Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-27 / 115. szám
Dunántúli Tlgplö 1984. április 27., péntek-SICözaazdacácii ♦X»X*X*X*X*X*X'X*X'X*X'X*X*X*X'X*X*X Az előrelátás haszna Milliós megtakarítások taktikai elővásárlásokból Az árelőrejelzések tapasztalatai a Pécsi Bőrgyárban Amikor a legolcsóbb, akkor vásárolnak külfölr1! nyersbőrt A nyersanyagárak alakulásának előrejelzése és az ennek alapján megfontolt taktikai vásárlások tízmillió forint nagyságrendű devizamegtakaritással járhatnak, mint esetünkben a Pécsi Bőrgyárban. Cikkünk szerzői, Szekeres Istvánná, a vállalat igazgatója és dr. Sipos Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának docense, akit a gyár szaktanácsadóként foglalkoztat, beszámolnak az árprognosztizálás eddigi eredményeiről. Mit kell tudni a munkaerőkirendelésről és az átképzési támogatásról? 1980-ban — a versenyárrendszer bevezetésével egyidejűleg — az Országos Tervhivatal módszertani irányelveket dolgozott ki és adott közre a gazdálkodó szervezetek részére. Ebben többek között előírta, hogy gondosabban kell elemezni a piaci feltételek várható alakulását és folyamatosan foglalkozni kell a tőkés import- és exportárak prognosztizálásával. A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése arra irányul, hogy önállóbbá váljanak a vállalatok, nagyobb döntési szabadságfokkal és felelősséggel működjenek. A Pécsi Bőrgyár vezetése — már igen korán —, 1979-ben felismerte, hogy szükség van az árak előrejelzésére. A kutatómunka beindult és az elmúlt öt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jelentős tőkés devizát lehetett megtakarítani az árprognózisok információi és az észszerű kockázatvállalás alapján. A Pécsi Bőrgyárban először o marhanyersbőr importárak prognosztizálását végeztük el, ugyanis a szükséges nyersbőr kétharmadát a jövőben is tőkés import útján kell beszerezni. A fő beszerzési források: Ausztrália, Észak-Amerika és Európa, főként Hollandia. A vállalatnál létfontosságú, hogy előre becsüljük az árakat. Ugyanis a bőripar igen anyagigényes, a termelési költség 75 százalékát teszi ki az anyagköltség, az alapanyagköltségek 60 százaléka viszont import eredetű. Az exportárak, és egyáltalán a készbőr-árak alakulása nagyban a nyersbőr-árak alakulásának függvénye. A végső termék kibocsátási ideje az üzletkötésektől jelentősen eltér, és o termék átfutási ideje alatt jelentős ármozgás következhet be. A bőr- és cipőgyártás, a bőr- és konfekcióipar átfutási ideje legalább fél év. A mar- hanyersbőr-importárak ciklikus mozgásában viszont előfordult az, hogy egy negyedév alatt egy dollárral nőtt vagy csökkent egy kilogramm bőr ára. A negyedévenkénti beszerzés 2000 tonna körül ingadozik, és már ez is jelzi a téma gazdasági jelentőségét. Magyarország nyersbőrkereslete a világpiacon nem jelenSzemlében Érdekes vita gyűrűzik a Köz. gazdasági Szemlében. A vita elindítója dr. Oroszi Sándor, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának adjunktusa, aki ,,A közömbösségi ár, mint árcentrum-hipotézis’’ cím. mel tanulmányt írt a folyóirat 1982. évi első számában. A tanulmány az úgynevezett történeti transzformációs problémát eleveníti föl. A szerző tős, így az áralakulásra számottevő hatása nincs, meg kell elégedni a beszerzési árak várható alakulásának prognosztizálásával. Figyelembe kellett venni az állatról lenyúzott bőr súlyát is — az ár az átlogsúly- lyal fordítottan arányos. Az alacsonyabb súlykategóriájú bőrök (például a borjú) magasabb egységáron értékesíthetők. Az ársorokat egyedi számlák alapján, negyedévi bontásban 1975-től gyűjtötték ki vállalatunk közgazdasági főosztályának munkatársai. Az árakat befolyásoló tényezők nagy száma — a spekuláció, az időjárás alakulása és így tovább — miatt fillérre, centre pontosan nem lehet árelőrejelzést készíteni. Nem is ez volt a célunk, hanem az, hogy az áralakulás alapirányzatát, a szezonális és konjunkturális ingadozás tendenciáit modellezzük. Sikerült megállapítani, hogy 3—4 éves konjunktúraciklus észlelhető, ami a tenyésztési ciklusoknak felel meg, lévén hogy a nyersbőr a húsipar mellékterméke. Kutatómunkánk során feldolgoztuk a Heller Farkas iskola (1877—1955) iskola eredményeit, sőt megállapítottuk, hogy az 1920 és 1948 között publikált konjunktúra-barométerek is 3—4 éves ciklusos ármozgást mutattak. Például az USA-ból importált marhanyersbőr ára az 1975. I. negyedévi bázishoz képest 1979 közepére kétszeresére nőtt, míg 1980 közepére két és félszeresére csökkent. Sikerült kimutatnunk azt, hogy 1980-ban a konjunktúraciklus mélypontja van, ezért taktikai elővásárlást kezdeményeztünk. Az árak 1981-ben a prognózisnak megfelelően — a vizsgált borfajtánál 1980. III. negyedéve és 1981. III. negyedéve között kilogrammonként 1 dollárral — emelkedtek. A következő konjunkturális maximumot számítógép és matematikai-statisztikai módszerek felhasználásával 1984-re prognosztizáltuk. Ennek megfelelően a következő taktikai vásárlást 1982 végén kértük, és 1983 első felében meg is valósítottuk. Eredetileg az éves deviza 37 százalékát kapta volna meg a Pécsi Bőrgyár az első félévre. alapgondolata az, hogy Marx értékelmélete és termelésiár- elmélete között a logikai kapcsolat mindmáig nincs kielégítően bizonyítva. Ezt a hiányosságot Oroszi Sándor egy történeti modell segítségével kísérli meg megszüntetni. Felfogása szerint ugyanis létezett egy korszak, amikor az érték volt az árcentrum s egy másik korszak — a kapitalizmus —, amikor a termelési ár. Ez viszont azt jelentette, hogy később kevesebb és drágább bőr beszerzésére nyílt volna lehetőség. Az ausztrál bőrök 1983 elejéhez képest szeptemberre 40—50 százalékkal emelkedtek, ami a taktikai vásárlás gazdasági kihatását is jelzi. A megtakarítás becslése igen nehéz. Tény viszont, ha a Pécsi Bőrgyár az első félévi beszerzési keretének 50 százaléka helyett csak 37 százalékát kapja meg, akkor a veszteség meghaladta volna a 268 ezer dollárt. Ez így megtakarításként értelmezhető, mivel 1983. I. negyedévében a beszerzett nyersbőr (taktikai elővásárlás) mennyisége maximális, 2466 tonna volt, a IV. negyedévben 2204 tonna, míg 1984-ben az I. negyedévben mindössze 1540 tonna. Az átlagárak viszont az 1983. I. negyedévi kilogrammonkénti 79,15 forintról egyenletesen 104,54 forintra emelkedtek ugyanezen idő alatt. Az árak tovább emelkedtek, sőt az áremelkedés meggyorsult, ami a konjunktúraciklus maximumának közeledtét jelzi. Így a Pécsi Bőrgyár néhány hónapja nem vásárol nyersbőrt, megvárja, hogy ősszel az árak csökkenjenek. összefoglalva, a vállalat három alkalommal élt a taktikai vásárlás lehetőségével. 1980- ban és 1983-ban taktikai elővásárlást hajtott végre, 1984- ben késlelteti vásárlásait. Az 1983-as taktikai elővásárlás több mint 10 millió devizaforint megtakarítást eredményezett. PÉCSI SZERZŐK MUNKAI A Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat „Időszerű Gazdaságirányítási Kérdések” sorozatában évente hat kötetet jelentet meg. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatói jelentős sikert értek el, mivel a nemrég megje. lent 1983-as kötetek közül háromnak is pécsi a szerzője. A kötetek: Bé/yócz Iván: Ipar- vállalati beruházáspolitika és struktúrakorszerűsités; Poór ló- lsei: Az irányítási rendszerek továbbfejlesztését megalapozó szervezés technológiája; Sípos Béla: Konjunktúraelemzés és prognosztizálás, VASÁRAINK JÖVŐJE Hogyan tovább Pécsi Ipari Vásár, hogyan tovább pécsi bor- és börfeldolgozó-ipari szakvásár? Dél-Dunántúl, de az ország e jelentős rendezvényei továbbfejlesztését szem előtt tartva, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága a héten tanácskozásra hivta egybe az érdekelteket. Abban maradtak, a vásárok jövőjével kapcsolatban tanulmányterv készítésére adnak A gazdasági növekedés ütemének az 70-es évek végétől tartó jelentős visszaesése ugyan létszámcsökkenéssel párosult, de a termelékenység növekedése is jelentősen lassult. A gazdasági helyzet lényegi változása ellenére a munkaerőhelyzet alapjában nem alakult át, továbbra is a munkaerő iránti túlkereslet maradt a jellemző. A munkaerő- hiány összes jellemző ismérve változatlanul jelen van, és hogy ez a vállalatok gazdálkodásában általában nem okoz akkora gondot, mint ahogyan ezt korábban esetleg gondolni lehetett, mindössze annak tulajdonítható, hogy a munkaerőhiánynál sokkal keményebb tényezők valóban nehezítik a gazdálkodást (értékesítési nehézségek, import-, illetve fejlesztési korlátok stb.). Keményebb korlátok Gazdaságunkban nem beszélhetünk globális munkaerő- hiányról, csak a fejlődés következtében kialakult strukturális egybe nem esésről. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyes területeken az alulfoglalkoztatás következtében munkaerőpazarlás folyik, míg más területeken túlfoglalkoztatottság és kapacitás-kihasználatlanság van. Népgazdasági szinten együttesen mindkettő erőforráspazarlás. Az előzőekből adódik, hogy gazdaságunk jellemzője nem a munkaerő- hiány, hanem a nem kellő hatékonyságú foglalkoztatottság. A munkaerő-gazdálkodásban szükséqes intékedésekről szóló állami tervbizottsági határozat előírja: „Biztosítani kell a foglakoztatás hatékonyságát növelő leltételeket, a munkaerő ágazati szervezetének ennek megtelelő irányú-mértékű átrendeződését." A foglalkoztatottak népgazdasági szervezetének átalakulása a népgazdasági tervben előírt irányban folyik, a termelés az iparban és az építőiparban az előirányzottnál mérsékeltebben alakul. megbizást a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemnek és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak. MEGJELENT AZ IPARI SZEMLE Megjelent az Ipari Szemle ez évi első száma. Az Ipari Minisztérium tájékoztató folyóirata teljes egészében közli az iparvállalati vezetők február végi országos tanácskozásán elhangzottakat. Előadói beszédet, majd zárszót dr. Kapolyi László ipari miniszter tartott, a tanácskozáson nyolcán szóltak hozzá. BESZÁMOLÓ KÜLFÖLDI ÜZLETI ÚTRÓL A tőkés országokban tett üzleti útjáról élménybeszámolót tart Bosnyák János, a pécsi Zsolnay Porcelángyár igazgatója. A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete rendezvényére május 3-án, délután 3 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága székházénak tanácstermében. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN ez indokolja a területről a gyorsabb ütemű létszámel- áramlást. A Minisztertanács rendeletileg hozta létre a szervezett létszám-átcsoportosítás zökkenőmentes lebonyolítását lehetővé tevő átképzési, támogatási rendszert. A rendelet alapvető célja, hogy a népgazdasági szinten szükséges és átképzési igénnyel járó létszám- mozgások lebonyolítása során az egyén ne kerüljön hátrányos anyagi helyzetbe, illetve a vállalatok létszám-felszaba- dítósi törekvéseinek ne szabjanak gátat szociális meggondolások. Átképzési támogatós, ban részesülhet az a dolgozó, aki szervezett munkaerő-átcsoportosítás keretében kerül új munkahelyre, és ott átképzésben vesz részt, valamint keresete a korábbi átlagkereseténél alacsonyabb, akkor a kettő különbözetét megkaphatja be. tanító képzés esetén maximum 1 évig, egyéb képzés esetén 3 évig. A támogatásként kifizetett összeget a munkáltatónak az állami költségvetésből visz- szatéritik. A Munka Törvénykönyvének 1980-ban végrehajtott módosítása feloldotta a munkaerő mozgásának jogi korlátáit, ugyanakkor a vállalati munkaerőgazdálkodási gyakorlatban a vállalatok e lehetőséggel nem élnek. A munkaerő nép- gazdasági ágak közötti és belüli mozgása továbbra is döntően a munkavállalók által kezdeményezett átcsoportosulás tornájában zajlik le. A vállalatok a munkák átcsoportosítását végzik el az egyenletesebb foglalkoztatás biztosítására nőtt a kooperáció és a bérmunka jelentősége, hogy a bérmunkát vállaló számára a kapacitás egyenletesebb leterhelését, a munkacsúcsokhoz illeszkedő létszám megtartását teszi lehetővé. A kialakult gazdálkodási feltételek között °z élőmunka társadalmi költségei nem jelennek meg elvárható nagyságrendben vállalati költségként, a tényleges társadalmi munkaerőköltségek jelentős részét nem élőmunko- arányosan fedezik, a bér a vállalati gazdálkodósban nem kellően költségérzékeny. Az 1985. januártól tervezett szabályozórendszer módosítása a gazdálkodás e negatív jelenségét keményebb korlátokkal fogja befolyásolni, megteremti ezáltal a hatékony foglalkoztatás vállalati érdekeltségét is. Mindezek arra hívják fel a vállalatvezetés figyelmét, hogy a népgazdasági követelményeknek megfelelően gondolják át létszámgazdálkodásukat. A vállalati létszámgazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében látott napvilágot oz idén az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének két rendelkezése. Az egyik a más munkáltatóhoz történő munkaerőkirendelés egyes kérdéseit, a másik az átképzési támogatásról szóló rendelet módosítását tartalmazza. A más munkáltatóhoz történő munkaerő-kirendelés esetén a felek írásban megállapodnak. A megállapodásnak megfelelően a foglalkoztató költséaátalányként a munkáltató részére megtérítheti azokat a szociális és igazgatási költségeket, amelyek a munkáltatónál merülnek fel. A költségátalány nem haladhatja meg a kirendelés időtartama alatt az érintett dolgozók részére kifizetett bérköltség tizenöt százalékát, melyet a munkáltató egyéb tevékenység árbevételként számol el. Nagyobb létszámot (10 főnél nagyobb) érintő és 6 napot meghaladó kirendelés esetén a foglalkoztató saját bérszínvonal-növelési lehetőségének tér. hére o munkáltatót pótlólagos, adómentes bérszínvonal-növelési kedvezményhez juttatja. A munkáltató a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás harminc százalékát adómentes bérszínvonal-növelésre fordíthatja. Az átképzési támogatásról szóló rendelet módosítása lehetőséget nyújt arra, hogy az átképzési támogatást vállalaton belül átképzéssel járó munkaerő-átcsoportosítás esetén is igénybe vegyék a munkáltatók. Ez megteremti a lehetőségét a profilváltozás, gyár- tásszerkezet-módosítós eddigieknél rugalmasabb feltétel- rendszere kialakítását. Élni a lehetőséggel A jogszabály biztosította lehetőségek önmagukban csupán potenciális eszközök, a racionálisabb vállalati munkaerőgazdálkodás feltételeit teremtik meg csupán. Tényleges értékük attól függ, hogy vállalataink, szövetkezeteink gondjaik megoldásában milyen mértékben veszik igénybe, ami viszont szemléletváltozást követel a vállalati létszámgazdálkodás területén is. Dr. Kamarás Károly A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv, melyben a KSH társadalmunk és gazdaságunk elmúlt évi eredményeit adja közre a legjellemzőbb adatok tükrében. Egy grafikon a gazdag tartalmú könyvecskéből: a beruházások alakulása. Vita a Közgazdasági Szekeres Istvánné - Dr. Sipos Béla | RÖVIDEM