Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-07 / 96. szám
Kerekasztal-beszélgetés A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Katona Horváth János, Patkós Imre alezredes, dr. Abel László vezérőrnagy, Kovács Gergelyné, Pető György és Gyenge József (Hauer Lajos felvét ele — KS) Hazafiság és honvédelem Kerekasztal-beszélgetésre hívtuk meg a hazafias honvédelmi neveléssel foglalkozó társadalmi és fegyveres szervezetek vezető munkatársait, hogy megkérdezzük: véleményük szerint ma melyek a legfontosabb politikai és társadalmi tennivalók a tudatos, cselekvő hazafiúi érzés félébresztésében a szocialista hazafiság eszméjének elmélyítésében. A kerekasztal-beszélgetésen dr. Ábel László vezérőrnagy, a BM Határőrség politikai csoportfőnöke. Gyenge József, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője. Kovács Gergelyné kultúr- történész, a Hazafias Népfront honismereti bizottságának tagja. Patkós Imre alezredes, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese és Pető György, a KISZ KB osztályvezetője vett részt. A beszélgetésen a Központi Sajtószolgálatot Katona Horváth János képviselte. — Hazafiság és honvédelem. Tisztázott és elfogadott, hogy ezek egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Kíséreljük meg összefoglalni azokat a tartalmi jegyeket, amelyek ma a hazafias honvédelmi nevelés alapját, kiindulópontját képezik. Ábel László: — Mai korunk még nem mentes a háború fenyegetésétől, a két különböző társadalmi berendezkedésű szövetségi és világrendszer között folyó, nemzetközi méretű osztályharc közepette élünk. Ezért kötelességünk a felnövekvő nemzedéket — és persze azokat is, akik erejük teljében lévő emberek — felvilágosítani arról, hogy mit is jelent a haza védelme és milyen kötelezettségeink vannak az ország gazdagabbá tételével, vívmányaink megvédésével kapcsolatban. Az internacionalista szellemű hazafias nevelés mellett kellő módon foglalkozunk szocialista államunk polgárainak felkészítésével a haza fegyveres védelmére. Kovács Györgyné: — A hazafiság érzelmét már óvodás- és iskoláskorban kell kialakítani a gyermekekben. Egy gyermek számára elsősorban érzelmi megnyilvánulás, ha felfigyel egy dalocskára, ha idegenbe kerülve valami olyat lát, ami az itthoni dolgokra emlékezteti. Az iskolában mindezt ésszel kell a gyermekekben tudatosítani és erre az érzelmi töltetre kellene ráépülni egy olyan oktatásnak, nevelésnek, amely mindezt értelmileg is elmélyíti bennük. Mert csak az érzelmi és az értelmi egység teszi tartóssá az emberekben a haza iránti szerete- tet. Ez természetesen a mindennapokban is megmutatkozik, tükröződik a jó munkában, a fegyelemben, a rendben és adott esetben a honvédelemben. A különválasztást nagyon rossznak tartom és azzal sem vagyok megelégedve, ahogy ezeket a tartalmakat az iskolai oktatás ma kitölti. Gyenge József: — A kérdésre a választ úgy fogalmaznám meg, hogy a tartalmat tulajdonképpen meghatározzák a felnövekvő nemzedékeket érintő környezeti hatások az oktatási nevelőintézményekben, a társadalomban és a családban. Való igaz, hogy a hazafias honvédelmi nevelés nagyon tág fogalom, de tapasztalataim szerint egy kicsit rosz- szul is értelmezett. Ha tételesen vizsgálja az ember, akkor találhat fogódzókat ehhez is. Azt mondom, hogy a magyar irodalommal, a földrajzzal, a környezetismerettel ki lehet alakítani a világnézettel együtt a szülőföld iránt érzett elkötelezettséget, vonzódást is. De miért szorul háttérbe a haza, a hazafiság a mai magyar irodalomban? Vagy a mindennapos találkozásokon, beszélgetéseken, az ifjúsági gyűléseken? Miért csak meghatározott ünnepeken, március 15-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján és más történelmi megemlékezéseken beszélünk a hazafiságról, holott ez végigkíséri egész életünket, cselekedeteinket. Pető György: — Az ifjúsági mozgalom fő feladatai között szerepel a hazafias honvédelmi nevelés. Ennek a munkának a KISZ Központi Bizottsága 1979-es határozata, másfelől a KISZ X. kongresszusának határozata képezi az alapját. Az ifjúsági szövetség nagy felelősséggel, odaadással teljesíti a reá háruló feladatokat. Patkós Imre: — Az utóbbi időben tapasztalható, hogy a hazafias honvédelmi nevelés szükségességét, a nemzetközi helyzet milyenségéhez kötik. Véleményem szerint az nem lehet meghatározó, hogy menynyire feszült a politikai légkör. A hazafias honvédelmi nevelésnek a mindenkori világnézeti nevelés alapjaként kell megjelenni. Mi a Magyar Néohadseregben ezt tekintjük kiindulópontnak. — A fiatalok magatartása, életmódja, érdeklődése szinte állandóan változik napjainkban. Mindez hogyan jelentkezik hazaszeretetükben, hazafias érzelmükben? Ábel László: — Azt tapasztalom, hogy a hazafias honvédelmi nevelésben és egyáltalán a nevelőmunka területén: a családokban, az iskolákban, a munkahelyeken egyfajta felesleges, de azt is mondhatnám, meg nem engedhető visszafogottság és szemérmesség van szocialista hazánkhoz való kötődésben, ennek kinyilvánításában. Azt az osztályszemléletet, amely a mi szocialista hazánkhoz tartozásunkat testesíti meg, mintha nem sikerült volna teljes egészében elültetni a köztudatba. Az teljesen egyértelmű, hogy állampolgáraink szeretik ezt az országot. De hát ez nem alakul ki automatikusan. Ahhoz, hogy valaki tudatos, elkötelezett híve legyen rendszerünknek, megfelelő ráhatásokat kell kapnia, ezt az érzést tartósan kell elmélyíteni. Mindez nem kis feladat azok számára, akik ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. Pető György: — Volt egy időszak, amikor a hazafias honvédelmi nevelést az Ifjú Gárda tevékenységére korlátozták. Ez a helyzet azonban már rég megváltozott. A KISZ politikai képzésében mind nagyobb hangsúlyt kap a honvédelmi nevelés és igyekszünk ezt a tevékenységet az irodalmi, művészeti területekre, a testnevelésre, a tömegsportra is kiterjeszteni. Vannak tehát eredményeink, bár jól tudjuk, hogy ezeket még lehet fokozni. — A hazafias nevelés össztársadalmi feladat. Hogyan tudják összehangolni a különböző állami, politikai_ társadalmi és fö- megszervezetek, a munkahelyi közösségek tevékenységét? Gyenge József: — A Közoktatási Honvédelmi Bizottság hivatott az együttműködés összehangolására. Rendszeres tanácskozásokkal, kutatómunkával, a tapasztalatok összegzésével, mintegy másfél esztendeje igyekszünk hatékonyabbá tenni a hazafias honvédelmi nevelést. A Művelődési Minisztérium mellett valamennyi érintett társadalmi és fegyveres szervezet képviselője ott van ezeken a megbeszéléseken. Ábel László: — A haza védelme nemcsak a katonák, a rendőrök, a fegyveres testületek dolga, hanem valamennyiünké. Az a kétkezi munkás, az a szellemi tevékenységet folytató értelmiségi, aki becsületesen, fegyelmezetten dolgozik a haza javát szolgálja. Ugyanígy a fegyveres szolgálatot hivatásosan vagy ideiglenesen végző is. Nagyobb nyilvánosságot, szélesebb körű tájékoztatást érdemelne ez a kérdés, jobban fel kellene használni a tömegkommunikációs eszközöket. Sok pótolni valónk van ezeken a területeken. Kovács Gergelyné: — A Hazafias Népfront is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A saját területemről elmondhatom, hogy a mi honismereti szakköreink felkutatták az elmúlt évek helytörténeti eseményeit. Az viszont igaz, hogy hiányzik e feltáró munka közkinccsé tétele széles körű megismertetése. — Hogyan értelmezzük ma a szocialista hazafisá- got? Ábel László: — A legdöntőbb az, hogy fogadjuk el szocialista rendszerünket, azonosuljunk vele. Az elkötelezettség, a szocialista hazafiság, rendkívül fontos jele, enélkül igazi hazafiról nem lehet beszélni. Cselekvőén dolgozzunk országunk érdekében és alakuljon ki bennünk egy érzékeny reagólógépesség annak felismerésére és megakadályozására, ami ennek az országnak kárára lehet, károkat okozhat. Patkós Imre: — Véleményem szerint ma nem elég József Attilát, Petőfit, Adyt idézni, vagy éppen mai költőink verseit mondani, ettől még nem lesz senki sem hazafi. Mit tesz az egyén vagy a közösség akár egy társadalmi szervezet, intézmény, az legyen a mérce. Ha valakiről azt mondjuk, hogy jó hazafi, hazáját szerető, érte önzetlenül tevékenykedő ember, akkor ez a hazafias öntudat a hétköznapi nehézségekben is nyilvánuljon meg, például munkahelyen, amikor nem lehet béreket emelni, vagy életkörülményeinket befolyásoló — kedvezőtlen külső és belső hatások megítélésekor. Egyszóval értse meg és értesse meg a helyzetet másokkal is. Gyenge József: — Nagyon lényeges az érzelmi, eszmei azonosulás a szülőfölddel. Ennek egy belső meggyőződésből fakadó cselekvő szándékot kell jelentenie. És ennél a kérdésnél döntő, hogy milyen hatások érik az embereket. Ezeket a hatásokat a neveléssel befolyásolni lehet. Kovács Gergelyné: — Élő emberről ritkán halljuk, hogy jó hazafi. A gyermekeknek, az ifjúságnak eleven, élő példákra is szükségük van. Merjük-e példaként állítani kortársainkat és ki tudjuk-e személyes példájukkal tölteni ezt a fogalmat? Pető György: — Meggyőződésem, hogy nem sikerült még kellően felkelteni ifjúságunk érdeklődését a közelmúlt, 40 éves fejlődésünk iránt. A fiatalok modelleket követnek, különböző hatások érik őket és ezeket a családnak, az iskolának, a KISZ-nek irányítani lehet és kell is. Az nemcsak a mi mozgalmi munkánkon múlik, hogy a fiatal nemzedék milyen, az ifjúság, az egész magyar társadalom ifjúsága, tehát mindnyájunk ügye, hogy igazi hazafiságra neveljük őket. Kádár elvtárs szavait idézve: „Arra kell törekednünk, hogy a fiatalokból politikailag, szakmailag jól felkészült felnőtteket, jó hazafiakat neveljünk a szocialista hazának ...” Gáztársulás a Budai városrészben? Tizenhárom lakón múlik, mikor lesz gáz 20000 forintot kell befizetni lakásonként, 18000-et meghitelez ebből az OTP Elkészült a pécsi Budai városrészben épülő gázelosztóvezeték terve. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola tervdokumentumai alapján elsőként tizenhárom utcában építik meg a vezetéket, amihez a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség jórészt már megadta a létesítési engedélyeket. A beruházás a lakosság társulásával valósul meg. A tizenhárom utca — Avar, Sarló, Sellő, Vadász, Torda, Dagály, Baranyavár, Pósa Lajos, Újvilág, Kiss Ernő, Bokor, Szivárvány és Tündér — gázvezetékének költsége 7 750 145 forint. A lakásegységenként, beleértve a beépítendő telkeket is, 19 700 forint a lakosság befizetése. Ez ideig a 386 lakóból 335-en fizették be az összeget, ez 86,5 százalékos részvételi arányt jelent. Sajnos, a beruházás megkezdésének gátja, hogy nincs meg a kilencven százalékos részvétel. A városi tanács anyagiak hiányában csak 10 százaléknyi részarányt tud hozzátenni a lakossági pénzekhez. Az OTP pedig csak akkor adhatja ki a hozzájárulást a kivitelezés megkezdéséhez, ha rendelkezésére áll a szükséges pénz. Megjegyezzük: a takarékpénztár kedvezményes hitelt nyújt a gázelosztó-vezeték építéséhez, az összeg tíz százalékát kell egy- összegben befizetni, míg a többit részletekben. A városi tanács tavaly októberben kötött együttműködési megállapodást a Pécs Budai városrész 1. Gázelosztó-vezeték Építőközösséggel. Azóta két fontos dolog történt: az OTP- hez került a .pénzügyi irányítás és az UNIBER vette kézbe az építkezés szervezését, bonyolítását. Pontos, naprakész információkat tudnak tehát nyújtani a költségvetésről és a kivitelezés ütemezéséről. Két cég jelentkezett és vállal munkát a Budai városrészben: a Bajai GázKIVTERV — gazdasági munkaközösség, illetve Szeged környékéről a szanki „Új Élet” Mgtsz ipari főágazata. Jelentkeztek már Nógrád- ból és Barcsról is a pécsi munkákra. Két oldalról táplálják majd a tizenhárom utca megépülő vezetékét, a Diósi útról a Bokor utcán keresztül, és az Engel János útról, a Vadász utca felé. Teljes utcahosszban kiépül a középnyomású vezeték az Avar, a Sarló, a Sellő, a Vadász, a Tündér, a Dagály utcában, illetve a rövid szakaszú Szivárvány utcában, ahol a beépítendő telkekhez is eljuttatják a vezetéket. A Torda utcában a 17—49. és a 20—56-os, a Baranyavár utcában a 19— 31., és a 32—42-es, a Kiss Ernő utcában az 59—71., és 60—72- es, az Újvilág utcában a 27— 47., és 38—56-os számozásig épül meg a középnyomású vezeték, a hiányzó területeket kisnyomású vezetékkel látják el a következő ütemben. A Bokor utcában a meglévő családi házakig és lakásokig jut el a vezeték. Az utcában most parcelláz a városi tanács, ezeket a telkeket más anyagi forrásból látják majd el. A Pósa Lajos utcában már megépült a vezeték — összekapcsolták más közművesítési munkákkal. A Bokor és a Kiss Ernő utca PIK-lakásbérlőinek a következő tájékoztatást adhatjuk: a gázelosztóvezeték-épitéshez nekik is meg kell fizetniük azt a hozzájárulást, amit a többi lakás- vagy családiház-tulajdo- nosnak. A PIK a belső szerelvények költségét téríti. Nem tudunk pontos dátumot mondani arról, hogy mikor kezdik a vezeték építését. Várják a további jelentkezőket. A szervezők mindenképpen szeretnék két éven belül befejezni a munkát, sőt, már az idei fűtési szezonra ellátni minél több családot. Gáldonyi M. A ledinoi domboldal, ahol a tervek szerint még az idén meg' kezdik a gázvezeték építését 350 hétvégi telek Háromszázötvenen jelentkeztek a gyód—keszüi hétvégi telkekre. Minden igényt ki tudnak elég íteni. 24 hektárt fognak két ütemben felparcellázni. Egy-egy telek 800—1000 négyzetméter. Négyzetmétere 20 forint. A vevők 70 évre tartós használatba kapják. Egyharmadát áprilisban, kétharmadát augusztusban lehet birtokba venni. A területet bemutatják a jelentkezőknek. Kétezer forint befizetése után sorsolással döntik el, ki melyik parcellát kapja. HÉTVÉGE 3.
