Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-02 / 119. szám

A Mogyorósi expedíció táborhelye 4200 méter magasságban a Teleki völgyben. Háttérben a Mount-Kenya. Országelső baranyai szakmunkástanulók Négyen első, hatan máso­dik és ketten harmadik he­lyezést értek el Pécs, illetve Baranya szakmunkásképző intézeteinek végzős tanulói az 1983/84-es tanévben meg rendezett A Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen A versenyben éjért eredmé nyeikért 180 tanuló azonna átvehette a szakmunkás bizonyítványt, vizsga nélkül Az ünnepélyes díjkiosztóra a múlt hét végén Budapes ten, a Vasas-székházban ke rült sor. Az ünnepély után beszélgettünk lloskity György gyei, a mohácsi 502. számú Ipari Szakmunkásképző Inté zet első helyezettjével és Mól nár Györggyel, a komlói 501 sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet második helyezettjé­vel. lloskity György az asztalos szakmában lett első helye­zett. Versenymunkája egy ágyneműtartós szekrény volt tölgyfa-furnérozással. A szak­maszeretetét otthonról hozta magával, szülei a Mohácsi Szék- és Kárpitosipari Válla­latnál dolgoznak. Nagyon hálás szakoktatójának, Scheich Józsefnek is, akitől rengeteg segítséget kapott a felkészülés idején. Szakmun­kás-bizonyítványával a kezé­ben boldog, hogy nem kell vizsgáznia. Élete első munka­helyén, ahol szülei is dolgoz­nak, ezekben a napokban áll munkába. A komlói Molnár György az építőipari anyag- és gyár­tásismeret tantárgyi verseny második helyezettje azt mondja, számított az elért eredményre. Ugyanakkor nagy önigazolás is ez a szá­mára, hiszen korábban kez­deti sikertelenségekkel is szembe kellett néznie. A gya­korlati munkát nagyon sze­reti, otthon, családi házukat az ő irányításával toldozzák- foltozzák édesapjával együtt, s hétvégeken is vállal kőmű­vesmunkát építkezéseken. Há­roméves szerződése van a Mecseki Szénbányák Karban­tartó üzemével. Őszi mun­kába állása után tovább sze­retne tanulni, s ha lehet, el­jutni a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola magasépítési szakára. Právicz L. Magyar hegymászók a kenyai Nelion-csúcsoa Fürdőnadrág és jégcsákány A hivatalos szervek elzárkó­zása sem rettentette el őket elhatározásuktól. Úgy döntöt­tek, ha támogatást nem kap­nak, akkor mint turisták utaz­nak Kenyába, hogy közel egy évszázad múltán a nagy ma­gyar utazó Teleki Sámuel út­ját végigjárva, először jussa­nak föl magyar hegymászók a Mount-Kenya 5188 méter ma­gas Nelion csúcsára. Negy­venöt napos távoliét után a közelmúltban érkezett haza a hat fős expedíció, s két vidé­ki út között idézzük vissza az élményeket. — Tavaly júniusban egy hónapot voltunk a Mongol Al- tájban és tulajdonképpen ott érlelődött meg bennünk a ke­nyai út gondolata — kezdi Bacsu Dénes. — Korábban a barlangokat jártuk, két esz­tendővel ezelőtt váltottunk át a hegymászásra. A Tátrával kezdtük, megmásztuk- a Foga- rasi havasokat, most a Radnai havasokba készülünk a hét vé­gén ahol egy forrásbarlang­ba próbálunk majd bejutni. Szinte gyerekkorunk óta is­merjük egymást, így nem tar­tottunk a megpróbáltatástól. — Holott nagyon óvtak ben­nünket a kenyai utazástól — veszi át a szót Mogyorósi Gá­bor, aki az expedíció vezetője volt. — A felkészüléshez Ba­lázs Dénes és Sebes Tibor könyve adott némi támpontot, de mindez kevésnek tűnt, így aztán a kenyai hegymászó klubtól kértünk friss informá­ciókat. A nairobi repülőtéren ért bennünket az első megle­petés, ugyanis csillagászati összeget kért a taxis tőlünk. Az útra csak a legszükségesebb felszerelést vittük magunkkal, úgy terveztük, hogy az élel­met majd Kenyában szerezzük be, de így is mintegy negyven kilogrammot nyomott fejenként a csomagunk, amelybe a für­dőnadrágtól a jégcsákányig mindent bekészítettünk. — Mennyibe került az uta­zás? — Közel kilencvenezer fo­rintba fejenként. De ennek el­lenére nem bántuk meg. Ne­künk ez a hobbink. A termé­szet megismerésénél szebbet elképzelni sem tudunk. Mindez így túl természetes­nek és egyszerűnek hangzik, de korántsem volt sétagalopp a Teleki völgyön való átkelés, a Mount-Kenya megmászása. A pesti fiatalembereket is el­kapta a hegymászók réme a hegyibetegség, voltak olyan napjaik, mikor erőszakkal vet­ték magukhoz a táplálékot. Tíznapos megfeszített mászás után érték el céljukat, a köz­ben tartott pihenőnapokat nem számítva. A Vertikum Kis­szövetkezetnél dolgozó Mogyo­rósi Gábor, Bognár Ferenc, Bognár Tibor, Bacsu Dénes, Boros László és Csiszer Antal a hétköznapokon is veszélyes munkát végez. Járják az orszá­got, erőművek hűtőtornyait és kéményeit javítják, miközben mór a következő expedíció ter­veit érlelik magukban. Ez év telén Vietnamba szeretnének elmenni, hogy megismerjék a Sárkány öbölt, a trópusi karsztot... Salamon Gyula Naturista iroda Pécsett Lehetőség a külföldi telepek látogatására is Hosszas vajúdás után a kö­zelmúltban megalakult a Ma­gyar Naturisták Egyesülete, és első vidéki irodája Pécsett szerveződött. Az egyesület el­nökségétől Endrődi Lajos (ci­vilben a POTE üvegtechnikusa) kapott megbízást a baranyai, illetve dél-dunántúli területi iroda szervezésére, irányítására. Tagokat, barátokat vár a pécsi iroda, amely egyelőre nem más, mint Endrődi Lajos lakása Pécsett, a 39-es dandár út 1/B. III. emeletén. A pécsi iroda vezetője mint­egy öt-tízezer jelentkezőre szá­mit, hiszen éppen az országos érdeklődés hívta életre a ha­zai egyesületet. A szervezők várják a leendő tagokat oz igazolvánnyal kapcsolatos teen­dők végett. Az egyesület iga­zolványa egyébként csak a na­turista telepek látogatására jogosít. Tehát, ha valaki vala­hol a zöldben napozik mezte­lenül, hiába van tagsági köny­ve, szabálytalanul cselekszik. Az igazolvány a jövőben lehe­tőséget biztosít a külföldi na­turista kempingek, strandok lá­togatására is, mert az egyesü­let keresi a kapcsolatot a társ- szervezetekkel. Talán korainak tűnik az iga­zolvány használatáról a figyel­meztető szó, hiszen nincs még az egyesületnek naturista strandja. Pontosabban: a dél­egyházi tavak környékén kíván­ják létrehozni. Hogy ne kelljen nagy távolságról utazni, a terü­leti irodák — a későbbiekben mind nagyobb városban terve­zik a megalakításukat — helyi lehetőségek felkutatására töre­kednek. A pécsi iroda is várja a tagok ötleteit, segítségét. Ba- latonberényben, úgy tűnik, a helyi vezetők elfogadták és se­gítik a naturisták környezetsze­rető és környezetvédő törekvé­seit — és partnerek a strand megvalósításában. Tegyük hoz­zá: nyilvánvalóan értékelik a strand idegenforgalmi lehető­ségeit is. Baranyában a Duna partján bizonyára találhatná­nak megfelelő szép helyet. Tagokat vár tehát a „mezte­len" egyesület. A pécsi irodá­ban kedden és csütörtökönként délután 3—6-ig a 17-167-es te­lefonszámon is. G. M. Kukából és Tudorból: Kékduna, Tabán Megifjodott kishajók Két újjávarázsolt turistahajó csurgott lefelé a Sió-csatornán: a Kékduna és a Tabán. A haj­dani Kuka és Tudor nemcsak nevében, de minőségében és méreteiben is megváltozott. A balatonfüredi Hajógyárban többhónapos téli felújítást vé­geztek rajtuk, s tegnap állt új­ból szolgálatba a folyami ha­józást kedvelő turisták számára a fővárosban. A múlt hét keddjén, hajnal­ban vágtak a 120 kilométer hosszú Sió-csatornának, hogy Keselyűst elérve, az átzsilipelés után, a Dunán felfelé elérjék budapesti végcéljukat. A csa­tornán megtett, csaknem har­mincórás út végén, Radios Lászlóval, a Kékduna parancs­nokával beszélgettünk a Sió- torkolatműnél. — Túlságosan hosszú ideig hajóztak a csatornán, miért? — Egyrészt vigyázni kellett az új hajókra, hiszen a Sió né­hol nagyon szűk, másrészt Sió- agárdnál kedden este nem fér­tünk el a híd alatt, így meg kellett várnunk, míg az éjszaka során 50 centivel leapasztják a csatorna vízszintjét. — Miért kellett a hajókat felújítani? — Műszaki és esztétikai okok miatt. Tíz évvel ezelőtt ja­vították utoljára őket, és a mai igényeket már nem tudták kor­szerűen kielégíteni. Az eredeti­leg százszemélyes, zárt fedélze­tű hajók új acéltestet kaptak, a második nyitott fedélzeten további húsz fő élvezheti az utazás örömeit a parancsnoki híddal egyszinten. A hajókat elektro-pneumatikus rendszerrel irányítjuk, a Kékdunában egy 240, a Tabánban egy 200 ló­erős Rába dízelmotor az erő­forrás, amellyel 18 km/órás se­bességet lehet felérni; ez 2,5 km/órával több a réginél. A panorámaablakoktól kezdve a műanyagpadlón át, minden új. Hideg-, melegvíz, valamint bü­fé szolgálja az utasok kényel­mét. Právicz L. Vendégvárás a zalai Balaton-parton Mivel fogadja majd a zalai Balaton-part a nyári vendége­it? Természetesen virággal. A keszthelyi költségvetési üzem dolgozói százezer tő egynyári virágot ültetnek ki Keszthelyen és a környék hét településén. A Balaton nyári vendégei első­sorban a strandokra igyeksze­nek, Az elmúlt években alapo. san megnőtt a györöki, a vo- nyarci és gyenesi strandok lá­togatottsága. Az idei vendég­forgalom zavartalan fogadása érdekében a vonyarcvashe- gyi strand zöldterületét 10 ezer, a györökit pedig 14 ezer négy. zetméterrel növelik. Itt korsze­rűsítik a vízelvezetést is, a zu­hanyozók vize ezentúl nem köz. vétlenül a Balatonba, hanem a központi szennyvízhálózatba kerül. A györöki strand újabb bejáratot is kap, amit a felül­járónál alakítanak ki. A györöki strandon az idén egy konténerbüfét állítanak fel. A másik konténerbüfé a szin­tén nagyon felkapott fenék­pusztai szabad strandra kerül. Ha már az ellátásról esik szó, meg kell említeni, hogy Keszt­helyen, a Béke étterem falato. zója mellé épül egy hot-dog, illetve hamburgersütő, a Sirály büfét igyekeznek vonzóbbá va­rázsolni, a távlati tervek sze­rint pedig a Reggeliző büfé mellett ételbárt is kialakítanak. A vonyarcvashegyi strandon a bővítés során a különböző pa­vilonok mind a strand területé­re kerültek, tehát a fürdőzők közvetlen ellátását szolgálják. Egy négyszáz négyzetméteres magánvendéglő is megkezdi a működését ez idén. új szerző­déses bérlők üzemeltetik a Magyar tenger vendéglőt és űi gazdái lesznek a strandbü­fének is, akik az idén már egy- tál ételeket kínálnak majd a betérőknek. A zalai part kulturális ellá­tására aligha lesz panasz az idén. Tíz kastély-koncertet, hat orgonahangversenyt hét köny- nyűzenei rendezvényt, tizenhá­rom folklór estet, öt kiállítást, öt bábelőadást jegyezhetnek elő maguknak az érdeklődők a nyár keszthelyi programjából. Az egyes programok az idén is a hét különböző napjaihoz kö­tődnek. A Helikon kastélymú­zeum hangversenyei hétfőn várják az érdeklődőket, az or­gonahangversenyek napja a szerda, a folklórműsorok csü­törtökön lesznek láthatók. A Goldmark Károly Művelő­dési KözDont öt kiállítása kö­zül érdekesnek ígérkezik Árpás Károly különböző történelmi korok embertípusait bemutató koponyarekonstrukció bemuta­tója. valamint Würtz Adóm arafikai kiállítása. A Helikon kastélymúzeum kiállító termé­ben vaqv László Gyula Drofesz- szor arafikáit állítiák ki, vagy középkori magvar ötvösremeke­ket mutatnak be. A ^gyesüíet tagokat var I Teleki Sámuel nyomában jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom