Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-27 / 115. szám

Dunántúli Tlgplö 1984. április 27., péntek-S­ICözaazdacácii ♦X»X*X*X*X*X*X'X*X'X*X'X*X*X*X'X*X*X Az előrelátás haszna Milliós megtakarítások taktikai elővásárlásokból Az árelőrejelzések tapasztalatai a Pécsi Bőrgyárban Amikor a legolcsóbb, akkor vásárolnak külfölr1! nyersbőrt A nyersanyagárak alakulásának előrejelzése és az ennek alapján megfontolt taktikai vásárlások tízmillió forint nagyságrendű devizamegtakaritással járhatnak, mint esetünkben a Pécsi Bőrgyárban. Cikkünk szerzői, Szekeres Ist­vánná, a vállalat igazgatója és dr. Sipos Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak docense, akit a gyár szaktanácsadóként foglalkoztat, be­számolnak az árprognosztizálás eddigi eredményeiről. Mit kell tudni a munkaerő­kirendelésről és az átképzési támogatásról? 1980-ban — a versenyárrend­szer bevezetésével egyidejűleg — az Országos Tervhivatal módszertani irányelveket dol­gozott ki és adott közre a gaz­dálkodó szervezetek részére. Ebben többek között előírta, hogy gondosabban kell elemez­ni a piaci feltételek várható alakulását és folyamatosan foglalkozni kell a tőkés import- és exportárak prognosztizálá­sával. A gazdasági mechaniz­mus továbbfejlesztése arra irá­nyul, hogy önállóbbá váljanak a vállalatok, nagyobb döntési szabadságfokkal és felelősség­gel működjenek. A Pécsi Bőr­gyár vezetése — már igen ko­rán —, 1979-ben felismerte, hogy szükség van az árak elő­rejelzésére. A kutatómunka be­indult és az elmúlt öt év ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy jelentős tőkés devizát le­hetett megtakarítani az árprog­nózisok információi és az ész­szerű kockázatvállalás alapján. A Pécsi Bőrgyárban először o marhanyersbőr importárak prognosztizálását végeztük el, ugyanis a szükséges nyersbőr kétharmadát a jövőben is tőkés import útján kell beszerezni. A fő beszerzési források: Auszt­rália, Észak-Amerika és Európa, főként Hollandia. A vállalatnál létfontosságú, hogy előre be­csüljük az árakat. Ugyanis a bőripar igen anyagigényes, a termelési költség 75 százalékát teszi ki az anyagköltség, az alapanyagköltségek 60 száza­léka viszont import eredetű. Az exportárak, és egyáltalán a készbőr-árak alakulása nagy­ban a nyersbőr-árak alakulá­sának függvénye. A végső ter­mék kibocsátási ideje az üzlet­kötésektől jelentősen eltér, és o termék átfutási ideje alatt jelentős ármozgás következhet be. A bőr- és cipőgyártás, a bőr- és konfekcióipar átfutási ideje legalább fél év. A mar- hanyersbőr-importárak ciklikus mozgásában viszont előfordult az, hogy egy negyedév alatt egy dollárral nőtt vagy csök­kent egy kilogramm bőr ára. A negyedévenkénti beszerzés 2000 tonna körül ingadozik, és már ez is jelzi a téma gazda­sági jelentőségét. Magyarország nyersbőrkeres­lete a világpiacon nem jelen­Szemlében Érdekes vita gyűrűzik a Köz. gazdasági Szemlében. A vita elindítója dr. Oroszi Sándor, a Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának adjunktu­sa, aki ,,A közömbösségi ár, mint árcentrum-hipotézis’’ cím. mel tanulmányt írt a folyóirat 1982. évi első számában. A tanulmány az úgynevezett tör­téneti transzformációs problé­mát eleveníti föl. A szerző tős, így az áralakulásra szá­mottevő hatása nincs, meg kell elégedni a beszerzési árak vár­ható alakulásának prognoszti­zálásával. Figyelembe kellett venni az állatról lenyúzott bőr súlyát is — az ár az átlogsúly- lyal fordítottan arányos. Az ala­csonyabb súlykategóriájú bő­rök (például a borjú) maga­sabb egységáron értékesíthe­tők. Az ársorokat egyedi szám­lák alapján, negyedévi bontás­ban 1975-től gyűjtötték ki vál­lalatunk közgazdasági főosz­tályának munkatársai. Az ára­kat befolyásoló tényezők nagy száma — a spekuláció, az idő­járás alakulása és így tovább — miatt fillérre, centre ponto­san nem lehet árelőrejelzést készíteni. Nem is ez volt a cé­lunk, hanem az, hogy az ár­alakulás alapirányzatát, a sze­zonális és konjunkturális inga­dozás tendenciáit modellezzük. Sikerült megállapítani, hogy 3—4 éves konjunktúraciklus észlelhető, ami a tenyésztési ciklusoknak felel meg, lévén hogy a nyersbőr a húsipar mel­lékterméke. Kutatómunkánk során feldol­goztuk a Heller Farkas iskola (1877—1955) iskola eredmé­nyeit, sőt megállapítottuk, hogy az 1920 és 1948 között publi­kált konjunktúra-barométerek is 3—4 éves ciklusos ármozgást mutattak. Például az USA-ból importált marhanyersbőr ára az 1975. I. negyedévi bázishoz képest 1979 közepére kétszere­sére nőtt, míg 1980 közepére két és félszeresére csökkent. Sikerült kimutatnunk azt, hogy 1980-ban a konjunktúraciklus mélypontja van, ezért taktikai elővásárlást kezdeményeztünk. Az árak 1981-ben a prognózis­nak megfelelően — a vizsgált borfajtánál 1980. III. negyed­éve és 1981. III. negyedéve kö­zött kilogrammonként 1 dollár­ral — emelkedtek. A következő konjunkturális maximumot számítógép és ma­tematikai-statisztikai módszerek felhasználásával 1984-re prog­nosztizáltuk. Ennek megfelelően a következő taktikai vásárlást 1982 végén kértük, és 1983 el­ső felében meg is valósítottuk. Eredetileg az éves deviza 37 százalékát kapta volna meg a Pécsi Bőrgyár az első félévre. alapgondolata az, hogy Marx értékelmélete és termelésiár- elmélete között a logikai kap­csolat mindmáig nincs kielé­gítően bizonyítva. Ezt a hiá­nyosságot Oroszi Sándor egy történeti modell segítségével kísérli meg megszüntetni. Fel­fogása szerint ugyanis létezett egy korszak, amikor az érték volt az árcentrum s egy má­sik korszak — a kapitalizmus —, amikor a termelési ár. Ez viszont azt jelentette, hogy később kevesebb és drágább bőr beszerzésére nyílt volna le­hetőség. Az ausztrál bőrök 1983 elejéhez képest szeptem­berre 40—50 százalékkal emel­kedtek, ami a taktikai vásárlás gazdasági kihatását is jelzi. A megtakarítás becslése igen ne­héz. Tény viszont, ha a Pécsi Bőrgyár az első félévi beszer­zési keretének 50 százaléka he­lyett csak 37 százalékát kapja meg, akkor a veszteség meg­haladta volna a 268 ezer dol­lárt. Ez így megtakarításként értelmezhető, mivel 1983. I. ne­gyedévében a beszerzett nyers­bőr (taktikai elővásárlás) mennyisége maximális, 2466 tonna volt, a IV. negyedévben 2204 tonna, míg 1984-ben az I. negyedévben mindössze 1540 tonna. Az átlagárak viszont az 1983. I. negyedévi kilogram­monkénti 79,15 forintról egyen­letesen 104,54 forintra emelked­tek ugyanezen idő alatt. Az árak tovább emelkedtek, sőt az áremelkedés meggyorsult, ami a konjunktúraciklus maximumá­nak közeledtét jelzi. Így a Pécsi Bőrgyár néhány hónapja nem vásárol nyersbőrt, megvárja, hogy ősszel az árak csökken­jenek. összefoglalva, a vállalat há­rom alkalommal élt a taktikai vásárlás lehetőségével. 1980- ban és 1983-ban taktikai elő­vásárlást hajtott végre, 1984- ben késlelteti vásárlásait. Az 1983-as taktikai elővásárlás több mint 10 millió devizafo­rint megtakarítást eredménye­zett. PÉCSI SZERZŐK MUNKAI A Prodinform Műszaki Ta­nácsadó Vállalat „Időszerű Gazdaságirányítási Kérdések” sorozatában évente hat kötetet jelentet meg. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak oktatói jelentős sikert ér­tek el, mivel a nemrég megje. lent 1983-as kötetek közül háromnak is pécsi a szerzője. A kötetek: Bé/yócz Iván: Ipar- vállalati beruházáspolitika és struktúrakorszerűsités; Poór ló- lsei: Az irányítási rendszerek továbbfejlesztését megalapozó szervezés technológiája; Sípos Béla: Konjunktúraelemzés és prognosztizálás, VASÁRAINK JÖVŐJE Hogyan tovább Pécsi Ipari Vásár, hogyan tovább pécsi bor- és börfeldolgozó-ipari szak­vásár? Dél-Dunántúl, de az or­szág e jelentős rendezvényei továbbfejlesztését szem előtt tartva, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizott­sága a héten tanácskozásra hivta egybe az érdekelteket. Abban maradtak, a vásárok jövőjével kapcsolatban tanul­mányterv készítésére adnak A gazdasági növekedés üte­mének az 70-es évek végétől tartó jelentős visszaesése ugyan létszámcsökkenéssel pá­rosult, de a termelékenység növekedése is jelentősen las­sult. A gazdasági helyzet lé­nyegi változása ellenére a munkaerőhelyzet alapjában nem alakult át, továbbra is a munkaerő iránti túlkereslet ma­radt a jellemző. A munkaerő- hiány összes jellemző ismérve változatlanul jelen van, és hogy ez a vállalatok gazdálko­dásában általában nem okoz akkora gondot, mint ahogyan ezt korábban esetleg gondolni lehetett, mindössze annak tu­lajdonítható, hogy a munka­erőhiánynál sokkal keményebb tényezők valóban nehezítik a gazdálkodást (értékesítési ne­hézségek, import-, illetve fej­lesztési korlátok stb.). Keményebb korlátok Gazdaságunkban nem be­szélhetünk globális munkaerő- hiányról, csak a fejlődés kö­vetkeztében kialakult struktu­rális egybe nem esésről. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyes területeken az alulfog­lalkoztatás következtében mun­kaerőpazarlás folyik, míg más területeken túlfoglalkoztatott­ság és kapacitás-kihasználat­lanság van. Népgazdasági szinten együttesen mindkettő erőforráspazarlás. Az előzőek­ből adódik, hogy gazdaságunk jellemzője nem a munkaerő- hiány, hanem a nem kellő ha­tékonyságú foglalkoztatottság. A munkaerő-gazdálkodásban szükséqes intékedésekről szóló állami tervbizottsági határozat előírja: „Biztosítani kell a fog­lakoztatás hatékonyságát nö­velő leltételeket, a munkaerő ágazati szervezetének ennek megtelelő irányú-mértékű át­rendeződését." A foglalkozta­tottak népgazdasági szerveze­tének átalakulása a népgaz­dasági tervben előírt irányban folyik, a termelés az iparban és az építőiparban az előirány­zottnál mérsékeltebben alakul. megbizást a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetemnek és a Pécsi Akadémiai Bizott­ságnak. MEGJELENT AZ IPARI SZEMLE Megjelent az Ipari Szemle ez évi első száma. Az Ipari Minisztérium tájékoztató folyó­irata teljes egészében közli az iparvállalati vezetők február végi országos tanácskozásán elhangzottakat. Előadói beszé­det, majd zárszót dr. Kapolyi László ipari miniszter tartott, a tanácskozáson nyolcán szóltak hozzá. BESZÁMOLÓ KÜLFÖLDI ÜZLETI ÚTRÓL A tőkés országokban tett üz­leti útjáról élménybeszámolót tart Bosnyák János, a pécsi Zsolnay Porcelángyár igazga­tója. A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szer­vezete rendezvényére május 3-án, délután 3 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága székházé­nak tanácstermében. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN ez indokolja a területről a gyorsabb ütemű létszámel- áramlást. A Minisztertanács rendeleti­leg hozta létre a szervezett létszám-átcsoportosítás zökke­nőmentes lebonyolítását lehe­tővé tevő átképzési, támogatá­si rendszert. A rendelet alap­vető célja, hogy a népgazda­sági szinten szükséges és át­képzési igénnyel járó létszám- mozgások lebonyolítása során az egyén ne kerüljön hátrá­nyos anyagi helyzetbe, illetve a vállalatok létszám-felszaba- dítósi törekvéseinek ne szab­janak gátat szociális meggon­dolások. Átképzési támogatós, ban részesülhet az a dolgozó, aki szervezett munkaerő-átcso­portosítás keretében kerül új munkahelyre, és ott átképzés­ben vesz részt, valamint kere­sete a korábbi átlagkereseténél alacsonyabb, akkor a kettő különbözetét megkaphatja be. tanító képzés esetén maximum 1 évig, egyéb képzés esetén 3 évig. A támogatásként kifize­tett összeget a munkáltatónak az állami költségvetésből visz- szatéritik. A Munka Törvénykönyvének 1980-ban végrehajtott módosí­tása feloldotta a munkaerő mozgásának jogi korlátáit, ugyanakkor a vállalati munka­erőgazdálkodási gyakorlatban a vállalatok e lehetőséggel nem élnek. A munkaerő nép- gazdasági ágak közötti és be­lüli mozgása továbbra is dön­tően a munkavállalók által kezdeményezett átcsoportosu­lás tornájában zajlik le. A vállalatok a munkák át­csoportosítását végzik el az egyenletesebb foglalkoztatás biztosítására nőtt a kooperá­ció és a bérmunka jelentősége, hogy a bérmunkát vállaló szá­mára a kapacitás egyenlete­sebb leterhelését, a munka­csúcsokhoz illeszkedő létszám megtartását teszi lehetővé. A kialakult gazdálkodási feltételek között °z élőmunka társadalmi költségei nem jelennek meg elvárható nagyságrendben vál­lalati költségként, a tényleges társadalmi munkaerőköltségek jelentős részét nem élőmunko- arányosan fedezik, a bér a vállalati gazdálkodósban nem kellően költségérzékeny. Az 1985. januártól tervezett szabályozórendszer módosítása a gazdálkodás e negatív je­lenségét keményebb korlátok­kal fogja befolyásolni, megte­remti ezáltal a hatékony fog­lalkoztatás vállalati érdekeltsé­gét is. Mindezek arra hívják fel a vállalatvezetés figyelmét, hogy a népgazdasági követel­ményeknek megfelelően gon­dolják át létszámgazdálkodá­sukat. A vállalati létszámgazdálko­dás hatékonyabbá tétele ér­dekében látott napvilágot oz idén az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének két rendelkezése. Az egyik a más munkáltatóhoz történő munka­erőkirendelés egyes kérdéseit, a másik az átképzési támoga­tásról szóló rendelet módosítá­sát tartalmazza. A más munkáltatóhoz törté­nő munkaerő-kirendelés ese­tén a felek írásban megálla­podnak. A megállapodásnak megfelelően a foglalkoztató költséaátalányként a munkál­tató részére megtérítheti azo­kat a szociális és igazgatási költségeket, amelyek a mun­káltatónál merülnek fel. A költ­ségátalány nem haladhatja meg a kirendelés időtartama alatt az érintett dolgozók ré­szére kifizetett bérköltség ti­zenöt százalékát, melyet a munkáltató egyéb tevékenység árbevételként számol el. Nagyobb létszámot (10 főnél nagyobb) érintő és 6 napot meghaladó kirendelés esetén a foglalkoztató saját bérszínvo­nal-növelési lehetőségének tér. hére o munkáltatót pótlólagos, adómentes bérszínvonal-növe­lési kedvezményhez juttatja. A munkáltató a létszámcsökke­nésből származó bérmegtaka­rítás harminc százalékát adó­mentes bérszínvonal-növelésre fordíthatja. Az átképzési támogatásról szóló rendelet módosítása le­hetőséget nyújt arra, hogy az átképzési támogatást vállala­ton belül átképzéssel járó munkaerő-átcsoportosítás ese­tén is igénybe vegyék a mun­káltatók. Ez megteremti a le­hetőségét a profilváltozás, gyár- tásszerkezet-módosítós eddi­gieknél rugalmasabb feltétel- rendszere kialakítását. Élni a lehetőséggel A jogszabály biztosította le­hetőségek önmagukban csu­pán potenciális eszközök, a racionálisabb vállalati munka­erőgazdálkodás feltételeit te­remtik meg csupán. Tényleges értékük attól függ, hogy vál­lalataink, szövetkezeteink gondjaik megoldásában milyen mértékben veszik igénybe, ami viszont szemléletváltozást kö­vetel a vállalati létszámgazdál­kodás területén is. Dr. Kamarás Károly A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv, melyben a KSH társadalmunk és gazda­ságunk elmúlt évi eredményeit adja közre a legjellemzőbb adatok tükrében. Egy grafikon a gazdag tartalmú könyvecskéből: a be­ruházások alakulása. Vita a Közgazdasági Szekeres Istvánné - Dr. Sipos Béla | RÖVIDEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom