Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-26 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! D í mntuii napló XLI. évfolyam, 143. szám 1984. május 26., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja f ^ Akik Pécshez kötődnek Szombati interjú Baranya megye főügyészével A kémesi kék-sárgák alatt — * ■ A BNV-ről jelentjük Vásárlók a Sollai utcai könyvutcában Fotó: Läufer L. Az ünnepi könyvhét városi megnyitója II pécsi irodalmi élet emlékei A könyv barátainak — akik tegnap kora reggeltől késő délutánig ostromolták a könyvesboltokat és a könyvsátrakat a frissen megjelent kötetekért —• igen kellemes estét szerzett az ünnepi könyvhét Pécs városi megnyitója a pécsi Helyőrségi Klubban. A klub nagytermét irodalomszerető közönség töltötte meg, továbbá Pécs város valamint Baranya megye művelődési életének számos képviselője és a könyvtárak, könyvesboltok dolgozói. Majd megérkeztek az íróvendégek, éspedig olyan kiváló képviselői a mai magyar irodalomnak, akik a Pécsi Tudományegyetemen töltötték diákéveiket, ebben a városban tették meg az első lépéseket a Parnasszus felé, vagy valami más okból kapcsolódnak a városhoz. Az est vendége volt Csorba Győző, Károlyi Amy, Kolozsvári Grand- pierre Emil, örsi Ferenc, Takáts Gyula, Tatay Sándor és Weöres Sándor. A találkozó házigazdája Szederkényi Ervin, a Jelenkor fő- szerkesztője letett arról, hogy emelkedett hangvételű, netán irodalomtörténeti vagy esztétikai méltatásban beszéljen a jelenlevő költőkről, írókról, hanem inkább arra kérte őket, szóljanak ők egymásról, Csorba Weöresről, Takáts Tatayról és így tovább, elevenítsék fel egykori találkozásaik, barátságuk, a közös élmények sorát. Felidéződtek tehát a néhány évtizeddel ezelőtti pécsi irodalmi élet emlékei, és az estnek helyet adó terem egyszerre irodalmi szalonná, vagy ha úgy tetszik, irodalmi kávéházzá változott, amelyben a közönség, az írók, egyszóval minden jelenlevő élvezettel hallgatta a legendává tűnt egykori eseteket, anekdotává vált történeteket, amelyek itt estek meg e város falai között. A pécsi irodalom legendáit, emlékeit és igaz történeteit. örsi Ferenc első darabjának a Testvértüzeknek 1955-ös pécsi premierjére emlékezett, a darabhoz Csorba Győző írta a dalszövegeket, valamint cr pécsi színház akkori recsegő székeire, amelyek mindig időben jelezték a szerzőnek és a darab színre állítóinak, ha valami nem volt rendben az előadással. Csorba Győző elmondta, talán nem is sejtjük, hogy a mai Megyei Könyvtár megalapítója Weöres Sándor volt. A pécsi egyetemen végzett fiatal költőt a város akkori polgármestere, Esztergár Lajos más ifjú tehetséggel együtt Pécsett marasztalta, és 1941-ben megbízta a városi könyvtár megszervezésével és vezetésével. Weöres Sándor két évig dolgozott azon, hogy újjáélessze halottaiból a város könyvtárát a mai Gelsier Eta utcai könyvtár elődjét. Majd, amikor 1943-ban Weöres eltávozott Pécsről, ajánlására Csorba Győző lett az utódja ezen a helyen. Takáts Gyula azt idézte fel, mint találkozott a Pireneusokon, az Alpokon, Párizson és Berlinen át Pécsre érkezett Tatay Sándorral, és hogyan álmodoztak fölyóiratalapí- tásról — öttorony lett volna a címe —, Tatay, Takáts és Weöres a Flórián tér kiskocsmájában, az olcsó ruszli és vörösbor mellett. E beszélgetés után, amelyben megszólalt valameny- nyi íróvendég, a jelen lévő szerzők saját műveikből olvastak fel részleteket. Az irodalmi esten a Mecsek Fúvósötös működött közre. Gállos Orsolya Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján június 20-án, szerdán tiz órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács java solja, hogy az országgyű lés tűzze az ülésszak na pirendjére a törvényjavas latot az 1983. évi állami költségvetés végrehajtásá ró!, valamint a külkereske delemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásávaf foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. Hatékonyabb ellenőrzést Határozottabb fellépést a káros jelenségekkel szemben Aktívaértekezlet a megyei pártszékházban A párt-, társadalmi és az állami ellenőrzés, valamint a bűnüldöző és igazságügyi szervek információi egyértelműen azt mutatják, hogy a gazdaságban és más területeken egyaránt elterjedtek a különböző vétségek, szabálytalanságok, bűncselekmények, és nem kielégítő e társadalmilag káros jelenségek feltárására, felszámolására irányuló elszántság. A szabálytalanságok, a bűncselekmények megjelenési formái sokrétűek. A keletkező anyagi' károk, illetve a munkával arányban nem álló, vagy a munka nélkül szerzett többletjövedelmek összege rendkívül változó. Néhány száz vagy ezer forinttól több százezer forintig, esetenként milliós nagyságrendig terjed. Egyesek olyan jogtalan előnyöket is igénybe vesznek, amelyek nem, vaqy nehezen számszerűsíthetők, de jelentős erkölcsi károkat okoznak. A kedvezőtlen jelenséggel szemben az eddigieknél sokkal keményebben fel kell lépni, minderre közvéleményünk is fokozott figyelemmel néz. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottsága már 1980 novemberében foglalkozott a gazdasági ellenőrzés helyzetével és állás- foglalásában megjelölte a feladatokat. Az idén visszatért a kérdésre. Ugyancsak foglalkozott az ellenőrzések tapasztalataival a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Mi történt eddig, mik a további feladatok? — mindezzel tegnap a megyei pártszékházban aktívaértekezlet keretében foglalkoztak, melyre meghívták az ellenőrzést végző szervek, szervezetek vezetőit, a városi pártbizottságok titkárait, vállalatok és szövetkezetek vezetőit és párttitkárait. Az aktívaértekezleten, melyet dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára vezetett, először dr. Geisz Mihály gazdaságpolitikai osztályvezető, majd Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ismertette az ellenőrzési munka tapasztalatait, vázolta a gyorsan változó, egyre bonyolultabbá váló társadalmi és gazdasági helyzetből fakadó ellenőrzési feladatokat. Az elhangzottakból csak kiragadni tudunk. Álljon itt Piti Zoltánnak jövőbe néző gondolatsora : Az ellenőrzési munka rövi- debb-hosszabb távra szóló feladatai többféle módon közelíthetők. így egyrészt törekednünk kell a ma meglévő hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenőrzési munka hatékonyságának növelésére. Más megközelítésben azonban már látni kell az előttünk álló időszak új feladatait, mindenekelőtt az irányítási rendszer korszerűsítéséből adódó tennivalókat. A hozzáértők véleménye szerint az ellenőrzés szerepe különösen azokban az irányítási rendszerekben növekszik, ahol az alsóbb szervek nagyobb önállósághoz jutnak és a felsőbb irányítók munkájában egyidejűleg háttérbe szorulnak az operativ irányítási eszközök. A normatív jellegű irányítási rendszer kiterjedésével szükségszerűen félfokozódik a központilag szabályozott folyamatok területi megvalósulását figyelemmel kísérő ellenőrző — információszerző — tevékenység jelentősége. Az irányítási rendszer korszerűsítése, s az új szervezeti formák elterjedése a belső ellenőrzéssel szemben is új kö(Folytatás a 2. odalon) Ma nyílik a baranyai ipari kiállítás Eszéken Ma az eszéki sportcsarnokban ünnepélyesen megnyitják a baranyai ipari kiállítást. A Mecsek-Tourist szervezésében 1000 négyzetméternyi fedett és 300 négyzetméternyi szabad területen 48 baranyai, budapesti és az ország más tájairól érkezett vállalat és szövetkezet mutatja be a határ menti árucserére felkínált termékeit, egyszersmind jelzi, mit kér érte cserébe, milyen áruk gyártására keres kooperációs partnert. A kiállítást délelőtt 11 órakor dr. Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes nyitja meg, az eseményre magas rangú baranyai párt- és tanácsi ' küldöttség érkezik, úgyszintén magas szinten képviseltetik magukat a jugo- szlávok. Az üzleti tárgyalások hétfőtől kezdődnek, a június 1-i zárásig naponta tartanak szakmai összejöveteleket, melyekre meghívták az érdekelt jugoszláv partnereket. A zárónapon a külkereskedelmi vállalatok képviselői találkoznak és tárgyalnak, összegezve a kiállítás tapasztalatait. Az árubemutató elsősorban a szakembereknek szól, de nyitva áll* a testvérváros, Eszék nagyközönsége előtt is, egyfajta tükröt tartva hazánk és Baranya gazdaságának. Ha késve is, de szedik már a borsót a baranyai Tenkes-hegy aljában, valamint Gyűdön, Siklóson. A budapesti felvásárlók elsőként az országban innen visznek borsót, utána Duna földvár és Bölcske térsége következik
