Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-22 / 139. szám
1984. május 22., kedd Dunántúli napló 3 Magyar—dán közös vállalat Sopronban Fahäzak külföldre Napjainkban ismét reneszánszát éli a fa. Nemcsak bútorokat, használati eszközöket készítenek belőle, elkezdte hódító útját, mint a hétvégi kertház alapanyaga. Készítettek belőle már olyan szerkezeteket, amelyek áruházak, éttermek, tornacsarnokok, uszodák építésére is kitűnően megfelelnek. Alig egy éve, hogy az AGROKÖMP- LEX megvásárolta az osztrák LINZER cég licencét, az idei év elején pedig a dán FLEXPLAN céq kötött szerződést a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalattal faházgyár létrehozására. A januárban aláirt első magyar—dán vegyeváslla- lati alapitó okiratában mint HUNFLEXBAU KFT szerepel az új házgyár neve, amely tulajdonosai a GYÁ- ÉV (46 százalék erejéig), az Általános Értékforgalmi Bank (5 százalék) és a dán FLEXPLAN cég (49 százalék). A magyar—dán vegyesvállclat helye Sopron, mig a státusa: faházgyár vámmentes övezetben. Vagyis „export belföldön”, ami azt ielenti, hogy a soproni faháznyár devizában gazdálkodik, devizáért vásárol (évi 30 ezer köbméter fát dolgoz fel), devizával fizet, és devizát kasszíroz be. A Sopronban működő gyár dolgozói magyarok lesznek; a gépeket, a technológiát, műszaki tanácsadást és ellenőrzést a dánok biztosítják. A dán FLEXPLAN 10 éve működik, ám egy évtized is elég volt neki arra, hogy kiépítse leányvállalat-hálózatát Angliában, az NSZK- ban, sőt Grönlandon is. Mivel a cég hőszigetelt, a régi orosz faházakra emlékeztető épületei mind nagyobb népszerűségre tesznek szert Európában és a legjobb vevőik hazánk közelében vannak. Célszerű volt az itteni gyárépítés. A közös vállalat alapokmányainak aláírása után azonnal hozzákezdtek a házgyár építéséhez, olyany- nyira, hogy az év végére már termelést is terveznek. Az első öt esztendőben évi 500 faház előállítása a cél. A készítendő faházak átlagosan 100 négyzetméter alapterületű- ek lesznek — a vállalat lehetőséget biztosit majd arra is, hogy a vevők ne csak elemenként kapják meg a házat, hanem azokat a kívánt helyen összeszerelve vegyék birtokukba. Az összeszerelésben elsőbbséget élvez a magyar vállalat, ez újabb export- lehetőséget biztosit a GYÁ- ÉV-nek. A HUNFLEXBAU közös vállalat indulásához a GYÁÉV-nek mindössze ötmillió forint forgóalappal kellett beszállnia, mig a dán cég 20 millió korona hitelt hozott. Mindebből a magyar vállalat — mint a beruházás kivitelezője — még az idén 7—8 millió dán korona exportlehetőségre is szert tehet. A továbbiakban pedig évente mintegy 8—10 millió dollárnak megfelelő értéket állít elő a közös vállalat, aminek tervezett nyeresége 20 százalékos. A soproni faházgyár tehát öt év alatt képes lesz visszafizetni a létesítésére költött 20 millió dán koronát, sőt a visszafizetés mellett — a tervezett neqyedmilliós árbevétellel — tisztes nyereséget is hoz a magyar partnernek. K. L. A magas árak kényszerítő hatása A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet Gagarin-telepének két terményszárítóját már korábban beburkolták, most pedig befejezéséhez közeledik a bólyi módszer alapján a cirkulációs berendezés átépítése. Azzal, hogy meleg levegőt nyernek vissza, 20 százalékos energiamegtakaritást érnek el a szárításnál. Kevesebb energiát fogyasztanak a termelőszövetkezetek Szigorúbbak a racionalizálás feltételei A szezonár és a kevés tárolótér Baranya termelőszövetkezeteiben 1976 és 1982 között jó irányban módosult az energiafelhasználási struktúra — állapították meg a tsz-szövetség elnökségi ülésén, ahol a tagszövetkezetek energiagazdálkodásának helyzetét vitatták meg. A struktúraváltozást jelzi, hogy 1976-hoz képest 89,5-ről 86 százalékra csökkent a folyé- 'kony energiahordozók hányada, a villamosenergja-felhasz. nálás két, a szilárd energiahordozók aránya egy százalékkal nőtt. Az összes energiafelhasználás is csökkent. A gépszám növekedése emelte ugyan a gázolajfogyasztást, de a nagyteljesítményű, kisebb fajlagos fogyasztású traktorok elterjedése és az energiagazdálkodás javítása ezt ellensúlyozni tudta. A benzinnel működő tehergépkocsikat dízelesítették, így csökkent a benzinfelhasználás. A terményszárítóknál 10—11 százalékkal csökkent a tüzelőolaj felhasználása. Ennek ellenére az összes tüzelőolaj 50 százalékát még mindig a terményszárítók használják fel. A szemestermény-szárítás energiafelhasználásának 17—18 százalékos csökkentése úgy következett be, hogy a gazdaságok közben 25 százalékkal növelték a megtermelt kukorica meny- nyiségét. Az összes energiafelhasználáson belül az állattenyésztés részesedése folyamatosan nő, 1982-ben már elérte a 20 százalékot. Ezt a felfutó sertés- és baromfitartás megnőtt energiaigénye okozta. A széntermékek 20, a tűzifa 47 százaléka itt kerül felhasználásra. A tsz-ek ipari tevékenységének bővülésével arányosan nőtt az energiaigény is, de ennek 50 százalékát szilárd energiahordozókból elégítik ki. A fogyasztáscsökkenés már jó ideje nem tud lépést tartani az áremelkedéssel. Míg a felhasználós 1976-hoz képest 14—18 százalékkal visszaesett, az olajár 190, a benzinár 206 százalékkal emelkedett. A tüzelőolaj nyári szezonóri kedvezményét a tsz-ek tárolótér hiányában nem tudják kihasználni. Különösen az állattenyésztésben kedvezőtlen a helyzet, ahol a tüzelőolaj-igény jelentős részét a legmagasabb téli áron kénytelenek beszerezni a gazdaságok. Mindent egybevetve, a baranyai termelőszövetkezetek csökkenő energiafelhasználás mellett folyamatosan növelték termékkibocsátásukat. Az üzemi termelési érték 1976-hoz képest 67 százalékkal magasabb, amit 2 százalékkal kevesebb energia felhasználásával értek el a közös gazdaságok. Az energiagazdálkodás személyi és tárgyi feltételeiben meglévő hiányokat nagyon rövid időn belül kellett felhasználni, s e téren még ma is sok a tennivaló. A tsz-ek többségében még ma sincs szakképzett energetikus. Ennek okát a képzés hiányában kell keresni. A műszerezettség valamelyest, de nem kellő mértékben javult. E téren a fejlődést nem az üzemi szemlélet, hanem inkább a gyenge műszerkínólat, a műszerek és használhatóságuk mértéke, a magas beszerzési ár akadályozza. A gépjárművek és traktorok esetében jelentős előrelépés történt. A tsz-ek 1980 óta sokkal többet foglalkoznak a traktorok üzemanyag-fogyasztásával, annak mérésével, s ez is közrejátszott abban az örvendetes tényben, hogy 1972-höz képest az egy normálhektárra felhasznált gázolajmennyiség 8,58 kilóról 6,9 kilóra csökkent. A VI. ötéves terv kezdetén meghirdetett energiaracionalizálási program lehetőségeivel csak kis mértékben éltek eddig a termelőszövetkezetek. 1981 — 82-ben 8,5 millió forintos pályázatot nyújtottak be nedveskukorica tárolóterek építésére. Tavaly három tsz-ben indult meg egy 66 millió forintos földgázprogram. A sombereki, a véméndi és a dunaszekcsői földgázpályázatot fogadták el. E beruházással évente várhatóan 4000 tonna tüzelőolajat takarítanak meg az érintett tsz-ek. Drávátokon és a mohácsiszigeti Dunavölgye Tsz-ben a szórítóátalakítás recirkulációs megoldását választották, tatai daráltszén-tüzelésre térnek óta Carborobotokkal. Teljesen saját erőből a bicsérdi, a szalántai, a boksái, a kétújfalui, a magyarteleki, és a lippói tsz állította át levegő-recirkulációs megoldásra szárítóját. Ezek a tsz-ek évi 20 százalékos energiamegtakarítást érhetnek így el. Az egyházaskozári tsz után a sásdi és belvárdgyulai tsz is áttért a pakurafűtésre, azonban pakurára úiabb engedélyt nem adnak. Huiladékfával fűti baromfitelepét, illetve kazánjait a mágocsi és a vejti tsz. Az energiaracionalizálási program pályázati feltételei azonban 1983-tól kedvezőtlenebbé váltak. Növekedett a megkívánt saját erő mértéke, csökkent a vissza nem térítendő támogatás. Kiemelt támogatást ma már nem „kiváltásra”, hanem energiamegtakarításra adnak, de csak akkor, ha folyékony energiahordozót vagy kokszot takarítanak meg. Nymodon csak az üzemi belső tartalékokra lehet hagyatkozni, a színvonalasabb munkaszervezésre, a takarékosabb üzemeltetésre. —Rné— Textiljáték, faáru, dugókosárka Minden illet jól jön A külkereskedelmi referens tevékenysége Idestova egy éve kezdte meg munkáját Baranyában Űr y István, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei összekötője azzal a céllal, hogy közvetlenül — a sokat emlegetett hosz- szadalmas áttételek nélkül — segítse az exportüzletek megkötését, kialakítását. Megkérdeztük, milyen üzletek létrejötténél bábáskodik? A referens megkötött, közvetlenül ez előtt álló üzletekről, illetve még folyamatban lévő, jó esélyekkel kecsegtető tárgyalásokról egyaránt tájékoztatott. A gödrei tsz és a Pécsi Bútorgyár egyaránt bekapcsolódott egy olasz faáruexportba, amit a Lignimpex közvetít. A szövetkezetiek néhány vagon cser-, tölgy- és akácfűrészárut, illetve feldolgozott terméket, például küszöbrészeket küldenek Itáliába, a bútorgyáriak hasonló, egyszerűbb cikkeket, például húsvágó tönköket. Jó üzletre van kilátása a Baranya megyei Nép- művészeti, illetve a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetnek: textiljátékokat exportálhatnak az NSZK-ba. Nemrég küldték el a mintakollekciót, s termékeik iránt komoly érdeklődés mutatkozik. Még javában folynak a tárgyalások a következő témákban: a majsi tsz dísz kovácsmunkákról tárgyal olasz és osztrák cégekkel, a pécsváradí termelőszövetkezet munkavédelmi ruházati melléküzemága kesztyűexportra készül a Hun- garotexszel. A Bikali Állami Gazdaság a Hungarocoop útján kíván mélyhűtött zöldséget és gyümölcsöt exportálni. A különleges, akár extrém igényekre, kívánságokra is figyelni kell: egy francia cég ízületi protézisek, művégtagok gyártására keres magyar partnert. Ha az üzlet létrejön, abból nemcsak a gyártó, hanem a hazai turizmus is profitálhatna: a mozgássérültek utókúráit ugyanis hazai, kedvelt gyógyfürdőinkben — többek közt Harkányban — lehetne megszervezni. Egy-egy mégoly apró. de drága importcikk helyettesítése természetesen legalább olyan jó vállalkozás, mint a jól fizető export. A baranyahidvégi tsz melléküzemágban pezsgő- dugó-leszorító kosárkák gyártására készül, amelyet a VMBK-nak és más nagyüzemeknek is eladhatna. Az ,,aprócikkből”, ami eddig olasz import volt, több millió darab kellene egy évben. V. J. Több gyógyszeralapanyagot adó gyűszűvirág A magyar gyógyszeripar gyűszűvirágból előállított készítményei — gyógyszerek és félkésztermékek — keresett és jól értékesíthető cikkek a világpiacon. A hazai ipar nagy mennyiségben használja föl a gyűszűvirágot, a Digitális la- natát, a különféle szívgyógyászati készítményekhez. A növény levélzetéből — éspedig az első éves, úgynevezett tőlevelekből — vonják ki a kardeno- lidokat, amelyek a gyógyszerek hatóanyagait tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabb a lanatozid-C, amelynek jelenléte és százalékos aránya eldönti, hogy végeredményben mennyire értékes a növényi alapanyag. A Kőbányai Gyógy- szerárugyár új fajtát jelentett be. Ezt is vadon előforduló növényekből állították elő. Vele akarják fölcserélni a gyógynövénytermesztésben eddig használt Oxfordi elnevezésű fajtát. Az összehasonlító adatok szerint az új Dilacte M. I. nevű digitális-növény hasznosanyagtartalma nagyobb, mint az oxfordié, mintegy harmadával több lanatozid-C-t tartalmaz. Nemcsak a kísérleti intézeti parcellákon tudott többet ez a növény, hanem a nagyüzemi termesztésben is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A hároméves értékelő munka nyomán az új gyűszűvirág fajta megkapta a hivatalos termesztési engedélyt, s ennek nyomán megindulhat a szaporítás. Az ehhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. Felújítás helyett bővítés és szakosítás Évente négyezerrel több sertés Lénycsókról A szajki Béke Tsz lánycsóki szarvasmarha- és sertéstelepének épületei megértek a felújításra. A tsz vezetői úgy gondolták, ha a szükséges felújítás úgyis milliókba kerül, nem lehetne-e nagyobb ráfordítással, valóban korszerű telepet kialakítani. — Egy éve úgy döntöttünk - mondja Szűcs Péter főállattenyésztő —, hogy a közös telepből csak sertéstelepet alakítunk ki. Ez évi 4000 hízósertés többletet jelent és azt is eredményezi, hogy a szakosított sertéstelepen egyszerűbbé válik a gondozói munka, a takarmányozás, a trágyakezelés. A kivitelezést idén januárban kezdte el a tsz építőrészlege. Saját erőből hétmilliót szántak a fejlesztésre és a banktól 13 millió forint export-árualapot bővítő hitelt kaptak. A kedvezőbb kamatú hitel megszerzésében a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat támogatta a szajkiakat, mert a telepről kikerülő évi 4000 többletsertést exportra szánja. Az építőrészleg januártól keményen dolgozik, hogy határidőre elkészüljenek a munkával. A majornak a mohácsi országút felőli részén alapozzák a szociális épületet. Az első épületet (tehénistálló volt), fiaztatónak alakítják át. A volt borjúistálló lesz a sertéshizlalda. Áll már az új épület váz- szerkezete, betonozzák a válaszfalak alapjait. A három épület betelepítéséhez a KA- HYB Vállalat ad 500 kocát a hímeshózi tsz-től. A három épület átadási határideje június vége. Ha az első ütemmel elkészülnek és betelepítik az épületeket, a jelenlegi sertéstelep felújítását kezdik meg, év végére el kell készülniük, hogy jövő év elején ott is megkezdhessék a hizlalást. A 20 milliós beruházásra egy évet kapott az építő részleg. Érdekük, hogy határidőre végezzenek, hogy a lánycsóki majorból a jelenlegi évi 4000 helyett mielőbb évi 8000 sertést adhassanak át a húsiparinak. Ezen felül más hasznát is várják a szakosított telepnek. Áttérhetnek az almos tartásra. Az almos sertéstrágya a kezelés és érlelés után a földekre kerül. r M. L.