Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-11 / 100. szám

6 Dunántúlt napló 1984. április 11., szerda A hangsúly a teendőkön «van €2*1 Szeret játszani, rejtvényt fejteni vagy vetélkedni? A szemlélet formálása Kell a jó könyv A közvélemény elsősorban „más"-sága miatt elutasító a cigányokkal szemben. De nem csak a cigányok „más”-sága vált ki elutasítást ebből a köz. véleményből. Hiányzik belőlük az a képesség, amely tudo­másul veszi, hogy egyesek másképpen viselkednek, öltöz­ködnek, gondolkodnak, mint az elképzelt átlag. Az emberek másként ítélnek aszerint, hogy a társadalmi együttélés milyen szintjéről van szó. A nem cigány lakosság­ban egyfajta „veszélyeztetett­ség” érzés található. Ennek forrása többek között a cigá­nyok jelentősen túlbecsült lét­száma, eltérőnek érzékelt léte, viselkedése, a szociálpolitiká­val szembeni elégedetlenség. Ami a közvéleményt illeti, a nem cigány lakosság körében a „befogadókészség" még ma sem kedvező s az sem új, hogy a cigányok és nem cigányok viszonyában még ma is a köl­csönös bizalmatlanság az ural­kodó. Ugyanakkor azonban a cigányságon belül is léteznek előítéletek egymás iránt. A nem telepen élő cigányok le­nézik azokat, akik még tele­pen élnek; vagy a cigányul ér­tő lenézi azt, aki már nem tud cigányul — és viszont. De ha így van, vajon beszélhetünk-e valóban egységes és felemelő folyamatról, a cigányság fel- emelkedéséről, ott, aho| a nem cigány lakosság jelentős rétegében oly „szívós” előíté­letek élnek a cigányokkal szemben? Ugyanakkor a ci­gányság számára — ha figye­lembe vesszük az előítéleteket — jelent-e valamit ez a „fel­emelő folyamat”? Hadd álljon itt csak egyet­len ellenvélemény, melyet az egyik folyóiratban olvastam. A riporter megkérdezett egy ci­gány írót: hoqy viszonyulnak a cigányok a nem cigányokhoz; húzódnak-e, kerülik-e, lené­zik-e őket? Az író így vála­szolt: „Hogy lenézik-e vagy nem nézik le? Tartózkodnak és idegent látnak benne. De az, hogy itt nincs előítélet, azt az is bizonyítja, hogy minden ci­gány olyan akar lenni, mint a nem cigány. Tehát azt kell lát­nunk az előítéletekben, hogy a nem cigányok azért tudnak előítéletet formálni, mert ők nem szeretnének olyanok len­ni, mint a cigányok”. Szigetvárott szép eredmé­nyeket értek el az utóbbi évek­ben a cigányok beilleszkedé­sének segítésében. Az 1974. évben született vb-határozat a következőket tűzte ki célul: a rendszeres 'munkavállalást, az állandó munkaviszonyt, a cigánytanulók 100 százalékos beiskolázását, a dolgozó ci­gányszülők gyermekeinek böl­csődei, óvodai és napközi ott­honi elhelyezését, a cigányta­nulók szakmunkásképzésének szorgalmazását, az általános iskolát nem végzett, munkaké­pes korúak számára alapisme­reti tanfolyamok szervezését, s végül az egészségügyi felvilá­gosító munka fokozását. Mind­ezt a beilleszkedés, valamint a vágóhídi telep fölszámolása érdekében. A vágóhídi telepen össze­sen 15 család élt, 13 lakásban. A lakásokat csak jóindulattal lehetett lakásoknak nevezni. Az egész telep állapota gondo­zatlan volt. Lakásaival és el­hanyagolt környékével sem az egészségügyi, sem a szociális feltételeknek nem felelt meg. Végül sikerült őket lakáshoz juttatni, s a telep fölszámoló, sa 1978. december 31-én be­fejeződött. A munkavállalás területén az utóbbi 10 év alatt fokoza­tosan javult a helyzet. Sziget­várott éiő közel 700 cigány kö. zül 451 a munkaképes korú. A férfiak 56—58 százalékának von állandó munkaviszonya, a többiek alkalmi vagy szezoná­lis munkát vállalnak. A nők­nek 25—27 százaléka áll ál­landó munkaviszonyban, 70 százalékuk időszakosan dolgo­zik. a többi háztartásbeli. En­nek elsősorban a nagy létszá­mú család az oka. A cigányo­kat leginkább az iparban fog­lalkoztatják, főként a Kon­zervgyár, Építő Ktsz, Mezőgép, azok a munkahelyek, amelyek a vidéki cigánylakossóg fog­lalkoztatási központjaivá vál­tak. A foglalkoztatásnál az a legfontosabb gond, hogy a ci­gánydolgozók többsége szak­képzetlen, iskolai végzettségük alacsony. Ezen igyekeznek vál­toztatni; jó példával jár elől a dolgozók iskolájának Kon­zervgyárba kihelyezett tagoza­ta. Minthogy a beilleszkedés­nek és a kulturális felemelke­désnek egyik legfontosabb eszköze a képzettség, így a munkába állítás mellett a jö­vőben az oktatást kell elsősor­ban szorgalmazni. Ma már mind az állam­apparátusban, mind a közvé­leményben határozott igény támad felemelkedésük megol­dására. A cigányság körében ugyancsak kialakult, megkez­dődött egy erős folyamat, hogy ők is ki akarnak törni ebből a környezetből. Ez még akkor is igaz, ha ez kevésbé mutat­kozik a putritelepeken élő ci­gányok között. A cigányság tenni akarása megmutatkozik a termelőmunkába való be­kapcsolódásukban, a rendsze­res jövedelem igénylésében, a közéletben való fokozottabb részvételükben. Ma már ott vannak a különböző fórumo­kon, felszólalnak, megfogal­mazzák véleményüket. Vannak olyan cigányértelmiségiek, akik foglalkozásuk legkiválóbbjai közé tartoznak, s a másik szél­ső határon vannak vándoréle­tet folytató elemek is. Ezért látjuk azt, hogy egy részük ha­tározottan igényli a társa­dalom elismerését, az integ­ráció minden lehetőségét, más részük viszont ellenkezőleg: ki­rekeszti azokat, akik soraiból felemelkednek. E mozgások azt mutatják, hogy az olló, a tá­volság objektíve szűkül a ci­gány és a nem cigány lakos­ság között. Szükségesnek lát­szik továbbra is a társadalom­politikai programok, szociális intézkedések értékelő elemzé­se, mely feltárja, hogy hol van szükség a társadalompolitikai koncepció, a társadalmi ellen­őrzés feljesztésére. Ha igen, vegyen részt a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség valamint más állami és társadalmi szervek által KELL A JÓ KÖNYV címmel — HA­ZÁNK FELSZABADULASANAK 40. ÉVFORDULÓJA TISZTELE­TÉRE — meghirdetett olvasópá­lyázatán. A pályázat tormái. 1. Egyéni olvasói rejtvénypá- lyázat. A résztvevők 6 művet vá­laszthatnak a pályázati füzet­ben közölt irodalomjegyzékből és az elolvasott művek alapján kell válaszolniok a megfelelő kérdésekre. (A füzet a könyv­tárakban és a könyvesboltok­ban kapható!). Azok között, akik a hat helyes választ tartal­mazó pályázati lapot 1984. no­vember 1-ig eljuttatják a könyv­tárakba, könyvesboltokba meg­hirdetők az alábbi díjakat sor­solják ki: I. díj: síin« tv-1c é sí ülők, II. díj: HI-FI torony, III. díj: Stored rádiókészülék, IV. díj: 10 000 Ft értékű külföldi társasutazás, V. díj: 6000 Ft értékű külföldi tár­sasutazás, továbbá értékes tárgy- és könyvjutalmak. 2. Vélemények, elemzések, élménybeszámolók. A pályázó az ajánlott művek bármelyikéről, vagy az általa kiválasztott több műről 3—10 oldal terjedelemben leírhatja véleményét, gondolatait. A legjobb 14 dolgozat készí­tőjét a Kell a jó könyv olvasó- pályázat megyei szervező bi­zottsága az alábbi díjakkal ju­talmazza: 2 db I. díj: 1500—1500 Ft, 4 db II. dij: 1300—1300 Ft, 4 db III. dij: 1100—1100 Ft, 4 db IV. dij: »00-000 Ft. A megyei szinten jutalmazott műelemzések az országos érté­kelésen is részt vesznek. Az országos értékelés díjai: I. dij 6000 Ft, II. dij 4000 Ft, III. dij 2000 Ft. A műelemzések (melyeket szintén a könyvtárak és könyves­boltok gyűjtenek) leadásának határideje: 1984. november 1. SORSOLÁS, DÍJKIOSZTÁS: 1985. ÁPRILIS. 3. Vetélkedősorozat. A vetélkedőn bárki részt ve­het a maximum 3 fős csapatok tagjaként. A vetélkedő orszá­gos, felmenő rendszerű. Fokozatai: a) Az alapszintű vetélkedőket (iskolai osztályon, évfolyamon, KISZ-alapszervezeten, szocialista brigádon, üzemrészen belül vagy fiókkönyvtárban (MÁJUS 19-IG). b) A területi vetélkedőket (intézményen, iskolán, vállala­ton belül): MÁJUS 26-IG kell megrendezni Pécs városában. c) Pécsett a városi vetélkedő: JÚNIUS 1-ig kerül megrende­zésre. A megyei elődöntő ide­je szeptember 1„ a megyei dön­tőé szeptember 8. A megyei döntőn részt vevő és helyezést elért csapatok az alábbi díja­zásban részesülnek: I. dij 2500 Ft, II. dij 2000 Ft, III. dij 1600 Ft, IV. dij 1500 Ft, V. dij 1300 Ft, VI. dij 1000 Ft. A megyei elődöntővel és döntővel zárul a vetélkedősoro­zat megyén belül. Az országos — tv által is közvetítésre kerü­lő — vetélkedő időpontja: 1 9 85. ÁPRILIS. Az alapszintű és a területi vetélkedőkről (Pécsett) az első helyezett csapatok jutnak to­vább. A vetélkedőre kijelölt művek: AJTMATOV: Az évszázadnál hosszabb ez a nap; CSEHOV: Szakadékban; DOSZTOJEVSZ­KIJ: Bűn és bűnhődés; ILF— PETROV: Tizenkét szék; JAN: A jégmezők lovagja; NAPRAFOR­GÓK (mai ukrán elbeszélők); OKUDZSAVA: Szegény Avro- szimov; ROTSCHILD HEGEDŰ­JE (szovjet írók új elbeszélé­sei); SZENKEVICS: Papirusz- hajóval az Atlanti-óceánon át; TRIFONOV: Hely és idő. Az alapszintű és a területi vetélkedőkre a 10 mű bármelyi­kéből készülhetnek a verseny­zők, a Pécs városi vetélkedőre azonban ismerniük kell mind a 10 művet, az írókra vonatkozó legfontosabb adatokat, az orosz—szovjet irodalom leg­alapvetőbb jellemzőit. A KELL A JÓ KÖNYV OLVA­SÓPÁLYÁZAT RÉSZE A MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS AKCIÓNAK. Azok a szocialista brigádok, amelyek részt vesznek a Kell a jó könyv vetélkedősorozat fo­kozatain az alábbi pontszámo­kat viszik magukkal az MM vál­lalati döntőjére, ahol ebben a témában vetélkedniök nem kell: Btntvciis: 3 pont, alapszintű vatálkodáröl: 6 pont, tarülati vetélkedőről: 9 pont, városi vetélkedőről: 12 pont, megyei elődöntőről 15 pont, megyei döntőről: 16 pont. A vetélkedőkön I., II. III. he­lyezést elért csapatok + 1 pon­tot kapnak A MUNKA ÉS MŰ­VELŐDÉS 1984. november 29-i VÁROSI DÖNTŐJÉN A CSAPA­TOK O PONTTAL INDULNAK. A KELL A JÓ KÖNYV OLVA­SÓPÁLYÁZAT KÉRDÉSEI a váro­si vetélkedőn ismét szerepelnek! JÓ JÁTÉKOT ÉS VERSENY­ZÉST KÍVÁNUNK AZ OLVASÓ­PÁLYÁZAT VALAMENNYI RÉSZTVEVŐJÉNEK! KELL A JÓ KÖNYV OLVASÓPÁLYÁZAT Pécs városi szervező bizottsága Sümegi Zsuzsanna Dankó Imre sárándi nyugdíjas szabadidejében a pásztorélet kel­lékeit és használati tárgyait készíti. A gondos kézi munkával elő­állított díszes karikásokat, bicskatartókat, dohánytartóból és pi­pagyújtóból álló pásztorkészségeket ismerik a környéken, sőt a megyehatáron túl is. Korabeli sajtószemle: 1944. április Bár a helyzet nehezülése már 1944 áprilisában nyilvánvaló volt, a város igyekezett élni a mindennapok életét. A törvény- hatóság 1944. évi költségveté­sét elfogadta a Belügyminisz­térium, megállapítva a város kedvező háztartási helyzetét, megerősítve a tervezett nagy­arányú beruházásokat. Közzé­tették az 1945-ös országgyűlé­si képviselőlistát, valamint a város lakáshelyzetét, az új víz­díjakat. A közigazgatási bizott­ság megállapította, hogy a megyeszékhelyen nincs üres la­kás, a lakásigénylők száma 391 volt. A kulturális élet kiemelke­dő eseménye volt a Janus Pan­nonius Társaság folyóiratának. a Sorsunk-nak a megjelenése Várkonyi Nándor, Bárdosi Né­meth János, Csorba Győző szerkesztésében. Nikelszky Gé­za gyűjteményes kiállítását rendezték meg a fővárosi Nem­zeti Szalonban, helyi képzőmű­vészek bemutatkozó kiállítása nyílt meg a Nagy Lajos Gim­náziumban. A zenei események közül kiemelkedett Károlyi Gyu­la zongoraestje, Piovesan Sirio hegedűművész hangversenye. A nemzeti színház társulata ek­kor adta ki emlékalbumát Csonka Endre táncoskomikus és Benkő Béla bonvivón szer­kesztésében, a műsortervben a Háry János szerepelt Kiss Fe­renc, Barabás Sári vendégsze­replésével, de előadták a Lu­xemburg grófja, a Ballépés jobbra c. operettek mellett G. Hauptmann: Henschel fuvaros c. alkotását is, Kiss Ferenccel a címszerepben. A Zenekedve­lők Egyesülete 5000 pengő tá­mogatásban részesült. A sport- események közül a mindig nagy tömegeket vonzó labdarúgáson kívül a Mecsek Egyesület tu­risztikai tevékenysége emelke­dett ki. Az élet nehezülését mutatták a napról napra embertelenebb zsidórendeletek. Április 3-tól az elsötétítés este 7-től reggel 5- ig tartott, a városi közvilágí­tást este 9-től csökkentették. Tilos volt az ellenséges rádió­adások hallgatása, megszegői­re 2—6 havi elzárás, interná­lás, rendőrhatósági őrizet várt. Honvédelmi munkaszolgálatra lehetett igénybe venni a .la­kosságot — a nőket is —, a pedagógusok csak engedéllyel hagyhatták el állomáshelyüket, a katonaköteleseknek be kel­lett jelenteniük a lakásválto­zást, a csendőrség fegyverhasz­nálati jogát kiterjesztették. Áp­rilis 16-án sok újságot betiltot­tak, ekkor jelenhetett meg utol­jára a Pécsi Napló is. A Ma­gyar Élet Pártja, a Magyar Megújulás Pártja fokozta tevé­kenységét, a kormány a főis- páni kar „megtisztítását” ter­vezte, kiterjesztették a rögtön- bíráskodást. Az országot a szö­vetségesek bombázták, a bom­bakárosultaknak gyűjtést ren­deztek. A város mélypincéit is igénybe vették óvóhelynek, a polgármester is ellátogatott ide. Fokozódott a közellátás je­lentősége, több árdrágítót lep­leztek le. S miközben tovább folyt a leventekiképzés, az ONCSA megszervezte a gyer­NEGYVEN ESZTENDEJE 1 • íq4 A 3 meknyaraltatást, a hadikórház sebesültjeinek ajándékokat ké­szítettek, a keleti front hírei uralták az újságok első olda­lát, s Londonban Károlyi Mi­hály vezetésével megalakult a Magyar Tanács ... Vargha Dezső levéltáros Pusztába kiáltott szó? Csak ülök és hallgatom a rá­diófelvételek alanyainak gyak­ran ízes zamatos beszédét. Ezekbe azonban be-beszürem- kednek olyan nyelvi helytelen, ségek is, amelyeket hovato­vább megtalálhatunk már a különböző sajtótermékekben is. Elsősorban a suk-sük-rago­zást említem. Hiába van a nyelvészeti szakirodalomban külön megbélyegző neve; hiá­ba írtak, írtam már eleget e kérdésről, nem akar kiveszni nyelvünkből. Nemcsak nyelvjá­rásainkban hódít a használa­ta, hanem járványszerűen be­furakodik a bíróságok, a taná. esi asztalok, a tanári katedrák környékére is. Szinte mindenü­vé. Búcsúzóskor kezet fog a fő­nök a beosztottjával, s megví. gasztalja: — Majd meglássuk, mit tehetünk az ügyében. Egye­lőre elhalasszuk a döntést a jövő hétre. E mondatok helye­sen ekként hangzanak: — Majd meglátjuk . .. egyelőre elhalasztjuk a döntést. Másvalaki ezt kérdezte a ba­rátjától: — Hallottad-e, hogy Czillra György zongoraművészt a Liszt Ferenc Társaság tiszte­letbeli elnökévé válasszák? (Helyesen: ...választják.) Leggyakrabban az -szf végű igék szedik nyelvi áldozatai­kat. Amíg ugyanis az -sz végű igék a felszólító módban és a kijelentő mód jelen idejének tárgyas igeragozású j-s ragjai­ban teljes hasonuláson esnek át, addig ugyanez a szabály nem érvényesül az -szf végű igéknél. Mindez talán könnyeb­ben megérthető néhány példá­val. Nézzünk néhány -sz végű igét! Ha az sz végű igéhez j- vel kezdődő ragot vagy jelet teszünk, az a felszólító mód­ban éppúgy, mint a kijelentő mód jelen idejében ssz-szé, vagyis hosszú sz-szé hasonul. Pl.: látsszátok el a Himnuszt! De így is: Most itt eljátsszátok a Himnuszt. Az -szf végű igéknek azon­ban semmi közük sincsen az áthasonulást eszközlő -sz vé- gűekhez, s ezért az előbb em­lített esetekben az -szf végű igék nem esnek, nem eshetnek át a teljes hasonuláson. Hely­telenek az ilyen mondások: Majd meglássuk — majd meg­látjuk helyett. Holnap osszák ki a bizonyítványokat — oszt­ják helyett; fejlesszük a de­mokráciát — fejlesztjük helyett (persze, felszólító módban: fej­lesszük kell!). A napokban hallottam az egyik rádiószereplőtől: ,,Mi né­gyen osszuk el a prémiumot a tagság felé." Helyesen: .......osztjuk el a tagság ré­szére. „E. M. egy antennahir- detést mutat be. Az antenna felszerelése a következőkép­pen történik: „...az öntapa­dós fémcsíkot felragasszuk a szélvédő felső részére ..." M it kell, mit lehet tenni az ilven nyelvi vétségeket elköve­tővel? Elsősorban is felvilágo­sítani nyelvi hibájáról. Hátha leszokik róla. Ha azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az igét hirdető rosszul ragoz, nem kell szégyellni a nyilvánosság előtt sem a hiba ki javítását. Ezt tette az egyik rádióripor­ter, amikor riportalanyának idegen szavait — elhangzásuk előtt — a hallgatóknak meg magyarázta. De mi történnék, ha nem a hallgatóknak hanem a riport­alanyoknak magyaráznák meg a beszédjükbe zsúfolt nyelvi helvtelenséqeket? Mivel a leg­több közvetítés nem közvetle­nül a helyszínről történik, úqy vélem, van arra lehetőség, hogv a szakszavakba burkolt közérthetedenség. a nvelvi ab­rakadabrák. értelmetlenséqek megszűnjenek vagy feloldód­janak. Ehhez erős társadalmi ösz- szefoaásra van szükség. Min­denkiére. Különben pusztába veszett szó marad minden nyel­vünket védő kiáltás. Persze, Pécsett puszták hogy is volnának?! Vagy talán tévedünk? Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom