Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-07 / 96. szám
A szocialista országok életéből Eredményesek a KFKI és a Kurcsatov Intézet közös kutatásai A magyar és a szovjet kormány képviselői három és fél évtizede írták alá a két ország közötti műszaki-tudományos együttműködési egyezményt. Nem sokkal a második világháború oly sok pusztítást okozó évei után az ismételten talpra álló Magyarország számára a megújuló élethez nyújtott segítséget és nyújt napjainkban is a Szovjetunió műszaki-technikai és tudományos tapasztalatai révén. Az egyezmény célja az volt, hogy magyar tudományos életünk megerősödjék, az új kezdeményezések gyökeret verjenek, s hazánkban is ütőképes, nemzeti tudományos bázis alakuljon ki, amely több témában önállósulva hatékony tényezőjévé válhat a nemzetközi munkamegosztásnak. KUTATÓREAKTOR A KFKI-BEN A két ország közötti kapcsolatoknak egyik legjelentősebb fejezete kezdődött el az atomenergia békés felhasználásának magyarországi meghonosításával. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) és a moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézet között lassan negyedszázada — a szó igaz értelmében — gyümölcsöző kapcsolat alakult ki, amely mindkét fél számára hasznosítható tudományos eredményeket szült. Mivel a moszkvai intézet méretei sokkal nagyobbak, mint a budapesti testvérintézeté, ezért az együttműködés nem terjedhet ki minden tudományos kutatási témára, hanem csak a kulcsfontosságúakra. A Paksi Atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges tapasztalatokat a szovjet kutatók még egy évtizede is szinte teljes egészében a magyarok rendelkezésére bocsátották. A hazai atomenergetikai kutatások azóta elért kimagasló eredményei révén a KFKI kutatói számos részprobléma megoldásával már közvetlenül adhatnak számítási és mérési eredményeket a reaktorok üzemviteléről a reaktortervezőknek. Jelenleg az európai KGST- tagállamokban 11 atomerómű- vi blokk működik, s továbbiak építése folyik. Az üzemelő ún. nyomott vizes atomerőművek építése látszott a leggazdaságosabbnak. A nagy nyomás alá helyezett folyékony halmaz- állapotú, természetes vízzel hűtött és vízzel moderált (a víz itt a reaktorfolyamatban lassító szerepet is betölt) ún. WER reaktort üzemeltetnek Pakson is. A 440 MW-os atomerőmű üzemi problémáinak megoldásával nemzetközi kollektíva foglalkozik. Varsóban 1972 februárjában hét európai KGST-ország részvételével megalakították az ún. Ideiglenes Nemzetközi Kutató Kollektívát, amely a KFiKI-ben működik. A kollektíva célja, hogy részletesen megvizsgálja a WER atomerőművek aktív zónájában lezajló folyamatokat. Ebből a célból Budapesten létrehozták az egyezmény aláírását követően 7 hónap múlva (!) a ZR—6 jelű ún. zéró reaktort. Ez egyszerű felépítésű, kis teljesítményű reaktor, amely alkalmas arra, hogy az atomerőmű üzemeltetésével kapcsolatos korábbi számításokat tökéletesítsék. A Szovjetunió nagy mennyiségű urán hasadó anyagot bocsátott a többoldalú együttműködés új típusú formájában működő kutató reaktor rendelkezésére, fűtőelemek formájában, kölcsönként. Az egyezményben szerződő országok munkaerejükkel és berendezéseikkel veszik ki részüket a közös munkából. "(Jelenleg az alapítók mellett kubai, vietnami tudósok is részt vesznek a kutatásokban, sőt egy tőkés ország: Finnország fizikusai is együttműködnek velük.) A közös kutatásokkal sikerült olyan számítógépes modelleket kidolgozni, amelyek nemcsak a már működő WER 440-es blokkok üzemeltetésénél tették gazdaságossá az üzemvitelt, hanem a tervezett 1000 MW-os blokkok szabályozórendszereinek kialakításánál is. (A Szovjetunióban évek óta eredményesen működik már egy ilyen WER—1000-es reaktor.) Létrehoztak az 1985-ig befejeződő kutatások során egy olyan alapadatkönyvtárt is, amely mindig rehdelkezésre fog állni a számítógépes-programok ellenőrzésére. REAKTORDIAGNOSZTIKAI KUTATÁSOK A közös kutatási programok másik fontos területe a reaktordiagnosztika. Ez az atomreaktorokkal foglalkozó kutatásoknak viszonylag fiatal ága. Az atomerőmű rendkívül bonyolult berendezés. Működése során állandó megfigyelést követel meg. Ma már megvan az az elvi lehetőség, hogy az üzemeltetéskor még csak kialakulóban levő üzemzavarokat észlelhessék, és javaslatot lehessen tenni a megelőzésükre. Fontos, hogy a hibaforrás helye jól körülhatárolható legyen. Kezdetben a reaktordiagnosztikai kutatások kétoldalú kapcsolatok formájában folytak. Az idők során azonban megérlelődött a helyzet a többoldalú nemzetközi együttműködés kialakítására. A Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország egyezményt kötött az NDK-ban folytatandó kis atomerőművi kutatások közös végzésére. A kutatók mesterségesen idéznek elő olyan folyamatokat, amelyek az üzemelő nagy reaktorokban üzemzavar esetén fordulnak elő. Az elméletileg alátámasztott kísérleti eredményeket átadják az egyezményben részt vevő országok ipari kutatóintézeteinek szabadalmak, illetve know- how-k formájában. ÚJ ENERGIALEHETŐSÉG; A TERMONUKLEÁRIS FÚZIÓ Az energetika útjainak feltárása a legtöbb területen meghaladja lehetőségeinket. A hazai hasznosítás szempontjá. bó| ígéretes irányzatoknál a nemzetközi együttműködés lehetőségeit kell kiaknáznunk. Az önálló magyar kutatás elsősorban a speciális magyar feladatok megoldására irányul. A termonukleáris fúzió az energetika nagy ígérete. Szinte korlátlan energétikai potenciál hasznosítása előtt nyitja meg az utat. Fő üzemanyaga a vízből szinte korlátozás nélkül kinyerhető egyik hidrogénizotóp. Energiamérlege: pozitív. Évtizedünk végére legalábbis demonstrációs szinten a nagy, fejlett ipari országokban — többek között a Szovjetunióban is — létre fogják hozni a fúziós erőművet. (Az iparilag realizálható ilyen típusú reaktor .meqalkotása még több évtizedet is igénybe vehet. Jelentős szerepet az emberiség energiamérlegében azonban — valószínűleg — csak a jövő évszázad folyamán játszik majd.) A termonukleáris fúzióhoz három feltétel egyidejű meg. léte szükséges. Megfelelő — millió fokos! — hőmérséklet, plazmasűrűséq és a plazma kellő idejű fenntartása. Külön- külön ezek a feltételek mór ma is megvalósíthatók, de egyide- iűleq még nem sikerült a megfelelő stabilitást elérni. A KFKl-ben speciális rész. problémák megoldására kis termonukleáris berendezést, ún. tokamakot hoztak létre. Ezen alapvető fizikai problémákat tanulmányoznak, ame. lyek számítóqépes alkalmazása lehetővé teszi a feladatok realisztikusabb megközelítését. A tokomnak (magyar jele: MT—1) a TPA-számítóqépekkel össze- kaDCsolva eav 150 modulból álló ún. CAMAC-rendszert alkot, amelv a KFKI kutatóinak nemzetközileq is elismert folyamatellenőrző és szabályozó rendszere. Ezek a magyar kutatási eredmények hozzájárulnak a Kurcsatov Intézetben éoülő óriás tokárnak létrehozásához is. Bonta Miklós Gyönyörű ez a vidék A Krkonose-hegység megismételhetetlen természeti és kulturális értékeit okvetlenül meg kell őrizni. Az itteni nemzeti park dolgozói már évek óta figyelmeztetnek erre. A hegységet húsz esztendővel ezelőtt nyilvánították nemzeti parkká, több okból is. A jégkorszakban a Krkonose képezte az északi jégmező határát. Akkoriban itt tizenöt öngóllá, néhol öt kilométer hosz- szúságú völgyi és gleccservá- jatos jégmező volt. Ebben az időben honosodtak meg olyan ritka növények, amelyek egyébként csak az északi sarkvidéken élnek. A botanikusok a Krkonosében 31-félét tartanak belőlük nyilván. De. nem maradtak érdekesség nélkül a zoológusok sem. Ők szintén ritkaságszámba menő, még a jégkorszakból itt maradt élőlényekre bukkantak — a havon élő rovarokra. A hegység a XVI. századig csupa erdőség volt. Elsőként a favágók jelentek itt meg, őket az állattenyésztők követték. A XIX. század végén jöttek az első síelők. A kis hegyi falvak egyre inkább turistaközpontokká fejlődtek. Napjainkra a Krkonose-hegységet teljes mértékben utolérte a civilizáció, s annak negatív hatásai is. Prágából naponta több autóbusz is indul a hegység főbb üdülőhelyeire. Aki reggel buszra ül, még ebéd előtt síelhet egy jót. És a prágaiak sokan jönnek, ezért is mondják, hogy a Krkonose immár a csehszlovák főváros tizennegyedik kerülete lett. De nemcsak a prágaiak kedvelik ezt a vidéket. A hegyi szállók és házak többnyire vállalati, iskolai üdülők. A hegység átlagos napi látogatottságát ma már 70 ezer főre becsülik. így óhatatlanul egyre inkább szennyeződik a környék. Közben nagy ipari létesítmények is épültek, amelyek szintén veszélyeztetik az itteni erdőségek természetes életét. A természetvédők figyelmeztetései nem voltak hiábavalóak. A párt- és állami szervek úgy döntöttek, hogy felül kell vizsgálni Krkonose területfejlesztési tervét. A tíz évvel ezelőtt készült terv ugyanis már nem felel meg a követelményeknek. Addig is, míg az új elképzelések valóra válnak, a nemzeti park dolgozói szigorú intézkedéseket hoztak. A leginkább fenyegetett területeket lezárták, s tárgyalnak a közlekedés korlátozásáról. Mindezt annak érdekében teszik, hogy a jövő nemzedék is eredeti szépségében láthassa-élvezhesse a Krkonose különös báját és egyedülálló természeti értékeit. ’ I tm i « 3 £| 1IL“ !► 1 »jl ■ - 1 Jellegzetes hegyi lakóház ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Új szálloda a festői Pesterában Bulgáriának nemcsak a tengerparti üdülői ismertek és népszerűek. Sok turista keresi föl a szebbnél-Szebb hegyvidéki pihenőhelyeket is. Ezek közé tartozik a Rodope-hegység, amelyet té- len-nyáron sok vendég látogat külföldről és belföldről egyaránt. A hegység lábánál elterülő egyik festői település, a Sztara Réka nevű folyó két partján fekvő Pestera új 'létesítménnyel várja a látogatókat. Az évről évre szépülő városka többemeletes, tetszetős épületek sorával gazdagodott az elmúlt években, bevásárlóközpontjának üzletei pedig mindig bőséges választékot kínálnak a turistáknak. Pestera legújabb nevezetessége a 250 ágyas reprezentatív szövetkezeti szálloda, amely nagy kényelmet nyújt az idelátogató vendégeknek. A szállóban étterem, tanácskozóterem, bár, diszkóklub, souvenir üzlet, szépségszalon, könyvtár várja az üdülőket. Sokfélék a szolgáltatások is. A természet barátainak rendszeresen szerveznek hegyi túrákat, számos lehetőség közül választhatnak más sportágak kedvelői, és aki a pihenés mellett netán dolgozni óhajt, munkájához szükséges eszközöket is bérelhet, a többi között írógépet, diktafont, magnetofont. Az étterem természetesen a Rodo- pe-vidék jellegzetes ízeit, falatait kínálja az ínyenceknek. Bár az intézmény nemrég nyitotta meg kapuit, máris nagy az érdeklődés. A tíz legnagyobb kukoricatermelő között Az európai kukoricatermelő országok között előkelő helyen szerepel Jugoszlávia, amely Franciaországgal és Romániával a listavezetők közé tartozik. Az országot egyébként a világ 10 legnagyobb kukoricatermelő állama között tartják számon. Bár az elmúlt év aszályos időjárása nem kedvezett a kukoricának, mégis 10,5 millió tonna termést takarítottak be. Ebből 1,8 millió tonnát exportáltak, 235 millió dollár értékben. A jó eredmények a gondos munkának és a megfelelő fajták hasznosításának tudhatok be. A jugoszláv növénynemesítő állomások 67 új gabona- és iparinövény-fajtát kísérleteztek ki, köztük korai, bőtermő kukoricahibrideket, A nagyüzemek kiváló termésátlagokkal büszkélkedhetnek. Kukoricából nem ritka a hektáronkénti 6—10 tonnás termésátlag sem. Az egyéni gazdálkodók természetesen ennél jóval szerényebb átlagokat érnek el. A cél, hogy idén is elérjék a hektáronkénti 4,6 tonnás országos termésátlagot. Ezért sok támogatást kapnak a parasztgazdaságok is. Megfelelő vetőanyaggal, jó minőségű növényvédő szerekkel segítik a gazdálkodókat és előnyös áron vásárolják fel termésüket. A tavalyi 1,7 millió hektár helyett az idén tavasszal már csaknem 2,4 millió hektáron vetnek kukoricát a kis- és nagygazdaságokban. A szovjet élelmiszergazdaság fejlesztésének fő irányai Szovjet-Lettország fővárosától, Rigától néhány kilométerre a műút mentén, a falusi tájképet három-négyszintes sorházak, parkok, üzletsorok képe váltja fel. Az Adazsi kolhoz központjában leplezetlen kíváncsisággal érkezik a látogató. Nem pusztán azért, mert Adazsi a szovjet mezőgazdaság holnapját jelképezi, hanem azért is, mert a közös munkával előteremtett rubelmilliók, az ipari televízióval és számítógéppel irányított szarvasmarhafarm, a rendezett szántóföldek, a kiterjedt úthálózat és a nyereséges melléküzemágak kivétel nélkül önerőből létesültek. Ahogy Albert Kauls elnök fogalmazott: öt évvel ezelőtt Ada- zsiban döntő változás történt. A kolhoz vezetősége és a párt- szervezet a munkafegyelmet és a munkaszervezést állította a figyelem középpontjába. Elhatározásukhoz nagy segítséget jelentett egy magyarországi tapasztalatcsere; a kábái Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tett látogatás után az ott látottakat hazai környezetben használták fel. A lettországi kolhozelnök szavaiból kitűnt, hogy saját elhatározásukból, adottságaik és lehetőségeik felmérése nyomán választották ezt az utat. A Szovjetunió több ezer állami gazdasága és kolhoza a közelmúltban a legmagasabb szintű politikai támogatást és útmutatást kapta az újfajta gazdasági szemlélet még hatékonyabb alkalmazásához. Korántsem elméleti jellegű fejtegetésekről volt szó a kétnapos moszkvai tanácskozáson. Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára és Mihail Gorbacsov, a Központi Bizottság titkára éppen azt hangsúlyozta, hogy ideje már a megannyi határozatot végrehajtani. Valóban, az SZKP XXVI. kongresszusán és azóta is több határozat szorgalmazta a mezőgazdaság hatékony fejlesztését. A szándékok valóra váltása azonban elmaradt a lehetőségektől. Gorbacsov KB-titkár erről így beszélt: a mezőgazdaság jelenlegi állapota nem kielégítő. Az ötéves tervből eltelt három esztendőben gabonából és más termékekből nem teljesítették az eladási tervet. A hivatalos szovjet statisztika szerint ez a megállapítás a gabonaféléken kívül elsősorban a húsra és a tejtermékekre vonatkozik. A moszkvai tanácskozáson sürqették a helyi párt- és állami szervek közötti munkamegosztás tökéletesítését, az agráripari egyesülések irányításának korszerűsítését. Hangsúlyozottan esett szó az állami Dénzüqyi támogatás és a bankhitelek észszerű felhasználásának szükségességéről. Ez utóbbi arra utal, hoav nem mindenütt és nem minden esetben fordították meqfelelő célokra az állam által biztosított oénzeszközöket. Érdemes felfigyelni arra a megállapításra, amely szerint a szovjet kolhozok és állami gazdaságok elegendő munkaerővel és anyagi erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy önfinanszírozók legyenek. A belső tartalékok — csakúgy, mint a szovjet iparban — a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére mindenütt feltárhatók. Az újfajta szemlélet intenzív termelést és gyorsütemű fejlesztést jelent. Elmúltak mór azok az idők, amikor újabb és újabb földterületek művelés alá vételével lehetett bővíteni a termelést. A szűzföldek feltörése harminc éve kezdődött. A nőies önfeláldozás korszakára büszkén visszatekintő szovjet agrár- szakemberek most az új időkhöz igazítva váltanak lépést. Munkájukban a fegyelem, a szerződések betartása, a termelékenység fokozása áll előtérben. S hogy mindez nem járhatatlan út, nem megvalósíthatatlan ábránd, bizonyítja a példaként emlegetett Adazsi kolhoz megannyi eredménye. Meruk József Praga 14. kerülete
