Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-09 / 98. szám
Húszéves Komjáthy koktélja Szükségem van a csendre „Marino, Marina...” — énekelte 64-ben Rocco Gro- nata és sejtelme sem volt, hogy — a Magyar Rádió Vasárnapi koktéljában — evvel a nyitószámmal, egy hamar népszerűvé váló tánczenei műsor alapkövét teszi le. Komjáthy György a Rádió folyosóján senkivel nem fog kezet. Pedig nem mogorva ember és nem is nagyképű. Bacillusoktól sem fél, de attól annál inkább, hogy „pa- rolázás” közben kicsúsznak kezéből és ripityáro törnek a legújabb slágereket tartalmazó fekete korongok. Egyszer, amikor megcsúszott — reflexszeren — elsősorban az archívum becses darabjait védte. A hanglemezeknek egyetlen barázdájuk sem görbült", de jobb keze olyan súlyosan megsérült, hogy az orgona billentyűinek leütésére többé nem gondolhat. Orgona-zeneszerzés tanszakot végzett 1958-ban a Bartók Bélo Zeneművészeti Szakiskolában. Zenei szerkesztőnek vallja magát, műsorvezetésében nyoma sem lelhető fel a „luxi” stílusnak. Konferálóso soha nem plety- koízű. Nem örülne, ha bulvárkoktélnak neveznék műsorát, a Vasárnapi koktélt, mely idén húsz esztendős. A Magyar Rádió első, tinédzsereknek szóló könnyűzenei műsorának szerkesztőségébe hallatlan menyiség- ben ömlik a „nyersanyag". A különböző kiadóktól hetente 200 kis- és 20—25 nagylemez érkezik. — Nemegyszer előfordul, hogy a lemezklubokban már agyonnyúzott számokat ön megpróbálja újdonságként bemutatni. Mi a „későnéb- redés" oka ? — A beérkezett lemezek feldolgozása hosszú, aprólékos munkát igényel. Tardos Péter mellett még öt ember segít ebben. Figyelemmel kell kísérni a külföldi szaksajtót (Melody Maker, New Musical Express...), mely a pop-, rockzenével foglalkozik. A kigyűjtött információt magyarra fordítva és fontossági sorrendbe szedve kapom meg. A lemezek feldolgozása teljes egészében rám vár. Az én ízlésem dönti el, hogy mi az ami bekerül a műsorba. Emlékeztetem egy tánc- daltesztiválbeli zsüritagságá- ra, amikor Vukán György 0 (!) pontja mellett 10 pontra értékelte Kovács József teljesítményét. — Mindig is tiszteletben tartottam az ízlésbeli különbségeket. A hosszú hetek óta élvonalban lévő dalokat például akkor is leadom, ha nekem nem tetszenek. Azt persze mindig szem előtt tartom, hogy a dalok szövege ne sértse erkölcsi, politikai nézeteinket. Természetesnek tartom, hogy megkérdezzem, lakásában hány polc roskadozik lemezgyűjteményétől. — Félek a lemezektől! Van a Rádióban éppen elég, nem akarom, hogy lakásomból is kiszorítsanak, ezért nem tartok otthon egyet sem. Gyermekeim (Dóra 13, Zoltán 16 éves) akiket egyedül nevelek, nem csinálnak ebből problémát. Ami megtetszik nekik, azt magnóra veszik a Vasárnapi koktélból, vagy más könnyűzenei műsorból. — Van ellenben — a zenén kívül — egy óriási szenvedélyem, melyet 8000 darab számolócédula demonstrál. Ezeken a gyufáscímkénél tízszer nagyobb papírszeleteken a századfordulón gyártott plakátok miniatűr változatai elevenednek meg. A kereskedők, egyik oldalát számolásra, o másikat termékeik hirdetésére használták. Egyik kedvencem: „WINTER- től szén, fa, koksz, Jön a tél, fázni fox!” Gyermekkoromban nagy villamosrajongó voltam, és ezeknek a járműveknek az oldalán láttam először ilyer] plakátokat. Ma is bújom a könyvtárakat, ahol a közlekedés fejlődését tanulmányozom. A rádióbeli „ricsaj” után nagyon jó kikapcsolódás ez a fajta kutatás. Szükségem van a csendre . . . Stausz Csaba Citrom utca, Pécs A művész hátországa Ha megcsörren a telefon Majmok kísérleti célokra Nincs egyenjogúság Rhesuséknál Ha nem engedelmeskedik a nőstény, a hím felpofozza A pesti telefonvólasz reális: Kováts Kolos Párizsban van, csak április 13-án jön haza! Emiatt a világhírű pécsi operaénekes érdemes művészi kitüntetése alkalmából az édesanyjával beszélgettünk. Hiszen ha egy tehetség felneveléséről beszélni lehet valakivel, akkor az az édesanyja. Ha egy művésznek lehet tükörképe, messzi és mégis közeli emberi modellje, — elsőként nyilván az is az édesanyja. Pécs, Citrom utca, csend és zavar: — A fiamról? Hátha nem szereti majd! — Inkább csak úgy mindenféléről, nevelésügyben. így a zavart felváltják az emlékek: Slezák Augusztina énektanárnő és egykori bécsi operaénekes, Slezák Rafael zeneszerző unokahúga, aki tanítványnak kérte Kováts Kolost, „majd ha megszűnik a mutá- lás!" A Székely Mihály-leme- zek, amiket csendes figyelmességgel, karácsonyfa alá, születésnapi, névnapi ünnepségek asztalára tett, még nem eszményképnek, csak hogy a fiú hallgathassa. Aztán amikor először énekelt együtt Ghiaurov- val, akkor képzeletben a bécsi Staatsoper-ben járt a Citrom utcai ház: hogy sikerül majd? De megcsörrent a telefon, a Staatsoper-ben lement az első felvonás: jól ment, taps, siker. nyugodjatok meg! Az anyaöröm tehát néha telefoncsengésben él. — Meg a villamossín csikorgásában. A fiam már zeneaka- démista volt, Pesten villamossal mentünk és a kocsi kereke a kanyarban nagyot csikordult a sínen. Csak úgy megjegyezte: „Ez gissz volt!” A csikorgás is egy operaénekes anyjának öröme lehet, ha a fia kihallja a sínből, hogy milyen zenei hangmagasságban csikordul. — Kováts Kolos világhírű! Az édesanyja hogyan adja neki a hátország tudatát? Biztosan sokat leveleznek?! — Nem! Kolos csak képeslapokat küld. Legutóbb Tokióból kaptunk, ahol Sass Sylvió- val a Kékszakállú-t énekelték. Nem levelezünk, hanem telefonálunk. Pest és Pécs között csak alig 200 kilométer van és telefonon gyorsabban áramlanak a gondolatok, azonnal megszületnek a válaszok. — A világsztár mit csinál, amikor hazajön a szüleihez a Citrom utcába? — Megkérdi, nem rossz-e valamelyik konnektor vagy villanyvasaló és megszereli. Hanglemezek, villanyvasaló. Citrom utca —, vázlatok egy művészportréhoz. A művész egyik hátországa! A majmok két helyen élnek, de sorsuk közös. A JPTE Rákóczi úti épületeinek udvarán található istállóban 23, a PO- TE elméleti tömbjének legfelső szintjén, elkülönített ketrecekben várakozó 3 macacus rhesus mindegyikén krónikus (több hónapig tartó) agyi és más kísérleteket végeznek az orvosegyetem élettani intézetében. — Tejet, kenyeret és zöldségeket esznek — mondja lelkesen Póri Józsefné állatgondozó, aki saját lakásában is felnevelt már cumiztatva, pólyával ellátva egy anya nélkül maradt, manapság nehezen beszerezhető, 50 ezer devizaforint értékű majmot... Bekísér a hat ketrecből álló „különítmény” épületébe. A majmok együttéléséről kérdezem, miközben Moncsicsi a kedvenc, a „libling” barátságosan a vállára ugrik. Néhány érdekesség 18 év tapasztalataiból: — A hím korlátlan úr, háremet tart, ha valamelyik nőstény nem engedelmeskedik neki — felpofozza. Mindig ő eszik először, aztán jöhetnek a „lányok”, de csak akkor támad, ha „feleségei" hisztiznek, persze aztán segítik is ... — Mentek ki! — csattan fel hirtelen Páriné hangja, és isz- kol valamennyi majom a gondosan elkerített szabadtéri ketrecekbe. Láthatóan szót fogadnak gondozójuknak, és jól érzik magukat. Szükség is van erre a hangulatra, hiszen csak egészséges, kiegyensúlyozott állatokkal végezhetők azok, a központi idegrendszert vizsgáló kísérletek, amelyekről dr. Szabó Imre, a POTE élettani intézetének tudományos főmunkatársa így beszél: — A rendelkezésre álló műszerekkel az egyes agyi sejtek funkcióit figyelhetjük meg az agyvelő meghatározott területein. Különféle, laboratóriumban előállított viselkedési állapotok adatait számítógép segítségével értékeljük, több számítógép-munkaóra szükséges ehhez. Giza, mint kiderül, szeret dolgozni. Megadóan tűri. ahogy Szabó doktor kiemeli ketrecéből. Majomszékbe kerül, fejét nyakkalodával rögzítik, aztán irány a kísérlet helyszíne. A laboratóriumban felnyitják a 3,5 cm átmérőjű lyukat fedő teflondugót és látha. tóvá válik az állat agyhártyája. Ezen keresztül engedik be a 7 mikron vastagságú grafitszállal végződő, üveggel burkolt elektródát. Aztán egy műszer segítségével sejtről sejtre irányítják. A sejti reakciók hangszórón keresztül géppus- karopogásszerű hangot hallatnak, részben pedig számítógép képernyőjén jelennek meg. — Nehéz eldönteni, hogy az említett kísérletek elvezetnek-e konkrét gyógyító eljáráshoz, gyógyszerhez. Valószínű, nem de az a nemzetközi erőfeszítés — amelynek ez a kísérlet is része, már több olyan eredményt produkált, amelyek segítségével az emberek gyógyításában is sok dolgot eredményesen használhattunk — fejezi be dr. Szabó Imre. A földpiramisok titka 1860-ban a kilenc óriási halomból álló temetőt a Fehérvárcsurgó melletti eresztvényi erdőben Rómer Flóris, a magyar régészettudomóny megalapítója is megcsodálta. Mostanra csak két halomsír maradt bolygatatlan, ám az egyiket, amely legalább 1600 köbméter föld és 60 köbméter kő összehordásával épült, 1981- • -n kincskeresők megpróbálták kifosztani. A koravaskori, majdnem 3 ezer éves tumuluson 1982-ben leletmentő ásatásba fogott Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum, Petres Éva és Jungbert Béla, a székesfehérvári István király Múzeum archeológusa. A feltárás nemrég fejeződött be. A 32 éves Jungbert Béla ős. régész a sírépítménytípust, amely több mint 6 méter mélységből került elő —, épsége, monumentalitása, kivitelezése miatt nemzetközi viszonylatban is pórját ritkítónak tartja. — Olyan jó a sírkamróra ráépített, majd egy méter magas, kővel kitöltött fa sírépítmény megtartása, hogy szeget lehetne verni a konstrukció 2700 éves darabjaiba, az igényesen megmunkált tölgygerendákba. A 4x4,2 méter alap- területű sírkamrát tölgyfából bárdolt deszkákból ácsolták össze. A sírépítményre 1 méter vastagon követ, másfél méter vastagságban földet terítettek, mégse rogyott össze. Tisztán látjuk a temetés lefolyását. Gödröt például nem ástak, a tumulus helyét egy természetes, alig egy méterre kiemelkedő magaslaton jelölték ki. A kamrában külön helyezték el az állati és az emberi hamvakat. Az eresztvényi halomsíros temetőben a kelet-alpi Halstatt kultúrkör népességének törzsi, katonai előkelőségeit földelhették el a koravaskorban, az i. e. Vili. század tóján. Fehérvárcsurgó a kultúra egyik legkeletibb elterjedési pontja, de az ide temetkező népesség nevét nem ismerik. Szokásaikra csak a temetési rítus és a leletek alapján következtethetnek a régészek. Szerteágazó kereskedelmi kapcsolataikról vall a baltikumi borostyán, a trák machaira (ívelt görbe kés), az etruszk- venét világ felé vivő bronz tál. Agyagedényeiket jól kiégették, feketére fényezték és grafittal díszítették. Erődített telepüket a közeli Várhegy kultúrrétegei rejtik, de a „földpiramisok'' nélküli, tehát jeltelen köznépi temetőt a régészek nem találják. Nyártól feltárják a második, rablóktól sosem háborgatott tumulust is. Földessy Dénes Citieszetí uilaghírado — Ismét a Kék angyal. Maximilian Schell filmet forgat Marlene Dietrichről. Hollywood német világsztárja ezúttal pszichiátriai esetként mutatkozik meg. A film rendezője és kulcsalakja Maxim héttői miliőn Schell, aki korabeli filmek és híradók alkalmazásával, sajátos módon fogalmazza meg Marlene Dietrich személyiségét. (Képünkön Dietrich). I Vaghi Fiori — ez a címe a Pécsi Nevelők Háza Tillai Aurél vezényelte kamarakórusa új lemezének. Még ebben az évben jelenik meg, olasz nyelven. Tizenhatodik századi olasz madrigálok, többek között Lassus, Gesualdo, Monteverdi művei lesznek rajta. Lórin Maazel bukása. A bécsi Staatsoper éléről leváltják Lórin Maazelt. A vád: a karmester igazgatóként nem tudta összefogni a társulatot és igen sokat tartózkodott távol, különböző hangversenyek dirigálása végett. Maazel védekezése: a Staatsoper híres a széthúzó, intrikus belső világáról, amivel még Karajant is elüldözték. Az illetékes osztrák szervek Claus Helmut Drese-t, a zürichi operaház jelenlegi igazgatóját jelölték utódjának, aki mellett Claudio Abbado, a Milánói Scala jelenlegi igazgatója művészeti vezetőként irányítja majd a Staatsopert, 1986-tól. Marion Brando, akit az amerikaiak „Hollywood Szent Tehene” néven emlegetnek, április 3-án töltötte be a 60. életévét. Leghíresebb szerepének Kowalskit tartják, Tennessee Williams: Pillantás a hídról című drámájában. Ervin Piscator és Lee Strasberg tanítványaként kezdte a színészi pályát. Új Bejart-balett. Maurice Bejárt hosszú betegség után április 17-én mutatja be Brüsszelben új balettjét. Kleisf egyik művének felhasználásával Bach műveire és japán zenére tervezett balettet. F. D. Bozsik L. A SZENTLÖRINCI ÚTTÖRÖ MGTSZ felvételre keres: ♦ KŐMŰVES, ♦ LAKATOS, ♦ MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT ♦ ÉS KŐMŰVES SEGÉDMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS: A MUNKAÜGYI ELŐADÓNÁL. Csuti J.
