Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-13 / 130. szám

Vasárnapi magazin >; Vasárnapi magazin Gyereke LÁBTENISZ Ha a hálót a röplabda méretű pályán a öldtől számított egy méterig leengeditek, ikkor máris kész a lábtenisz (vagy ahogy smertebb, a „lábtangó") pálya. Az asz- ulitenisz szabályai szerint kell játszani. A élpálya nagyságától függően döntsetek, ány fős csapatokkal játsszátok le a baj- okságot. KOSÁRDOBÓ Ahol kevés a hely, ott is lehet kosárdo- ió-versenyt rendezni. A kosár tiszta mű- nyag vödör vagy valamilyen vesszőkosár, fa lehet, valamire erősítsétek fel, ha nem, kkor egy gyerek is tarthatja. Az már csak íegállapodás kérdése, ki hányat dobjon, s milyen messziről. Sőt, az is, hogy egy tilálat hány pontot ér. Néhány kis díjról gondoskodjatok előre, önyv, megunt kisautó, csoki, gyümölcs is melheti a győzelem értékét. H. M. lélyén ti egykor, ti ott. a hegysor Forgolódtam, minden éjjel, hallottam, a városok zúgnak, duhognak, sötéten: asztalos a műhelyében fáért sóhajt, szögletében vén vaskályha feketében forgácsért sajog. Újrakezdem virradattal, szerszámok közt nem vadakkal, nem baltával, nem fejszével, föl is állt a hegyre sok ihat-, gyertyán-, bükkfa-, tölgysarj. Új erdőben ért a hajnal, fácska lettem ott. ályázat A pályamunkák 30x25 cm-es méretben észüljenek, egy pályázótól legfeljebb 3 ályomunkát fogadunk el. A pályázatokat év és cim feltüntetésével lolyamatosan, e legkésőbb 1985. január 1-ig a Dunán- tli Napló címére (Pécs, 7601, Hunyadi út 1. Pl. 134.) kell beküldeni. A borítékon érjük feltüntetni: „ Felszabadulási gyér- lekrajzpályázat". A legjobb pályamunkákat a Dunántúli lapló gyermekrovatában közöljük. A Ha- jfias Népfront Baranya megyei Bizottsá- a a legjobb pályamunkákat jutalomban íszesiti és azokból 1985 májusában Pé- sett megyei kiállítást rendez. 1984. május. Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága Dunántúli Napló Szerkesztősége Marija Csubasek A csodás találmány Sétálgattam az utcán egy 'kutyával. Azért mondom, hogy egy kutyával, mert nekem nincs kutyám, a szomszédékét szoktam kölcsön kérni. Az or­vos ugyanis azt javasolta, hogy ha tehetem, járkáljak so­kirt a friss levegőn. Mivel egye­dül nem szeretek sétálni, ma­gammal hozom ezt a jámbor kutyát... Szóval sétálgattunk, amikor az egyik utca sarkán megpillantottam egy négykéz­láb mászó férfit. — Bocsásson meg. kérem . . . elvesztett valamit? — kérdez­tem tőle. — Nem, nem. — Azt hittem, keres valamit. — Keresni éppen keresek — mondta. — Egy golyóstollat. — Hogyhogy keresi, ha egy­szer nem vesztette el? — Keresem, hogy megtalál­jam. Nagy szükségem lenne most rá. Az imént eszembe Krúdy Gyula hegedűje. (Kígyós Sándor szobrászművész alkotá­sa). jutott, hogy írok egy könyvet. Ma van egy szabad estém, ol­vasnivalóm nincs semmi. Hát elhatároztam, hogy írok vala­mit magamnak! — Nem lenne egyszerűbb, ha venne egy kész könyvet? Amit már megírtak? — Biztosan egyszerűbb len­ne. Én mégis írni szeretnék egyet olyat, ami a kedvemre való. Már a címe is megvan: „A gazdag szív". Jó, nem? — Elég lapos. — Sebaj, a könyvet is csak magamnak írom. — Ha már egyszer ilyen do­logba kezd, miért nem ír egy igazi jó regényt? — Jó regényt már írtam! — Gratulálok! És miről szól? — Hogy miről szól, azt nem tudom. Nem sikerült elolvas­nom. Kiderült ugyanis, hogy franciául írtam. Mivelhogy franciául nem tudok, sajnos, egy betűt sem értettem belőle. — De hogyan tudta megírni franciául, ha nem ismeri ezt a nyelvet? — Tévedésből! Az ember, ugye, néha téved. Szerencsére van egy fordító ismerősöm, aki a könyvemet franciából lefor­dította svédre. — Svédül tud? — Spéciéi svédül sem tudok. i— így hát máig sem tudta elolvosni a könyvét? — Nem érdekes. Meg kell mondanom önnek, hogy nem óhajtok elmélyedni a skandi­náv irodalomban. Úgy hogy nincs mit sajnálnom! — mond­ta és felállt. — Megtalálta a golyóstol­lat? — Nem. De eszembe jutott, hogy ma este egy remek krimi megy a tévében. Ezek után minek írjak könyvet? Megné­zem a filmet! Ebből a kis esetből is meg­győződhettem, hogy a televí­zió nagyszerű találmány, óriási hatással van az irodalomra! Kovács Sándor fordítása Egydolláros félreértés Mark Twain meséli, hogy egyszer szentbeszé­det hallgatott. Eleinte annyira tetszett neki, hogy elhatározta: egydollárost tesz az adománygyűjtő tá­nyérba. Amikor a prédi­káció már egy óráig tar­tott. gondolatban az ado­mányt lél dollárra csök­kentette. Másfél óra után arra az elhatározásra ju­tott, hogy semmit sem ad. És amikor a prédikáció két óra múlva véget ért — kivett a tányérból egy dol­lárt, hogy kártalanítsa ma­gát az időveszteségért. Keresztrejtvény Pletyka A pletykáról szól Kolozsvári Grand­pierre Emil velős mondása a rejtvény vízszintes 13. és függőle­ges 39. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Kikötő. 8. Magyar kártyajáték, másik neve kaláber. 13. A mondás első része (Zárt betű O.) 15. Ritka női név. 16. Zuhany 17. A növényvilág tudományos ne ve. 19. Kettős áldás a családban 21. Harsogó hangú költöző madár 23. Fontos energiaforrás. 24. Ha lotti lakoma. 25. Az államhatalmat képviselő törvényes szerv. 27. M-el a végén nehéz fém. 28. Úgy mint rövidítése, 29. Svéd és osztrák autók betűjele. 30. Országos Rendezőiro­da. 31. Y. D. 33. AAAAAAAAAA 34. Richard Strauss operája. 37, Szép mozgású ló. 39. Híres francia énekesnő. 40. Törpe versenyautó. 41 Válogatott labdarúgó. 43. Viselés sei nyű. 45. Az arzén vegyjele. 46 Hosszú morzejel. 47. Visszahoz! 49 Recept rövidítése. 50. Kínai hossz mérték. 51. Haza költői szóval. 53 Sas és kecske is van ilyen. 56. Bor sód—Abaúj—Zemplén megye rovidí tése. 57. Korog a gyomra. 59. Ét kezés. 60. Becézett Antal. 61. Re párái. 63. Zavaros dal! 64. Irodában használatos kapocs. 68. A legna gyobb hazai edzőtábor jelzője. 69 Több önálló részre válva szaporodó, FÜGGŐLEGES: 1. A legnagyobb római történetíró (Publius Corne lius). 2. Mint a vízszintes 49. számú sor. 3. NSZK-beli folyó, Ulmnál ömlik o Dunába. 4. Angol főnemes, a Lor­dok házának tagja. 5. Egy ideje. 6 Lyon egyik része, 7. Hivatali helyi ség. 8. Olasz város, látogatott kegy hely. 9. Sakkfigura. 10. Svéd golyó csapágy-márka. 11. Európai főváros 12. Magában, egyedül. 14. A haj nal istennője. 18. Szardellagyűrű. 20 Hosszú ideig tartó eszméletlenség 21. Feltéve. 22. Visszaás! 25 Afrikai nép- és nyelvcsalád. 26 Ismételten előforduló. 29. Babétel 32. Világosbarna színű. 35. Kis ház 36. Férfinév. 37. ízeltlábú állat. 38 Pusztít. 39. A mondás befejező ré sze (Zárt betű: S.) 41. Fűszer, régi neve, címet. 42. Fémeken keletkezik oxidálódás nyomán. 44. Itáliai fes­tő, a késői reneszánsz nagy meste­re. 47. Becézett Zsolt. 48. Ószeres. 52. Kacag. 54. Személyes névmás többese. 55. László Tamás. 56. Foszló. 58. Teljesen egyenletes felü­letű. 60. Cselekedet. 62. Szélesre nyitja a száját. 64. Irtani kell a kert­ben. 65. A rádium vegyjele. 66. Mi­si betűi. 67. A jószívű teszi. Holló János Beküldendő a helyes megfejtés legkésőbb május 21-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLA­PON 76Ö1 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az április 29-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Csak a munka fej­ti ki, csak az tartja fel a testnek és léleknek erejét, csak a munka tesz hasznossá. Deák Ferenc. Könyvjutalmat nyertek: Kovács Já­nos, Vajszló, Kossuth u. 5/2., Mar­ton Irén, Pécs, Rákóczi út 72., Mi- kesi Rezsőné, Pécs, Varsány u. 1., Pallós István, Sásd. Gárdonyi u. 60., Svegál Éva, Olasz, Kossuth u. 50. Az április 30-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: És a munkát én így keverem dallá, a dalt meg a munka leikévé szövöm. Könvviutalmat nvertek: Gáspár János, Pécs, Építők útja 10/a., Gu­lyás Szilvia, Pécs, Rókus u. 3/b., Osvald Mártonné, Pécs, Sarohin t. u. 78., Szajkó István. Pécs, Sza­badság út 19.. Takács Ferencné, Egyházaskozár, Fő tér 11. A könyveket postán küldjük el. Az április 15-i lapban közölt TIT Hol található című rejtvényének nyertes megfejtői: Bősz Józsefné, Boly, dr. Vedrődi Csongorné, Pécs, Lengyel Gy. u. 1/3., Szlávik János- né, Pécs-Vasas I., Somogyi u. 69. A nyerteseknek a TIT küldi meg a nyeremény könyveket. Szokatlan gyógymód A közép-hollandiai Hengelo kórházában egy pszichiáter nem mindennapi terápiát alkalma­zott: azt állította, hogy a neu­rotikus nőbetegek egészségi ál­lapota csak akkor javulhat, ha szexuális kapcsolatba kerülnek kezelőorvosukkal. A bíróság azonban kétségbe vonta ennek a terápiának „gyógyászati ér­tékeit", és egyévi szabadság- vesztésre ítélte az orvost, aki többek között fiatalkorú nőbe­tegeket is részesített ilyen „ke­zeiében". (Magazyn Polski) Horgászat] Az etetőanyagok szerepe A múlt év őszén végzett hal­telepítések nyomán igen jó fo­gási eredmények születtek, Nem egy horgásztárssal be­szélgettünk, aki már a hideg, kora tavaszi időben is meg­fogta az engedélyezett maxi­mális napi mennyiséget. A ki­éhezett halállomány a felme­legedő vizekben mohón kapott o horgon felkínált csalikra. A melegebb vizekben már nem jár olyan rajokban, ban­dákban a hal, így megfogá­suk nehezebbé válik. A horgá­szok zöme, a kellemesebbre fordult Időjárást megvárva, most indul a tavak, folyók partjára, hódolni szenvedélyé­nek. A horgász a halfogás ér­dekében sok mindenre képes, több kilométeres gyalogolásra, fél napig tartó gilisztaásásra, lótücsök gyűjtögetésre. A biztosra menők csontku­kacot „gyártanak", szúnyoglár­vát rostálnak az iszapból. Mindezek célja az, hogy hor­guk közelébe csalják a hala­kat és kapásra ingereljék a felkínált anyagok által. Békés halak horgászata ese­tében az önetetős, illetve fo­lyamatos etetés mellett az úszás módszer is nagyrészt a csalogató etetőanyagok hatá­sára válik eredményesebbé. Ezeknek az etetőanyagoknak az alapját, tömegét gabona­magvak (kukorica, búza) képe­zik, amit az áztatott kenyeret, zsemlemorzsát, olajos magvak (napraforgó, kender) daráját keverjük, amelyek kellemes íz­hatásukon kívül, jobb vízálló­ságot kölcsönöznek az önete­tőbe szánt anyagnak. Az iz és illatanyagok hatásának fokozá­sára ánizsolajat, vaníliás cuk­rot, kekszőrleményt, kókuszre­szeléket stb. adagolhatunk vi­gyázva a helyes arányokra. Természetesen ezek az ada­lékanyagok sem mindenható- ak, előfordul, hogy az általunk legjobbnak vélt etetőanyag sem bizonyul eredményesnek. Van, aki egyik, van, aki egy másik anyagra esküszik, gya­korlati tapasztalatai alapján. Az alapizek, tehát az etető­anyag jellegére vonatkozóan a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán végzett kísérletek so­rán — több száz mérés alap­ján — a következőket állapí­tották meg: A leginkább ked­velt íz az édes, azután a sava­nyú, majd a sós következik, a sort pedig a keserű íz zárja. így az etetőanyag édessége nagyobb valószínűséggel vonz­za horgunk közelébe a hala­kat. Hasonló jó eredményt várhatunk a gyenge szerves sa­vak hatásaitól (tejsav, ecet­sav) kis, 2—5(lo-os töménysé­gű alkalmazásával. Pl. tejsa­vas erjedésen átesett kukori­cát, vagy savóval hígított ete­tőanyagot nagyon eredménye, sen lehet használni. A verseny- horgászoktól tanulva, az ete­tőanyag csak akkor tekinthető teljesnek, ha tartalmaz olyan élő anyagot, amelyet a hor­gunkra tűzünk. Ennek megfe­lelően csontkukacot, gilisztát, árvaszúnyog lárvát feltétlenül keverjünk a keszegezésre szánt etetőanyagba, Aki többféle csalit, jó minő­ségű etetőanyagot használ, fel­szerelése finomabb, zsinórja vékonyabb, horga kisebb, mél­tón számíthat a nyári nagy melegben is több kapásra, slebb halakra, lóki Tamás a MOHOSZ Baranya megyei IB agronómusa Megméretve A Kossuth Rádió „Jó reg­gelt" műsorának szerkesztősé­ge vendégeket fogadott: dr. Szabó Imre ipari miniszterhe­lyettest és több szaktanácsadó­ját, majd felkérték őket, adja­nak választ a hallgatók köré bői beérkező kérdésekre, haj­nali fé| 5-től 8 óráig. Az elsőként elhangzó kérdés — mint örökzöld téma — szin­te „visszaköszönt”: kevés a gyerekcipő, qyerekszandál, a meglevő választék is szegé­nyes, Nos, jómagam már évti­zedek óta verem az írógépet, de nem emlékszem olyan ta­vaszra, hogy a gyerekcipők­kel kapcsolatos gondok ne je lentkeztek volna. Sőt, mármost előre mondok még néhány — örökké visszatérő — témát: augusztusban és szeptember­ben késik majd a tankönyv, és írószercsomag, kevés lesz az iskolaköpeny, túl sok lesz a piros melegítő és kevesebb a kék, vagy fordítva, nehezek az iskolatáskák, és mit tegyen az anyuka az egészségügyi cso­magba, ha ismét hiánycikk lesz a vécépapír vagy a papírzseb­kendő. Az idősebbek is ki tud. ja már hányadszor panaszol­ják, hogy hiányzik az üzletek­ből a szolidabb fazonú férfi és női lábbeli, pláne a ma­gasszárú cipő, ugye, ám az is gond, hogy a 40-es lábú höl gyek nem találnak „pászentos' és divatos topánkát. Egyálta­lán: a cipők számozásával baj van. Felelet: általában a cipőüz­letek zöme túl kicsi ahhoz, hogy az összes méretű cipőt bemutathassák és árusíthas­sák. Tehát, ahol nincs egyik szám, megtalálható a másik ban ... és fordítva. Egyébként 43 millió pár az évi termelé­sünk, ebből 27 milliót vásárol meg a magyar fogyasztó. A másik fogas kérdés sem most hangzott el először: mi ért kifogásolható még mindig a konfekció méretarányos rend szere? Mert például — ezt Pintér Dezső műsorvezető em­lítette meg — ő maga 196 cen. timéter magas férfiú, de még nem sikerült olyan konfekciós öltönyt vásárolnia, amely mé teteiben megfelelő lett volna. Nos, nekem sem: magasságom 170 centi. Szűkén. Ha vennék egy ruhát és tegyük fel, jó a zakó, a nadrág szára bizo nyára még elfekszik a földön vagy jó tenyérnyit. Vagy jó a nadrág, ám a zakót legföljebb mellénynek alkalmazhatnám. Felelet: a méretrendszer mó­dosítását most végzi a kon fekcióipcr. „De már egyszer módosítottak rajta!" — mond­ja a riporter. Igen. De most megint. Ezután a műsorvezető zavar­tan köhécsel, azt mondja, női alsóneműről, vagyis a bugyi­ról van szó. Kevés, és válasz­ték sincs. Hát. . . megtudtuk, hogy ebből a kis portékából 50 millió darab (nem elírás!) fogy évente. Igaz, gyártott a hazai ipar is, de aztán a gé­peket félretették (nem tudom, miért. A szerk.) és külföldről hoztuk be a bugyit. De most majd elő kell venni a bugyi­gyártó gépeket ismét és foly­tatjuk a gyártást. Helyes. Tudomásul vehette a hall­gató, hogy a papírzsebkendő importáru, tehát akadozik az ellátás, amely nem javul a közeljövőben sem, nem árt, ha elővesszük a rég bevált jó, öreg textilzsebkendőket. És azt is, hogy a gumifonal szintén im­portáru, ezért nem tudunk gyártani elegendő gumírozott női harisnyát. Általában elmondható —ci­pő, felső- és alsóruha-ellátás vonatkozásában — hogy az iparnak és kereskedelemnek a jövőben még pontosabban kell felmérnie az igényeket. (Úgy, mint tavaly, tavaly­előtt, tíz és húsz évvel ezelőtt. De ezt már én tettem hozzá. Tapasztalatból.) Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom