Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-04 / 121. szám

6 Dunántúlt napló 1984. május 4., péntek Gyümölcsfáinktól jó termést csak nagy termékmennyiségű talajokon várhatunk. A talaj nemcsak egyik fontos eleme a termelésnek hanem a termést döntően befolyásoló tényező. A talaj termékenységének kritériuma, hogy felvehető táp­anyagokban gazdag legyen. Olyan tápanyagoptimumra kell törekedni, amiben jól érzi ma­gát a gyümölcsfa, és azt a táp­anyagot, amit a terméssel ki­vonunk a talajból, minden év­ben pótolni kell. Ma egyre gyakrabban a táp­anyag-túladagolás okoz prob­lémát. S ez ugyanolyan gond, mintha egyáltalán nem gon­doskodnánk a tápanyag visz- szapótlósáról. Általános érvé­nyű receptúrót visszapótlásra nem lehet adni. Attól függően, hogy a növé­nyek melyik tápanyagból meny­nyit vesznek fel, beszélünk makro- és mikroelemekről. Makróelemek a nitrogén, fosz­for, kálium és kalcium. Mennyi legyen a műtrágya? A nitrogén szerepet játszik a klorofilképzésben és szükséges az asszimilációhoz. Azt hogy bőséges a lomb, alapvetően a nitrogén határozza meg. Fokoz­za a hajtásnövekedést, szerepe van a rügyképzésben. A fának akkor van elsősor­ban szüksége nitrogénre, ami­kor intenzív a hajtásnöveke­dés, s amikor érik a gyümölcs. A nitrogénhiányt arról ismer­jük fel, hogy szembetűnően gyenge a fa, satnyák a hajtá­sok, a levelek kisebbek a szo­kásosnál, a fajta jellegétől függően világoszöldek, ké­sőbb elsárgulnak. Nagy hiány esetén a természetesnél na­gyobb a gyümölcshullás. A foszfor hallatlanul fontos, az energiagazdálkodás legje­lentősebb eleme, mintegy sza­bályozója. Meghatározó szere­pe van a fa termésképző tevé­kenységében: ha hiányzik, nem tudja a keményítőt cukorrá alakítani. Hiánytünetek: a nyár dere­kától a levelek törékenyek, szürkés-, majd sárgászöldek. Súlyos esetekben barnás árnya­latúvá válnak, a főér pirosas színt vesz fel. Legnagyobb mennyiségben káliumot igényel a gyümölcs­fa. A keményítőképzésben rend­kívül fontos a szerepe, szabá­lyozza a vízháztartást. A ká­liummal jól ellátott fák nem szenvednek annyira csapadék­hiányos időben. Ha elegendő a kálium, akkor az kedvezően befolyásolia a zamatanyagok kialakulását. Hiánya könnyen felismerhe­tő: a levélszélek foltszerűen be­sárgulnak a foltok elbarnul- nak, a levelek a szélektől ki­indulva besodródnak. Aszályos időben le is dobja a leveleit a fa. A kálcium a gyümölcs tárol­hatóságát befolyásolja. Hiá­nya ritkán fordul elő. Akkor lép fel, ha a nitrogént, káliu­mot, foszfort túladagoljuk. A mikroelemeket rendkívül kis mennyiségben kéri a nö­vény. Talajaink ebben a tekin­tetben általában rendezettek. Hiány inkább akkor jelentke­zik, ha a makroelemek adago­lását túlzásba vittük. A kén, a fehérje-, a vas, a cink és a mangán klorofilkép­zésben játszik szerepet. A bár a megtermékenyülési viszonyo­kat segíti, a réz a fotoszintézis­nél fontos. Feladatunk tehát az. hoay ezeket az elemeket megfelelő­en biztosítsuk a gyümölcsfák számára. A szakszerű tápanyaggazdál­kodás alapja, hogy gyümölcs­fa-telepítéshez ne kezdjünk fa- lajvizsgálat nélkül. Talajvizsgálatot a Bólyi Me­zőgazdasági kombinát pécs- danitzpusztai szakszolgálati állomása végez. Egy hektárról elég egy mintát beküldeni. Ha nagyon változatos a talaj, ak­kor 10—20 helyről vegyünk mintát, s azt keverjük össze. Egy kilogramm talajt küldjünk be, felét a feltalajból, felét az altalajból. A vizsgálati díj 350 forint. Mindjárt szaktanácsot is adnak: melyik gyümölcshöz melyik tápanyagféleségből mennyit kell pótolni. Bővebb felvilágosítást a 15-199 telefo­non Kolláné ad. Nagyon általános szempont: negyven cm mélységig 100 gr talajban 20—30 milligramm foszfornak és 30—50 milli­gramm káliumnak kell lennie. A szint 10 milligrammos emelé­séhez hektáronként 93 kilo­gramm hatóanyag szükséges. Buzássy Lajos Vállalkozók Háztáji Korai lenne azt mondani, megállt vagy visszájára for­dult az elvándorlás. De az, hogy városiak sorvadásnak in­dult, távol fekvő falvakba is kiköltöznek, s nemcsak olcsó hétvégi pihenésre, hanem hogy termeljenek, arra érdemes fel­figyelni, az az ipari jellegű me­zőgazdálkodásban a vállalkozói tevékenység új jelensége. Cönczöl Lászlóék 1982. máju­sában költöztek Drávaszerda- helyre. A siklósi 2,5 szobás pa­nellakást eladták, 200 000 fo­rintért házat vettek és elkezd­tek gazdálkodni. Gönczöl László most is gép­kezelő a márványbányában, fe­lesége azonban otthagyta a BCM laboratóriumát. Most broi­led nevel: kétezret egyszerre, s öt turnust egy évben. Az is­tállót — 124 négyzetméter — három hét alatt felépítették —, rokon, ismerős, minden­ki összefogott. Ezer csirkén 5000 forint a tiszta haszon. Két hónap alatt készül el, ezen Gönczölné megkeresi a koráb­bi fizetését. A csibéket a boksái tsz-től kapják. A takarmányt is. Két év alatt felépítették a sertésólakat. Egyszerű fészerben négy rekesz, bennük 90 hízó. A malacnevelő ez évi program. Egyelőre hat kocát tartanak, a malacok egy részét tehát vásá­rolják. S mivel ez is a baksai integráció keretében történik, 800 forint előleget kapnak min­den beállított malac után. Az idén 180 hízót kívánnak leszállítani. — Miért jöttek Szerdahelyre? — Szerdahelyre azért, mert ez felelt meg annak a kiköté­sünknek: 15 kilométeren belül legyünk Siklóstól. A menyünk, a két fiúnk ott dolgozik, ott jár­nak esti tagozaton gimnázium­ba. Falura meg azért jöttünk, mert ha Siklóson maradunk, nem tudtuk volna lakáshoz Se­gíteni a gyerekeket. Húsz hízó áprilisban ment el, húsz májusban lesz kész. — Ez lényegében az első pénz, amit láttunk. Eddig 450 ezer forintunkban van Szerda­hely, s ez az év még alighanem rámegy. 1982-ben 8 malaccal kezdték, öt vált be göbének. Tavaly az ólakat építették . . . — Megéri? — Háromszor annyit dolgo­zom, mint a munkahelyemen — mondta Gönczölné. — Amíg megéri, csinálom. Ha nem, rög­tön megyek vissza dolgozni. Ormódi Ferenc félmillióért vette a házat. Új épület, köz­ponti fűtés. Kertésztechnikus, te­lepvezető volt az Erdőgazdasági Fa- és Kosáripari Vállalatnál, felesége tanácstitkár. Tavaly áprilisban vették a házat. Egy év alatt 94 hízót szállítottak le. Most 130 áll benn és 11 anyakocájuk van. Ormódi Ferenc is a baksai integráció tagja. — Ekkora állományhoz 200 ezer forint forgóalap kell. A malacokhoz még lett volna pén­zem, de a táphoz nem. Boksától hitelben kapom a takarmányt. A környéken csak ők csinálják, és elég jól. Az idén felújítja az ólakat, és húszra növeli a kocák szá­mát. — Akkor magam is tudok elég malacot nevelni. Egy gó­bétól 18 malacra lehet számí­tani. öt fedezi a koca költsé­geit, 12 megmarad. Egy malac 800—1000 forint. Ez tiszta pénz. Amikor jó az áruk, eladom maid a malacok egy részét, és megveszem a takarmány felét. Ha magam keverek, 90 forin­tom marad mázsánként. — A cél? — 200-ra beállók. Ennyit ön- etetős, önitatós rendszerben el tudok látni. A kertészkedést ak­kor abbahagyom, de munkát vállalok a tsz-ben. Növény­védelem A szőlőt kisleveles, illetve rö- vidhajtás-állapotban az atkák, szőlőilonca és a lisztharmat el­len védelemben kell részesíteni, ahol az előző évben erősebb fertőzést észleltek. A szőlőn élő atkák közül a gubacsatka és a tevélatka majdnem minden sző­lőben előfordul. A szőlőgubacsatka kártétele esetén a levelek színén dombo­rú kitüremkedések, és az ezek­nek megfelelő homorú fonáki részen kezdetben fehér, később lilás, majd barna, szőrös bevo­nat képződik. Erős fertőzés ese­tén a károsodott tevelek elpusz­tulnak, csökken a hajtásképző­dés. Rendszerint károsítja a fürtkezdeményt, mely nagyobb mérvű terméscsökkenést okoz. Kifejlett állapotban telel a rügypikkelyek között. Évente több nemzedéke van. A szőlőlevélatka a fiatal sző­lőtőkéken károsít főleg. Az at­kák szivogatása nyomán gyenge a hajtásképződés, a fertőzött hajtások 5—8 cm hosszúságot érnek csak el. A levelek kana­lasodnak, zsugorodnak, kiseb­bek, érközeik bámulnák, rend­szerint mór augusztusban le­hullanak. Atkák elleni védekezéshez Mitac 20 EC, Pol-Akaritox vagy Bi 58 EC szert javaslunk. A szőlőlisztharmat gombafo- nálzata a rügypikkelyek között telel. A fertőzött rügyekből fer­tőzött hajtások fejlődnek. A lisztharmatfertőzés megelőzése miatt május elején a kisleveles hajtás korban meg kell kezdeni a védekezést, melyhez Thiovit, Microthiol Special, nedvesíthe­tő kén, Karathane vagy Rubi- gan 12 EC szert javaslunk. Dr. Frank József Exportérdek Fehér sertés kell! N egyvennégy községben mától ingyenes a mesterséges termékenyí­tés, ha magyar nagy fehér, vagy magyar lapály kanok spermáját kérik. A Baranya megyei Húsipari Vállalat és a Szekszárdi Állat- tenyésztési Vállalat közös akciója egyelőre a háztáji kocák 10 százalé­kát érinti és a sertésállomány minőségi javítását célzó program legújabb lépése. A fehérítést exportérdekek indokolják. Külföldre bőrös és darabolt sertést tudunk eladni — a pigmentált bőrű disznót azonban nem veszik át. A nagyüzemben ez a kérdés meg van oldva. A 17 000 ko­ca 60 százaléka Kahyb, Duna- szekcsőn és Szentlőrincen Hun- qahybot. Somberekén pedig Tetrát tartanak. A sertések több mint felét azonban — Baranyában 250 000 hízót — kistermelők ne­velik, s a 26 500 háztáji koca rendkívül vegyes képet mutat. Újabban a növekvő létszám miatt — elsősorban kényelmi okokból — egyre több zugkant tartanak. De a kihelyezett ka­nok, a mesterséges terméke­nyítés sem hozott eddig alap­vető változást. A termékenyí­tésért a gazda fizet, tehát ő határozza meg, milyen spermát kér. Vannak vidékek — a Drá­va mente, Mohácsi-sziget és a Hegyháton néhány község —, ahol szinte kizárólag az öves- disznót, a cornwall-t és az észt lapályt keresik. Az öves és Cornwall színes, az észt lapály fehér ugyan, de zsíros. S ezek 30—30 százalékos arányt kép­viselnek a termékenyítésben. Hasonló a helyzet a kihelyezett kanokkal. A heterogén kocaállomány­nak észt lapály vagy színes ka­nokkal történő keresztezéséből az extrém tartási és takarmá­nyozási viszonyokat jól tűrő ser­tések lesznek ugyan, de mesz- sze nem felelnek meg a mai minőségi követelményeknek. Váltásra van szükség. Korszerűnek ma a jó húsfor­májú, vagyis hosszú hátú, négy­sonkás, a jó hús-fehéráru ará­nyú sertést tekintik. Ilyen a ma­gyar nagy fehér, illetve a ma­gyar lapály. Ezek jobb takar­mányozást és tartási feltétele­ket kívánnak, de növekedési erélyűk jobb, nem zsírosodnak el 70—80 kilogrammos súlyban és jó a szaporaságuk. A fehérítési program kereté­ben a Baranya megyei Húsipa­ri Vállalat évente 2500—3000 Kahyb és Hungahyb vemhes kocasüldőt helyez ki. Azok a kistermelők, akiknek 15—20 kocájuk van, ingyen kaphatnak magyar nagy fehér vagy magyar lapály tenyészka­nokat. Csak a tartási költségek terhelik a tenyésztőt. A kiöre­gedett kant a vállalat vissza­fogadja és levágja. A Húsipari Vállalat és a Szekszárdi Állat- tenyésztési Vállalat az igénye­ket maximálisan ki tudja elégí­teni. Két mesterséges termékenyí­tési körzetben pedig május 1- től ingyenes az inszeminálás, ha az jobb árut garantáló ka­nok spermájával történik. A 130 forintos termékenyítési díjat a Húsipari Vállalat fizeti. Az érin­tett községek: Szentlőrinc, Ka- csóta, Csonkamindszent, Tar- csapuszta, Keresztespuszta, Ki­rályegyháza, Rigópuszta, G/öngyfa, Magyarmecske, Gil- vánfa, Magyartelek, Kisasszony- fa, Téseny, Tengeri, Kisdér, Ócsárd, Siklósbodony, Babarc­szőlős, Szava, Garé, Szalánta, Németi, Turony, Csarnóta, Har­kány, Siklós, iKisharsány, Nagy- tótfalu, Máriagyűd, Márfa, Di- ósviszló, Ródfalva, Ipacsfa, Ko- vácshida, Drávaszerdahely, Drávaszabolcs, Gordisa, Matty, Gyűrűspuszta, Drávapalkonya, Drávacsehi. A gombák különleges világa (24.) Iz/efes kucsmagomba Közepes termetű, sajátos ala­kú gomba. Fehéres, viaszos­fehéres tönkjén nem szabályos kalap, hanem kucsmára emlé­keztető süveg van, amelynek felülete gödrösen, „méhsejt- szerűen” mintázott. Színe vilá- gosabb-sötétebb barna, de színárnyalata és alakja is vál­tozatos. 5—10 cm nagy lehet. A süveg felülete mellett leg­fontosabb ismertetőjele: ha hosszában kettévágjuk, belse­jében egy üreget találunk, mint azt a mellékelt rajzon is lát­hatjuk. Ez nagyon fontos ismer­tetőjele, mert a vele összeté­veszthető mérges gomba: a re­dős papsapkagomba belseje válaszfalakkal több üregre van osztva! Jellegzetes tavaszi faj. Március végétől május köze­péig terem tömegesen. Füves helyeken, erdei tisztásokon, er­dőszéleken, ligetekben helyen­ként gyakori az ország egyes vidékein, így az Alföldön és a Dunántúl egyes részein. A legízletesebb gombáink egyike. Húsa ropogós, üres belseje megtöltve nagyon fi­nom, a régi receptek ehhez „borjúhússal'’ gazdagított töl­teléket ajánlnak. Májusi pereszke (2) (Szentgyörgy-gomba) Közepes termetű, zömök, vas­tag húsú gomba. Mindig egy­színű fehér, fehéres, okkeres színű. Alakja változó, nem min­dig szabályos. Tönkjén gallér és bocskor soha sincsen. Fon­tos ismertetőjele kettévágva jól látható: kalapjában feltűnően vastag a húsa, míg a lemezei igen keskenyek. 4—12 cm nagy a kalapja. Jellegzetes, kellemes, feltűnően erős liszt­szaga van. Tömegesen tavasz- szal április májusban terem. Lelőhelyei az erdőszélek, lige­tek, ritkós erdők, bokros terü­letek. Az országban főleg a Dunántúlon, a Bükkben és a Sátorhegységben van sok, de más tájakon is elég gyakori. A májusi pereszke az egész országban közismert és köz­kedvelt, fogyasztott gomba. Dr. Vass Anna Öt nagyváros piaci árai Ezután kéthetenként öt nagy­város piaci árait közöljük össze­hasonlítási lehetőséget teremtve olvasóinknak. Minden városból a megyei napilapnál dolgozó kollégáink vállalkoztak arra, hogy a piacon személyes ta­pasztalatok, illetve az árfel­ügyelők segítségével megadják a szerdai piac árait. NÉHÁNY SAJÁTOSSÁG Pécs: kevés a paraj és a kel­káposzta, bőséges a választék a különböző palántákból. Mis­kolc, Győr, Kaposvár: közel van egymáshoz a piaci árukínálat és kereslet. Szeged: papriká­ból, salátából, zöldhagymából, retekből és tojásból bőséges a kínálat. A kereslethez képest kevés volt a karfiol, a'kelká­poszta és a szárazbab, a mák és a dió. Termék Pécs Szeged Győr Kaposvár Miskolc Burgonya 8—10 Ft kg 14 Ft kg 10 Ft/kg 10 Ft kg 8—9 Ft/kg Sárgarépa 18—20 Ft/kg 22 Ft kg 24—25 Ft/kg 16—18 Ft kg 16—22 Ft/kg Gyökér 20—22 Ft kg 18 Ft kg 24—26 Ft kg 18—20 Ft/kg 14—20 Ft kg Hagyma 16—18 Ft/kg 13 Ft kg 12—18 Ft/kg 14 Ft/kg 14—20 Ft kg Fejeskáposzta­15 Ft kg 1í—18 Ft/kg 16 Ft kg 14—20 Ft/kg Saláta 4— 8 Ft db 4—8 Ft db 6—12 Ft db 8 Ft db 2.50—7 Ft db Retek 3— 7 Ft cs 2—5 Ft cs 6-8 Ft cs 8 Ft/cs 2.50—8 Ft/cs Zöldhagyma 3— 5 Ft cs 3—5 Ft cs 5 Ft/cs 4—5 Ft/cs 3—6 Ft/cs Uborka 30—40 Ft kg 50 Ft kg 70—80 Ft kg 60 Ft kg 40—60 Ft kg Sóska 15 Ft kg 20 Ft/kg 30—36 Ft kg — 20—25 Ft kg Spenót 20 Ft kg 10 Ft/kq 23—25 Ft/kg 17 Ft kg 30—40 Ft kg Paprika 5—10 Ft/db 4—10 Ft db 8—11 Ft/db 6—16 Ft/db 5—14 Ft/db Paradicsom 180—200 Ft'kg 160 Ft kg 200 Ft kg 170—180 Ft/kg 140—200 Ft/kg Alma 20—22 Ft kg 8—18 Ft kg 14—16 Ft/kg 18 Ft/kg 10-20 Ft/kg Tojás 1.80—2 Ft db 1.60—2 Ft db ' 2—2.20 Ft/db 1.80—2 Ft/db 1.80—2 Ft/db Új karaláb 5— 7 Ft db — — 5 Ft db 6—14 Fl'db Karfiol — —­160 Ft/kg 120—180 Ft kg Kelkáposzta 100 Ft kg — — 80—120 Ft kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom