Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-05 / 122. szám

A szocialista országok életéből A tű foka Példa nélkül álló esemény történt nemrégiben Kínában: egy Peking környéki paraszt már meglévő teherautójához személyautót vásárolt — egy Toyotát. Honan tartományban mezőgazdák csoportja húszezer jüanért helikoptert vett. A „Mé­hecske—3" márkájú géppel műtrágyázni akarnak, növény­védőszert permetezni, valamint magot szórni, hogy segítsenek a helyi fásítási programban. Azóta többen követték példá­jukat, az elmúlt években a fa­lusi jövedelmek gyorsabban nőttek a városiaknál. Peking- ben a Világélelmezési Tanács illetékese, Maurice J. Williams orról tartott előadást, hogy tíz évvel ezelőtt még krónikus ázsiai éhínséget jósoltak, de el­sősorban a kínai mezőgazda­ság sikereinek köszönhetően Ázsia példaképpé vált Afrika és Latin-Amerika számára. Né­hány példa a kínai mezőgaz­daságra kedvező fényt vető megnyilatkozásokból, esetekből. Az országban 1979 óta szinte minden évben rekordtermések voltak, 1980-ban mintegy 320 milliót, tavaly 380 millió ton­nán felüli mennyiséget takarí­tottak be, s meghaladták az 1985-re tervezett szintet. Ez nem jelenti, hogy Kínában „eljött már a Kánaán”, s a kínai sajtó időről időre figyelmeztet is er­re: az egymást követő jó évek ellenére sem szabad lankadnia például a gabonatermesztés­nek. Időben meg kell állítani az olyanféle jelenségeket, hogy egyes helyeken a gabona rová­sára jobban jövedelmező ipari növényeket — gyapotot, cukor­nádat — ültetnek. Kína meg­művelt területének nyolcvan százalékát gabonatermesztésre kell kihasználni, hangzott a minisztérium figyelmeztetése, amihez még hozzátettek: a hektáronkénti átlaghozam há­rom tonna, ami elmarad a fej­lett országok hozamaitól. (Kí­nában a gabonához számítják a gumósokat is, délen pedig a rizsföldeken évente többször is aratnak.) Mindezek ellenére nyilván­való, hogy a kínai mezőgazda­ság régen nem tapasztalt fel­lendülést él át. Sikereinek alap­ja roppant egyszerű: az egyen- lősdi helyére az ösztönzést állí­tották, felszabadították a kínai paraszt munkakedvét és erőtar­talékait. Az 1979 óta terjedő, felelősségi vagy szerződéses rendszernek nevezett csoda­szert leegyszerűsítve úgy szok­ták jellemezni, hogy a paraszti jövedelmek a termesztett menv- nyiség arányában növekednek. Egyének, parasztporták, vagy több parasztcsalád köt szerző­dést a kollektívával — a ter­melési brigáddal (ez egy fa­lunak felel meg), vagy annak részegységével, a termelési csoporttal. A szerződés tartal­mazza a művelésre kiadott föld­terület nagyságát, a termés- mennyiséget, azt, hogy a bri­gádnak, vaav csoportnak mi­lyen eszközöket kell a mező­gazda rendelkezésére bocsá­tania. valamint az elosztás módját. A megtermelt aabona egy részét elveszi az állam, s köte­lező hozzájárulni a kollektíva jóléti alapjához, a kevésbé mó­dos parasztokat segítő alaphoz. A megmaradó mennyiséget a paraszt eladhatja, szintén az államnak, de immár kedvező felvásárlási áron, vagy értéke­sítheti a piacon, ahol a keres­let—kínálat dönti el az árat. Nem változik a tulajdonforma. A paraszt használhatja a kol­lektíva termelési eszközeit, ön­tözőműveit, és a föld sem ke­rül magántulajdonba: az illető csak megművelésre kapja meg, nem bocsáthatja áruba, s nem is vásárolhat földterületet. A kínai parasztporták kilenc­ven százaléka dolgozik most szerződéses rendszerben, ame­lyet erősíteni akarnak. Az egyes számú dokumentumnak nevezett 1984-es párthatáro­zatban kimondják, hogy az ed­digi maximum három év he­lyett 15 évre lehet kötni szer­ződést. A szerződések örököl- hetők, átruházhatók. Egyszóval egyenesen bátorított dolog „el­Az egyik legszebb bolgár tavaszi ünnep a György-nap. A bolgár naptár eltér a ma­gyartól, A névünnepet nem áp­rilis 24-én, hanem május 6-án tartják. Ez az ünnep a Balkán-fél­szigetet benépesítő trákok egyik legfőbb foglalkozásával, a juhtenyésztéssel volt kapcso­latos. Azt tartják, hogy már hat évezreddel ezelőtt meg­kezdték a vadbirkák megszelí­dítését. Ezekre a messzi időkre nyúlik vissza a juhászok és bir­kapásztorok ünnepének törté­nete is. Az egyház jóval ké­sőbb, a IX. században hozta kapcsolatba Szent Györgyöt a nyájak védelmezőjével és a ter­mékenység kultuszával. A napjainkig fennmaradt György-napi szokások már ré- ges-régen elvesztették pogány misztikus és vallási jellegüket, szép és életvidám ünneppé vál­toztak. György-napon a lányok és legények kora hajnalban ki­mennek füvet és gyógynövé­sőnek gazdaggá válni", s az el­sőket kövessék a többiek — hangzik a politikusok érvelése, akik ezzel a jövedelmi differen­ciálódásokkal, s az azok miatti esetleges elégedetlenségekkel kapcsolatos aggodalmaknak is elejét kívánják v.enni.. A szerződéses rendszerrel át­alakult, illetve megszűnt maga a kommuna abban a formájá­ban, ahogy azt az ötvenes évek végén Mao Ce-tung és mun­katársai elképzelték: az önellá­tást megvalósító népi kommu­na legyen a társadalom tükör­képe, amely az egalitariánus eszmék szellemében szervezi a termelést, az elosztást, ellátja a közigazgatási funkciókat. Most, s ezt rögzítették a leg­újabb, 1982-ben elfogadott kí­nai alkotmányban is, a kom­munáról leválik a közigazgatási funkció, megmarad iparral és kereskedelemmel is foglalkozó egységnek. Elkopik maga a kommuna elnevezés is. Kíná­nyeket szedni, hogy legyen mi­vel megetetni a nyájat a szer­tartásos fejés és a legelőre in. dulás előtt. A gazdák virágaik­ból és ágakból koszorúkat köt­nek és feldíszítik velük a juh- aklokat, az először megfejt bir­kát és az áldozati bárányt. Az ebédet közös asztalnál fo. gyasztják, amin a bárányhúson kívül a gomolya, az állat- és növénymotívumokkal díszített kerek kenyerek vannak. Az ün­nep nagy körtánccal ér véget. A szertartást énekekkel kísérik. Némelyik ének arról szól, ho­gyan ölte meg Szent György a sárkányt. Bulgária egyes vidékein az a szokás, hogy a lányok reggel korán kimennek a folyóhoz, ko­szorút fonnak maguknak, majd a koszorúkat a vízbe dobják, miközben vidám incselkedő dalt énekelnek. A folyóban úszó koszorúkat futva kísérik a part mentén. Azt figyelik, kinek a koszorúja úszik legelői, mert az fog először férjhez menni. ban 54 ezer kommunát tartot­tak számon, egy-egy kommuna több falut is tömörített. Az 54 ezer kommunától a (nagyköz­ségi szervek veszik át a köz- igazgatást, míg ennek alegy­ségei a falubizottságok. A vi­déki közigazgatás átalakítását az év végére kell befejezni. A mezőgazdasági reform ki­dolgozói is tisztában vannak ugyanakkor a korlátokkal. A kézi munkaerő teljesítőképessé­ge véges, a mostani részműve­lési forma akadályozza a gépe­sítést, a nagyüzemi, belterjes művelést, a hozamnövelést. Van már terv, amely azzal számol, hogy az évezred végére a ter­vezett fél milliárdos falusi mun­kaerőnek csak harminc száza­léka foglalkozna földművelés­sel, míg a többiek állattenyész­téssel, egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, illetve a falusi iparban és szolgáltatásokban keresnék kenyerüket. S. Kovács Ferenc Manapság György-napon van az állattenyésztők napja. Az elismerés fejeződik ki ezen a napon azok iránt, akik oda­adó munkájukkal a mezőgaz­daság fontos ágazatává tették a hajdani primitív bolgár állat- tenyésztést, amely különösen az utóbbi 25—30 év alatt ka­pott új arculatot. A külterjes állattenyésztés intenzívvé vált. Jellemző rá a nagyfokú szako­sodás, a koncentráció és a gé­pesítés. Jobb lett a fajtaössze­tétel. Manapság az állatte­nyésztés igen produktív ágazat. Az ország összmezőgazdasági termelésének közel 45 százalé­kát adja. Az utóbbi 25 év alatt a hústermelés majdnem ki­lencszeresére, a tejtermelés négyszeresére, a tojástermelés pedig kétszeresére növekedett. 1983-ban az egy főre jutó hús. fogyasztás 60 kg, a tejfogyasz­tás 191 titer, a tojásfogyasztás pedig 182 darab volt. Elena Darakcsieva „Hogy az idei három és fél milliárd dolláros új külföldi hi­tel valóban gazdaságszilárdítá­sunk első szakaszának pénzügyi támogatását fogja-e szolgálni, vagy csak újabb lépés lesz az egyre kilátástalanabb eladóso­dás felé — ez természetesen nem a Nemzetközi Valuta Alap­tól függ. Hogy ténylegesen a válságból való fokozatos kilá­balás megkezdéséhez kapunk injekciót, vagy pedig a még mélyebbre történő alámerülés keserű piruláját fogjuk lenyel­ni — ez mindenekelőtt tőlünk, at­tól a képességünktől függ, hogy okosan használjuk fel ezeket a hiteleket." A Borba című napi­lap vezércikkének felvetése a súlyos helyzetben levő jugoszláv gazdaság egyik lényegi kérdé­sét érinti, s hogy a drámai sar- kítás korántsem holmi zsurna­lisztikái fogás, azt alátámaszt­ják felelős vezetők és fórumok hasonló élességgel megfogal­mazott értékelései. Az újabb, kényszerű hitelfel­vételről és ennek feltételeiről a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott hosszas tárgyalások eredményeit március végén hagyta jóvá a jugoszláv képvi­selőház. A vitában megállapí­tották, hogy a kölcsönök csak lélegzetvételhez juttatják az or­szág gazdaságát. Bár jóvoltuk­ból könnyebben teljesíthetők a külföld iránt vállalt kötelezett­ségek és megtarthatók a sta­bilizáció kezdeti eredményei, szó sem lehet valamiféle elége­dett megtorpanásról. Az évek óta felhalmozódott problémák csak kitartó, intenzív munkával és olyan változtatásokkal oldha­tók meg, amelyek lehetővé te­szik, hogy helyreálljanak a megbomlott viszonyok és a gaz­daság valóban gazdaságosan működhessen. A hitelezőkkel kötött megál­lapodásból származó kötele­zettségek hivatalos jugoszláv értékelés szerint egybevágnak a gazdaságszilárdítás hosszú tá- vy programjában megfogalma­zott feladatokkal, eltérés Csupán azok végrehajtási ütemében van. Ezzel kapcsolatosan hang­zott el külön-külön a párt- és az államelnökségnek az a fi­gyelmeztetése, hogy késedelem tapasztalható a stabilizációs program első szakaszának meg­valósításában. A legsürgősebb tennivalók ezek után kezdtek testet ölteni a szövetségi kor­mány tervezett intézkedéseiben, amelyekről április végén hoz döntést a jugoszláv képviselőr ház. A „csomag" tartalma nagy vonalakban ismert: az intézke­dések az árpolitikával, a jöve­delem-elosztással, a kamat- és árfolyampolitikával, a gazda­Moszkvában Volsz 1 néven kipróbáltak egy televíziós fény­vezető-kábeles átviteli rend­szert. Az ilyen átviteli rendszerek­ben egy kisteljesítményű lézer­generátor alakítja fényimpulzu­sokká a tv-adóból érkező jele­ket, amelyeket fényvezető-ká­belen továbbítanak. ság tehermentesítésével kap­csolatosak, elsődleges céljuk a termelés, a kivitel élénkítése és az infláció megfékezése. Nem tartalmaz tehát semmiféle ed­dig nem ismert „varázsszert", amely egycsapásra megoldaná a problémák többségét. A „felnyitását” megelőző vá­rakozást illetően a kormány egyik alelnöke megfedte a saj­tót, közvetve pedig a közvéle­ményt, amiért sokkal többet be­szél a befagyasztott árak felol­dása után várható helyzetről, mint a termelés növelését szol­gáló lépésekről. Tény, hogy ez a szemlélet a fogyasztói „én" előtérbe állításáról tanúskodik a termelői „én” rovására, ma­gyarázata viszont kézenfekvő és . a múlt év hatvan százalé­kos inflációjának közeli, nyo­masztó emlékéből fakad. A Da­nas című zágrábi hetilap felmé­rése szerint a jugoszláv polgár az árak és bérek versenyfutá­sának kimeneteléről már hosz- szabb ideje szerzett tapasztala­tok birtokában szorongva várja a december végén befagyasz­tott árak „felengedését” és ad­dig is — vásárol. Szinte min­dent, ami csak kapható, de fő­leg azt, aminek beszerzését va­lamikor későbbre tervezte. A kormány természetesen tá­volról sem becsüli le azt a ve­szélyt, amelyet az árak esetleges újbóli féktelen nekilódulása je­lent, és intézkedéseinek cso­magja tartalmaz e nemkívána­tos jelenség megfékezését cél­zó előírásokat is. A fő hang­súlyt azonban a gazdaság pénz­ügyi konszolidálására, a terme­lés serkentésére helyezi, nem általában, hanem kiemelten ösztönözve az eredményesebb gazdálkodást és szankcionálva a veszteségest. A gazdaságszilárdítási fel­adatokról nemrég Belqrádban tartott országos tanácskozáson Milka Planinc, a kormány el­nöke a külföldi kötelezettsé­gekre, az új kölcsönökre, illet­ve az ebből fakadó kötelezett­ségekre utalva sorsdöntőnek nevezte az idei évet. A sürgős cselekvés szükségességét szem­léletes képpel nyomatékosítot­ta: „Az elmúlt évet valahogy átvészeltük, káros következmé­nyek nélkül és bizonyos ered­ményekkel átbújtunk a tű fo­kán. Ha azonban az idei év is lazítással, a . munka halogatá­sával fejeződne be, nem lenne mód arra, ami 1983 után tör­tént, nem haladhatnánk előre. Kérdésessé válna az anyagi aránytalanságok megszünteté­sére irányuló tevékenységünk és még inkább kérdésessé válna rendszerünk működése úgy, ahogy ezt az ország kiielölte”. Kopreda Dezső Tervbe vették, hogy a követ­kező ötéves terv végéig, 1990- ig a szovjet fővárost teljesen átállítják kábeltelevízióra. A kb. 3000 nagyberendezés jelentősen javítani fogja a tv- vétel minőségét, ugyanakkor megváltoztatja a városképet: a tetőkről eltűnnek az antenna- „erdők". Vidám György-nap Bulgáriában Kábeltelevízió Moszkvában Ttstvérlapjaink írják npaeaa A szauna forró gőze adott alap­ötletet a Lvovi Műszaki Főiskola ké­mikusainak, amikor a kén feldolgo­zási menetének új megoldását ke­resték. A kutatások során a vegyé­szek rájöttek arra, hogy a legcse­kélyebb kéntartalmú ércet is ered­ményesen dúsítani lehet a vízgőz segítségével. Az új eljárás lényege az, hogy a kéntartalmú anyagot tároló speciá­lis tartályba forró gőzt nyomnak be. Az intenzív gőzölés hatására gyor­san megszakad a vegyi kapcsolat a kén és a szennyeződést jelentő szer­ves anyagok között. A gyártás szem­pontjából felesleges összetevőket viszonylag egyszerűen eltávolítják, további utófeldolgozás céljából. A laboratóriumi kísérletek alap­ján a kémiai technológiai tanszék munkatársai, együttműködve az össz- szövetségi kénipari tudományos ku­tatási és tervezési intézet tudósaival, létrehozták az értékes anyag, a kén feldolgozásának új műszaki eljárá­sát, amelyet már nagyon vártak a vegyiparban is. Az utóbbi időben, például a „Szera" Vegyipari Vállalatnál vesz­teségek keletkeztek a nehezen dú­sítható ércek feldolgozása terén. A kén hagyományos módszerekkel tör­ténő kinyerése pótlólagos energia- ráfordítást és több drága kémiai reagens alkalmazását igényelte, mi­közben az előállított kén minősége alacsony szinten maradt. A lvovi vegyészek, a tudományos kutatók javasolt eljárása alapján megvalósított új dúsítási megoldás, a vízgőz alkalmazása óránként 20 tonnával növelte — kitűnő minőségű kén előállításával — a ,,Szera" Vegyipari Vállalat termelékenységét. Az új műszaki megoldás következ­ményeként nemcsak a kénlapok elő­állítása, a feldolgozás hatékonysága növekedett, hanem lehetővé vált a dúsítási folyamatban korábban ál­talánosan alkalmazott klóraluminát deficites felhasználásának megszün­tetése is. Ugyanakkor környezetvé­delmi szempontból megszűnt a lég- szennyező, káros anyagok kibocsá­tása. A napokban állítják össze a schwerini múzeumban annak a kiál­lításnak az anyagát, amely megnyit­ja a kilenc részre tervezett rendez­vénysorozatot. A kiállítás lehetősé­get nyújt arra, hogy a megye kép­zőművészei bemutassák a béke té­makörben alkotott munkáikat a nagy­közönségnek. Egy másik jelentős esemény, hogy az idén már harmad­szor ad otthont a múzeum az or­szág egész területéről érkező, színes grafikával * készült alkotásoknak, amelyek témája szintén a béke. A schwerini múzeum 1975 óta éven­te rendez kiállítást ebben a műfaj­ban. így egészen pontosan nyomon követhető a színes grafika fejlődése olyan jelentős alkotók művei alap­ján, mint Herta Günther, Vera Ko- petz és Peter Sylvester. A kiállítások természetesen nem­csak a jelent mutatják be, hanem foglalkoznak a régi mesterek alko­tásaival is. Most Adriaen von Osta­de németalföldi mester müveiből ál­lították össze a kiállítás anyagát, így emlékeznek halálának 300. év­fordulójára. Ezt „A nő ábrázolása a 19. század grafikájában" című té­ma követi majd. A nyári hónapok­ban a hagyományoknak megfelelően e9Y gyermekkönyv-illusztrálor mutat­kozik be. A schwerini múzeumnak a múlt évben több mint 420 ezer láto­gatója volt. CAI/1BEHCKO JQEAO Nem tudok lenyűgözőbb folyót . . . fgy jellemezte a Tundzsát Ivan Va- zev. Sok idő telt el már^a népi költő ezen kijelentése óta, ele e fo­lyó azóta is sebesen folyik, és fog­lalkoztatja az embereket. A folyó mellett lakók igen sokat tettek azért, hogy hatalmas erejét a maguk jó szolgálatára állítsák. Számukra mi a Tundzsa? Feltehetjük úgy a kérdést, mi lett *volna nélküle, ezen a kör­nyéken? Nem jellemezhetnénk a partján húzódó meleg, napsütötte völgyeket bőtermő talajúaknak, nem lennének ilyen gazdagok, hanem a szegénység, sivárság uralkodna a tájon. A Tundzsa völgye sok-sok évszá­zaddal ezelőtt virágzásnak indult, s a rózsák völgyeként lett közismert, s ezt a jellemzést igyekszik még ma is megőrizni. A folyó magával hoz­va a rózsák illatát, 60 kilométer hosszúságban szeli keresztül Szliven megyét. Ez a terület a termelőszö­vetkezeti rendszer megalakulása óta megkapta a ,,barackosok völgye” elnevezést. így a ,,rózsák" híressége mellé odakerült a gyümölcstermelés által megalapozott hírnév is. Zse- leszkovojvoda községet elhagyva mintha meggondolná magát a fo­lyó, nem a Fekete-tenger felé veszi útját, hanem délnek fordulva Ovid­nál beomlik a Móricába. Nagyságát tekintve ez Bulgária negyedik legnagyobb folyója és az öreghegység legsivárabb vidékén ered. A Balkán-hegység és a közép­ső erdő mintha körülfogná és így mint tolakodó kristálytiszta vizű fo­lyóként emlegették trák őseink. S ha nem jön el országunkba a szabadság napja, ez a megállapí­tás csupán a szépséget jellemezte volna. Azóta sok változás történt a folyó hasznosítása érdekében. Elő­ször megépült a Georgi Dimitrov víztároló, majd 1969-ben egy méq nagyobbat, a „Zsrepcsevót" építették meg. így a Tundzsa két víztárolóval lett szabályozva és vize sok növény- kultúrának fejlődését segíti elő. Most a Zsrebcsevo több millió köb­méter vize nem csak a parton elte­rülő vidéket öntözi, hanem a Nova- Zagora-i rész számára is biztosit vizet, majd az Észak-Marka felé a szomszédos Jambol megyébe is. 1970 után a.; őszibarack-ültetvények 50 százalékkal megnövekedtek, 135 ezer dekár kukorica, 29 ezer dekár ba­rackos, 5 ezer dekárnyi almáskertet öntöznek, és hatalmas zöldségtáblák számára is innen biztosítják az ön­tözővizet. Vajon elképzelhető lenne-e a magas terméseredmény és a ba­rackosok jó zamatú gyümölcse az ön­tözés nélkül. Országos viszonylatban Szliven megye az első a barackter­melésben, termésének egy részét, friss gyümölcsként várják a Szovjet­unió, NDK, Lengyelország, Csehszlo­vákia üzleteiben, a feldolgozott kon- z'ervek pedig a nyugat-európai pia­cok közkedvelt árujaként értékelik. Jelentős, de nem másodrendű az ivóvízhálózatban való szerepe is a - folyónak. Mindemellett felüdülést is nyújt a horgászatot kedvelő és pihenni vá­gyó dolgozóknak, akik hétvégeken, partjain keresenek kikapcsolódást, felüdülést. HÉTVÉGE 11. Szerződéses termelés a kínai mezőgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom