Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-07 / 96. szám

1984. április 7., szombat Dunflntmt liaoiö 13 Bölcsődei továbbképző ankét Pécsett yy Az üveg varázslója yy L Szabó Erzsébet alkotásai a Pécsi Galériában Életműkiállítás látható teg­naptól a Pécsi Galériában, L. Szabó Erzsébet Munkácsy- dijas üvegtervező iparművész tárlata. Egy — ha úgy tet­szik —, teljesen hétköznapi anyag, az üveg művészetének gazdag felmutatása. Kék, pi­ros, sárga és zöld üvegkol- lekciók, a fehértől a fekete színig, formák, az anyag- és felületkezelés bámulatos gazdagsága. L. Szabó Erzsé­bet tervez és készít dísztár­gyat, vázát, használati esz­közül szolgáló poharat, lám­pát. Az üveg „műfaján" be­lül rendkívül sokoldalú mű­vész, aki belső tereket tesz szebbé, meghittebbé ólamke­retes üvegablakaival, és ab­lakai, lámpái egységben il­leszkednek a belső terek fa­borításaihoz, építészeti meg­oldásához. ö tervezte a Káp­talan utca 6. számú ház be­járatának üvegablakát is Martyn Ferenc múzeumához és otthonához. A kiállításmegnyitón Mar­tyn Ferenc köszöntő szavait dr. Hárs Éva művészettörté­nész olvasta fel. Martyn az üveg varázslójának nevezte L. Szabó Erzsébetet, akinek kezében szófogadó, élő anyaggá változik az üveg, ez a mesterséges szilikátanyag, amely évezredek óta szol­gálja az embert. G. O. A Coro Cantori di Assisi a tegnap délelőtti gyors tanulási versenyen. Vezényel: Alessandro Nicolini. Fotó: Erb János A legkisebbek, a három éven aluli gyermekek voltak a fő­szereplői annak a rendezvény­nek, melyet tegnap tartottak Pécsett, a POTE Gyermekklini­kájának tantermében. Bölcsődei továbbképző ankétot szervezett az Orvostovábbképző Intézet, a Bölcsődék Országos Módszerta­ni Intézete, a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács egész­ségügyi osztálya, illetve a pé­csi módszertani bölcsőde. A baranyai bölcsődék veze­tői, orvosai és vezető védőnők szakmai tapasztalatcseréjét dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos nyitotta meg, majd fő­városi és helyi szakemberek tartottak előadásokat. Bár az ankétot kifejezetten az érintett szakemberek részé­re szervezték, a „kívülállók”, a szülők és nagyszülők, okkal érezhették volna, hogy az elő­adók mondanivalója nekik is szól. Okkal, mert szinte minden olyan kérdés és probléma megfogalmazódott ezen a ta­nácskozáson, amely a családo­kat is foglalkoztatja. Kezdve attól, hogy milyen körülmények között működnek ma a bölcső­dék egészen addig, hogy mi­ként lehet a gyermekintézmé­nyekben felelősséggel tödődni a sérült kisgyermekekkel. Több előadásban is megfo­galmazódott, hogy a baranyai bölcsődehálózat megfelelően ki­épített rendszer, óm ez nem je­Megyei küldöttközgyűlést tartott tegnap délután Pécsett a MAVOSZ Baranya megyei intéző bizottsága. Dr. Jerszi István, a MAVOSZ megyei intéző bizottsága elnö­kének megnyitója után Farkas János megyei fővadász ismer­tette a tavalyi év gazdálkodá­si mérlegét. Eszerint a megye vadásztársaságainak tavalyi összbevétele, ezen belül a külföldiek bérvadásztatásából származó is, meghaladta a tervezettet: 22 helyett 23,88 millió forint volt. A vadgazdál­kodásban egyes vadaknál je­lentős elmaradás, másoknál vi­szont kimagasló túlteljesítés mutatkozott. Például 541 szarvasbika kilövését tervezték, 480 sikerült. A szarvastehenek és -borjak kilövési eredmé­nyeivel egybevéve azonban en­nél a vadnál kiugróan túltel­jesítették a tervet: 1466 he­lyett 1534-et lőttek ki. Az idei terv 1529 szarvas kilövésével számol. A vaddisznók vadásza­tában is kiugró túlteljesítés volt: összesen 1760-at ejtettek el közülük. Jócskán, több más­sal, elmaradt azonban a ter­vezettől az őz vadászatának eredménye: összesen csak 1805 került terítékre, illetve hullott el különböző okok miatt. Az őzek elhullásának magas lenti azt, hogy ne lehetne to­vább lépni, s még otthonosabb körülményeket, színvonalasabb gondozást teremteni. Sok eset­ben ez nem is elsősorban pén­zen és fejlesztésen, hanem a dolgozók még igényesebb mun­káján múlik. Ugyancsak többször szóba került, hogy a csökkenő szüle­tésszámból következően keve­sebb a bölcsődés gyermek, a napjainkban az intézmények „csak" 75—80 százalékos ki­használtsággal működnek. Szakemberek mondták: nem kell megijedni attól, hogy egy-egy intézményben kevesebb a gyer­mek. Az évekkel ezelőtti norma­tívákat hozzá lehet igazítani a jelenlegi állapothoz, s azon bi­zonyára senki sem fog kesereg­ni, hogy napjainkban egy-egy gondozónő kevesebb gyermek­kel, jobban tud foglalkozni. Számos megszívlelendő gon­dolat és javaslat hangzott el a kisgyermekek helyes táplálásá­ról — különösen az anyatei fon­tosságáról — a bölcsődéskor betegségeiről, a levegőztetés, a napoztatás, s távolról sem utol­sósorban a bölcsőde és a csa­lád iá kapcsolatának fontossá­gáról. Az előadásokat követően a résztvevők kötetlen beszélgetés formájában vitatták meg a hal­lottakat és a tapasztalatokat. aránya nem baranyai sajátos­ság, országos állategészség­ügyi vizsgálatok kutatják okait. Tovább romlott a helyzet a fácán vadászatában: a terve­zett 18 600 példány helyett csak 11 222-t lőttek. A fácán, telepítést — gazdaságtalansá- ga miatt — a legtöbb vadász- társaság elhanyagolja. A fá­cántenyésztést most újabb kedvezmények igyekeznek fel­lendíteni, s tanfolyam indul a hivatásos vadászok számára a tenyésztés új módszerei elsa­játítására. A beszámoló után dr. Jerszi István tájékoztatta a küldött- gyűlést arról, hogy a MAVOSZ intéző bizottsága a közelmúlt­ban összességében elismerően értékelte a baranyai vadász­társaságok munkáját. A hiá­nyosságok kapcsán szólt a va­dásztársaságok belső életének néhány visszásságáról, s egy­ben bejelentette, hogy vala­mennyi társaság házi szabály­zatát a közeljövőben felülvizs­gálják. A beszámolót a küldöttgyű­lés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően 4 baranyai vadász­nak adta át a „Nimród" érem kitüntetését Ádámfi Tamás, a MAVOSZ főosztályvezető-he­lyettese. D. I. A csütörtök esti forró hangu­latú II. fesztiválkoncerten a kö­zönség hosszan ünnepelte a záró műsorblokkot éneklő olasz vegyeskart, a Cantori di Assisi kórusát. Méltán, az együttes rendkívül érdekes színt jelen­tett. Erőteljes, telt hangzásá­ban drámai fények vibrálnak, igényes, szép, árnyalt előadá­suknak valahogy más a leve­gője, mint amihez szoktunk. Az olasz reneszánsz néhány repre­zentáns alkotását énekelték — az olasz reneszánsz hazájából. Majd népdal-feldolgozásokat hallottunk ihletett és tempera­mentumos előadásukban. Assi­si dalosai Umbria színeit vil­lantották fel a „mediterrán” Pécs koncerttermében. Mindez együtt lehet kirobbanó sikerük forrása. Körvezetőjüket, Alessandro Nicolinit külön is megkerestem. A negyventagú együttes 1960- ban alakult meg, amatőrökből. Március 8-i számunkban rész­letesen ismertettük — az ügyészség vádirata alapján — a múlt év június 14-én, este 20 óra 30 perckor bekövetkezett, tragikus kimenetelű Béta-bányai szerencsétlenség körülményeit. Az ügyet a Baranya megyei Bí­róság dr. Oltai László tanácsa több napon át tárgyalta, s teg­nap délben meghozta ítéletét. A tisztázott tények szerint a bányaszerencsétlenség közvet­len oka egy rendkívül kirívó szabálytalansággal végrehajtott robbantás volt: Fodor Mihály műszakvezető vájár engedély és jogosítvány nélkül, fojtást sem alkalmazva, társait nem figyel­meztetve, úgynevezett rátétedéi robbantott el több kiló robba­nóanyagot, hogy a csapotónyí- lóst elzáró meddőközetet eltá­volítsa. A szabálytalanságnak tragi­kus következményei lettek: o Értelmiségiek és kétkezi mun­kások egyaránt énekelnek itt; képzett muzsikus, illetve énekes csak néhány van köztük. Ök a Kodály-módszert is ismerik, egyébként hagyományos mó­don tanulják a műveket. Re­pertoárjuk átfogja a kórusiro­daimat, a gregoriánoktól a XX. századig. Nagyobb művek, Haydn-, Mozart-, Beethoven- misék, oratoríkus művek elő­adására is szívesen vállalkoz­nak. Otthonosak a hazai és nemzetközi versenyeken (Arez­zo, Róma, Llangollen, Mont- reaux stb.), ahol többször is szerepeltek az első három he­lyezett között. Számos európai orszáqban, továbbá az USA- ban, Afrikában és Japánban jár­tak eddig hangversenykörúton. Az együttest a minisztérium, Umbria tartomány és egy uta­zási iroda patronálja. Vezető­jük, Nicolini karnagy úr elragad­tatással nyilatkozott a magyar helyszínen — Béta-bánya, VII. szint, 16-os telep alapvágata — dolgozó bányászok közül-ha­tan a robbantás környékén, ket­ten a kórházban haltak meg. Nyolc másik bányász olyan sú­lyos sérüléseket szenvedett, hogy közülük heten maradan­dóan fogyatékosok lettek. Az anyagi kár — mint a tárgyalás során ez tisztázódott — a ko­rábban megállapított 1 millió forinttal szemben 200 000 forint. Az ügyészség Kanizsai Vilmos 35 éves komlói aknászt, rob­bantómestert vádolta halálos kórusok muzsikájáról s különös örömmel a fesztivál házigazdá­járól, a pécsi Nevelők Háza kamarakórusáról, mivel — mint mondotta —, ezt q csodálatos együttest cserepartnerként jú­liusban várják Assisi városá­ban. Amelyről egyébként úgy hírlik, a világ egyik legszebb kisvárosa . .. * A fesztivál tegnapi program­ja délelőtt ún. gyorstanulási versennyel kezdődött a Nagy Lajos Gimnáziumban. A 11 kó­rusnak 50 perc alatt kellett előadásra megtanulnia egy is­meretlen középkori művet. A vegyeskari kategóriában a bu­dapesti OKISZ Monteverdi Ka­marakórus (Kollár Éva); az egy­nemű karok közt a székesfe­hérvári Volán női kara (Har- tyányi Judit) nyerte meg a ver­senyt. tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsé­gével, illetve jelentős kárt oko­zó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétségével. A bíróság tisztázta a felelőssége, bűnös­sége mértékét. ítéletében bű­nösnek mondta ki Kanizsai Vil­most, s — halmazati bünteté­sül — egy évi és hat hónapi, három évre felfüggesztett sza­badságvesztésre, illetve két év­re eltiltotta az aknászi munka­kör gyakorlásától. M. A. FILMJEGYZET A „csecsemő­¥ • ¥ 99 óriás Önkéntelenül adódott a ha­sonlat és a szójáték: csütörtö­kön láttam Szántó Erika új filmjét, „Az óriás”-t, melyet Déry Tibor novellája alapján írt át és rendezett meg, első filmjeként. A „csecsemő-óriás" azért is kínálkozott e jegyzet címéül, mert ezúton próbálom jelezni, hogyan s mit sikerült megvalósítania e filmben. Csütörtökön mutatták be az új magyar filmet, „Az óriás"-t, újabb Oscar-díj várományos alkotást nem köszönthetünk ez alkalommal. Ez még nem len­ne baj; ettől még lehetne egy jó új magyar film — hisz a közönség előítéletével szem­ben a magyar filmek nem rosz- szak. Pontosabban egyáltalán nem igaz, hogy ami magyar film, az rossz, sőt. Hiszen lát­hattunk már olyan kimagasló alkotásokat, hogy csak egy példát említsünk, mint Gothór Péter filmje, a „Megáll az idő". „Az óriás" azonban még- csak megközelítőleg sem esik ebbe a kateaóriába. A legszomorúbb az volt, hogy a film nemcsak hogy jó nem volt, hanem még rossz sem. Azt hiszem, a leglesúj- tóbb, ha valamire azt lehet mondani, hogy tökéletesen je­lentéktelen. Jelentéktelen azért, mert semmit, semmi újat nem tudott mondani senkinek, sem­mi jelentősét, semmi emberi problémát nem tudott úgy meg­fogalmazni, hogy bárki is „lé­lekben megerősödve”, a katarzis élményével távozott volna a moziból. Nemcsak hogy a történettel nem tudott mondani semmit, de amit ab­ban elmulasztott, azt a film nyelvén sem volt képes pótolni. Hogy a történettel miért nem tudott semmit mondani? Mert ha mór Déry Tibornak választ­ja egy novelláját a rendező, akkor legalább, a saját filmje érdekében, azt tartsa meg eb­ből az írásból, ami valóban feszültséget tud teremteni, ami­vel valóban „lehet kezdeni va­lamit". Szántó Erika azonban nem ezt tette. A saját maga által forgatókönyvvé írt novel­lából éppen azok a dramatur- giailag fontos részek hiányoz­tak, ami által ez a film többé lehetett volna. így azonban, az önkényes átírás miatt, a törté­net nem lett más, mint egy unalmas, szenvelgő, motiválat­lan szerelmi történet, ráadásul a film szerint még az is édes mindegy, hogy mikor játszódik. A novellában ugyanis, ami hí­ven tükrözi a klasszikus dráma hármas tagoltságát — vissza­térő szimbólumokkal —, a kor, amelyben játszódik, nem kü­lönül el a szerelmi történettől. S mit látunk a filmben? Egy lényegtelen, mindennapi sze­relmi történetet, ami bármi­lyen korban játszódhatna, a filmben csupán körítésként megjelenő háború utáni idő­szakot bármi más kor helyette­síthetné — az egész nem alkot szerves egységet. Arról már nem is beszélve, hogy a novel­la főhősét a film egy erdő szé­lén bőgő szarvassá degradálja. S különféle egyszerűsítésekkel azt is elérte, hogy a színészek­nek nemigen ad módot egyéni alakításra — csupa jelentékte­len papírfigurót látunk. Erről pedig nem elsősorban a fősze­repeket alakító Pap Vera és Bubik István tehet. Dücsö Csilla Baranyai vadászok küldöttközgyűlése W. E. ítélet a Béta-bányai robbanás ügyében Umbria színéit villantották fel Assisi dalosai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom