Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-06 / 95. szám

1984. április 6., péntek

Dunantuli Tlaplö

3

tüzeld es epitdrnmro tei fp

PÉCSVPflnoi CDITOIDOm S^VETIfEZCT^P

Házépítők boltja létosül Péesv

Nyitás július elsején

Itt épül fel a házépítők boltja

Ajtók, ablakok, gerendák, csövek és radiátorok. A kislakásépítéshez szükséges szinte valamennyi áruféleséget biztosítja a július elsején nyíló pécsváradi házépítők boltja. Az üzemeltető, a helyi Építőipari Szövetkezet együttműködési szerződést kötött az ÉPTEK-kel, ennek alapján évente mintegy 400 családi ház teljes felépítéséhez elegendő különféle anyagot és szerelvényt forgalmaznak.

Az előzetes megállapodás szerint a pécsváradiak 60 napra bizományba kapják a készletet. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a választék bővítése érdekében ne keressenek kapcsolatot más kereskedelmi partnerrel, vagy akár közvetlen a gyártókkal. A legfontosabb cél mindenképpen, hogy valamennyi terméket egy helyen megkapjon a vásárló.

Az idei évet kísérleti időszaknak tekintik, ám ha a forgalom igazolja az előzetes elképzeléseket, jövőre már előszerződéseket is kötnek a házépítőkkel. Egyelőre azonban még csak az épületek kivitelezése folyik. A munkálatokat a szövetkezet szakemberei végzik. Előreláthatólag június végéig befejezik az építést és addigra rendelkezésre áll az induló készlet is.

A Pécsváradi Építőipari Szövetkezet a kereskedelmi forgalom megszervezésére 5,2 milliós kölcsönt kapott az OKISZ-tól. A rendelkezésükre bocsátott összeg segítségével remélhetőleg nem csupán a környék, de egész Baranya ellátása tovább javul majd.

Ferenci D.

Kétnapos vetélkedő Pécsett és Mohácson

A „Szakma Kiváló Tanulója” országos verseny

A bútorasztalos Szakma Kiváló Tanulója kétnapos országos versenyét tegnap Mohácson, az 502. sz. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben dr. Németh Elemér, a Mohács város Tanács elnöke nyitotta meg, majd Rischák Tibor, a vizsgabizottság elnöke ismertette a 28 résztvevővel, illetve az őket elkísérő szakoktatókkal az SZKT verseny menetét.

A tét nem kevesebb mint az, hogy a harmadéves bútorasztalos tanulók közül ki lesz az első hat, mert ők évfolyamtársaikat majd három hónappal megelőzve már szakmunkásként utazhatnak haza Mohácsról. A tegnap délelőtti írásbeli feladattal három év anyagában szerzett tudásukról tettek tanú- bizonyságot a részt vevők, a mérőlapok szakmai, anyagismereti, szakrajz és szakmai számítások kérdései ha nem is voltak — legalábbis a zsűri szerint — a legnehezebbek, de a vizsgadrukk és a tét a 4 órára engedélyezett időtartamra nehéz feladat elé állította a bú- torasztalos jelölteket.

Míg a versenyzők a mérőlapokkal birkóztak, addig a szakoktatók megtekintették az iskola tanulóinak egy a kettő arányban korábban készített kis bútorait, majd később a Szökés Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyárában a tanműhelyben ismerkedtek a péntek reggel hét órától tanulóikra váró gyakorlati feladattal. A gyalupadokon ma reggel minden versenyzőt előre leszabott anyagok várnak, csavarokkal, vasalással, tiplikkel, adott a műszaki rajz és a kész termék — az egyébként országos hiánycikknek számító ágyneműtartó szekrény kolóniái lécdíszitéssel —, hogy a versenyzők az általuk ma öszszeállítottat összehasonlíthassák a „gyárival”.

Hogy a tegnapi elméleti és a mai gyakorlati feladatok után a huszonnyolcból ki lesz az a hat, aki a bútorasztalos szakmában a Szama Kiváló Tanulója országos versenyen szakmunkássá lép elő, az a ma 17.30 órakor kezdődő eredményhirdetésen derül ki. Az első három helyezett külön jutalomban is részesül: külföldi, belföldi üdülési lehetőséghez jutnak, illetve pénzt is kapnak. *

Pécsett, az 508. sz. „Tarr Imre” Szakmunkásképző Intézet aulájában, dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács Művelődési osztályának csoportvezetője nyitotta meg csütörtökön, a központifűtés- és csőhálózatszerelő, valamint a vízvezeték- és készülékszerelő tanulók „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyét. Pécs, 1971 és 1975 után most harmadizben ad otthont az országos döntőnek, amelyre a tizenkilenc megyéből és a fővárosból érkeztek fiatalok, a területi versenyek legjobbjai.

A kétnapos vetélkedő első napján huszonhárom vízvezetékszerelő és 24 központifűtés- szerelő vett részt az írásbeli versenyen. Délután Abaligetre utaztak a fiatalok, majd Pécs várossal ismerkedtek meg. Ma reggel hétkor, két színhelyen kezdődnek a gyakorlati versenyek, a vízvezeték-szerelők Kertvárosban, a központifűtés- szerelők a BÉV központi patacsi tanműhelyében adnak számot felkészültségükről. Délután 15 árakor kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, amikor a két szakma hat első helyezettje, összesen 12 fiatal kapja meg soron kivül a szakmunkásbizonyítványát. M. L. — Rné

A Kertészeti Vállatatnál

'»W T■.V ,vl>.’*

Új típusú fólia

Energiatakarékos eljárás

Energiatakarékossági — a világszerte fontos cél eredményesen vált valóra a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. Mégoedig máshol szerzett kertészeti kutatóintézeti és kertészeti vállalati tapasztalatok átvétele és továbbfejleszése alapján. A Komárom megyei Kertészeti Vállalat ugyanis — kutatóintézeti segítséggel — kidolgozott egy új melegházi eljárást. Ennek lényege: üveg helyett fóliával foaják fel a nap energiáját. A fólia kettős falú, s két réteg között a kinti hőmérséklethez igazodó hőfokú víz van.

A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat továbbfejlesztette a Komárom megyei módszert. Ott ugyanis kútból nyerték a vizet. Pécsett viszont a Hőerőműből vezetik a gőzt a vállalat Bolgár Néphadsereg úti telepének hőközpontjába. A hőközpontból viszik tovább a melegágyak fűtése végett. A közben a Hőerőmű gőzéből keletkezett úgynevezett „fáradt vizet" általában 22—23 fokos állapotban vezetik el a fólia kettős rétege közé. Az új eljárást már 2200 négyzetméter alapterületen bevezették. A bevezetés költsége 1 600 000 forint volt, vagyis a hasonló berendezések előállítási költségének mintegy a fele. A két fóliaréteg közötti energia előállítási költsége pedig szinte a nullával egyenlő.

Búcsú

Csuka Zoltántól

Hűvös októberi délután volt, mikor az érdi autóbuszról leszálltam. Tiltakoztam, hogy elém jöjjön, de Csuka Zoltán kedves határozottságának nem mondhattam ellent. Hosszú ballonkabátban, fekete posztósap-' kával a fején érkezett, s a legelső kérdése ez volt:

— Hogy vagytok Pécsett fiam?

S mikorra a kanyargós utcákon át otthonához értünk, ahol nem borított aszfalt se járdát, se úttestet úgy éreztem, hosszú ideje ismerem ezt a közvetlen, őszbehajló örökfiatal költő-műfordítót, aki annak idején Pécsről indult... Az évtizedes találkozás után is visszaidéződnek bennem szavai:

— Sok minden köt Pécshez, — mondotta. Ott végeztem 1921-ben az iskoláimat, a felsőkereskedelmiben. Az irodalom szeretetét Fehér Sándornak köszönhetem, s ez örök szerelem maradt.

Fölkelt, az üveges szekrényhez sietett megkeresni első verseskötetét, s közben Dicike, a törékeny alkatú feleség édessüteménnyel és kávéval kínált. Előkerült az 1920-ban Pécsett kiadott könyv. Fehér Sándor irta az ajánlást, amely egyben úravaló is volt a fiatal Csuka Zoltánnak: „Féltenélek, óvnálak, de tudom hiába. Hát ereszd neki szárnyadat, neki a magasnak, úgy is mindegy; te azok közül való vagy, akik nagyon megütik magukat."

A század második évtizedének végén tette meg az első lépéseit, került kapcsolatba a kommunista mozgalommal. Az avantgardizmus híveként hirdette már ifjú korában: „Nem szerethetem a népemet akkor, ha a velem egy égboltozat alatt élő népeket nem szeretem." Meggyőződéssel vallotta, hogy Európa kis népeinek meg kell érteni egymást és száműzni kell a nacionalizmust. A határon túl lévő magyarok és az itteni délszlávok érezzék otthon magukat bármelyik országban is éljenek.

Szellemi függetlenségének megőrzése vezérelte, mikor villamosvezetőnek helyezkedett el. Délelőtt a pécsi Király utcában gördült a síneken, délután pedig a „Krónika" cimű folyóiratot szerkesztette. A Horthy- rendszer megtorlásától tartva 1921-ben Jugoszláviába emigrál. Fatelepi munkás Újvidéken, majd ládát cipel a konzervgyárban, s közben fiatal társaival a vajdasági magyar irodalom létrehozásán munkálkodik. Párizs ekkor már elérhetetlen távolba kerül, ahová eredetileg készült. Fölismerte a testvériség, az egymásra utaltság, a kisebbségi írók összefogásának szükségességét. 1922-ben indítja meg az Út című folyóiratot, amely három évig élt. S közben rendületlen szorgalommal sajátítja el a szerb-horvát, a macedón és a szlovén nyelvet. Sorra jelennek meg verseskötetei, többek között 1924-ben a „Fundamentum", amit Faust Imre, az ugyancsak emigrációban élő

(Munkatársaink telefonjelentése)

Egy hét múlva kerül a Parlamenthez a közoktatás és a felsőoktatás 2000-ig szóló fejlesztésének programja, amelyről tegnap délelőtt tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága, Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára elnökletével. A parlamenti expozé kiemelt téziseit Köpeczi Béla művelődési miniszter ismertette, kiemelvén, hogy külön fontosságot tulajdonítanak az általános műveltség, a közismereti képzés, a szakmákban pedig az alapozó képzés, és az erre épülő szakosodás feladatainak. Minden fejlesztésben az általános iskola élvez elsőbbséget és változatlan marad a középfokú alapstruktúra. Kulcskérdésként kezeli a kormányzat minden tekintetben a pedagógusok helyzetét, továbbá a zsú. foltság enyhítését, és a diákok szociális helyzetének javítását. Szakember és politizáló egyént

Dara nyal képviselő hozzászólása

Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága

Napirenden az oktatás továbbfejlesztése

— ez a felsőoktatás, az értelmiségi képzés tartalmi korszerűsítésének két vezérelve, továbbá az egyetemek, főiskolák és a tudományos kutatás szorosabb kapcsolata.

A vitában 23 kérdés hangzott el 10 hozzászólótól, és ezekre a miniszter, továbbá Gazsó Ferenc és Földiák Gábor miniszterhelyettesek adtak választ. Nyolcán szólaltak fel, közöttük Medveczky Antalné országgyűlési képviselő, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola oktatója, aki először utalt a pécsi intézményekben

előzetesen folytatott oktatói és hallgatói vitákra. Hangsúlyozta, hogy a főiskolai és egyetemi képzési forma többnyire a kettő egyedi funkciói miatt két képzési iránynak tekinthető, és csak néhány esetben képzési szintnek. A pécsi oktató jobbnak látta volna, ha a szakági fejlesztési programok vitáinak eredményei már rendelkezésre állnak. (Ezek a viták most folynak. A jogászok országos tanácskozására csütörtökön és pénteken Pécsett kerül sor.)

Medveczky Antal né azt is megállapította, hogy a három

pécsi felsőoktatási intézményben a pécsi egyetemeken a vezető oktatók túlterheltek, hiszen rájuk hárulnak elsősorban — egyebek mellett — a tudományszervezési feladatok. Elmondó, hogy némi bizonytalanságot mutat az oktatói létszám csökkentésére vonatkozó legújabb minisztériumi rendelkezés. Majd kérte a minisztérium erkölcsi és anyagi támogatását a JPTE Tanárképző Kar A-épületének halaszthatatlan rekonstrukciójához.

Földiák Gábor válaszában elmondta, hogy a felsőoktatás téralapjainak zárolása miatt vált szükségessé a fenti intézkedés, amely a tanárképző intézményeket nem érinti. A mi- niszterhelye'.tes tájékoztatása szerint a minisztérium minden eszközzel támogatja a tanárképző kari rekonstrukcióját, ha közben az oktatás zavartalanságát a hallgatók teljes létszámban meg tudják oldani.

A kulturális bizottság ülése Óvári Miklós zárszavával ért véget, aki úgy összegezte az említett mennyiség-minőség vitát, hogy a demokratizmus szellemében nem mondhatunk le az egyenlő esélyek elvéről az oktatásügyben. A lehetőségekben biztosítani kell az egyenlőséget, a tejesítmények elbírálásakor pedig érvényesíteni a differenciálást — tanár, diák, iskola esetében egyaránt. Vé- aül javasolta, hogy az ország- gyűlés tavaszi ülésszakán Medveczky Antalné adjon tájékoztatót a kulturális bizottság munkájáról. Ennek elfogadásával ért véget tegnap a négyórás tanácskozás.

Gállos Orsolya— Bozsik László

A költő emigrációban készült fényképe 1923-ból

baloldali érzelmű kiadó jelentet meg.

Nézem, a melegtekintetű ma-, gasgalléros fiatalember fényképét. A barnás színezetű felvétel 1923-ban készült és hátoldalára a következőket írta Csuka Zoltán, a ma Pécsett élő özv. Faust Imrénének; akinek házassági tanúja volt:

„Az életben tulajdonképpen az életet, a cselekvőt, a forró és fiatal életet kellene egymásnak igazi emlékképpen adnunk, ha ugyanazt meg lehetne rajtunk kivül testesíteni, mint ezt a képet, de ma csak az életünk egy láncolt pillanatát, ezt a fényképet adhatjuk a kezedbe Éti, hogy megnézhesse egyszer, milyenek is voltunk mi régi jó fiúk . .."

Hatalmas életmű az, amit Csuka Zoltán ránk hagyott. Egy alkalommal M laden Leskovac szerb költő és akadémikus a következőket mondotta az egyszerű érdi házról: „A jugoszlá- voknak úgy kell ebbe a házba érkezniük, mint egy szent helyükre. S úgy fognak egy nap odamenni."

Ma is bennem él még a közel tíz évvel ezelőtti látogatás emléke. A kapubejáratnál Borsos Miklós Kőszűze állt. A lepelbe burkolózó női aktban a költő feleségét mintázta meg a mester. Érd a maga nyugalmával a végleges otthonteremtést jelentette az emigrációból 1933- ben hazatért költőnk. Ifjúkori festőbarátja, Molnár Farkas segítette, és tervezte számára a Sárd utcai házat, itt hozta létre Csuka Zoltán az 1976-ban fölavatott és a köz javára felajánlott „Jó szomszédság" könyvtárát. A polcokon több mint háromezer kötet sorakozik, köztük az a százhúsz délszláv mű, amit fordított. így többek között Ivó Andric, Miroslav Krleza regényei, aztán a vajdasági magyar irodalom kialakulásának dokumentumai: az „Üt”, a „Revü”, a „Képes Vasárnap", a „Magyar Szó”, a „Híd”, a „Kéve”. Az egyik tárlóban Vas Zoltán Szegeden kiadott könyve, a „Tizenhat év fegyházban”. A dedikált példányon ez áll: „Aztán nehogy úgy járj, ahogyan én!"

És milyen a sors iróniája! Amitől Vas Zoltán óvta, bekövetkezett. A Magyar—Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára, mikor 1950-ben perbe fogják és mint Jugoszlávia barátját tizenöt évre ítélik, de öt év múlva szabadul és rehabilitálják.

Életében Pécs meghatározó volt: másodszor 1944-ben tért vissza, Bicsérdről gyalog ért a városba. Nagy szerepet vállalt a felszabadulás utáni pécsi irodalmi élet szervezésében. Másfél esztendeig az Új Dunántúl felelős szerkesztője és kivette részét a Sorsunk című pécsi folyóirat munkájából is.

*

A 83 éves korában elhunyt József Attila-díjas költő-műfordítót ma helyezik örök nyugalomra az Érd városi temetőben. Eszméjét és elkötelezettségét, a „Jó szomszédság” könyvtára hirdeti tovább . ..

Salamon Gyula