Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-04 / 121. szám
Bővítik a pécsi vásárteret. A koros fák telepítését már befejezték, az elárusitópavilonokat a helyszínre szállították, jelenleg a szociális épületet alapozzák. (Tudósítás az 5. oldalon.) Läufer László felvétele Marjai József miniszterelnökhelyettes meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese. A Magyar-Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság 19. ülésszaka Marjai Józsefnek és Andrej Lukanovnak, a bizottság társelnökeinek vezetésével megkezdte munkáját. A tárgyalások során áttekintik a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének feladatait. Különös figyelmet fordítanak az 1986-1990- es tervidőszak együttműködési lehetőségeinek bővítésére, és értékelik a két ország közötti árucsere-forgalom alakulását. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLI. évfolyam, 121. szám 1984. május 4., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Társadaionbiztosíté és munkavédelem (3. old.) Megöltek egy taxisofőrt (4. oldal) Háztáji (6. oldal) Természetvédelmi terület Komló határában (Tudósítás az 5. oldalon) Ä közéletiség a demokrácia fokmérője N em szeretnék annak a tanácselnöknek a helyében lenni a jövő évi választások alkalmával, akinek évek óta ugyanazokat mondják e| • a falugyűléseken” — mondta az egyik hozzászóló a falugyűlések tapasztalatait elemző HNF-elnökségi ülésen; Mert hát ilyenre is van gyakori példa: évek óta megoldatlan sok faluban száz olyan gond, ami pedig különösebb utánajárást sem igényelne, s pénzbe sem sokba kerülne. A baranyai falugyűléseken és városkörzeti tanácskozásokon 2031 felszólaló 1700 közérdekű bejelentést tett, vagy javasolt valamit megoldásra: ezek közel hetven százaléka kommunális kérdéseket tartal- —mázott. Ugyanilyen arányú az elintézendők tanácsi hatáskörben elintézhető ügyek száma. A HNF megyei elnöksége előtt szerepelt jelentés megállapítja : a felvetett problémák 70— 80 százaléka ebben az évben megoldható. S midőn az egyik elnökségi tag megkérdezi, hogy ' milyen jellegű felvetések voltak ezek, akkor a válaszból kiderült: gyakorlatilag csak odafigyelést kívánna az ügyek nagyobbik része: utcai közvilágítási hibák, ellátási zavarok azért szerepel-, nek hangsúlyosan sok helyütt, mert gyakran visszatérő bosz. szúságot okoznak. így hát valóban szorongva nézhet a választások elé az a tanácsi tisztviselő, aki ily problémákra érzéketlen, megoldásukra idejét sajnálja. Ám a falugyűlésen elhangzottak nemcsak a tanácsi dolgozókat kell hogy elgondolkoztassák: a gyakori áramingadozás, áramkimaradások Kisasszonyfán, Ivánbattyánon, Baksán, Botykapeterden, s még tucatnyi településen, nem- csupán kellemetlenséget okoznak az ott lakóknak, hanem károkat is: gépek, termények mennek veszendőbe a szűkké vált hálózat hibáinak következtében. Ugyancsak jelentős azon települések száma, ahol a pb- gázzal való ellátás hibáit sorolták — a szolgáltató vállalatnak az előző évek gyakorlatával ellentétben valószínűleg nemcsak magyarázatokat és kimagyarázatokat kell adnia, mint ahogy a kereskedelemnek sem. A Hazafias Népfront ugyanis erre hivatott szervezetekkel együttműködve a legmesszebbmenőkig a lakosság pártjára áll, ha kell a bírósági perig is elmenve. Teszi ezt éppen azért a Hazafias Népfront, amiért jó tíz éve is küzdött a falugyűlések létéért: a közéletiségnek, a lakóhelyi demokráciának kell fórumot teremteni. S aki ezt veszélyezteti, akadályozza, közömbösségével degradálja, monopolhelyzetével visszaélve negligálja, azzal szemben éppen a szocialista demokrácia szellemében harcolni kíván. T ermészetesen jól tudja a HNF is, hogyha a falugyűlések még nem kellő színterei e szocialista demokráciának, annak nemcsak az úrhatnám tisztségviselők és vállalatok az okai. Abban, hogy nagyobb érdeklődés, fokozottabb közéletiség legyen jellemző a nemcsak a téli időszakokban megtartható falugyűlésekre, sokat tehet maga a HNF is. Például azáltal, hogy a legnagyobb eltökéltséggel kiáll a jogos és megoldható lakossági érdekek mellett. B. L. Bolgár parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra bolgár parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A delegációt Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a magyar és a bolgár parlamenti küldöttség Apró Antal és Sztanko Todorov vezetésével megbeszélést folytatott az Országházban. A nagyharsányi kőbánya idei tervei A hűvös időjárás késleltette a munkálatokat Baranyában A hét végére befejezik a vetést A háromnapos ünnep alatti kiseblj-nagyobb esőzés, amely 1-én égész Baranya megyére kiterjedt, késleltette a kukorica vetését. Április végéig néhány helyen még nem került földbe a mag. A tsz-ek lemaradása 9—10 000 hektár. A legújabb befejezési határidő e hét vége. Úgy tűnik, teljesítését most már nem akadályozhatja meg az időjárás. A magágyaknak jól jött a csapadék. A sásdi határban 5—6, a vajszlói földeken 10, a Pécsi Állami Gazdaság kerületeiben 8—12 milliméter eső hullott. Május 1-én lehetetlen volt munkába állni, megyénkben esett, bár nem kiadóson. Az ekkor mért megyei csapadékátlag egyébként alig haladta meg a 2—3 millimétert. Az esőn kívül a hétvégi 5—6 fokos talajhőmérséklet, néhol a talaj menti fagy is, óvatosságra késztette a gazdaságokat. Aztán, ha lassan is, de megkezdődött a felmelegedés. A talajhőmérséklet is kedvezőbben alakult: 30-án 8, 1-én 9,5, míg tegnap már 12 fok volt öt centiméter mélyen. Újult erővel folytatódott a vetés. A sásdi tsz-ben szerdán végeztek, a 370 hektár silókukorica-területből a még hátralévő néhány hektáron vetettek. A Pécsi Állami Gazdaságban megszikkadtak a magágyak és szerda délutántól a szilágyi táblákban nyolc gép dolgozhatott az elmaradt 100—150 hektáron. Nyújtott műszakban vetettek, azért, hogy csütörtök estére teljesíthessék a vetéstervet. Idén több mint 2500 hektáron terem majd kukorica. Néhány gazdaság, így például a szabadszentkirályi közösség felajánlotta, hogy vetőgépei átirányításával segít bárhol a megyében. Baranya szövetkezetei idén csaknem 60 000 hektáron termesztenek kukoricát. Cs. J. A minőségi kőnek ma is van piaca A Dél-dunántúli Kőbányák napjaink lecsökkent beruházásai következtében eladási gondokkal küzd. Ám a minőségi kőnek az acélgyártásnál, a salakképzésben elengedhetetlen szerepet játszó konténerkőnek, a cukorgyártásnál a tisztításra használt mészkőnek, illetve a nemes zúzaléknak manapság is biztos piaca van. A Délkő nagyharsányi bányájában az idén 760 ezer tonnát értékesítenek e minőségi kőfélékből. Az országban ritkaság a nagy tisztasáqú mészkő, a Nagyharsányban bányászott viszont 98 százalékos, s ennek köszönhető keresettsége. A múlt év során négy hónapig nem termeltek, miután egy 130 millió forintos beruházásnak köszönhetően új szalagsorokat vettek és szereltek fel, iparvágányukat meghosszabbították, így irányvonat-rakodást is végezhetnek és egy vagonmozga- tó-berendezés segíti a szerelvények összeállítását. Meddőle- választó-berendezéssel és egy szalagmérleggel is gyarapodtak. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottak a környezetvédelemre is, mintegy 25 millió forintért zsákos porelszívókat vásároltak. A bányában két műszakban folyik a termelés, délelőtt és éjszaka, a délutáni műszakban karbantartást végeznek. Ebben az évben a Dunai Vasmű 300 ezer tonna konténerkövet kap a bányából. A cukorgyárak, Mezőhegyes, Kaposvár, Szolnok, Sarkad, Sárvár, Ercsi és Petőháza összesen 150 ezer tonna mészkövet használnak fel a nagyharsányiból. A fennmaradó 300 ezer tonna apró, illetve nemes zúzalékot a mély- és magasépítő iparban, valamint betongyártásnál és útépítésnél hasznosítják. A kőbánya idei tervezett termelési értéke 93 millió forint, ez negyvenmillióval több a tavalyinál, s ehhez 30 milliós nyereséget várnak. A nagyharsányi kőbánya az előzetes felmérések alapján még övén évig ad munkát a környéken élőknek. Ez idő alatt csaknem ötvenmillió tonna mészkő vár még kitermelésre. Právicz L. A Magyar-Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság 19. ülésszaka Budapesten
