Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-26 / 143. szám
Az ünnepi könyvhét pécs-baranyai vendégei Albert Gábor író, Annus József, a TISZATÁJ főszerkesztő-helyettese, irodalom- történész, Ágh István József Attila-díjas költő, Bakcsi György irodalomtörténész, Baronyi Ferenc József Attila- és SZOT-díjas költő, Bálint Ágnes József Attila-díjas író, Berták László József Attila- díjas költő, Pavle Blazek jugoszláviai költő, drámaíró, kritikus, Blazsetin István költő, Csorba Győző József Attila- és Baumgarten-díjas költő, Csordás Gábor költő, Fath György költő, Fekete Gyula József Attila- és SZOT- díjas író, Galambosi László költő, Gállos Orsolya újságíró, műfordító, Gyurkovics Tibor József Attila-díjas író, Hallama Erzsébet író, Drage Hédi jugoszláviai író, költő, *’ újságíró, Horgas Béla költő, Kálnoky László József Attila- és Baumgarten-díjas költő, Károlyi Amy író, Kende Sándor író, Kolozsvári Grand- pierre Emil Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas író, Laczkó András, a SOMOGY főszerkesztője, irodalomtörténész, Makay Ida költő, Marosán György nyugdíjas pártmunkás, Milosevity Péter költő, dr. Nagy Imre, a JPTE Tanárképző Karónak egyetemi adjunktusa, örsi Ferenc József Attila-díjas író, Pókolitz István József Attila- és SZOT-díjas költő, Milivoj Polic, jugoszláviai költő, újságíró, Rittinger Engelbert költő, Simonffy András József Attila-díjas író, Szederkényi Ervin, a JELENKOR fő- szerkesztője, Takáts Gyula József Attila- és Baumgarten-díjas költő, Tatay Sándor József Attila-díjas író, Tüskés Tibor József Attila-díjas író, Utassy József József Attila- díjas költő. Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas költő. Könyvheti vendégeinknek az alábbi művei szerezhetők be a Magyar írók pécsi Könyvesboltjában: Albert Gábornak Egy la- lakodalom végelszámolása című novelláskötete, Ágh Istvánnak a könyvhétre megjelenő Keseredik a löld héTAKÁTSGYULA A REJTETT EGÉSZ ja című verseskötete, régebbi könyvei közül a Napvilág (versek) és az Egy Álom következménye (próza) és szerepel az idei Szép versekben is. Baranyi Ferenc versei a Szép versek legutóbbi kötetében találhatók, Bálint Ágnestől az Egy Egér naplója és a Lepke az írógépen versekben is szerepel. Kende Sándornak a nemrég megjelent Fekete rapszódia című novelláskötete és a korábbi Lusta Emmi és a szerelem című ifjúsági regénye kapható. Kolozsvári Grandpierre Emilnek könyvheti műve A burok című kisregény, korábbi regényei a Harmat- cseppek és az Árnyak az alagútban. Pókolitz Istvánnak Kikerics című kötetéből található még a polcon, és versei benne vannak az idei Szép versekben is. Kapható Simonffy András Kompország katonái című történelmi dokumentum-regénye, Takáts Gyulának a könyvhétre adták ki A rejtett egész címmel verseit. Korábbi kötete a Helyettünk szóljál, és benne van a Szép versekben is. Tatay Sándor önéletrajzi sorozatából a Lyuk a tetőn, a Meglepetéseim könyve és a Lődörgések kora, valamint a Puskák és galambok című ifjúsági regény vásárolható meg. Tüskés Tibortól az Illyés Gyuláról szóló tanulmánykötetre és az ifjúságnak szánt Szülőföldünk, a Dunántúlra hívjuk fel a figyelmet. Utassy József a Szép versekben szerepel, Weöres Sándornak Posta messziről címmel jelentek meg új versei a könyvhét alkalmából. WIORI S SÁNDOR I*( )S IA Ml SS/1HŐI című gyermekkönyvek kaphatók. Berták László és Csorba Győző nemrég megjelent verseskötetei elfogytak, de mindketten szerepelnek a Szép versekben. Csordás Gábornak most jelentek meg versei Kupié az előcsarnokban címmel, Fekete Gyulának Április, május, június címmel összegyűjtött három regénye kapható most. Galambosi László A naptollú vándor című verseskötetéből még van néhány példány. Gállos Orsolya Zupán Me- nüettt gitárra című könyvét fordította, Gyurkovics Tibornak a könyvhétre jelenik meg a Szálka hal nélkül GÍmű története. Hallama Erzsébet gyermekkönyvei közül a Hi- sziapiszi utazásait és a Hi- sziapiszi és a többiek címűt ajánljuk olvasóink figyelmé- ‘ be. Horgas Bélának Miféle í mulatságok című, Károlyi i Árnynak Nincs út Avilába cí- 5 mű verseskötete vásárolható > meg a Magyar írók Könyvesboltjában, utóbbi a Szép Csordás Gábor KL'PLÉ AZ ELŐCSARNOKBAN // // CSORBA GYŐZŐ rf Őriznek Nagyapáim alig dédapáim sehogy nevűket is lassú elmélkedéssel de talán ha a napba nézek: szemem hunyorgása s a nőkre: az az áramütés talán «agy a víz és a csönd szerelme — akármi és akárhogyan: a világ nem szokhat le róluk létezésemmel kényszerítem s folyton lazítva könnyedebben hiszen gyarapszik a csapat s ha kiállók s mindent viszek rólam se szokhat a világ le maradnak akik kényszerítik nem a nevemre — nem-sok-érő nem a híremre — az se többet hunyorgásomra ha a napba nézek amaz áramütésre ha a nőkre a csönd szerelmére meg a vizére akármire s akárhogyan de őriznek hogy meg ne haljak. Takács Dezső Tudomány PÁKOLITZ ISTVÁN Várakozás Háta megett kicsit megmosolyogják a köpcös ópapa-jelöltet, ki a várakozás rügyező napjaiban minden érzékszervét mozgósítja: virágbaborult almafákat nézdegél, zsonduló méhek muzsikájára fülel, emberszabásúbb holnapot szimatol, elbóbiskálva rózsatestű kisdedet simogat, leány- és fiúneveket ízlelget — — rejtezkedő hatodik érzékével napra-nap módosítja a dátumokat, jósolgatva a várvavárt Érkező eljövetelét. KÁROLYI AMY Termés Mire bogyóvá sűrűsödik s alakja végleges, még vitézen veresük, de holnap vége lesz, épp most, amikor jóizű s legelné szem s a száj, akkor várja egy fülenincs, ormótlan nagy kosár. WEÖRES SÁNDOR Ferenczy Béni emlékére Károly és Béni, Valér és Noémi: ó micsoda ritka csoportozat, mint a Bach család, vagy eleven Laokoon csoport. Köztük Béni, a szobrász, a szelídség szobra volt. Ha rá emlékezem, ablakokat, üvegajtókat látok élesen metszett napsütésben. El se képzelhetem, mi alkuja lehetett az elmúlással. Élet, halál; ő mindkettőn túljutott, s ahol szobrai sorban állanak, ott e kettőről semmi hír, csak nyugalmas néma tudás van. BERTÓK LÁSZLÓ Udvara nő Végül csupán a betegek, becsapottak, árvák maradnak, körülülik az életet, mint ünnepre terített asztalt, kínálják egymást, kóstolgatnak, hinnének még, de nincs kinek, kivágódik néha egy ablak, végigfut rajtad a hideg, megkérdezik, mi van veled, s leülsz, mint akit beavattak, minden sebed lüktetni kezd, de azt válaszolod, hogy jól vagy, és udvara nő minden szónak, hogy elférjen a sok kereszt. Makay Ida Még a platánok életében Az állomástól befelé talán úgy 800 méterre, hirtelen kiszélesedik a Zrínyi (vagy Vasút) utca. Jobb oldalán megritkulnak a házak. A deszkaajtajú, hosszú, titokzatosnak tűnő épületen józan felírás: Tűzoltószertár. Mellette a plébánia kertje. Bal oldalon, a Vasút és Hegy utca (maradjunk a régi neveknél, bár ha konzekvensek lennénk, talán Főtérnek kellene mondanunk a Szabadság-teret is) sarkán az önkiszolgálóbolt. Kirakatában üde-zöld növények cserépben, néhány kupac konzervált nyár. Még éjszaka is ragyog a kirakat, a zöldek mögött borok pirosa parázslik, arany sárgája sugárzik. A másik oldalon a kozmetikai cikkek keltik a nézelődőben parfüm és a szappanillatok képzetét. Aztán a templom. Mellette két százados platán. Színesre festett szentek szobrai árulkodnak a helyi festő és mázoló-iparos művészi ambícióiról. (Talán hallotta, hogy az ógörögök festették a szobrokat? Vagy csak jelet akart hagyni, ha névtelenül is? Ki tudja?) A templom homlokzatán évszám: 1796. Már 7 éve ellobogott a francia forradalom, már egy éve múlt a Vérmezőn Martinovicsék vértanúhalálának, amikor egy Kazinczy Ferenc nevű, fiatal költő a vérébe mártott tollal jegyezte fel a magyar jakobinusok végső pillanatait. (A templom fedelén alig másfél éve restaurálták) egy évszám: 1969. és egy monogram: a tetőfedőé. Milyen makacsul ragaszkodik az ember, hogy emlékezzenek rá! Úgy látszik, így kompenzáljuk múlandóságunkat. Egy kedves költőtársam azt mondta egyszer, hogy a legszebb zengésű harangszót itt hallotta. Az ablakommal szemben a templom. Októberi litániák, decemberi roráték monoton reci- tálása, november 1-én a zso- lozsmázó pap csöndes hangja beszűrődik hozzám. A másik oldalon az iskola, a hozzátartozó szolgálati lakásokkal. Az otthonom 12 éve. A kertje szép, de tulajdonképpen nincs sok köszönet' benne. Magasan az utca felett van, boldog-boldogtalan belát, ha nem akar is. Még napozni sem lehet itt. Már komolyan, fürdőruhában. A földje silány. Rengeteget kellene öntözni, művelni, hogy teremjen is valamit. Hetven novemberében, pontosan emlékszem, 28-án — előttem ismeretlen okból — a diófát is kivágatták. A diófát, a hatalmas lombút, a Paradicsomot idézőt. Nyilván megvolt a „reális” oka. (Hogy gyűlölöm a reális okokat!) Eszembe jut, hogy milyen reális okokat hoztak fel nemegyszer az emberirtásra. De ne menjünk ilyen messze. Mégis úgy mondom: megölték a diófát. De a körték még élnek. És a málnabokrok az alacsony meggyfák alatt. Itt szokott napozni kedvenc tigriscsíkos cicám. (Miniatűr oroszlán, miniatűr őser- erdő mélyén.) Az iskola oldalán még egy Európa-hírű intézmény is büszkélkedik: A sajtüzem. 120 kilós sajtkerekeit exportra gyártják. Itt nem áll meg a munka. Mindegy: Karácsony, Szilveszter, Pünkösd. Zúgnak a gépek, füst kacskaringózik a kéményből. Indulatszavak, köszönések, utasítások, káromkodás, nevetés visszhangzik az udvarán. Lejjebb az OTP, Véménd 2 éve fölépített dísze és büszkesége. Az egyetlen „modern” épület a faluban. Szigorú, mértani formák, négyzetek, téglalapok tündöklő üvegfalak. Előtte mélyzöld bársonyszőnyeg, vérszínű szalviaszegéllyel. Homlokán a forint, mint a biztonság és jólét szimbóluma, kék és piros neonfénnyel szikrázik este, éjszaka is. Aztán csak a sárga Tanácsház a Kossuth Lajos, meg a Szerb utca kereszteződésénél. Az út innen már a szép és nyugalmas gödörbe vezet. Itt a főtéren már hosszú évek óta városokat idéző zaj és forgalom van. Nyoma sincs az egykori falusi idillnek. A technikai civilizáció nem enged századfordulót játszani. Néha — főleg tavasszal és ősszel — az az ember érzése, hogy a tsz egész gépparkja itt tartja szűnni nem akaró seregszemléjét. Nagy örömére az ilyenkor nyitott ablakok mögött ülő iskolásgyerekeknek, akik már halálosan únják az időmértékes verselés és a gravitáció titkait (akár társaik századok előtt és századok múlva is). A templom mellett mind a négy évszak zajos napjain és néma éjszakáin méltósággal sudárodnak az égbolt felé a platánok. Talán van lélekvándorlás. Talán az egykori testőrök szellemei. HÉTVÉGE 9.
