Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-01 / 91. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárnapi lllliisorajanl Radio Kapcsoljuk az Elefántos házat László Lajos ma elhangzó CSALÁDI SZŐTTES című össze­állításában a mikrofon adta speciális lehetőségek felhasz­nálásával, szociografikus mély­ségig hatolva kutatja a család mai szerepét, feladatát. Kuta­tásainak helyszíne ezúttal Pécs egyik külső kerülete: Vasas. Ennek is a perifériáján, a bányatornyok tövében hú­zódik meg a Porcsin utca. A 25-ös számú házban lakik Ragács József mérnök a fele­ségével, anyjával, két fiával, menyével és két unokájával. Mozgalmas otthon ez, ahol a 'kicsinyek hangja gyakran bele­szövődik a felnőttek szavaiba. A családi szőttes másik tagja ugyancsak három generációs család: Bertáék. Ök szintén a Porcsin utcában, a 12-es szá­mú házban teremtettek ott­hont. A hónap első hétfőjén je­lentkező 90 PERC! című mű­sornak már hagyománya, hogy évente egyszer élő, helyszíni adással jelentkezik, mint pl. az egyik legutóbbi esetben, a pécsi Flórián térről. A műsor soros szerkesztője a holnapi adás helyszínéről így tájékoz­tatott : — A nemrégiben átadott Elefántos házat (a pécsi Jókai téren) kapcsoljuk, mely néhány hete a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat kezelésében éttermével, sörözőjével és ká­vézójával a belvárosi járóke­lőket. a pécsieket és az ide­látogató turistákat szolgálja. A műsorban felidézzük a ház múltját, történetét, szólunk a műemléki helyreállítás mun­kájáról, és az elmúlt hetek ta­pasztalatairól. Mikrofonunkkal felkeressük azt az asztalt, ahol a költő és az újságíró foglal helyet. Adásunk ideje alatt szolgálják majd fel a szom­bati műsorban feladott rejt­vény nyerteseinek a vacsorát. A másfél órás közvetítés során az Elefántos ház éttermének zenekara — Mihalrk Imre ve­zetésével — olyan muzsikát játszik, ami az elmúlt években ritkán hangzott fel: éttermi szalonzenét. Kedden Nógrádi Róberttel, a pécsi Nemzeti Színház igaz­gatójával beszélget Szabó Zsolt, a riport címe: HÚSZ ÉVAD EGY SZÍNHÁZNÁL. Április 4-én, hazánk felsza­badulásának ünnepén 8 órától 10 óráig tart a pécsi stúdió adása, melyet László Lajos és Lenk Irén állított össze. Az ünnepi megemlékezés után olyanok szólalnak meg, akik kitüntetésben, művészeti díj­ban részesültek Baranyában, Somogybán, Tolnában. A testvérváros, Lvov rádió­jának ajándékműsora után a hallgatók levelezőlapon be­küldött kéréseinek teljesítésé­vel folytatódik az ünnepi mű­sor. A nemzetiségi adások 18.30-kor kezdődnek. Csütörtökön, a szokásos nyugdíjasműsor, valamint dr. Rónay Béla nyelvművelő öt­perce után hangképekben szá­molnak be a Pécsi Nemzetkö­zi Kamarakórus-fesztivál ese­ményeiről. A vasárnap esti horvát- szerb nyelvű magazinban olyan különféle foglalkozású embe­rekkel beszélget Filákovity Bránkó, akik több évtizeddel ezelőtt az ország különböző részeiről mentek el Dunaújvá­rosba, és most első szocialista városunk lakóinak tekintik ma­gukat. Hétfőn Verbánácz Pál kásádi kovács, a Délszláv Sző. vétség Országos választmányá­nak tagja beszél a beremendi tsz-ben végzett munkáról, a régi mesterségről és a társa­dalmi munkáról. Államvizsga előtt álló főiskolásokkal, egye­temistákkal készített riportot Kricskovics Antal, mely a keddi országos műsorban is elhang. zik. Pénteken és szombaton Antun Karagic hazai dél­szláv író, ,,Az irigység" című színműve szerepel a műsorban. Előadják a kátyoli sokác klub irodalmi szekciójának tagjai. A hétfői német nyelvű mű­sorban Strasser Jakabbal, az egyházaskozári tsz főkönyvelő­jével beszélget Reif József, a „Nemzetiségek a vezetésben" sorozat keretében. Csütörtökön mezőgazdasági híradó nyújt tájékoztatást. Pénteken Gróf Vilmos, a komlói énekestriót mutatja be „Népdalkincsünk művelői” címmel, majd a nem­zetiségi táborokról, továbbkép. zésekről beszélget Lohn Zsu­zsával, a Német Szövetség munkatársával Fata Márta. Televízió Ünnepi műsorok ünnepi műsorokra hív ben­nünket a televízió a jövő hé­ten: kedden a Zenetudományi Intézet székhazának díszter­méből közvetítenek hangver­senyt (20.15), és ide tartozik ugyanezen az estén az 1961- ben készült magyar film, az Al­ba Regia című magyar film felújítása is: a történet a má­sodik világháború idején ját­szódik Székesfehérváron. Szer­dán, április 4-én Jó napot, Magyarország! Jó estét Ma­gyarország! címmel félnapos nagy helyszíni közvetítést ad a televízió az ország három falujából — sok játékkal és meglepetéssel. Csütörtökön a második mű­sorban (19.05) megismétlik a Sorstársakat, a pécsi stúdió re­habilitációs műsorát. Ugyancsak csütörtökön je­lentkezik az Unser Bildschirm, a pécsi stúdió német nemze­tiségi műsora (19.25, tv. 2.). A bevezetőben megemlékeznek a „pozsonyi polihisztor". Bél Mátyás születésének 300. év­fordulójáról, majd az ország egyik nemzetiségi vidékén, Sopronban és Sopronfalván tá­borozik le az Unser ... stáb­ja­A Pannon Krónika pénteken, 17.25-kor kezdődik. Répás­pusztáról szól az első riport, ahol — mint Móricz Zsigmond tudósításából tudjuk — 1919 áorilisában termelőszövetkezet alakult. Ma a „jogutód" Ka- postáj Tsz gazdálkodik ezen a tájon. Beszámol a Krónika a nyugdíjas tsz-elnökök mohácsi találkozójáról, a jótékprogra- mozásban vetélkedő középis­kolások szekszárdi versenyéről, megemlékezik a száz eszten­dős Kislégi Nagy Dénesről és bemutat a régebben készült Tani-tani című filmből egy részletet. G. T. Ilii Hétk&xiBapoH Kulcs a termelésben Fiatalok a Stary Rynek téren Poznanban Figyelemre méltó jelek mu­tatják, hogy az út felfelé vezet. Mind több üzem, gazdaság éri el Lengyelországban a válsá­gos esztendők előtti termelést. Már nem üresek a pultok az üzletekben, csökkenőben van­nak a sorban állások. A téli szünetben gyerekek népesítet­ték be a hegyi üdülőket, Poz­nanban, a gyönyörű Stary Ry­nek tér műemlék-épületeiben, Varsóban képzőművészeti kiál­lításokon találkoztam velük. Fokozatosan fölenged a nyu­gati államok fagyossága is, amit például a poznani nem­zetközi vásár előkészületei mu­tatnak: az idén mintegy negy­ven ország fölvonulására szá­mítanak. köztük angol, francia, olasz és amerikai cégek jelen­létére. Ezek mind távolmarad­tak 1982-ben amikor a részt­vevő nemzetek száma mély­pontra zuhant: alig haladta meg a húszat. Mozgósítják tartalékaikat a családok is: nyugdíjas nagy­szülők segítenek az időigényes bevásárlásokban, a főzni tu­dás és takarékos háztartás- vezetés ízletes ételeket váró-, zsol az asztalra szűkebb kony­hai* nyersanyaq-választékból is. A leleményesséq hozzátartozik a mindennapokhoz. Az élet egyszerűsödött a vi­haros években. Kiderült a töb­bi között, hoqy elvontnak tűnő dolgok is a termelésben gyö­kereznek. Volt idő, amikor ki­ürültek a boltok. Elkelt minden. Az ember fölvásárolja azt, amit lát, ha nem tudja, hogy lesz-e, és mennyibe fog kerülni holnap. És enni. inni, tisztál­kodni ekkor is kellett. A higié­nia bebizonyította elvitathatat­lan fontosságát. Jórészt nőkön, asszonyokon múlott például az 560 ezer lakosú Poznanban, hogy jutott az üzletekbe mosó­por, szappan, fogkrém. A lengyel hétköznapok té- nyeihez tartozik, hogy a 200 grammos Lechin szappan alig több, mint 10 zloty volt egészen 1980-ig. Ugyanez most a há­romszorosába kerül. Több mint kétszer annyit kell fizetni a mo­sóporokért krémekért is. ösz- szehasonlitásul: a stabil árak egykori időszakának átlagke­resete 7 ezer zloty volt a szap­pant is gyártó kozmetikai vál­lalatnál — most pedig 12 ezer. A termelési igazgatóhelyet­tes, Jan Poreda nyilatkozott a Wprost című hetilapban: „So­kat küszködtünk — mondta — a műszakiak hiányával. De nem lehetünk mindenben elé­gedettek azokkal sem, akik új belépőként kezdenek dolgozni. Vannak, akiknek csupán oz kell, hogy állandó foglalkoz­tatást tanúsító pecsét legyen a munkakönvvükben." — Mennyi a hiányzó? — kérdezem irodájában az igaz- aatóhelvettest aki csaknem húsz éve az eqyik laborató­riumban kezdte a pályát ugyanitt, a lengyelek monda­beli ősapjáról, Lechről elneve­zett poznani gyárban. — 1750 dolgozónk van. Mintegy 14—20 százalékot tesznek ki a hiányzók, a bete- aek és a szabadságon levők. Ez már javulásra utal. Még eléaedettebb volnék, ha a tá­vollevők aránya nem haladná meg a 16 százalékot. — Mit tesznek ezért? . — A kéthetes nyári nagyja­vítások idejére összpontosítjuk a szabadságok egy részét. S a kö*ődést igyekszünk növelni azzal is, hoav az idén 17 szá­zalékkal tovább emeljük a fize­téseket. Tudjuk, hogy ez sok, s ha az árakat meg akarjuk ál­lítani akkor még többet kell termelni. — Miből mennyit? — Talán érzékeltetésként elég elmondani, hogy például mosóporból 22 ezer, szappan­hói 14 ezer tonnát gyártunk. Ha van bevételünk, alapanya- aot is tudunk vásárolni. Áru­cikkeink 15 százaléka exportra kerül, Leqnaqyobb külföldi pia­cunk o Szovjetunió. — Sikerül megfelelni a vá­rakozásnak? — Dolaozóink többséqe nő. Az asszonyok mindig jobban értik, hogy munka nélkül nincs mit elosztani. Értékelik a békét, a rendet nyuqalmat. Lehet rá­juk számítani. Halász Ferenc A titokzatos ön\ Megjelené a karate 4 700 fényképpel, több színes táb A karate az a sportág, amely Japán- Okinavából ered, fehér ruhában, a japán j tradícióknak az átvételével, és védőfelsze­relés nélkül űzik. E sport segítségével bár­ki óriási önerőre tehet szert, uralkodhat a teste felett. Ezzel együtt óhatatlanul a ja- - pán kultúra és fegyelem hatása alá ke­rül. Jelenleg két világszövetsége van, de a 4 versenyszabály teljesen egyforma: vagyis nem az ellenfél kiütése, földre küldése a cél. Hazánkban a karate szó gyűjtőfoga­lom: beletartozik a teljes kiütésig tartó ^ harc is — a taekwando — amelyet a NOB < elismert. I Hazánkban a karate öt fajtáját űzik sportként. Az országban működő 200 klub­ban közel tizenötezer felnőtt és gyermek . tanulja a karate fogásokat. A karate első j lelkes művelőinek, és híveinek nyolc évig tartó munkájába került, míg elismerték, hogy egyáltalán létezik Magyarországon karate. Ugyan önálló szövetségük még j nincs, de karate szakbizottság működik a Cselgáncs Szövetség keretében. Múlt év r végén pedig Pest megyében önálló Karate Szövetség is alakult. Mivel nyolc évbe telt, míg elismerték e sportágat, úgy az a hátránya is megvan a karaténak, hogy nincs megfelelő magyar nyelvű tankönyv. Pedig a vezényszavak, sportgyakorlatok szavai mind japánul hangzanak el, ezt a nehéz keleti nyelvet ' pedig nem sokan értik. Ezen gondolt vál­Felújítják a tapolcai m Renoválják a velencei gettót Renoválják Velence volt get­tóiát. ShakesDeare: A velencei kalmár című szindarabiának színhelyét. Bel- és külföldi adományozók és az olasz kor- mánv eddig kb. 12 millió schillinqnek megfelelő összeget fektettek a tervbe. Giorgio Voaherának, a velencei zsidó közösség elnökének vélemé­nye szerint ez még mindig túl kevés. Ahhoz. hoqy komoly eredményt biztosítsanak, az összeg kétszeresére lenne szük­ség, A munkálatok egyelőre csak a zsinagógákra terjedtek ki. Velence zsidónegyede, ahon­nan a qettó fogalma szárma­zik. a XVI. században keletke­zett. A zsidókat a hatalmas dózsékkal folytatott hosszú tár­gyalások után a három ház­tömböt magában foglaló terü­leten helyezték el és őrizték. A területen eredetileg egy ágyúgyár működött. A velencei „gettó" szó „öntödét” jelent. A gettó történetét azonban nemcsak negatív események jellemzik, öt nagyszerű zsina­góga épült a zsidók kiközösí­tése óta — a művészi arany­ra űvesséq és fafaragás reme­kei. A velencei Atheneum, a város egyik legjelentősebb kulturális szervezete 1983. évi diját a renoválási munkálatok­nak ítélte. Az indoklás: noha a munkák Velencének csak egy részére terjednek ki a gettó renoválása az eqész város ál­talános helyreállításának érté­kes része. (Volkstimme) Pécsiek a rádióban 5-én, csütörtökön 13.20-kor kezdődik a Petőfi rádióban az Éneklő Ifjúság c. kórusműsor, melyben a pécsi Leöwey Klára Gimnázium leánykara is éne­kel, vezényel: Szabó Szabolcs. 6-án, pénteken 9 órakor a 3. műsorban megismétlik A magyar pedagógia évszázadai c. összeállítást melyet Sík Fe­renc több pécsi színművész közreműködésével rendezett. Mi lesz a héten? Tapolca ismert és kedvelt városrésze viss: Vállalat több mint hétmillió forintos költ: tavat. A kiapasztást követően eltávolítják a gél látják el a medret. A vízellátás biztosit' 2- án, hétfőn 19 órakor Weö­res Sándor: Psyché c. mono­drámáját Gvuricza Liliann játssza a Do-Zso-ban. 3- án, kedden 18.30-kor Mok­Sq rádió Bandópest címmel Nagy Bandó András és Maksa Zoltán humoristákat hallhatjuk oz IH-ban. 4- én, szerdán a Liszt Terem­ben 19 órakor kezdődő nyitó- hangversennyel kezdetét veszi a négynapos pécsi nemzetközi kamarakórus lesztivál. 5- én, csütörtökön nyílik Soós Tamás grafikusművész kiállítá­sa az IH Galériában. 5- én 19 órakor Magyarnóta- est lesz a Nevelési Központ színháztermében, fővárosi mü. vészek közreműködésével. 6- án pénteken 16 órakor nyílik L. Szabó Erzsébet üveg­tervező kiállítása a Pécsi Ga­lériában. 7- én, szombaton 15 órakor az IH Royal Dixieland Band klubjának vendégei: Gonda János és tanítványai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom