Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-03 / 120. szám

1984. május 3., csütörtök Dunántúli napló 5 Szeptemberre kész a tornaterem Jól áll az új tornaterem építése — készül az üvegfal Felgyorsul a bakócai nevelőotthon felújítása Tavaly augusztus végén szá­moltunk be legutóbb a bakó­cai nevelőotthonban folyó 25 millió forintos költségelőirány­zaté, több évig tartó felújítás­ról. Akkori megállapításunk — amit az intézet igazgatója, Ko­vács Tibor is megerősített — az volt, hogy lassan halad a munka. És most? Május első munkanapján az igazgató bizakodóbb. Részben azért, mert most már azért van látszatja a munkának, de még inkább azért, mert végleg el­dőlt: „leválthatják" az olaj­kályhákat, mert a nevelőotthon központi fűtést kap. És mit lát­tunk mi tegnap? Mindenek­előtt az emeleti hálótermekben vadonatúj beázásnyomokat, Szabados Lászlóné igazgatóhe­lyettes szerint az új tetőfedés elkészületlenségének köszönhe­tően. A főépület északi szár­nyán részben már elkészült egy új lépcsőház, amelynek egy emeletnyi szakaszán tegnap a vasbetonszerelésen dolgoztak a Sásdi Költségvetési üzem mun­kásai. Aztán láttuk a földszinti nagy közös fürdő penészvirágos falait, amik legutóbbi ottjár- tunkkor még hófehérek voltak. És végül láttuk, hogy csaknem kész az új tornaterem — déli oldalán most készül az üveg­fal, vakolták a két végfalat, s készítették elő a tetőtér belső burkolását —, ami ősszel már az otthon lakóinak a rendel­kezésére áll. További információk végett Csirke Tiborhoz, a Sásdi Költ­ségvetési üzem műszaki veze­tőjéhez fordultunk, s mindenek­előtt a penészesedés és a be­ázás felől érdeklődtünk. Ezt mondta: — Tudtam előre, hogy a für­dővel így fogunk járni. A terv diszperzites festést írt elő, eh­hez ragaszkodtak, hiába is mondtuk, hogy nem tud majd szellőzni a fal. Meg kellett csi­nálni! És tessék... Most csú­fabb, mint mielőtt megcsinál­tuk. Kaparhatjuk le az egészet és meszelhetjük. Amit eredeti­leg is kellett volna. A beázá­sok is megszűnnek: holnap (csütörtökön, azaz ma — A- szerk.) az egyetlen bádogosunk hozzákezd a főépület tetőzetén a bádogosmurrkákhoz, utána a cserepek hézagait ki lehet kenni. — Június 1-én kezdjük a nyí­lászárók cseréjét — a kőszegi faipari szövetkezet folyamato­san szállítja azokat szeptem­ber végéig —, s ugyanakkor jönnek az OMF szakemberei az épületdíszítések elkészítésére. Ugyancsak júniusban kezdjük a nevelőotthon teljes ivóvíz- és szennyvízrendszerének á felújí­tását. Az év végéig meglesz a központi fűtés is, jövő áprilisra elkészülünk a főépület teljes belső felújításával is, és utána jönnek az intézmény többi épü­letei. H. I. Befejeződött a Nevelési Központ építése A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat utolsóként az uszodát készítette el. E hó­nap közepéig a hiánypótláso­kat végzik. Jelenleg a Nevelési Központ egy központi, hárorr oktatási épületből, óvodából bölcsődéből, étteremből, diák­otthonból, sportcsarnokból é< uszodából áll. Uj határőr­község Baranyában Kedvezőtlen időjárás fogad­ta május elsején a felsőszent- mártoni ünnepségre érkezőket, de a szemerkélő eső ellenére több százan jöttek össze, a fa­lu sportpályáján rendezett nagygyűlésen. A Dráva menti település jeles napja volt a keddi, hisz nem csupán a munka ünnepét köszöntötték: ezen a napon vette fel Felső- szentmárton a Határőrközség megtisztelő címet. Tóth Imre vezérőrnagy köszönti tárőr-diszszázadot A határőr-díszszázad bevo­nulása, majd a jelentés­beadás után dr. Marin Mán­Milyen lesz idén a gyermek1 ■ rr cipo­ellátás? Az elmúlt évben többször szóvátettük, hogy akadozik a gyermekcipő-ellátás. Nincs ele­gendő szezonális lábbeli, hiá­nyoznak egyes számozások — különösen a 23-tól a 26-ig — és a praktikus, könnyű darabok helyett még mindig a hagyo­mányos fazonokat kínálja a ke­reskedelem. Pedig az ipar tud gyártani a legmodernebb di­vatirányzat szerint is: bizonyí­téka mindennek, hogy az áru- és divatbemutatókon legalább százféle — alkalmitól a spor­tosig — fiú- és lánykacipőben gyönyörködhetnek a szemek. A boltok árukínálata viszont nem tükrözi ezt. Az ipar a kereske­delmet hibáztatja, hogy nem rendel, a kereskedelem pedig az ipart, hogy nem szállít idő­ben, és nem azt, amit meg­rendelt. Az egymásra mutoga­tásból tavaly sem került cipő és szandál a gyerekek lábára. Ezen kívül nem elegendő egyet venni belőle: legalább három kell — iskolába, játszótérre és ünnepre. így volt, akinek jutott, más esetenként az ország tá­volabbi részéről hozatott. Ez is érdekes: egyik helyen van be­lőle, másutt ritka, mint a fehér holló. Ezt a keresettséget használ­ta ki a Pécsi Cipőipari Szövel­A szombathelyi cipőgyár sportcipői a Doktor Sándor utcai cipő­boltban Fotó: Läufer L. kezet: a maradék bőrök fel- használásával gyermekszandá­lokat készített, és adott el a Dél-dunántúli Cipőnagykeres­kedelmi Vállalatnak. Úgy tűnik, az üzlet bevált: megéri mind­két félnek és a vásárlók is jól járnak. Az üzletekben járva mindez szembetűnő: most bőségesen van többféle fazonban és szín­ben nyári szandál. Nincs vi­szont magasszárú és félcipő. Tavaly hirtelen jött a kánikula, megmaradtak a cipők, de nem volt szandál. Most fordított a helyzet: van szandálból több­féle is, de nincs tavaszi lábbe­li. Jártunk a Cipőnagyker min­tatermében, ahol szintén több­féle nyári szandált és csupán kétféle, de szintén nyárias jel­legű cipőt tudtak mutatni. Pe­dig minden héten kapnak több­ször is árut a cipőgyáraktól, mégis kevésnek bizonyul. Ter­mészetesen ebben közrejátszik az is, hogy szinte mindegyik kevesebbet küld a rendelt mennyiségnél. Másik ok: álta­lában minden vevő a Siesta- betétes cipőt keresi, abból pe­dig véges a Sabaria teljesítő­kapacitása. A többit nem vi­szik. Szerintünk vinnék a betét nélkülieket is, ha lenne. De szinte mindenütt azt a választ kapjuk, hogy nincs, elfogyott már húsvét előtt a szebbje. Ma­radt néhány régimódi fazon. Várható-e javulás? Úgy tű­nik, nem sok. Annyi bizonyos, hogy ebben a hónapban még érkezik zártabb cipő a gyárak; tál. Ez kicsit megnyugtató. De mi lesz, ha az időjárás a jö­vőben sem tartja magát a meg­szokotthoz? A vásárlók nem az iparhoz és a kereskedelem készleteihez, hanem az évszak­hoz alkalmazkodva fognak to­vábbra is öltözködni. A. E. az ünnepségre felsorakozott ha- Roszprim Nándor felvétele die, a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a község mennyit fejlődött az elmúlt évtizedekben, amit az is bizonyít, hogy mind több és szebb új ház épült, törpevizmű- vel, iskolával, óvodával gaz­dagodott a falu, új munkahe­lyek létesültek. Felsőszentmár- ton jó példa arra, hogy a nemzetiségek, ha akarnak, tudnak érvényesülni. Ezt követően Tóth Imre ve­zérőrnagy, a BM Határőrség orszáqos parancsnoka szólt a jelenlévőkhöz. Köszöntötte a község lakosságát abból az alkalomból, hogy hazánkban 105,-ként felveszik a határőr­község címet. Beszélt arról, hogy ez nagy felelősséggel és kötelességgel jár, de mint mondotta, az eddigi eredmé­nyek tanúsítják, az itt élők vál­lalják az államhatár őrizetével kapcsolatos feladatokat. Meg­köszönve a falu lakóinak eddi. gi áldozatkész segítségét, nagy taps közepette adta át Győri Pálné tanácselnöknek a Határ­őrközség címet tanúsító okle­velet. Ezután a felsőszentmár- toni Zrínyi Termelőszövetkeze­tet és a 956-os számú Petőfi Sándor úttörőcsapatot a Kiváló Határőr jelvénnyel tüntette ki. Az elismeréseket Győri Pálné köszönte meg, majd a határ­őrségnek emlékzászlót adomá­nyozott, melyet Lovász József alezredes, a BM Határőrség pécsi magasabbegységének parancsnoka vett át. Győri Pál, a termelőszövet­kezet elnöke a gazdaság tava­lyi eredményeiről szólt. A tsz 1983-as munkájának elismeré­seként dr. Hazafi József, a Ba­ranya megyei Tanács V. B. tit­kára átadta a Kiváló Termelő- szövetkezet címet tanúsító ok­levelet. A nagygyűlés a határőr- díszszázad elvonulásával, s az Internacionálé hangjaival fe­jeződött be. Még a délelőtt folyamán ki­tüntetéseket is átadtak. A bel­Az országgyűlés után Beszélgetés Borsos Jánossal, a megyei képviselőcsoport vezetőjével Az országgyűlés tavaszi ülés­szakán (április 12—13.) egye­bek mellett tudomásul vették a közoktatás és a felsőoktatás távlati fejlesztéséről szóló té­zisekét. Az országgyűlésen a vitában hozzászólt Borsos Já­nos, a megyei képviselőcsoport vezetője, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titká­ra. A Parlamentben elhangzot­tak különösen időszerűvé teszik, hogy Borsos Jánossal az annak idején rövidítve közölt hozzá­szólásának részleteiről beszél­gessünk. — Az országgyűlés tudomá­sul vette a téziseket, a tervek szerint jövőre oktatási törvény is születik. Köpeczi Béla műve­lődési miniszter folyamatos kor­szerűsítésről beszélt a téma kapcsán, ön szerint milyen ga­ranciák szükségesek a távlati koncepcióban megfogalmazott elképzelések folyamatos végre­hajtásához? — Az alapelv az, hogy a je­lenlegi körülmények között csak olyan célt tűzhetünk ki, amelynek biztosítottak a felté­telei. Úgy gondolom tlehát: a tézisekben megfogalmazott programhoz is szükséges, hogy a közoktatás és a felsőoktatás a nemzeti jövedelemből és a költségvetésből valamivel na­gyobb hányadot kapjon, mint eddig. Erről egyébként a mi­niszter is szólt a felszólalások­ra adott válaszaiban. — Rengetegszer szóba ke­rült az országgyűlésen a peda­gógus személyének fontossága, ön hogy látja ezt a problé­mát? — Azt vallom, hogy az. isko­lán belüli legfontosabb ténye­ző a pedagógus. Szakmai fel- készültsége, életritmusa, kultú­rája, társadalmi közérzete, el­kötelezettsége mindenképpen meghatározó jelentőségű. Ezek a tények is megalapozott kép­zési és a jelenleginél összefo- gottabb továbbképzési lehető­ségeket kívánnak meg. Azt is figyelembe kell venni, milyen mértékű a pedagógus munkája, a társadalom hogyan értékeli azt, és van abban is igazság, hogy lehetne e terü­leten is magasabb minőségi mércét is állítani. Hiszen akkor jó egy iskola, ha a pedagógu­sok vezetésével ki tud bonta­kozni egy valódi közösség — ha a fő tevékenység mellett a pedagógusok részt vesznek a közéletben is, munkára, alko­tásra, felelősségérzetre nevel­nek. Ebben a társadalom na­gyobb segítségére is szükség van. — Ebben a folyamatban, ön szerint, milyen lehetőségük van az üzemeknek, vállalatoknak? — Az új gazdasági szabá­lyozók egyre erősebben arra késztetik őket, hogy kétszer is meggondolják az iskolák tá­mogatásának mértékét. Márpe­dig a jól képzett munkaerő so­sem volt és nem is lesz olcsó. Nemcsak az iskola érdeke te­hát — bár ennek általában szívügye — hanem az üzemeké, rajtuk keresztül az egész or­szágé a jól képzett szakembe­rek sokasága. — A felsőoktatás először ke­rült az országgyűlés elé, milyen baranyai tapasztalatokra utal­na itt? — Azt hiszem, a JPTE-n meg­indult egységes, egyetemi szin­tű tanárképzés az elkövetke­zendő időben sokat tehetne a már pályán lévő pedagógusok szakmai továbbképzésének kor­szerűsítéséért is. Bozsik L. ügyminiszter a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatát adományozta Győri Pál­nak, az ezüstöt Bella Jánosnak, a HNF körzeti bizottság elnö­kének és Ronta Pál tsz-tagnak. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült Győri Pálné. Lázár Péter és Kecskés József. A BM Határőrség or­szágos parancsnoka által ado­mányozott Kiváló Határőr jel­vényt 15-en vették át. A mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter Fenyősi Pálné és Szigecsán Józsefné tsz-tagok- nak a Kiváló Munkáért kitün­tetést adományozta. TOT Ki­váló Munkáért kiüntetésben Perjés György, a tsz főagronó- musa részesült. R. N. Ünnepség Fetsöszentmártonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom