Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-25 / 142. szám
1984. május 25., péntek Dunántúli napló 3 A mozgás úgy kell a szervezetnek, mint a víz és a levegő A testkultúra jelentőségének felismerése nem a ma emberének az érdeme. A testedzés például szerves része volt az emberi szellem rendkívüli gazdagságát kibontakoztató ógörög kultúrának és fellelhetők erről tanok az arab kultúrában is. Tudták, hogy az izommozgás alapvető szerepet játszik az egészség megőrzésében, fontos a testi, lelki harmóniához és használható bizonyos betegségek gyógyításában. De valójában milyen élettani összefüggés van az izommozgás és az egészség között? Erről kérdeztük dr. Ángyán Lajost, a POTE élettani intézetének docensét, aki a közelmúltban szakmai közönség előtt tartott erről előadást. — Az izommunka visszahat a szervezet egészségi állapotára oly módon, hogy a szervezet minden részének a működését fokozza; a vérkeringést, a légzést, az emésztést és hatással van az idegrendszer működésére is. Azt szoktam mondani, hogy az izommozgás a legjobb élvezeti vagy izgatószer. Jobb, mint a kávé, az alkohol, vagy a különböző doppingok, mert míg ezek csak eqy-egy szerv működését serkentik, a többit legtöbbször gátolják, addig a mozgás természetes módon és egyszerre hozza működésbe az egész szervezetet. Nem mai találmány, hogy a testi aktivitás hatással van a lelki állapotra is. Aki nem mozog, hajlamosabb lesz fáradtságra, rossz hangulatra, depresszióra. Konkrétan megfigyelhető például az is, hogy az ún. tavaszi fáradtságot nem, vagy csak kismértékben érzik azok, akik rendszeresen sportolnak. — Milyen élettani hatások zajlanak izommozgásra a szervezetben, vagyis mit jelent az pontosan, hogy az izommozgás egyenlő egészség? — Nagyon sok olyan hatás figyelhető meg, amelyek közül többnek a mechanizmusára még nem tudnak pontos választ adni. Például a vér összetételében változás jön létre, többek között megszaporodik a vörösvértestek száma és egyes káros fehérvérsejt-alakok csökkennek. Fokozódik a fibrinolysis, ami azt jelenti, hogy fokozódik az érpályán belül a fibrinlera- kodások oldása, amely megelőzi a trombózist és az érbeszűküléseket (köznyelven érelmeszesedést). Munkavégzés hatására megváltozik a hormon- termelés is. Nevezetesen az agyalapi mirigy fokozódott mértékben termel hormont, az ACTH-t. Ez a mellékvesekéreg- működését fokozza, így több hasznos hormon jut a szervezetbe. Egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy a cukor- betegségek megelőzésében, illetve a cukorbetegek állapotéIzom m u n ka=egészség! nak javulásában, gyógyulásában nagy szerepe van a mozgásnak. — Ellenpéldaként: mi történik azok szervezetében, akik nem végeznek izommunkát? — Ismeretes, hogy a rendszeres izommunkát végző egyének a mozgásintenzitás csökkenése után elhíznak. A felvett táplálkozási szokások következtében ugyanis nagyobb a táplálék mennyisége, mint ameny- nyi a szükséglet. Az életkor előrehaladása vagy más ok miatt bekövetkező izommunka- csökkenés az anyagcserefolyamatok csökkenését, a vérkeringés romlását, az izomerő és a munkaképesség fokozatos hanyatlását vonja maga után. A mozgáshiány következtében meszesedési, kopási folyamat következik be az ízületekben, ami végül mozgáskorlátozottságot idézhet elő. Jelentős mértékű érelmeszesedés is kialakulhat. Az egyébként egészséges, de izommunkát nem végző A rendszeresen sportolók között kevesebb a szívbeteg A cukorbetegség megelőzésében is szerepe van a mozgásnak a mozgástól. Sajnos, társadalmi hatás, hogy bizonyos beosztásoktól, pozícióktól meghatározott viselkedési mintákat követelnek meg és ezek a viselkedési minták általában mozgásszegények. A New Scientist 1964 februári számának egyik cikkében leirják, hogy angol orvosok már az 50-es években megfigyelték, hogy London közlekedési dolgozói között a buszsofőröknél gyakrabban fordult elő koszorúér megbetegedés, mint a jegyszedőknél. Ezt azzal magyarázták, hogy a jegyszedőknek egész nap mozogni kellett az emeletes autóbuszokon, mig a vezetők munkaidejük alatt csak ültek. E megfigyelést követően 18 000 középkorú embert kérdeztek meg, hogy ki mivel tölti a hét végét. Tíz év múlva a megkérdezetteket megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy azok között, akik aktiv izommunkát folytattak a hétvégeken, sokszerre, hirtelen, megerőltető módon tegyék, mert az káros lehet. Receptet sem lehet adni, mert egyénenként változó, hogy ki mennyi terhelést bír el. Szerintem az elfogadott mérce, hogy akkor megfelelő a terhelés, ha a pulzusszám eléri legalább a percenkénti 130-at. Tévhit, hogy csak az ülőmunkát végzőknek kell mozogni, a nehéz fizikai munkát végzőknek nincs rá szükségük. A munkavégzés ugyanis egyoldalúan történik, ugyanazokkal a mozdulatokkal, így mindig ugyanazok az izmok mozognak csak. Hosszabb idő után emiatt tartási deformitás, mozgásszervi kásorodás léphet fel. Ezért jó például, ha az igen nehéz munkát végző bányász is munPécsett több iskolában szerveznek tornát felnőtteknek a rendszeres testmozgás megteremtése érdekében egyéneken évek alatt olyan testi és lelki változások alakulhatnak ki, amelyek már kórosnak tekinthetők. Izomsorvadás, elzsírosodás, a vérkeringés és a légzés romlása figyelhető meg. Ezek következtében az egyén még kevésbé igényli a mozgást és még a legkisebb izommunka is hamar kifárasztja. Hangulata deprimált, érdeklődése csökken. — Az inaktivitás izomdegenerációt eredményezhet. Megváltozik a test-sémaképük is, szélesebbnek és súlyosabbnak érzik testüket, mint amilyen az valójában. így fokozatosan ügyetlenekké válnak és félnek kai kevesebb volt a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint a nem mozgóknál. Majmokkal végzett kísérletekkel például kimutatták, hogy a cholesterin-dús ételek által okozott érelváltozás (arteriosclerosis) kivédhető rendszeres testgyakorlatokkal. A cikk megállapítása szerint az emberi szervezetnek a mozgásra, testedzésre éppolyan szüksége van, mint a táplálékra, vízre, levegőre. — Mit ajánlhatunk azoknak, akik ezután szeretnék elkezdeni a rendszeres testmozgást? — kérdeztük dr. Ángyán Lajost. — Akik meg akarják szívlelni a jótanácsot és el akarják kezdeni a rendszeres mozgást, azokat óva intem, nehogy egykaidő után időnként ellentétes izommozgást végez (például úszik). — Sajnos, a ma embere leszokott a mozgásról — mondja dr. Ángyán Lajos. — Pedig a kisgyerek természetes mozgásigénnyel születik, aztán az óvodában, iskolában és otthon szépen, módszeresen leszoktatják róla. Pedig ebben a korban kellene megtanulni, hogy a mindennapos mozgás ugyanolyan magától értetődő legyen, mint például a fogmosás. Kevesebb elhízott, cukorbeteg és szívbeteg lenne az országban. Sarok Zsuzsa ^ JKLKw —11 JT » ÍK—— —Ml ... .- Nyári munkák - diákoknak Építőipari Szövetkezet, Mohács, Tompa M. u. 15.: Általános iskolát végzett fiúk, leányok. Építőipari segédmunka. Kereset 11 Ft/óra. Zöldért Tartósító Üzeme, Mohács, Budapesti országút: Általános iskolát végzett és középiskolás fiúk, leányok. Gyümölcsválogatás. Kereset: általános iskolát végzetteknek 11 forintára, középiskolásoknak 12 Ft/óra. (Az órabéren felül teljesítménybér). Margitta-szigeti Vizi Társulat, Mohács, Vörösmarty u. 14/A.: 3 középiskolás fiú és -leány. Figuráns. Kereset: 15fo- rint/ór a. Kelet-baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Mohács, Kossuth L. u. 43.: Júliusban 2 középiskolás fiú és 2 leány. Figuráns. Kereset: 11 Ft/óra. ÉPGÉP, Mohács, Budapesti országút 12.: Júliusban 5 középiskolás fiú. Segédmunka. Kereset: 11 Ft/óra. Farostlemezgyár, Mohács, Budapesti országút: Júliusban, augusztusban általános iskolát végzett fiúk és leányok, középMohács és városkörnyék iskolás leányok. Fahulladék összeszedés, kertészeti munkák, takarítás. Kereset: 12 Ft/óra. 1. sz. Postahivatal, Mohács, Széchenyi tér 1.: 1 középiskolás fiú és 1 leány. Táviratkézbesítés, távbeszélő bejelentő. Kereset: 12 Ft/óra. Városgazdálkodási Vállalat, Mohács, Dózsa Gy. u. 31.: Júliusban és augusztusban 3 középiskolás és 3 főiskolás, egyetemista fiú. Építőipari segédmunka, illetve betanított munka. Kereset: 11 Ft/óra. Pécsi Kesztyű- és Bőrdiszmű-- ipari Szövetkezet, Mohács, Tanácsház u. 1.: Júliusban és augusztusban általános iskolát végzett fiúk, leányok, 1 közép- iskolás leány. Termelést kiszolgáló munka, adminisztrációs munka. Kereset: 1500 Ft/hó. Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, Mohács, Budapesti országút: 10 középiskolás fiú. Gépek festése, takarítás. Kereset: 11 forint/óra. Mohácsi Révhajózási Vállalat, Mohács, Ságvári E. u. 1.: 1 középiskolás fiú. Matróz. Kereset: 1600 Ft/hó. B. m.-i Víz- és Csatornamű Vállalat, Mohács, Budapesti országút: 2 általános iskolát végzett fiú. Kerítésfestés, terület- rendezés. Kereset: 11 Ft/óra. B. m.-i Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Mohácsi Építésvezetőség, Mohács, Budapesti országút: Júliusban 5 általános iskolát végzett, 5 középiskolás,, 5 főiskolás, egyetemista fiú, augusztusban 5 főiskolás, egyetemista fiú. Kőművesek melletti segédmunka. Kereset: 2000—3500 Ft/hó. Kossuth Mgtsz Majs: 20 általános iskolát végzett fiú és 20 leány. Gyomtalanítás, tő- számbeállítás. Kereset: 12 forint/óra. Dunagyöngye Mgtsz Duna- szekcső, Kossuth L. u. 15.: Júliusban 3 középiskolás fiú és 1 leány. Vízhordás, szalmalehúzó. Kereset: 11 Ft/óra. Szekszárdi Szabó Szövetkezet dunaszekcsői részlege, Duna- szekcső, Felszabadulás u. 53.: Júliusban 2, augusztusban 1 általános iskolát végzett leány. Szálak levágása, számolás, rajzolás. Kereset: 2000 Ft/hó. Kossuth Mgtsz, Boly, mgtsz- gépmühely: Júliusban és augusztusban 6 középiskolás fiú. Egyszerű gépek karbantartása, javítása. Kereset: 11 Ft/óra. Carbon Könnyűipari Vállalat Geresdlaki Üzeme, Geresdlak: 2 általános iskolát végzett és 2 középiskolás leány. Kisegítő munkák, egyszerű gépi varrás. Kereset: 11 Ft/óra. Költségvetési Üzem, Boly, Töttősi országút: Általános iskolát végzettek és középiskolás fiúk. Építőipari segédmunka. Kereset: 12 Ft/óra + teljesítménybér. Béke Mgtsz, Szajk: Általános iskolát végzett és középiskolás fiúk, leányok. Vízhordó, kombájnírnok. Kereset: 11 Ft/óra. Csak saját dolgozóik gyermekeit alkalmazzák. Új Élet Mgtsz, Borjád, központi major: Júliusban és augusztusban általános iskolát végzett és középiskolás fiúk, leányok. Vízhordás, gyomlálás. Kereset: 12 Ft/óra. Felhős égbolt a bányászati kiállítás felett Mint a világon csaknem minden, az idei Budapesti Nemzetközi Vásár bányászati kiállításán is óhatatlanul szubjektív a látogató véleménye. Jómagam aligha felejthetem el, amit például a magyar szénbányászat, a mecseki szénbányászat gazdasági, termelési gondjairól, a bányászok immár állandóan visszatérő panaszairól tudok. A kiállítók, mint minden esztendőben, az idén is igyekeztek újat, látványos kiállításban bemutatni, valamennyi szénbányászati vállalat ötletes minikiállítást rendezett szellemi termékeiből, kutatási eredményeiből, új berendezéseiből. Szerda délután a kőbányai kiállitóterület felett gyülekező viharfelhők, a gyakori záporok azonban valahogy elősegítették az érzést, hogy a bányászati kiállítás hű tükörképe a szénbányászat helyzetéről bennem kialakult véleménynek. A BNV idei bányászati kiállítása például semmiképpen sem reprezentálja hazánk ás- ványkincsvagyonának helyzetét: évi 3 millió tonnás bauxit- termelésünk például Európában a második, az évi 25 millió tonnás széntermelés hosszú távra is biztosított, az atomerőművet a tervezett leqna- gvobb kapacitása mellett is képes lesz a jövő évezredben is a magyar -uránbányászat alapanyaggal ellátni. Emellett Rudabánván például a vasérc mellett ólom. cink, Recs- ken réz található, kőolajbányászatunk. földgáztermelésünk a hazai szükséalet jelentős hányadát biztosítja. Mindezeket is szem előtt tartva, különösen a szénbányászat mostani helyzetét ismerve láttam egy kicsit söté- tebb, felhőkkel árnyékolt nézőpontból a kiállítást, illetve érzékeltem, hogy mintha a jelen helyzetet, a mostani lehetőségeket tükrözné, s nem a potenciális lehetőségek, a jövő felé mutatna a kőbányai bemutató. Beszéljünk azonban jószívvel arról, amit láttunk: dr. Kecskés József, a Mecseki Szénbányák iparjogvédelmi osztályának helyettes vezetője szerda délután például jobb kedvvel mutatta be a vállalat új szabadalmait, mint bármikor. Méq évekkel ezelőtt gáz- mérqezést szenvedett a bányában, sajnálatosan rossz állapotban volt hosszú időn keresztül. Az idén tavasszal azonban váratlanul javulni kezdett, s mór alig vehető rajta észre a már-már mozqását is akadályozó idegbénulás. Nem is csodálkozom, hogy nagy lelkesedéssel mutatja be a vállalat új szabadalmát, a diffúziós gázérzékelő és -riasztó berendezést, amely a levegőben hirtelen feldúsuló, vagy felhíguló veszélyes gázok jelzésére szolgál. A találmány az iparban, de különösen a bányászatban, vagy például a vegyiparban az üzemi légterekben a veszélyes gázok hirtelen változásának esetén a dolgozókat riasztja, figyelmezteti. A berendezés egy gázérzékelőből, a jelzőkészülékből, valamint a táp- és vezérlőegységből áll. A működési elve, hogy a levegőtől eltérő (gázok diffúziós sebességkülönbségét, egy diffúziós szűrő által határolt kamra nyomásváltozásával érzékelik és a riasztóberendezéseket működésbe hozzák. Ugyancsak hasznos a zaj- csökkentő eljárás, amelyet a Mecseki Szénbányáknál dolgoztak ki: a hangszigetelő tőrpor-kompozíciót két változatban állítják elő. A tömörebb szerkezetűt hanggátlósra, míg a habosított változatát zajnyelésre használják. A Rába tehergépkocsi vezetőfülkéjének zajszintjét például 15 dBA-val, a környezetbe kisugárzott zajt pedig 25 dBA-val sikerült csökkenteniük. Megoldották a bányában használt fejtőkalapácsok és fúrógépek zajszintjének csökkentését is: Az A-7-es és A-9-es fejtőkalapácsok zaját 104 dBA-ról 87- re, míg a PR-27-es fúrógépekét 105-ről 90-re mérsékelték a rájuk helyezett zajelnyelő burkolattal, hangfogóval. A bányászati kiállításon az idén is nagy számmal láthatók a különböző típusú energiatakarékos széntüzelésű kazánok. A Cserkúti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat pécsváradi gyáregységében készítik például a CARBO- ROBOT automatikus széntüzelésű kazánokat, amelybe csak a tüzelési idény kezdetén kell begyújtani, mivel jó tűztartó képességű, 36 óra állás után is automatikusan indítható. A széntartályban 3 napra elegen, dő szenet lehet tárolni, a szén- feltöltéssel egyidőben kell a hamut is kitisztítani. (Képünkön a kazánok láthatók.) Az idei bányászati kiállításon egyébként nagyon sok más típusú kazán is található, úgy látszik, az olcsóbb széntüzelésből fakadó kereslet kiköveteli a gyártó háttér megteremtését. Természetesen az elmondottaknál sokkal gazdagabb a bányászati kiállítás. Lombosi Jenő ABNV-rSI 1+tmmiiak
