Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-26 / 143. szám

Szombati interjú 1 a>’ÍA ‘«' > * - ► » -. V -v fe fate JH A világból érkező hírek el­gondolkodtatják az embereket: durvábbak a bűncselekmények, a nagyvárosokban gyengült a közrend, a közbiztonság, ami­nek következtében a veszélyez­tetettség érzése fokozódott... Röviden: a bűnözési hullám emelkedéséről ad hírt a tájé­koztatás, Mi a helyzet Bara­nyában? Erről beszélgettünk dr. Kása Ferenccel, a Baranya megyei Főügyészség vezetőjé­vel. — Magyarországon a köz- biztonság kiegyensúlyozottan szilárd. Ismeretes, hogy a tő­kés országokból érkező turis­ták arra a kérdésre: miért vá­lasztják úticélul hazánkat, na­gyon sokan mondják azt is, hogy nálunk jó a közbiztonság, naplemente után is lehet nyu­godtan sétálni, közlekedni az utcákon. A tőkés országok dön­tő többsége szívesen elfogad­na hazánkét megközelítő köz­állapotokat. — De hagyjuk az összeha­sonlítást, ezzel nem akarom a mi gondjainkról, problémáink­ról a figyelmet elterelni. Má­sok a mi normáink a közrend, közbiztonság helyzetét illetően. A mi meavénk közrendjét, köz- biztonságát — a teljesség igé­nye nélkül — néhány informá­cióval szeretném jellemezni. Kétségtelen, Baranyára is vo­natkoznak azok a megállapí­tások, amelyek az ország köz­rendjét jellemzik: az utóbbi 3—4 évben a bűnözés növeke­dését, tendenciáját nem sike­rült meqállitani. illetve vissza­fordítani. A bűnözés alakulá­sában a kedvezőtlen tenden­ciák tovább folytatódtak. — Megyénkben az elmúlt évben — 1982-höz viszonyítva — 17 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma. Mégis úgy ítél­jük meg, hogy Baranyában is jó a közbiztonság mai hely­zete. Mire alapozom megálla­pításomat? Mindenekelőtt ar­ra, hogy évek óta nem követ­tek el nyereségvágyból ember­ölést. 1983-ban 7 esetben kö­vettek el emberölést és 12 esetben annak kísérletét. Az élet elleni bűncselekményeket a családi perpatvarok során vélt, vagy valódi sérelmektől, illetve alkoholos befolyásoltság állapotában keletkezett viták­ból indítva követték el. Az áldozatok, sértettek, sok eset­ben valamilyen módon közre­hatottak olyan szituációk ki­alakulásához, amely végül tra­gédiához vezetett. A rablások száma 23 százalékkal csök­kent. A statisztika által re­gisztrált 40 rablás vonatkozá­sában is sok esetben megál­lapítható az, hogy az ügyek sértettjei együtt italoztak az elkövetőkkel, vagy közösülési ajánlattal csapdába ejtették a sértetteket. Természetesen a leittasodott partnert vagy ép­pen a szerelmi kapcsolat ígé­retével lépre csalt embereket sem lehet kirabolni, ilyen ese­tekben is nagyon szigorú bör­tönbüntetések kiszabására ke­rült sor. Az ismertté vált 6000 bűncselekményből több mint 3500 vagyon elleni volt. Saj­nos, nőtt az egyéb erőszakos, garázda jellegű bűncselekmé­nyek száma. Ez mindenképpen nyugtalanító, még akkor is. ha a garázda jelegű bűncselek­mények jelentős részét az ala­csonyabb osztályú szórakozó­helyen, szeszes italtól befolyá­solt személyek követték el. Úgy tűnik a tapasztalatok­ból! bizonyos idózzakokra, bizo­nyos fajta bűncsalekmények jel­lemzőek. Nálunk például az utób­bi években elsősorban a vagyon elleni — ezek között is a kisebb súlyú — bűncselekmények száma magas. Hol találjuk ennek a magyarázatát? Milyen megoldás­ra serkenti ez a fokozottabb meg­előzés érdekében az igazságszol­gáltató szreveket? — Az összes bűncselekmé­nyek 60 százaléka vagyon el­leni visszaélés volt, azonban ezeknek 70 százaléka cseké­lyebb kárt okozó vétségnek mi­nősült. A vagyon elleni bűn- cselekmények mintegy 80 szá­zalékát lopással követték el. Mivel magyarázható ez? Több a hétvégi ház, személygépko­csi, motorkerékpár, és más, főleg elektronikai használati cikk. A lakások jelentős részé­ben találhatók takarékbetét­könyvek, nagyobb összegű A közrendről, a bűnügyi helyzetről, a megelőzés fontosságáról Csökkent a rablások száma — Központi intézkedések várhatók az eredményesebb bűnmegelőzés érdekében Beszélgetés dr. Kosa Ferenccel, Baranya megye főügyészével készpénz, ékszerek, más érté­kek. Vannak még szép szám­mal olyan emberek, akik meg­növekedett anyagi igényeiket bűncselekmény útján szerzett javakból, vagy azok értékesí­tése útján kívánják kielégíte­ni, vagy éppen létfenntartá­sukat biztosítani. Rendkívül ve­szélyesek a munkakerülő, csa­vargó életmódot folytató sze­mélyek. Ezek ellenőrzésére s a társadalomtól való időleges tá­voltartására a közeljövőben központi intézkedésekre szá­míthatunk. Tehát több az alka­lom és a lehetőség, de véle­ményem szerint az állampol­gárok feljelentési gyakorlata is intenzívebb, mint volt ko­rábban. — A bűncselekmény elköve­tését lehetővé tévő okok kö$ül megemlítem, hogy nem va­gyunk kellően elővigyázatosak, nem védjük elvárható módon értékeinket. Természetesen nem a károsultakra akarjuk áthá­rítani a felelősséget, amikor ezeket elmondom, de ilyen ese­tekben nagyon nehéz az isme­retlen elkövető kilétét felderí­teni. A bűnüldöző hatóságok feladata, hogy az ilyen elköve­tőket minél nagyobb számban felderítsék és felelősségre vonják. — Ami konkrétan bűnüldöző és az igazságszolgáltató szerve­ket illeti, a legfontosabb a megelőzés területén az elkö­vető felderítése és a cselek­mény súlyával arányban álló büntetés kiszabása. Azért fon­tos ez, mert pl. az elmúlt év­ben mintegv másfél ezer bűn­elkövető felelősségre vonás nélkül tudta végrehajtani fő­leg vagyon elleni, kisebb sú­lyú bűncselekményeit. Ezek közé tartoznak azok az ügyek is, amikor a feljelentés rövi­den a következőket tartalmaz­za: ,,Ismeretlen elkövető, is­meretlen időben, ismeretlen kö­rülmények között..." A jelen­tős értékű vagyon elleni bűn- cselekmények elkövetőit vi­szont jó hatékonvsáqgal fel­derítették és felelősségre von­ták. — A bűncselekmények meg­előzése, a bűnözés visszaszo­rítása össztársadalmi feladat, a bűnüldöző szervek önmaguk­ban arra képtelenek. Az ügyészség mint eddig, a jövő­ben is aktívan részt vesz min­den olyan fórumon, ahol iqénylik az ügyészi közremű­ködést. és—taDasztalatainkkal előseqítjük a bűnüldözés tár­sadalmasítására irányuló min­den törekvést. — Baranya meayében szeren­csére ritka a közvéleményt széles körben foglalkoztató, felháborító, komoly visszhangot kiváltó súlyos ■ bűncselekmény. Az a tapasztala­tom, hogy az előforduló ilyen ügyeket lezáró bírósági ítélet kö­rül megoszlanak a vélemények: elég szigorú volt-e a szankció. Szükségesnek tartja-e az ügyészség a keményebb büntetések alkalma­zását? — Az ügyészi tapasztalatok szerint Baranya megyében a büntető ítélkezési gyakorlat differenciált, a kellő szigor jellemzi, megfelel a jogalkal­mazás joqpolitikai elveinek és a Legfelsőbb Bíróság iránymu­tatásának. Megyénkben az el­múlt évben a közvádas bűn- cselekmények miatt elítéltek 30 százalékával szemben vég­rehajtható, 20 százalékával szemben felfüggesztett szabad­ságvesztés kiszabására került sor. A végrehajtható szabad­ságvesztések aránva csaknem 5 százalékkal volt magasabb az orszáqos átlagnál. A va­gyon elleni bűncselekmények miatt elítéltek több mint 40 százalékával szemben került sor végrehajtható szabadság- vesztés alkalmazására. amely viszont közel 7 százalékkal ma­gasabb az országos átlaqnál. Mi ezt a szigort indokoltnak tartjuk. Megyénkben is táma­dóbbá vált a bűnözés, különö­sen az erőszakkal elkövetett vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában és ezt hatá­rozottabb fellépéssel kell el­lensúlyozni. — Kétségtelen, hogy állam­polgáraink — hol kisebb, hol naqyobb része — hajlamos az ítélkezési gyakorlat helyes vaqy helytelen voltát egy-egy konk­rét ügyben hozott bírói ítélet súlyán lemérni, de olyan vé­leményekkel is találkozunk, hogy annál jobb az ítélkezési gyakorlat, minél szigorúbb. Ez a kérdés közel sem ilyen egy­szerű és az ilyen általánosító megítélésekkel nem tudok egyetérteni. A bíróságok ítél­kező tevékenysége és az ügyész közreműködése ebben a mun­kában igen bonyolult, sokrétű és nagyon felelősségteljes mun­ka. Az ügyekről, ítéletekről a lakosság általában a sajtóból értesül. A sajtó pedig nincs abban a helyzetben, — és ez nem is lehet cél —, hogy min­denkor mindenre kiterjedően foglalkozzon egy-egy, a közvé­leményt szélesebb körben ér­deklő üggyel. — Az I. fokon elítéltek közül általában minden 13—15-ik el­ítélt vonatkozásában jelent be az ügyész fellebbezési óvást különböző okok miatt. Ezen fellebbezések jelentős része valóban a büntetések súlyos­bítására is irányul. A megyei bíróság fellebbezési tanácsai az esetek többségében felleb­bezéseinknek helyt adnak. Je­lenleg úgy ítélem meg, hogy a sorozatbetörést elkövetőkkel szemben szükséges az ítélkezé­si gyakórlat szigorítása, éppen az általános visszatartó erő ér­vényesülése végett. Ezért ezek- ben_ az ügyekben az átlagos­nál több fellebbezést jelentünk be, hogy módot adjunk a megyei bíróságnak az egysé­ges megyei ítélkezési gyakor­lat kialakítására. — Nem tudok egyetérteni azokkal a véleményekkel, hogy a büntetési gyakorlat általá­nos szigorítása megoldja je­lenlegi gondjainkat és a bű­nözés általános csökkenésé­hez vezetnek. Kétségtelen, hogy adott időszakban, adott területeken, ahol egy bizonyos bűncselekményfajta elszaporo­dik, ott ezekben az esetekben szigorúbb büntetéseket kell ki­szabni. Az általános megelőzés és a bűnözés visszatartása en­nél sokkal összetettebb fel­adat. A közeljövőben kormány- szintű intézkedések születnek a bűnözés elleni társadalmi ösz- szefogás szervezettebbé tételé­re. Az volt a gond, hogy min­den szervezet, és minden fó­rum eqyetértett abban: tár­sadalmi szinten kell tenni a bűnözés ellen, ám azt, hoqv konkrétan kinek és mit kell tennie, eddig nem sikerült meg­magyarázni. Személy szerint sokat várok az említett magas­szintű központi intézkedések­től. Valóban az általános mea- előzést kell hatékonnyá tenni, és a bűnc'elekménv e'követé- sét lehetővé tevő okokat csök­kenteni kell. — A vállalkozások, aazdasá-ű munkafcözössének hétkS-napjomV részévé váltak, uayanakt-or új­szerűségük még mindig diktálja a kérdést: elég erős-e a jogszabá­lyi háttér, hogy az e körből ere­dő visszaéléseknek gátat szab­jon? Alkalmasak-e a szankciók a visszatartásra? — Erre a kérdésre adandó válaszomnál segítségül hívom az elmúlt két esztendő or­szágos tapasztalatait is, mert ez helyesebben informál, mint­ha csak megyénkről beszél­nék. Az új vállalkozási formák közül különösen a magán- vállalkozások területén lehet­tünk tanúi dinamikus fejlődés­nek. Az országban 1983. au­gusztus 31-ig 4184 gazdasági munkaközösség. 7533 vállalati gazdasági munkaközösség és 188 polaári jogi társaság ala­kult. Nem elhanyagolható azonban a vállalati és a szö­vetkezeti szektorban létrejött kisvállalkozások száma sem. Az állami szektorban 1983. október hó 31-iq 202 kisvál­lalat alakult. a szövetkezeti szektorban 1022 ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­port, 5300 átalány-elszámolá­sos részleq és 238 kisszövetke­zet működött. Az új vállalko­zási formák kb. 130 000 embert foglalkoztatnak. Ezek jól szol­gálják a gazdaságpolitikai cé­lok meavalósítását, de — ha kismértékben . is —, találkozni vadhajtásokkal. — Nos, a gazdaság és jog kapcsolata sokrétű. A gazda­ságban lejátszódó pozitív vagy negatív folyamatok tapasztala­tai szükségszerűen foglalkoz­tatják a jogszabályalkotót és a jogalkalmazót is. — Kizárólag büntetőjogi szempontból vizsgáivá az ed­digi tapasztalatokat, azok még nem egyértelműek, de néhány vonatkozása már ma is eldön­tésre váró elvi kérdéseket vet fel. így például a kiskereske­dők viszonteladói tevékenysé­ge, vagy: a szerződéses üzle­tek üzemeltetésével kapcsola­tosan nem alakult ki még az a határ, ami a büntetőjogi fe­lelősséget az egyéb felelősségi formáktól elválasztja. Megol­dásán az illetékes szervek dol­goznak. Itt arról van szó, hogy a szerződéses üzemeltető ren­deli és kapja az árut, de an­nak ellenértékét a szállítónak nem téríti meg. A szállító né­hány hónapig is türelmes, hely­telenül bizalmat ad, vagy nem figyel oda, és ekkor az üze­meltető bezárja a boltot, fel­mondja a szerződést több- százezer forintos adóssággal és bejelenti, hogy fizetőkép­telen, ráadásul még végrehaj­tás alá eső vagyona sincs. Lát­szólag egy polgári jogi szer­ződés megszeaéséről lehetne szó, de azt hiszem mindenki érzi, hoav ilyen esetben indo­kolt a büntetőjogi lelelősség- revonás is. — A felelőtlen vállalkozás, vagy netán a rövid idő alatt jogtalanul szerzett jelentős jö­vedelem elrejtése és a végre­hajtás alóli elvonása több le­het, mint szerződésszegés. Oda kell figyelni arra is, hogy a vállalkozók, vagy kisiparosok a jogosítványuk szerinti tevékeny­séget folytatják-e, vagy netán azt túllépik és így az elvégzett munkával arányban nem álló, vagy munka nélkül szerzett je­lentős többletjövedelemhez jutnak. Néhány ilyen ügy volt megyénkben is és csalás, vagy üzérkedés elkövetése miatt a bíróság előtt feleltek az elkö­vetők. A jogszabály kijátszá­sával, megszegésével folytatott gazdasági tevékenység és min­den olyan ü-veskedés, ami munka nélküli többletjövedel­met biztosít, már ma is, de a jövőben méginkább bünte­tőjogi szankciókat von maga után. — Ha már érintettük o gazdál­kodás, a gazdasági élet területét, szóljunk a korrupcióról is. Meg- foghatatlannak tűnő, ám közismert jelenség, amely alapvető ellentét­ben van szocialista jogrendünkkel. Mit tehetnek az ügyészségek visz- szaszoritása érdekében? — A korrupciós bűncselek- menyeK iielkezesi gyakorlatát kellő szigor jellemzi. Az igazi gond nem a büntetőjogi fe- lelősségrevonás körében je­lentkezik. Minden bizonnyal megalapozott az a következte­tésünk, hogv a korrupciós bűn- cselekmények tényleges száma jóval magasabb, mint ameny- nyit elbírálunk. Ezért a felde­rítés javítására és a bizonyí­tási eljárás teljesebbé tételé­re kell törekedni. — Sorolhatnám tovább a különböző gazdasági bűncse­lekményeket, a lopásból, sik­kosztásból. csalásból, a vásár­lók megkárosításából, üzérke­désből szerzett jelentős érté­keket. Ezek mind sértik az élelszínvonalpolitikai elveinket, a társadalom túlnyomó több­ségének igazságérzetét. Ezért szükséges különböző visszaélé­seket fokozottabban megelőz­ni, felderíteni, az elkövetőkkel szemben a törvényes intézke­déseket következetesebben alkalmazni. Ehhez szükséges a társadalom egységes, nyílt fel­lépése, az ellenőrzések és fő­leg a belső ellenőrzések haté­konyságának javítása is. Mészáros Attila Vállalkozói irodái alakított az OTP * Az Országos Takarék- pénztár az idei esztendőtől tovább bővítette szolgálta­tásait. Januárban alakítot­ta meg PENTATOURS né­ven utazási irodáját, és ez­zel egyidőben vállalkozói irodáját. Utóbbit illetően pénzügyi tevékenysége je­lentősen bővült. De mit is jelent a gyakorlatban a vállalkozási iroda az ügy­felek számára? Erről adott tájékoztatást Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetője. A Pénzügyminisztérium­tól kapott felhatalmazás alapján az OTP vezérigaz- • gatósága üzleti jellegű, társuláson kívüli magán- vállalkozások részére is hi­telt nyújt. így többek kö­zött a jövedelemkiegészí­tést szolgáló mezőgazdasá­gi termelő tevékenységre. Természetesen a hitelezés feltételei eltérnek az ál- lamDolgárokra vonatkozó eddigi kamatoktól. A takarékpénztár pénz­eszközeivel maga is társul, illetve Jiozzájárul mind társulásokban, mind ma­gánvállalkozásokban való részvételből. Ami azt jelen­ti, hogy ideiglenesen vagy végleges formában juttat forintokat az üzleti és egyéb vállalkozásokhoz. Ugyanígy támogatjuk banki feltételekkel az inno­vációs tevékenységet is, a leasing-ügyletek lebonyolí­tását, a különböző követe­lések megelőlegezését. — Az OTP vállalkozói banktevékenysége mennyi­ben teried ki a lakosság befektetésre szánt pénzé­re? — A lakossági vállalko­zói kedv növelése érdeké­ben értékpapírokat bocsáj- tunk ki, ami mind az ál­lampolgár, mind pedig a népgazdaság részére elő­nyös. — Milyenek a kamat mértékére vonatkozó felté­telek? —- A hitelezési tevé­kenység során, a kölcsön összegét, és lejáratát, a sajáterő mértékét a vállal­kozás jövedelmezőségétől függően, illetve a felekkel történő megállapodás sze­rint szabadon állapítjuk meg. Ami a kamat mérté­két illeti, arra vonatkozó­lag a hitelpolitikai irányel­vekben, a gazdálkodó szer­vekre megállapított kamat­előírások a mérvadók. Különben, a vállalkozási iroda, a bankágazati fő­osztály keretében látja el feladatát és elsődleges célja a befektetések gyors megtérülése, a jövedelme­zőség. Segítséget nyújt a találmányok és szabadal­mak megvalósításához, a prototípusok elkészítéséhez anyagi támogatást nyújt és nem titkolt elképzelés tár­sulások, vegyes vállalkozá­sok létrehozása, amelyek­ben magánszemélyek is részt vehetnek. A vállalko­zói banktevékenység ellá­tására indulásként három- százmillió forintos elkülöní­tett alapot biztosított az OTP és lakásépítési tarta­lékalapjából további két­százmillió forintot fordít az említett célra. S. Gy. HÉTVÉGE 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom