Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-05 / 122. szám

„Meeseknádasdon nines még egy Ilyen" Családi ház — megyei dicsérettel Harmincévesek a vezetésben Az abaligeti tanácselnök Wilhelmék háza hagyományőrző formájú ... „Az év lakóháza — ’83" pá­lyázata „Megyei dicséret”- ben részesült Wilhelm János, Mecseknádasd, Rákóczi utca 31. sz. alatti saját kivitelezésű háza, amelyet Gungl Antal, a BÉV építésze tervezett. Részlet a bírálatból: ,,,,. szervesen illeszkedik a kialakult fésűs beépítési rendszerhez és a még ma is értékes utcakép­hez ... lő értéke a hagyomá­nyokra támaszkodó tömegala- kitás, az egyszerű és friss épí­tészeti részletalakítás ... az alaprajzi kialakítás a megvál­tozott életvitelt reprezentálja, a nappali funkciója ugyanak­kor előtér, előszoba hiányá­ban nehezen értelmezhető." Az egész pályázati anyag­ban ez volt az egyetlen pálya­mű, amelyet a zsűri nem tekin­tett meg a helyszínen. Az ok egyszerű: a megye e táján egymagában állt, távol a töb­bi zsűrizendő háztól. A pályá­zathoz mellékelt tervrajzok és fényképek azonban annyira meggyőzőek voltak, hogy — egy pillanatnyi megtorpanás után, amikor is az építészeti­leg kétségtelenül kvalitáso- sabb, ám drágaságuk miatt a kisember számára aligha pél­damutató családi házak miatt a hozzá hasonló, egyszerűbb és olcsóbb házak kiesni lát­szottak — a zsűri bízvást érté­kelhette jó produkciónak, s megyei dicséretre érdemesnek Wilhelmék házát. . . . . . Amit igen könnyen megtaláltunk Mecseknádas- don. A Rákóczi utcának ez a része ma még mentes attól a beépítési formától, ami — a 6-os útról nézve — oly jellem­ző a mai Mecseknádasdra. Ez az utca jobbára még a hagyo­mányos faluképet őrzi: a hosz- szú házak a keskeny telkeken enyhén ferde szöget zárnak be az út tengelyével, s a több­ségükben még földszintesek. Ebbe a környezetbe vétek lett volna nem ilyen házat tervez­ni! Gungl Antal is tisztában volt ezzel: „Az épitendő ház mellett teljesen hagyományos épületek vannak, azokhoz kel­lett formában is, magasság­ban is, hosszban is igazod­nom. Csupán a tetőtér utcára megnyitott teraszával prábál- tám új meaoldást behozni. . . A tervezésnél különben az ins­pirált, hogyan lehet egy szűk területen — a telek másik fe­lén még állt az öreg, bontás­ra ítélt ház. amit a fiatalok örökölitek — jó lakást csinálni. A nagy, egymásba nyiló. több külön helyiségből állá, ám mégis egynek tűnő tereket kü­lönben is szeretem... A fia­tal házaspár korszerű gondol­kodásmódja elfogadta az én A Nyugat-Mecsek két gyöngyszeme Orfű és Abal-iget. Amíg Orfű az erdei kanyarok után szélesre tárja látnivalóit, addig Abaliget zárkózott, mint­ha csak a beavatottaknak akarná megmutatni szépsége­it. Ám, aki erre a szépségre rátalál, az rabja lesz. Abaliget az 50-es évek végén, a 60-as évek elején vált üdülő­hellyé. A barlangot idegenfor­galmi célokra tették alkalmas­sá, felépítették a gyógyházat, és a karsztforrásból feltöltött tavak, a páratlanul szép ter­mészeti környezet hamar nép­szerűvé tették. A táj intim szépsége fogta meg jó tíz éve még egészen fiatalemberként Papp Tamást. Állást keresett itt. De az el­határozás, hogy itt akar élni, akkor született. Szülői segéd­lettel, víkendházat épített, és abban a vízparti házban la­kott tíz évig. Először az aba­ligeti művelődési ház vezetője lett, azután Pécs következett. Megyei Művelődési Központ­ban. Közben jogi diplomát szerzett. Akkor keresték meg őt, hogy a nyugdíjba vonuló elnök helyett, ha megválaszt­ják, elvállalná-e ezt a tisztet? Azt kérdem, mit tenne, mint tanácselnök, ha egyszerre va­lahonnan sok-sok pénzt kap­na? — Az egész területet zölde- lő, hangulatos üdülőfaluvá va­rázsolnám. Nem luxusdolgokra gondolok, hanem ittélésre, itt üdülésre , jó közérzetet adó környezetre. Ahol a házak szé­pen rendbe lennének téve, ahol szép kertek, az utcákon bokrok, virágok virítanának, ahol a lakások olyanok lenné­nek, hogy bárki szívesen vá­lasztaná, akár üdülőnek, ahol a falu lakói a megélhetésüket is megtalálnák, javulnának az életfeltételek, és ahol az ellá­tás és szolgáltatás színvonala, ennek megfelelően igényesebb lenne. S itt nemcsak Abaligetre, hanem a két társközségre — Kovácsszénáiéra és Husztótra — is gondolok. — Hiszen az egyelőre irreálisnak tűnő terv­ben Kovácsszénája is úgv sze­repel, mint leendő üdülőfalu. A folyamat már akár most is megindulhatna, a községben hét olcsón megvásárolható ház van. Papp Tamás nehezen állt rá erre a beszélgetésre, mint mondta, csak másfél éve tölti be ezt a tisztet, és fél, hátha sokan félreértik, amit itt most elmond. — Olyan állás ez — mond­ta —, ahol sokat kell nyelni. Én sokáig rendszeresen sportol­tam, először az Orfű, majd az Abaliget csapatában rúgtam a labdát, a tájfutást is csinál­tam és egy darabig kosaraz­tam. Úgy mentem mindig a pályára, hogy mindent megpróbálok a győzelem érde­kében. Nem bírom elviselni gondolatomat, s így született ez a ház. Ami pedig a bírála­tot illeti: igaz az, hogy a be­lépő túl picire sikerült. Talán a másik helyiség rovására kel­lett volna kicsit tágítani, s akkor jobban megfelelne a funkciójának." • Az építész által említett „nagy tér”: a viszonylag nagy méretű nappali, amely egyik oldalon egészen nyitott, ott van a konyhához kapcsolódó étkező, a másik oldalon pedig egy benyíló tágítja (ennek a rovására lehetett volna a be­lépőt bővíteni) amelyből a két utcai szoba — a szülők hálószobája és a gyermek szo­bája, — valamint a fürdő­szoba és a W. C. nyílik. A nap­pali felfelé is tágas: a hely­diktálta meredekségű lépcsőn egy keskeny galériára jutni fel, ahonnan az egyik oldalon a padlástérbe, a másikon a tetőtérbeli szobába lehet lép­ni (ebből nyílik az utcára né­ző terasz). A galéria egyetlen hibája, hogy túl alacsonyra sikeredett, de ez elviselhető, Wilhelm János szabadidő-biro­dalma ez: rengeteg könyv, le­mezjátszó, magnó, erősítő van itt. A lakás ízléses berendezé­se egyébként méltó az építé­szetileg színvonalas lakáshoz. • Wilhelmék számára — a férj Hidason vegyésztechnikus, a fiatalasszony a bonyhádi ci­pőgyár itteni üzemében admi­nisztrátor — jelentős előny volt, hogy nem volt gondjuk a telekre. S hogy ilyen legyen az új ház, azt — mint utal­tunk rá — az öreg ház hatá­rozta meg. „Nem volt határo­zott elképzelésünk — mondja Wilhelm János. — Én Hidason láttam hasonló új házakat, s Gungl Antaltól kérdeztük: le­het-e a mi telkünkre is valami hasonlót csinálni." Wilhelmné: „Olyan emeletes házra nem is gondoltunk, amilyenek itt a fa­luban vannak. Fölösleges lett volna az akkora lakás, többe is került volna, de ki sem hasz­nálhattuk volna. Ez nekünk bő­ven megfelel." Kérésünkre próbálják összehozni, mennyi­be is kerülhetett az egész. Úgy 700 000-re becsülik, de ehhez hozzá kell még számol­ni három esztendő kemény sa­ját munkáját. A „saját” alatt természetesen nemcsak a ket­tejükét, hanem a szülőkét, a barátokét is kell érteni. „És mire elkészült, egy huncut va­sunk sem maradt." • Végezetül arról beszélge­tünk, hogy így lakva milyen a ház, elégedettek-e vele, van-e. amit másként csinálnának? A kérdezősködés szemlátomást készületlenül éri őket, nehezen is fogalmazódik a válasz, de ez azzal is magyarázható, hogy elégedettek. Az asszonyka ki is mondja, hogy ez'en bizony ő még nem gondolkodott, a férj pedig azt, hogy neki így tökéletesen megfelel. Aztán ahogy kerülgetik egymást a gondolatok, egy ponton elne­vetjük magunkat. Hát hogyne, amikor kiderül hogy ebbe a kis mecseknádasdi házba is begyűrűzött az energiaválság. Ti. ma olajkazán szolgáltat­ja a meleget, a működtetéshez tartalékoltak elegendő olajat. De ha elfogy? Már most gon­dolkodnak azon, hogy esetleg át kellene állni a szénre. Csak­hogy ahhoz meg nem jó he­lyen van a kazán, nincs szén­tárolási lehetőség, gondot okozna a szén lerakása is. . . A „milyenség" körüli beszél­getés Wilhelmné leplezetlenül büszke megjegyzésével ér vé­get, s ez összecseng a bíráló- bizottságban elhangzottakkal is: „A mi házunk itt Mecsek- nádasdon új ezzel a formájá­val, nincs még egy ilyen..." Ezért is érdemes a hírét kel­teni. Hársfai István A nappalit az egymásba nyiló terek tágítják A szerző felvételei Középiskolások országos kémiaversenye A középiskolások kémiaver­senyének országos döntője pénteken kezdődött Győrött. Az Irinyi János nevét viselő ver­senynek ezúttal tizenhatodik al­kalommal ad otthont a Rába parti város. A megnyitó ünnepségen a városi tanács dísztermében dr. Bodor Endre egyetemi tanár, a zsűri elnöke köszöntötte a me­gyei versenyek legjobbjait, az országos döntőbe jutott 176 középiskolást. Majd az írásbe­li feladatok megoldásával meg­kezdődött a versengés. Több kategóriában adnak számot tu­dásukról a döntő résztvevői. Más és más feladatok megol­dása vár az első és második osztályos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai tanulókra. Szombaton a laboratóriumi mérésekre, vasárnap délelőtt pedig a szóbeli beszámolókra kerül sor. Az ünnepélyes ered­ményhirdetés és a díjak átadá­sa vasárnap lesz a győri tech­nika házában. az ímmel-ámmal lötyögést, és valahogy így vagyok ezzel a munkában is. Igen ám, de itt szembe találkoztam óhatatla­nul különböző pénzügyi és szükségszerű jogi megkötések­kel. A falu lakói pedig ezt nem tudják, nem látják, csak azt, mi van és mi nincs. Sokszor régi barátok megsértődnek, ha nem tudok valamit elintézni. Nem értik, nem tehetem. És ez fáj. Az előbbi elképzeléshez, ah­hoz, hogy én milyennek szeret­ném látni a községet, valóban nagyon sok pénz kellene. Ám az előrelépésnek, ha egyelőre kicsi is, van reális alapja. A közeljövőben 40 házhelyet ala­kítunk ki. Rendbe fogjuk tenni a csapadékvíz-elvezető árko­kat. Rendezzük a temetőt és környékét, ravatalozót is épí­tünk. Megpályáztuk az öregek napközi otthona létesítéséhez szükséges pénzt, ígéret szerint rövidesen megkapjuk. Szeret­nénk egy szép, fákkal, bokrok­kal szegélyezett sétányt építe­ni, mely a falu központját összekötné az üdülőterülettel. Szerencsére, Abaliget lakói szeretik a községüket, tesznek is érte, mert csak összefogással lehet előre jutni. Abaliget társközségekkel együtt sem éri el az 1000 fős létszámot. A község és az üdü­lőterület között a válaszvonal még valóság. Modern kem­ping, strand és csónakázótó, nagy idegenforgalom, s fősze­zonban a falu egyetlen boltjá­ban sokszor órákig kell sorban állni valamiért, a külleméről, áruellátottságáról nem is be­szélve. A tanácselnök azért vállalta ezt a feladatot, mert, mint mondta, szereti a községet. Jól érzi magát, itt vannak a bará­tai, ha kell, beáll dolgozni, de elmegy pincebuliba is, ha hív­ják. Szeretné, ha a faluban minden ház csinos, tiszta len­ne. Ehhez neki példát kell ad­ni. A falu központjában lévő szolgálati lakását rendbehozat­ta. kertjét felásta, füvet vetett, bokrokat ültetett. Mindössze 34 éves, és kívánom, hogy a szép, zöldelő üdülőfalu létre­jötte ne csak utópisztikus el­képzelés maradjon. Sarok Zsuzsa Áruvásárlási hitelfeltételek A Belkereskedelmi Minisz. térium az Országos Taka­rékpénztárral és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértés­ben rendszeresen felülvizs­gálja az áruvásárlási hitel­lel beszerezhető cikkek kö­rét, a hitelfeltételeket, s a vásárlók igényeihez, az ipar, a kereskedelem és a hitel, keretek adta lehetőségek­hez alkalmazkodva módosít­ja az árulistát, a kölcsön igénybevételének módját. Az idén április 24-ével kismértékben változtak az általános áruvásárlási hitel- feltételek, a fiatalok pedig több kedvezményt kapnak a részletvásárlásnál. Az általános áruvásárlási kölcsönakció keretében a fekete-fehér televíziók vá­sárlásának feltételei változ. tak meg. Eddig 30 százalé­kos saját rész befizetése mellett 5000 forintosnál ol­csóbb televízióknál 12, en­nél drágábbaknál 18 hó­napra adott kölcsönt az OTP. Az új rendelkezések szerint az előleg 40 száza­lék, s minden esetben 18 hónap lehet a hitel lejárati ideje. Rádiókészülékekkel és fe­kete-fehér televíziókkal bő­vült azoknak a cikkeknek a listája, amelyeket kedvezmé­nyes hitelfeltételekkel — a szokásosnál hosszabb tör­lesztési idővel — vásárol­hatnak az ifjúsági takarék- betéttel rendelkezők, illetve a 35 éven aluli fiatal háza­sok. A kedvezményes áruvá­sárlási kölcsönt kiterjesztet­ték a gyermeküket egyedül nevelő 35 éven aluli szülők­re is, A felvehető kölcsön összege számukra házasok­hoz hasonlóan 10 000— 30 000 forint, kamata évi 8 százalék, lejárati ideje legfeljebb három év. A köl. csőn igénybevételekor az áruvásárláshoz szintén nem kell előtörlesztést fizetniök. Az új rendelkezés szerint azok a fiatal házasok, vagy gyermeküket egyedül neve­lő szülők, akik az első vá­sárláskor nem vették igény­be a maximálisan 30 000 fo­rintot, a kölcsön felső hatá­ráig újabb hitelt kérhetnek, ha a 30 000 forintból még legalább 20 ezer forint fennmaradt, illetve amennyi-, ben még nem múltak el 35 évesek. Az ifjúsági takarékbetét­tel rendelkezők újabb ked­vezménye: a korábbi 40 000 forinttal szemben 50 000 fo­rintig vehetnek fel áruvásár­lási kölcsönt. HÉTVÉGÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom