Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-28 / 145. szám

R övid, dús haj övezi az ovális arcot, fekete harisnya, piros kabát, kis fekete sál a nyakon mas­nira kötve. Kari Györgyi, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője — civil­ben. Huszonnyolc éves, egy­kori amatőr színjátszó, akit négyszer nem vettek fel a színművészeti főiskolára. Ka­posváron kis szerepekkel kezdte, most ő Bulgakov A Mester és Margarita című regényének színpadi változa­tában Margarita asszony, a Mester „boldogtalan-boldog” szerelmese. — Ez az első főszere­pem . . . — Hogyan lesz Kaposváron annyi amatőrből színész? — Kaposváron elfogadják a megszokottól eltérő tehet­ségűeket is. Itt szeretik azt a színházat, amely a való­ság elrajzoltabb képét adja — mint például Fassbinder a filmjeiben. Ascher Tamás tudja és épít rá, hogy vannak az életünknek olyan tarto­mányai, amelyek nem sza­bályszerűek, nem hagyomá­nyosak; hogy nem mindenki határozott egyéniség és zen­killönb mindenkinél Interjú Margaritával gő hangú, aki színpadra lép, hanem esetleg tétova és orrhangon beszél. Amikor én idejöttem, Ascher nem kér­dezte, „mit csináljak én ezzel a csúnya lánnyal”, hanem rögtön keresett nekem egy szerepet. — Ennyi \elég lenne? — Nem. Ha egy kezdő, egy amatőr kap nálunk va­lamilyen feladatot, akkor az életét teszi rá, hogy sikerül­jön; akkor úgy érzi, ez a vi­lág legnagyobb szerepe — és különben is, ez az előbb- rejutás feltétele. De ha sike­rül, biztosan kap legköze­lebb egy kicsivel nagyobb szerepet. A rendező önbizalmat adott nekem. Én azzal tud­tam minden erőmet mozgósí­tani erre a szerepre, hogy elhittem, amikor Ascher azt mondta: „A te hangodon akarom hallani Margaritát”. Én tudtam, hogy a megbízás a személyiségemnek szól és nem a képzettségemnek, ő tudta, mennyivel maradok alatta a lehetséges legjobb megoldásnak. A közös mun­ka így volt nagyon szép. — Milyen asszony ez a Margarita? — Szeretetben, szenvedé­lyességben és okosságban különb mindenkinél. Szen­ved, de erős. Végtelenül gyöngéd. És tiszta — ezzel a tisztasággal győzi le az ör­dögöt is. — Margarita sokat van a színpadon ruhátlanul... — Amikor először halot­tam a feladatnak erről a részéről, nem tudtam elkép­zelni, hogy érzem majd ma­gam. A főpróbán vetkőztem először, és addigra mindez olyan természetessé vált. Nem azt érzem, hogy levet­kőzöm, hanem, hogy másik ruhát veszek fel. Margarita mezítelensége olyan mese­szerű eleme a regénynek, amelyet nem lehet elhagyni. És végül is Margarita a szépségével váltja meg a Mestert — ezt a szépséget igazán könnyű vállalni egy nőnek. — Pestről iött Kaposvárra: igazában hol él? — Pest nekem vakáció ha­vonta háromszor-négyszer: szauna, vacsora egy jobb he­lyen. Kaposváron nehezeb­bek az életkörülményeim, mégis itt vagyok igazán ott­hon. Pesti barátaim megszűn­tek, kaposváriak vannak. Hét évvel ezelőtt csalódottan, összetörve jöttem ide, azóta kiegyensúlyozott vagyok; a munka révén született barát­ságok erősítettek meg és se­gítenek a színházi élet sok­sok nehézségein át. G. T. Krajcaras bélyegek katiran al bum topon Aranyérem Madridból Pécsi fi late lista sikere az Espana 84-en Az angol királynő és több milliomos a kiállítók között A jó szem és a nagyitó nélkülözhetetlen a bélyegek gondozó sóhoz Dr. Danis Lászlót és krajcá- ros bélyegeit immár számon tartja az egész bélyegvilág. Gyűjteményével már az ötödik világkiállításon szerzett ki­emelkedő elismerést. íme az '„eredménylista”: Norvex 80 (Oslo): Aranyozott ezüstérem, Wipa 81 (Bécs): Aranyozott ezüstérem, Philex-france 82 (Párizs): Aranyérem, Brasili- ana 83 (Brazília): Ara­nyozott ezüstérem, Espana 84 (Madrid): Aranyérem. Ezeken, a F. I. P. (Filatelis- ta Világszövetség) védnökség­gel rendezett kiállításokon a világ legnagyobb, leggazda­gabb és leghíresebb gyűjtemé­nyei vetélkednek az aranyérme­kért és a helyezésekért. A ki­állítók között fellelhető az an­gol királynőé mellett a bélyeg­gyűjtésnek hódoló milliomosok neve is. A mezőnyben elért siker tehát valódi világsiker. Dr. Danis László „nyerő" bélyegeit 1850-ben az Osztrák Posta bocsátotta ki és Ma­gyarországon használták pos­tai küldemények bérmentesí­tésére. Az 1, 2, 3, 6 és 9 kraj- cáros címletű bélyegeket kü­lönböző csoportosításban, te­hát típusok, színek, nyomóle­mezek stb. szerint hatvan al­bumlapon kiállítva láthatták a szakértők és a kiállítás lá­togatói. Unikumként egy 3 és egy 9 krajcáros bélyeg tokaji fogazatátütéses példánya sze­repel a gyűjteményben. (Ezt a módszert egy tokaji postames­El hétfői tér furidálta ki, onnét az elne­vezés. Postamesterünk egy rád- lival, hasonlóan, mint a házi­asszonyok a barátfüléhez való tésztát, téphetővé varázsolta a bélyegíveket. Tulajdonképpen feltalálta a fogazást, ám ha­mar eltiltották a „rádlizástól”, de bélyegei ma nagyértékű példányokként kincsei egy-egy gyűjteménynek). Ezek után szinte elkerülhetet­len a kérdés: mennyi idő alatt „áll össze” egy ilyen gyűjte­mény? — Ez az anyag négy-öt év munkájával alakult ki. Hosszú évek után az , első magyar aranyérmet szerezte F. I. P. vi­lágkiállításon Párizsban, 1982- ben. A gyűjteményt természe­tesen állandóan javítani kell, továbbfejleszteni, bővíteni. — És mikor kezdte el a bé­lyeggyűjtést? — Hatéves koromban már kilószám áztattam le a cso­magszállítókról a tömegbélye­geket és ismertem a vízjeleket. Apám gyűjtött bélyeget, gyufa­címkét, jelvényeket. Tehát a hajlamot örököltem is. Azután mindennapi elfoglaltságommá vált a gyűjtés és a filatéliai kutatómunka. Amióta nyugdíj­ban vagyok, az időm is több. Most tudtam befejezni a ké­szülő magyar bélyegkülönle­gességek katalógusa számára a Magyarországon használt, Osztrák Posta által kibocsá­tott bélyegek leírását. A több éves kutatómunka mintegy 30 gépelt oldalnyi cikkben és nagy mennyiségű illusztrációval lát majd napvilágot. Tudni kell dr. Danis László­ról, a nyugalmazott sebészfő­orvosról, hogy ő a pécsi városi bélyeggyűjtő kör elnöke, tagja a MABÉOSZ területi szervezeté­nek, sok publikációja jelenik meg a Philatelica című szak­lapban. De mi a gyűjtő, a tudós filatelista szenvedélye? — A pecázás! Mert a bé- lyeggyűjtő csak addig az, amíg jó a szeme. Horgászni azután is lehet. Na és valahogy hason­lít a kétféle szenvedély: itt is, ott is örül az ember egy jó fo­gásnak ... Jóízű nevetése betölti a szo­bát. Hiszen ezekkel a foglala­tosságokkal együttjár a derű is. Kurucz Pál Madáchnak nincs igaza... Rakétautazás - földrészek között ILL MÁRTON TIZENÖT TUDOMÁNYOS EREDMÉNYE Sir Laurence Olivier Az angol felsőház kép­viselője, az oxfordi egye­tem díszdoktora, Sir Lau­rence Olivier május 22-én volt 77 éves. Szombaton este, egy negyvenöt évvel ezelőtt készült filmben lát­hattuk, melynek címe Re­becca. Az én nemzedékem A Manderley ház asszonya­ként emlékszik rá vissza: az azonos című bestseller­ből készült alkotást a negy­venes évek elején láthat­tuk a magyar mozikban. Laurence Olivier a ma élő legnagyobb színészek egyike, klasszikusok fe­lejthetetlen interpretátora, Shakespeare alakjainak utolérhetetlen megelevení- tője, aki egyaránt mara­dandót alakított, amikor a párducléptű Othellót, az addigiaktól eltérő III. Ri- chárdot, Osborne Komé­diását, Nelson admirálist játszotta a kamerák előtt, Hamletet, Mercutiót, Jógát, Asztrov doktort a színpa­don. Igazgatott színházat, rendezett, forgatott világ­szerte, fesztiváldíjakat, Oscart nyert. A tízéves kisfiú, akit ak­kor még Laurence Kerrnek hívtak, egy iskolai előadá­son Shakespeare Julius Caesar-jóban állt először színpadon. Tíz évvel később iskolájának Stratford-on- Avonban rendezett vendég- szereplésén A makrancos hölgy Katáját (!) alakította. Tizenkilenc évesen már szí­nész. Laurence Olivier évek óta súlyos beteg. De nem engedi, hogy legyűrje a kór. Amikor néhány évvel ezelőtt az Egy kis román­cot forgatták, a rendező különleges kerékpárt konst- ruáltatott a számára. Ő azonban nem közönséges biciklin „tréningezett". Vé­leménye: „A szellem erősö­dik, amikor a test már rán­cosodik. így lehet bizonyos szerepeken öregen még jobban úrrá lenni”. (Erdős) Mi van odafönt az égen, jó kétszáz kilométerrel a fejünk felett? — erről írta úgynevezett nagydoktori értekezését III Márton, a fizikai tudományok kandidátusa. A Pécsi Tanárkép­ző Főiskola fizikai tanszékének tanársegéde volt 1956-ig, mint Jeges Károly növendéke. Azóta a Magyar Tudományos Akadé­mia Csillagászati Kutatóinté­zetének baja; obszervatóriumát vezeti és 1982-ben írott, emlí­tett dolgozatát idén április 24- én védte meg. A nyolc tagú bírálóbizottság az elérhető legmagasabb pontszámmal minősítette. De III Márton már előbb 15 nemzetközileg fontos tudomá­nyos eredményt ért el. Példá­ul a TZK-típusú távcső osztott köreinek filmezésével házilag olyan műszert állított elő, amely műholdak tömeges vizu­ális észlelésére alkalmas. Avagy megszervezte és hét éven át működtette az INTEROBS-prog- ramot. Ennek keretében 12 or­szág 27 meqfigyelőhelvéről több mint 100 000 pozíciómé- rést kapott, s a belőlük általa meghatározott szinkron-pozí­ciókat hét kötetben tette köz­zé. Az INTEROBS-proaramban nvert mérések, számok felsőléq- köri kutatás alapját képezték. Az III Márton vezette bajai obszervatóriumban összesen 12-en dolgoznak, közülük 10- en beszélik a tudományos élet­ben is legáltalánosabb világ­nyelvet, az angolt, de többen a németet és az oroszt is. Nagydoktori dolgozatának cí­me: „A felsőlégkör szerkezete a műholdak fékeződése és fe­délzeti mérések alapján”. Leg- lényeqesebb eredménye, össze­foglalóan: — A felsőlégkörről alkotott elképzelések rendkívül pontat­lanok voltak. Gyökeres változás már az első műholdak fellövé­sével, mint a Holdra ható kö­zegellenállás — a műholdak „fékeződése” — mérésével, vagyis a keringési idő megha­tározásával keletkezett, amióta ki lehet számítani a közeg (fel­sőlégköri) sűrűségét. Ez az el­járás kapta a „fékeződéses módszer” elnevezést. A műhol­das korszak legelején 1960- ban kezdtük el a fékeződéses módszer alkalmazását. Két év múlva már rendszeresen tud­tam a műhold megfigyeléseim­ből felsőlégköri sűrűség-értéke­ket levezetni. A megállapítások végeredményben a felsőlég­kör energiaháztartásának kér­dését érintik. — Végül is milyen haszon származik a gyakorlati élet szá­mára ezekből a megállapítá­sokból? — Konkrétan semmilyen. Hacsak nem annyi, hogy Ma­dáchnak nincs igaza: a Föld körül nem hideg, hanem forró­ság van. Gyenge naptevékeny­ség idején is 5—600 K, (Kelvin­fok), kicsit erősebb napfénynél 1000—1200 K, erős naptevé­kenység idején pedig 2000 K is lehet a hőmérséklet. 1273 K egyenlő 1000 Celsius-fokkal. Csakhogy a légkör ott igen ritka, s a benne lévő energia iqen kevés. A fejünk fölötti 600 km-es magasságban is 10—13 kilogramm egy köbmé­ter levegő sűrűsége. De a meg­ismerés, hogy hol mennyire ritka a levegő sűrűsége, — ez az eredmény. A földrészek kö­zötti rakétaközlekedés ugyanis várhatóan 10—15 év múlva meqindul, s akkor iqen fontos a levéqősűrűség egészen pon­tos ismerete. Ennek a közleke­désnek az első munkálataihoz használják majd fel a Baján megállapított eredményeket. Földessy Dénes Művészeti világhíradó A legfiatalabb filmsztár. A 11 éves német kislány, az NSZK- beli Tárni Stronach játssza a Végtelen történet tv-változatá- nak egyik főszerepét. Michel Ende 1976-ban megjelent és 27 nyelvre lefordított fantaszti­kus regényéből Wolfgang Pe­tersen rendezett tv-sorozatot az NSZK-ban, s Tárni Stronach, aki a filmben például ősször­nyeken lovagol, az egész né­met nyelvterület talán legnép­szerűbb gyerekszínésze lett. (Ké­pünkön) Mondjátok el fiaitoknak! Ez­zel a címmel jelent meg Féner Tamás fotóriporter kötete a magyarországi zsidó szokások­ról és szertartásokról, 160 ol­dalon, 128 színes fotóval — angol nyelven. A Corvina Kiadó ezenkívül a nemzetközi könyv­piacra angol nyelven adta ki Ortutay Gyula: Magyar néprajz és népművészet, Klaniczay Ti­bor: A régi magyar irodalom ol­vasókönyve, Radnóti Miklós vá­logatott versei (fordította: Kenneth McRobbie és Jascha Kesser), Sántha Ferenc: A he­tedik kereszt és más válogatott történetek (fordító: Albert Tezla), valamint Rejtő Jenő: A tizenhét karátos autó (fordí­totta : Bozsó Patrícia) című kö­teteket. Ismét a Deep Purple? — A kemény rock legművészibb, lírai hangvételű „atyja”, az 1976- ban feloszlott brit Deep Purple (Mély bíbor) rockegyüttes volt tagjai arról tárgyalnak, hogy egyetlen világkörüfi hangver­senysorozatra ismét megalakul­nak. lan Gillan, a Superstar el­ső lemezének és első — New York-i — előadásának címsze­replője, Jon Lord zeneszerző és billentyűs, aki először írt szim­fonikus és rockzenekarra közös művet, valamint lan Paice do­bos, Richie Blackmore szólógi­táros és Roger Glover basszus- gitáros júliusban szeretnék alá­írni a szerződést egy mened­zserirodával. Az Egyesült Ál­lamokra és Európára kiterjedő hangversenykörutat 1985-re ter­vezik. F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom