Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-10 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XLI. évfolyam, 99. szám 1984. április 10., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Kis kert- nagy haszon (5. oldal) Tatán az olimpiai keret (8. oldal) Felújítják a dunaszekcsői idősek napközi otthonát (5. oldal) Elvek és módszerek A part eredményes mun­kájának, vezető sze­repe érvényesülésének alapvető feltétele az össz­hang, a politikai irányvo. nal és a munkastílus a munkamódszer között. Idősze­rű feladat mindenütt he­lyileg Is megvizsgálni és a tapasztalatok alapján meg­állapítani, hogy a munkamód­szer megfelel-e a párt általá­nos politikai irányvonalának, az egyes központi határoza­tokban fogant elveknek, más­részt, hogy összhangban van-e a helyi politikai döntésekkel, állásfoglalásokkal, biztosítja-e, segíti-e vagy esetleg akadá­lyozza végrehajtásukat. A pártmunka stílusa össze­tett fogalom: azon elvek, mun­kaformák és módszerek ösz- szességét jelenti, amely a párt politikájának megvalósítására irányul. Fő vonásai: a marxiz­mus—leninizmus tanításaira épülő tudományosság, az el­mélet és a gyakorlat egysége, a párt és a tömegek közötti kapcsolat, a pártmunka politi­kai-mozgalmi jellege, az ope. rativitás és gyakorlatiasság, a döntő feladatok felismerése és megoldása. A szocialista épí­tésnek mind belső, mind külső körülményeiben olyan lénye­ges, újszerű vonások tapasz­talhatók, amelyek nemcsak összességükben, hanem bi­zonyos mértékig külön-külön is érintik a párt munkastílusát. Az utóbbi időben egyre gyak­rabban hangoztatjuk, hogy ne­hezebbek lettek építőmunkánk feltételei. A nemzetközi élet­ben, de belső viszonyainkban is hatnak az ellentétes ten­denciák. Az extenzív fejlesztés lehetőségeinek kimerülése min­den korábbitól élesebben veti fel az intenzív fejlesztést, an­nak minden átmeneti gondjá­val. Ezt még inkább bonyolít­ják a világgazdaság romló fel. tételei, nem utolsósorban a tőkés világgazdaság válságá­nak hatásai. A társadalmi vi­szonyok egyéb területén is megfigyelhetők ezek az ellen­tétes tendenciák: a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával kiszélesedett és el­mélyült a társadalom politikai egysége, megnövekedett a köz. életj aktivitás. Mindez kifeje­zésre jut szövetségi politikánk gyakorlatában, a szocialista népi-nemzeti egységben. Ugyanakkor jobban felszínre kerül az ideológiai különböző­ség, ütköznek az eltérő néze­tek. Mindezekből eredő vala­mennyi gyakorlati problémát a párt a marxizmus—leninizmus elvei, osztályszempontok alap­ján közelít meg. Munkastílusát tudományoSság jellemzi, ami megköveteli a társadalom fej­lődéstörvényeinek ismeretét, a valóság sokoldalú elemzését. Ugyanakkor a párt — mint politikai szervezet — céljait el. sősorban politikai-mozgalmi eszközökkel éri el, a párttag­ság aktív részvételével, a tö­megek közötti meggyőző, ne­velő-szervező munka révén. A közvetlen emberi kapcsolatok­nak, az élőszónak, az érvek­nek szán elsődleges szerepet, és szemben áll a meggyőző munkát helyettesítő utasítások­kal, a felesleges szabályozott­sággal, a hivatalnoki szellem­mel, a bürokratizmussal, a se­matizmussal. Egész politikai munkánk szem­pontjából nevezte már 1980- ban döntő jelentőségűnek Kádár János a párt munkastílusának hozzáigazítását a megváltozott gazdasági feltételekhez. Ennek megfelelően például a korábbi mennyiségi szemlélet helyett a gazdasági hatékonyságot te. kintjük napjainkban a politi­kai megítélés alapvető érték­mérőjének. Ez előtérbe állítja a közgazdasági elemző mun­kát, a korszerűség követelmé­nyeinek érvényesítését. A hatékonyabb gazdálkodás kialakításának egyik lényeges feltétele a fokozottabb diffe­renciálás, az anyagi-erkölcsi ösztönzőkben, a gazdálkodás eszközeinek felhasználásában, a preferenciák tekintetében és így tovább. Számolni kell az­zal, hogy az előnyösebb és kevésbé előnyös feltételek, a határozottabb differenciálás erősíti a konfrontációt egyes dolgozó rétegek, vállalatok, munkáskollektívák között, sőt azokon belül is. A kérdések konkrét felvetése esetén nincs hiány a tartal­mas, érdemi vitában. A konk­rétság hiánya nem is elsősor­ban aiapszervezeti betegség. Az élet ugyanis ott erőtelje­sebben követeli, mondhatnánk, kikényszeríti a dolgok nevén nevezését, a politikai felelős­ség személyes megcímzését. Sokkal inkább jellemző a konkrétság hiánya az irányító, közbeeső pártszervek munka- módszerében. A pártmunkában nagyobb figyelmet kell fordí­tanunk a társadalmi, gazda­sági, tudati folyamatok komp­lex vizsgálatára, a változások tendenciáinak feltárására, az intézkedések várható hatásai­nak mérlegelésére, a végre­hajtás tapasztalatainak tanul­mányozására, a jó módszerek, megoldások elterjesztésére. Az állami, a társadalmi és a pártszervezetek között válto­zatlanul a feladatok ésszerűbb elhatárolására van szükség. Szükséges az írásos munka további csökkentése is. A párt- szervek egy része még nem tu­dott szakítani a felesleges, fel­mérésekkel, elemezgetésekkel, jelentésekkel. Jogos panasz az is, hogy sok az értekezlet, amely néha elvonja a figyel­met, az erőt a gyakorlati munkától. Fontos új vonás volt az elmúlt időszakban a helyi pártszervek önállóságának nö­vekedése, miközben csökkent a felsőbb szervek felesleges gyámkodása. ai viszonyaink különö­sen megkívánják a XII. kongresszusnak azt a követelményét, hogy pártszervezeteink, párttagsá­gunk politikai érzékenysége to­vább növekedjék és a pártta­gok válaszoljanak minden olyan kérdésre, mely társadal­mi, gazdasági életünk bármely területén felvetődik. A párt­munka, a pártirányítás lenini stílusa hatékonyságának kime­ríthetetlen forrása a demokra­tizmus, az ismeretes demokra­tikus centralizmus elvei alap­ján. Ez biztosítja, hogy a leg­szigorúbb fegyelem és a felül­ről támasztott igényesség ne ellenkezzék a kommunisták, a dolgozók millióinak érdekei­vel és akaratával, hanem el­lenkezőleg: a népi kezdetné-, nyezésekre támaszkodjék. Ezért is elengedhetetlen tényező a tömegek önálló társadalompo­litikai tevékenységének össze­fogásában és szervezésében, amely egyben leglényegesebb eleme a párt folyamatosan megújuló munkamódszereinek. Or. Arató András Andrej Gromiko hazánkba látogat Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa meghívására And­rej Gromiko, az SZKP KB 1 Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter április második fe­lében hivatalos, baráti lá­togatást tesz hazánkban. Aczél György Finnországba utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára hétfőn reggel Finn­országba utazott a Finn Kommunista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt kö­zös meghívására. Kíséretében van Kovács László, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezető­je és Oláh József, a Kül­ügyminisztérium főosztály- vezetője. Az elutazáskor je­len volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Szűrös Mátyás fogadta Hajét Havatmeht Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak titkára hétfőn fogadta Najef Havatmeht, a De­mokratikus Front Palesztina Felszabadításáért Szerve­zet főtitkárát, aki küldött­ség élén tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes légkörű meg­beszélésen véleményt cse­réltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a közel-ke­leti válság legutóbbi fej­leményeiről. Szívós kitartással dolgoznak a feltárásán Munkában a DH—11-es munkagép Széntelepek a vasasi külfejtésben Próbafúrások a nyugati oldalon Fotó: Cseri László Mintha egy óriási halastavat leengedtek volna, úgy tárul sze műnk elé a vasasi külszíni fej tés. A lépcsőzetes falú, körala kú hatalmas gödörben a mar­kolók, a megrakott Krazok és Kamazok szorgos hangyákká törpülnek. Még a hatvanas évek végén szüntették meg itt a szén fej­tését, ám az energiaínséges idők arra kényszerítették a vál­lalatot, hogy mélyére nézzenek a régebben gazdaságtalan va­sasi külszíni bányának. A múlt év elején a próbafúrások azt bizonyították, hogy még jó mi­nőségű, kokszolható széntele­pek maradtak feltáratlanul, ezért még az évben újból meg­nyitották a magára maradt kül- fejtésű bányát. A vasasi üzem a múlt évi harminzezer tonnás tervét tel­jesítette. Ez év tavaszától azon­ban különösen nagy erőfeszíté­seket tesznek. Az üzem vezető­je, Hlászni Bálint főaknász tá­jékoztatása szerint a geológiai mozgások nagyon megnehezí­tik, olykor akadályozzák — mint például most is — a jó minő­ségű szén kitermelését. Ugyan­is a széntelepek mozgásának követése jelenleg a külszíni ki­lencedik szinten többlet ener­giát emészt fel. Hiszen a szén eléréséig nagy mennyiségű meddőt, értéktelen követ kell kitermelniük és elszállítaniuk. Ezzel egyidőben folytatják új telepek feltárását, most a bá­nya nyugati oldalán kezdték el a próbafúrásokat, valamint a felső meddő réteg lefejtését. Habár a Mecseki Szénbá­nyák éves termelésének az itt nyert szén csak töredéke, még­is a pécsi Hőerőmű tüzelő­anyag-ellátásában jelentős. Je­lenleg az üzem csaknem ötven dolgozója három műszakban 4300 köbméter kőzetet fejt, il­letve szállít el a különböző szintekről. Právicz L. Ürfotóh Indiáról A földfelszín megfigyelésé­vel és fényképezésével, orvosi kísérletekkel folytatták prog­ramjukat hétfőn a szovjet—in­diai közös űrrepülés résztvevői. Az űrhajósok ébredés után, a földi irányítóközpont enge­délyével, még reggelijüket is elhalasztották, hogy újabb fel­vételeket tudjanak készíteni In­dia területe fölött átrepülve. Még Oleg Atykov, az űrállomás állan­dó személyzetének kutató űr­hajósa is kamerát fogott, hogy segítsen Jurij Malisevnek, Gén. nagyíj Sztrekalovnak és Rakes Sarmának a Nicobar- és Lac- cadive-szigetek, a Gangesz, a Thar-sivatag és a Himalája fényképezésében. A Szovjet, unió területe fölött az űrhajó­sok a távol-keleti országrész­ről, a Pamírról és a Tiensan- hegységrő| készítettek felvéte. leket. Az orvosi kísérletek során az űrhajósok szív- és érrendszerük működését, a súlytalanság kö­rülményeihez való alkalmaz­kodását ellenőrizték, majd foly­tatták a saját életükről készü. lő, a közös űrrepülés kilenc napját bemutató film forgatá­sát. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szakszolgálati állomásának laboratóriumában megkezdték a búza nővényanalizist A három­hetes kampánymunka során mintegy 60 ezer hektár őszi búzára történik meg a kiegészítő fejtrágyázási javaslat. Képünkön: munkában az állomás számítógépe. Fotó: Cseri László

Next

/
Oldalképek
Tartalom