Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-30 / 147. szám

1984. május 30., szerda Dunántúlt napló 3 Szociális támogatás a rászorulóknak Mohácson és környékén Az elmúlt évben 1398-ra emelkedett azoknak az embe­reknek a száma, akik az állami támogatás valamelyik formájá­ra szorulnak Mohácson és kör­nyékén. Segítésükre 4 242 000 forintot osztottak ki. Tapasztalat, hogy a rendsze­res segélyezésre utaltak száma csökkent, egyre többen szerez­nek nyugdíjjogosultságot — ugyanakkor szinte ugrásszerűen megnőtt a rendkívüli támoga­tásban részesülőké. Vagyis egy­re több az olyan felnőtt ember, aki valamilyen ok miatt, saját hibáján kívül átmenetileg ne­héz anyagi helyzetbe kerül. Többségük alacsony nyugdíjas. Egy évvel ezelőtt számbavet- ték azokat az embereket, akik­nek állandó havi juttatásuk alacsony, illetve nincs tartásra kötelezhető hozzátartozójuk. Ma napra készen tudják, hogy kik azok, akik támogatásra jogo­sultak. Az utóbbi években nőtt az egy főre jutó, egy alkalommal kifizethető rendkívüli segély ösz- szege is. Az 1975-ös esztendő­nél maradva: akkor ez az ösz- szeg átlag 715 forint volt, ta­valy pedig 1344 forint. Ennél lényegesen magasabb összegű rendkívüli segély is fizethető in­dokolt esetben tanácselnöki en­gedéllyel. A mohácsiak évek óta élnek ezzel, gyakorlattá téve azt is, hogy a drágább gyógyászati segédeszközökre, a rendszeresen szedett, nyugati importból származó gyógysze­rekre, a különleges diéta, illet­ve a lakásfenntartással kapcso­latos — festés, mázolás — miatti többletkiadásokra szin­tén juttatnak segélyt. Az elmúlt év végén — szintén tanácsel­nöki engedéllyel — vásárlási utalványt osztottak. A 100 fo­rintos címletekben adott utal­ványok az áfész-boltok bárme­lyikében egy évig beválthatóak. A hozzátartozói támogatást nélkülöző alacsony jövedelmű Jutányos árú étkeztetés a falvakban Magánszemélyek is vállalhatják a főzést embereket más formában is se­gítik. Ezek egyike a méltányos árú étkeztetés. Városban ez va­lóban sokat jelentő támogatás. Talán azért is, mert van. hol és hogyan megoldani. A kisebb településeken azonban más a helyzet. Jellemző, hogy az 1977-ben kezdett, jutányos áru étkeztetést Mohács körzetében 23-an vették igénybe. A 23 sze­mély 13 községben lakott, va­gyis mindenhonnét átlag egy­két fő jelentkezett. Ez a sta­tisztika nem tartalmazza az idősek napközi otthonaiban el­látottak számát. Az elmúlt évre annyiban változott a helyzet, hogy az ilyen formában étkez- tetettek száma 88-ra emelke­dett. Idén egy újabb község­ben, Szebényben teremtenek le­hetőséget 10 ember étkezteté­sére. Az ebédet az óvodai kony­háról viszik. A szervezett étkez­tetés kiszélesítésének legna­gyobb akadálya az, hogy a ki­sebb községekben nincs meg­felelő főzőhely. Kedvezően ala­kíthatja ezt a helyzetet az a le­hetőség, hogy újabban magán- személyek is vállalkozhatnak főzésre. Ez csak az egyik érzékeny pontja a szociális támogatás rendszerének, s a többi, lát­szólag nem a legfontosabbak közül említsük meg azt, ami a szociálpolitikával lelkiismerete­sen foglalkozó tanácsi előadók­nak gondot okoz. Rendkívüli segélyt ugye csak azoknak ad­hatnak, akik havi jövedelme alacsony, s nincsenek támoga­tásra kötelezhető hozzátarto­zóik. Ez az egyszerű képlet, ilyenkor minden további nélkül megkapják a támogatást. A probléma akkor kezdődik, ami­kor kiderül, hogy vannak közeli hozzátartozók, akiknek az egy főre eső havi jövedelmük lehe­tővé tenné, hogy segítsék a rá­szoruló idős rokont. Az ilyen esetekben sajnos nagyon gya­Tűzesetek Minden rendelet annyit ér, amennyit végrehajtanak, vagy végre lehet hajtani belőle. Ér­vényes ez a márciusban elren­delt tűzgyújtási tilalomra is, melyet az avar- és erdőtüzek megelőzésére hoztak. A tiltás ellenére annyi helyre kellett ki­vonulniuk a tűzoltóknak, hogy alig győzték. Husztóton erdő égett, Révfalun szemetet éget­tek és avartűz lett belőle, Hosz- szúheténynél ugyancsak a sze­métégetés lángja terjedt át a mezőre és védett virágok pusz­tultak el. Sok esetben olyan „csip-csup" tűzhöz vonult a tűz­oltóság, ahol nem keletkezett kár, nem volt veszélyben semmi és mégis perzseltek a lángok, mert valaki(k) meggondolatla­nul, felelőtlenül, esetleg szán­dékosan (!) rakott tüzet, dob­ta el az égő gyufát, az izzó ci­garettavéget. Ki tudja, mitől (kitől) gyul­ladt meg kétszer is Mázánál a nádas? Mitől keletkezett tűz Drávafokon? Vagy mitől lob­bant lángra Bogádon a mezőn ólló szalmakazal és a tőle 200 méterre, a góréban tárolt ka­zal? A aóré tetőszerkezete, a bent lévő anyagok, eszközök és a leégett Volga személyautó tűzhalálát mi, vagy ki okozta? Somogyviszlón két szomszédos disznóól kapott lángra, az egyikben bent pusztult 9 né­hány hetes malac, a másikból még ki tudták menteni az anyakocát és 11 kismalacát. Ezeket az eseteket gyújtoga­tásgyanúsként a rendőrség vizs­gálja. A figyelmetlenség is mennyi tűztragédiát okozhat! Annál már csak a szándékos tűzpusz- títás a veszélyesebb, az elég­gé el nem ítélhető. Mert a gyújtogató sem gondolja végig, hogy azzal az egyetlen szál égő gyufával mit indít el. Talán vélt vagy jogos sérelem, talán a bosszúvágy dobatja el velük az égő gyufát, s nemegyszer a ,,bosszújuk” teljesen ártatlan embereknek, javaiknak okoz pótolhatatlan veszteséget. Az áprilisi tűzesetek között ismét az élmezőnyben álltak a gyerekek, mint tűzokozók. Pé­csett, a műjégpálya mögötti és a Domus közelében lévő ját­szótéri rönkvár égett ki részben vagy teljesen a tűzzel játszado­zó gyerekek ,,csínytevése" kö­vetkeztében. Zsibóton szalma­kazlat hamvasztott el a gyer­meki játék. Érthetetlen, hogy a játszóterek közelében lévő há­zakból senki se látta, vagy sen­ki se figyelmeztette a gyereke­ket, senki se akarta vagy tudta őket jobb belátásra bírni: a tűzzel nem szabad játszani. Közeleg a vakáció, s félő, hogy sok munkát adnak a játszadozó gyerekek a tűzoltóknak. Az áprilisi 51 tűzeset nyomán a becsült tűzkár megközelíti a félmillió forintot. Egyetlen eset­ben mondható, hogy a tűzkár kivédhetetlen volt: Dávidföld- nél a villám csapott egy fabó­déba. De a többi? A kellő kö­rültekintés nélkül hegesztett tí­márhordóból kieső nutriabőrök elégtek, Kovácshidán az elekt­romos-rendszer műszaki hibája miatt égett le egy Aro kisteher­autó. Ezek a tüzek is megelőz­hetők lettek volna, mint a leg­több tűzeset. M. L. kori, hogy az idős ember eleve nem ad be kérelmet, vagy sem­milyen unszolásra nem írja alá azt a nyomtatványt, ami lehető­vé tenné, hogy a rokonaitól pénzt kapjon. Inkább nélkülöz, de egy fillért sem hajlandó el­venni a gyerekeitől — kény­szer hatására. Jóllehet az ilyen esetekben nem a tanács állít­ja ki magáról a rossz bizonyít­ványt, a gond azonban ettől még gond marad . . . T. É. Variálható asztal a Simovill szövetkezettől Szellemesen szerkesztett, összecsukható, konyhák­ban, víkendházakban, var­rodákban, tapétázásnál és barkácsolásnál egyaránt használható varia-asztal gyártását kezdte meg a si- montornyai Simovill Ipari Szövetkezet. A három mé­ter hosszú és fél méter szé­les, összehajtogatható asz­tal jól elhelyezhető akár egy szekrényben is, vagy mellette és belefér egy Tra­bantba is. Tizenötezret ké­szítenek belőle, s ennek többségét még exportálják, de egyre többet szállítanak a belkereskedelemnek. Építésre váró anyagok a telkeken Közművesített telkek Kozó rmisleny ben Engedélyezték a gázvezeték megépítését A hatvanas—hetvenes évek­ben Kozármislenyben létesült Újtelep idén újabb lakóterület­tel, bővült. Az északnyugati vízvezetékkel, villannyal, utak­kal ellátott részen nyolcvannégy telket parcelláztak. Tízen már alapoznak, falaz­nak. Több telken ott az építő­anyag ... A nyolcvannégy te­lekre több mint százötvenen jelentkeztek, végül is hetvenhat bérlőt jelölt ki a községi ta­nács. Szerződést az OTP-vel azonban csak a fele kötött. Decembertől lehetett szerződ­ni, de januárban többen visz- szaléptek. Van tehát még né­hány eladó telek, és folyama­tosan kötik a szerződéseket, adják az építési engedélyeket a már korábban jelentkezők­nek. Az építési előírásokról annyit, hogy valamennyi telekre egye­di családi házat engedélyeznek, egyszintes, nyeregtetős épüle­teket, amelyek tetőtere beépít­hető. Az építési ügyintézés is változott időközben: április 1- től ugyanis nem a Pécs városi Tanácson, hanem helyben vár­ják az ügyfeleket. Kozármisleny valamint Berkesd és Nagykozár, illetve a hozzájuk tartozó társ­községek lakóit, összesen ti­zenhárom település építési ügyeivel foglalkoznak Kozár­mislenyben. Természetesen a távolabbi községekből nem kell ideutazni. Kedden délelőtt 8— 12-ig Berkesden, csütörtökön ugyanebben az időpontban Nagykozárban tart fogadóórát Fábián Jánosné, építési igaz­gatási előadó. Jó hír, hogy folytatják a ko- zármislenyi új lakóterület fej­lesztését. Készülnek a kiviteli tervek újabb 190 telek közmű­vesítésére, amelyre idén 6,7 millió forintot biztosít az OTP. A tervek szerint jövőre építik meg az utakat, víz- és villany- hálózatot, folytatják a telkek ér­tékesítését. Továbbra is egyedi családi házak építésére bizto­sítanak lehetőséget az előze­tes igényeket figyelembe véve. Bár az új területen kommu­nális fejlesztésre egyelőre nincs a községnek lehetősége, a szemközti új faluközpont a fej­lesztés éveit éli. A községi ta­nács épülete és az ABC áruház között idén átadják a posta crossbar telefonközpontját. Szintén ez évben avatják az irodaépülettel szemközt az or­vosi rendelőket. Mindkét épü­leten már csak a külső vakolás és a belső szerelések vannak hátra. Régi gond oldódik meg a községben: az óvoda mellett megkezdődik az iskola építése, elsőként négy tanterem az új- petrei termelőszövetkezet kivi­telezésében. Az Ipari Minisztérium ener­giafelügyelete engedélyt adott a községnek a gázvezeték meg­építésére. A lakosság 85 száza­léka igényli a korszerűbb fű­tés bevezetését. Most egyezte­tik az elképzeléseket arra vo­natkozóan, hogyan valósítsák meg az é'pítést. Mindenesetre szeretnék már a jövő évi fűtési idényre biztosítani ezt a szol­gáltatást. Természetesen az új építkezők is számíthatnak a gázfűtés bevezetésére. G. M. n K3VIIlf-röl jelentjük Magyar—lengyel kooperációban gyártott univerzális szerszám- marógép a vásáron. Vezérlő automatikája Csepelen, megmunká­lórésze Varsóban készült. Robotokkal, CNC-vel tempózik a gépipar Az idei BNV-n a tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt a gépipar, ezen belül a fémmeg­munkáló ipar kiáll ítóterülete, látványosan csaknem kétszere­sére nőtt a hazai gépiparé, és a szocialista, valamint a tőkés partnereké is nagyobb lett. Be­szélhetünk-e ennek ismereté­ben — mint korábban — a gépipar válságáról? Részben igen, részben nem. Igen, mert a kiállítók bősége nem feltétlenül jelent élénkü­lést, ha csupán mindenki el­adni akar, jó jel viszont, hogy a növekedés egyben minőség- javulást is jelez: nemcsak be­tört, hanem immár általánossá is vált a mikroprocesszoros ve­zérlés és a robottechnika. Ez utóbbival néhány évvel ezelőtt — tömegesen — még csak né­hány tengerentúli és főleg ja­pán cég dicsekedhetett, ma vi­szont már minden fejlett vagy közepesen fejlett országban előállítanak -obotokat, vagy egyszerűbb változatukat: ma­nipulátorokat. Miben áll a vezérléstechnika újdonsága? Abban, hogy a ko­rábbi NC-vezérléseket az úgy­nevezett CNC, azaz mikropro­cesszoros vezérlés váltotta fel. Ez elsősorban a Csepeli Szer­számgépgyár és a Szerszám­gépipari Művek standjain lát­ható, de számos más jele is mutatkozik, hogy a magyar szerszámgépipar a következő években még intenzívebben fog átállni ezek előállítására, mert csak ezzel a korszerű szerszám­gépiparral oldható meg min­den egyéb: a modern fém- megmunkálás, szerszámgyártás, a különféle hidraulikus és pneumatikus elemek gyártása és így tovább. Egy szó mint száz: mi látha­tó a vásáron? A külföld érdeklődésére és piacára leginkább számot tar­tó kiállítóinkat a Techno- impex standja fogja össze; itt láthatók a már említett csepeli és SZIM-gépek, s bemutatnak egy nagy teljesítményű, licenc alapján gyártott fémmegmun­káló központot is, amely több, egymáshoz helyezett szerszám­gépből áll, komplett feladatra, központi vezérléssel. Rangos termékekkel jelentkezik a HAFE (Hajtóművek és Festőberende­zések Gyára): felület-, illetve korrózióvédelmi szóróeszközök­kel, ipari hajtóművekkel; a Fémfeldolgozó Ipari Szövetke­zet új automatika-elemeket, más cégek megint más „cso­portos” gépeket, golyós és hidraulikus préseket, csővég- sajtolókat mutatnak be. A választék a kirakat- gazdagságát jelzi, hogy nem feltétlenül kell a C- és F-pavi- lonokba menni gépipari érde­kességekért. A D-pavilonban régi ismerősre bukkanunk — már amennyire egy másfél éves cég régi lehet —: itt mu­tatja be Dávid nevű kiseszter- gagépét a Novotrade. A masi­na — amelynek alapgépe 80 ezer forintba kerül — egyfor­mán alkalmas barkács- és kis­ipari munkára, alakítható, for­gácsolható véle fém, fa és mű­anyag, vertikálmaróval, faesz­tergával is kiegészíthető. A ke­let-magyarországi VAGÉP-től ezret rendelt belőle az idén a forgalmazó Novotrade, amely — nem árt hangsúlyozni! — „mindenképp garantálja a tar­tozékok és tartalék-alkatrészek folyamatos csereszabatos ellá­tását”. Hogy a robotttechnika és a számítógépes vezérlés térhódítá­sa nem puszta frázis, sokfelé lemérhető — többek közt mind­járt a K/4-es pavilonban is. Itt látható egyebek közt a győri REKARD cég (a MEZŐGÉP ot­tani egysége) által kifejlesztett manipulátorcsalád első darab­ja csúcseszterga kiszolgálásá­ra. Két fő részből áll: az egyik egy mozgó, mozgatható áll­vány, tálcákkal — ebbe lehet rakni, akár targoncákról is, a megmunkálandó munkadara­bokat —, a másik egy, erre merőlegesen mozgó egység, ami a munkadarabokat a for­gácsológépbe rakja. A gép annyira „önálló”, hogy akár egy teljes műszakra „magára hagyható", egy feltöltéssel akár 6 órára való munkadara­bot is lehet tárolni benne. A szerszámtörést is ellenőrzi és jelzi; ára „mindössze" három­millió forint ... A prototípus vevője mindenesetre már meg­van, a győriek a sorozatgyár­tást azonnal megkezdhetik, és máris dolgoznak a család to­vábbi darabjain, ugyanis egy teljes fémmegmunkáló műhely kiszolgálására alkalmas gép­sor kialakítására törekednek. A BNV gépipari tablóját számos szocialista és nyugati országbeli cég teszi teljessé — többek közt például a jugoszláv Alat, az NDK-beli WMW, az osztrák Pichler, a finn Nokija Metal, a francia Matra és Bai­sers, az NSZK-beli Deckel, a Gühring és a FAG. Varga J. €S&f?Kädi ÍmkotAk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom