mű­velet, az ottani látvány is lé­legzetelállító. Kerekes tanár úr házától végiglátni az egész talpasházas, haranglábas, népi építészeti remeklésekben bővel­kedő utcán, és már itt, egy pil­lanat alatt meg lehet érteni a2 újdonsült faluközösség meg­kapó ragaszkodását mindah­hoz, amit nekik Gorica jelent. A falu voltaképpen már meg­halt volna, lekerült volna a tér­képről, ha az új lakók utána nem nyúlnak és föl nem emelik, visszaadva egy újfajta különös életnek. Megvették az omla­dozó házikókat, és egy-két év alatt részben máris újjávará­zsolták őket. Van itt tanár, or­vos, fizikai dolgozó, mérnök, gyógyszerész, nyugdíjas, egész­séges, valamint gyógyulni vá­gyó ember... És rengeteg gyerek. Ők alkotják a falukö­zösséget, nekik az üdülőfaluvá vált Gorica a „szabadulás”, el­lentétben a hajdani itteni nép­tanító, Lemle Géza „Március” című könyvében leírt szegény­parasztokkal, akik emberöltők óta itt éltek. Az ő számukra az volt a szabadulás, hogy végre elmehettek innen. A valamikori paraszt ebben a faluban ugyanis csak tengődni tudott, eldúgva, elzárva minden elől. Nem vette észre a háború kez­detét, végét, nem vette észre a történelem változásait. A mai goricaiak is aggódva fürkészik az eget. Paradox helyzet: nekik az eső a halá­luk. Ha borongás az ég, mene­külniük kell, különben itt ra­gadnak kocsistul, családostól. Budapestről, Pécsről, Szeged, ről, Szentlőrincről járnak ide A közelmúltban Pécs külső te­rületein helyeztek el ilyen mo­dern telefonfülkéket szerint egy lakásállomás léte­sítése ma 6000 forintjába kerül a bérlőnek, valódi költsége azonban 50 000 forint körüli, ugyanakkor a Magyar Posta leginkább nyereséges ágazata éppen a telefonszolgáltatás. A fenti adatok ismertetése után aligha kell indokolni még, hogy miért tűzte ülése napi­rendjére a postai szolgáltatá­sok és ezen belül a telefonhá­lózat fejlesztésének kérdését a Baranya megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. A Pécsi Posta- igazgatóság vezetője által elő­terjesztett jelentés a követke­ző adatokat tartalmazza: Bara­nyában a 100 lakosra jutó táv- beszélőhelyek száma az 1982. január 1-i 10,9-ről 1984 január­jára 12,2-re emelkedett, ezen belül Pécsett 20-ról 22,2-re. Baranya megyének ez a muta­tója 0,7 százalékkal kisebb az országos átlagnál, viszont több mint 3 darabbal magasabb a vidéki átlagnál. 1983. december 31-ig 10 666 nyilvántartott tele­fonra várakozó volt, ebből 7547 Pécsett. Az igények jobban nö­vekedtek, mint a lehetőségek. Az elmúlt két évben 5243 tele­fonállomást kapcsoltak be me- avénkben. A felmért igényeknek jelenlea mintegy 71 százalé­ka kielégített. A fejlődés előkészítésére, a lehetőségek növelésére 4 góc­körzetet alakít ki a posta Bara­nyában: Pécs, Siklós, Mohács és Szigetvár. Ezek között a há­lózat a tervidőszak végéig épül meg. A távközlés fejlesztése te­rületén az eddiginél lényege­sen újabb és magasabb szín­vonalú szolgáltatást a mohácsi gócközpont területére tervezett elektronikus, tárolt programve­zérlésű digitális rendszerű táv­közlési hálózat jelenti, amely­nek tervezése és kivitelezése megkezdődött. Befejezése a VII. ötéves terv elejére várható. Ezzel jelentősen csökken Bara­nyában az automatizálatlan te­rület a távbeszélőszolgáltatás­ban. Ugyancsak a VII. ötéves terv közepére befejeződik a pé­csi központ bővítése, s várha­tóan még idén kisebb kapaci­tású automata központokat he­lyeznek üzembe Újpetrén, Eger- ágon, Kozármislenyben, Dráva- szabolcson és Diósviszlón. D. I. Délután falugyűlés. A leg­főbb gond: a járható út hiá­nya. Ezért az üdülőfalu lakói mindent elkövetnének. Pénzzel, munkával segítenének. Az el­nök nincs könnyű Tielyzetben. Kevés a tanács pénze. Több ütemet javasol. Kezdetben ta. Ián jó lesz egy kőzúzalékos bo­rítás a falu széléig. Aztán . . . tovább kell lépni. Hogyan? Egyelőre nem lehet tudni. De ha ez a mostani megejtő egyetakarás megmarad, előbb- utóbb meglesz az út. Búcsúztomban fölpillan­tok a haranglábra, és azon töprengek, hogy a tegnap in­nen elmenekültek boldogtalan­sága és a mai tulajdonosok — határtalan ragaszkodással teli — boldogsága vajon egy tőről fakad-e? Nem tudom. Végül is ez a mesébe illő szépségű te­lepülés megmenekült a halál­tól. És ez a lényeg. Bebesi Károly pihenni, felüdülni. Vannak vagy százötvenen. Egyelőre persze főként dolgoznak a házikó fel­újításán, az udvar és a „birtok” rendbetételén. héttői EJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom