Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-28 / 116. szám
1984 április 28., szombat Dunántúli napló 3 Állják a versenyt a magyar élelmiszerek Beszélgetés dr. Papócsi László miniszterhelyettessel A megtermelt élelmiszergazdasági termékek egyharmadát exportálja az ország. Ezt azért teheti meg a népgazdaság, mert mindenekelőtt maradéktalanul kielégíti a hazai fogyasztók igényét. Kiegyensúlyozott az ellátás, bőséges a kínálat a hazai piacon. A népgazdaság mostani helyzetében egyik legfontosabb feladat a külgazdasági egyensúly megőrzése, s ez feltételezi az export bővítését. Hogyan tud a követelményeknek megfelelni a magyar mezőgazdaság? Erről beszélgettünk dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Közismert, hogy az élelmiszer úgynevezett stratégiai cikk, tehát eladható a külpiacon. Hazánk területi elhelyezkedése kedvez a gabonatermelésnek, a gabona pedig közvetlenül és közvetve is az exportot szolgálhatja. Milyen eredményeket értünk el idáig, mik a tervek? Hogyan tudunk megfelelni kötelezettségeinknek, miként javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetét? — A mezőgazdaság exportjának értéke 86 milliárd forint volt az elmúlt esztendőben. A termékek egyharmadát rubelért, kétharmadát konvertibilis devizáért értékesítettük. A jelentős exporttal szemben viszonylagosan alacsony a mezőgazdaság importigénye, az értéke 43 milliárd forint. Az ágazat tehát jelentősen hozzájárul az ország egyensúlyi helyzetének javításához. A tavalyi aszálykár miatt az idén nehezebb helyzetben van a mezőgazdaság az export teljesítésében. A nehézséget azonban nemcsak ez okozza. A nem rubel elszámolású piacokon az elmúlt három esztendőben jelentősen csökkentek az árak, így azonos ellenértékért mind több terméket kell eladni. Az előrejelzések szerint a közeljövőben számottevően nem javul ez a helyzet. Különösen a húsfélék ára rendkívül alacsony, pedig exportbevételeinknek jelentős hányadát e termékek adják. Mindezekből következik, hogy az idén csak a korábbi export szintjének megtartása lehet a cél. Ennek teljesítéséhez is feszített munkára lesz szükség. A termelő- szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, az élelmiszeripari és külkereskedelmi vállalatoknak együtt kell gondolkodniuk* dolgozniuk ahhoz, hogy a tervezett értékű áru elhagyja az országot. Különösképpen ügyelünk a KGST-kötelezettségek teljesítésére. Rendkívül fontos az együttműködés a szocialista országokkal, hiszen hosszú távú, tervezhető és biztonságos piacot jelentenek a magyar termékeknek. A különféle élelmiszerekért nyersanyagot, energiát kapunk, amelyeket ugyancsak nem nélkülözhet az ország. Egyebek között ezért is törekedni kell arra, hogy az értékesítendő áruk szerkezete igazodjon a partnerek igényeihez. Nagy tömegű árut értékesítünk a szocialista országokban; 2,5 millió hektoliter bort, 300 ezer tonna almát, 350 ezer tonna növényi eredetű konzer- vet stb. De ajánlunk szocialista partnereinknek termelési technológiákat is, így a magyar ipar termékeit — gépeket, növényvédő szereket — piacra visszük. Jelenleg már folyik a VII. ötéves terv egyeztetése. Tapasztalataink egyre inkább azt igazolják, hogy a szocialista piacokon is mind igényesebbek a vevők, növekedtek áruinkkal szemben a követelmények. — Az aszály miatt csökkent az exportálható áruk mennyisége, ugyanakkor az idei terv csaknem azonos a tavalyi ténnyel. Ebből következik, hogy a második félévben több árut kell a külpiacra szállitani. Ez mindenkitől nagyobb áldozatot, fegyelmezettebb munkát követel. Készek-e rá a termelők és a kereskedők? — Az aszály miatt veszteségeinket felmértük; eszerint ösz- szességében tavaly mintegy 15 százalékkal kevesebb gabona, valamint zöldség és gyümölcs termett az országban, mint két esztendeje. A belföldi ellátás nem szenvedhet csorbát, tehát e termékekből valóban kevesebbet tudunk értékesíteni. Másfelől az is igaz, hogy a takarmánygabona mennyisége elegendő az állattartáshoz, így az állati termékek exportja nem csökkenhet. Sőt a tapasztalatok éppen ellenkezőek, az első negyedévben mintegy 30 százalékkal növekedett a húsexport az előző évihez képest. Ha a terveink valóra válnak, s a gabonatermés eléri az idén a 15 millió tonnát, a második félévben a tervezett gabonaexportot is teljesíthetjük. Átlagosan a termés 10 százalékát exportáljuk, s mert ez rövid időre korlátozódik, rendkívül ügyelni kell a szállítás szervezésére. Éppen ezért előtérbe kerülhet a vízi utak nagyobb mértékű hasznosítása is. — A jelzések szerint a fizetőképes piacokon növekszik a kínálat. Éleződik a verseny. A szigorúbb mezőnyben helyt tudnak-e állni a magyar termékek? — Bírniuk kell a versenyt, hiszen a magyar élelmiszereknek jó hírük van a piacokon. Az azonban kétségtelen, hogy mindenütt egyre inkább a jobb árut keresik, azt fizetik meg. Ezért nincs más választás, mint a termék minőségének javítása, a csomagolás csinosítása. A minőség már jórészt eldől a termelőknél, tehát nekik is úgy kell ismerniük a piacot, mint a kereskedőknek. Ezért a gyors, pontos, megbízható információt nem nélkülözhetik a mezőgazdasági nagyüzemek sem. A legjobb az lenne, ha maguk is közvetlenül megismernék a piacot. Ezt szolgálja a termelői exportjog kibővítése. Az Eger- Mátravidéki Borkombinát például az elmúlt hetekben kapott önálló exportjogot a bor értékesítésére, s önállóan exportál a Debreceni Konzervgyár is. A termelők piaci kapcsolata azonban még nem általános, ezért rendkívül fontos, hogy a külpiacokon mozgó kereskedők szinte naprakészen tájékoztassák partnereiket. A gyors információ a feltétele annak, hogy váltani, alkalmazkodni tudjon a termelő. — A mezőgazdaság exportképességét, húzóerejét kevesen vitatják. De gyakran hallani azt is, hogy drágán termel az ágazat. Milyen az élelmiszergazdasági termékek exportjának gazdaságossága? — A mezőgazdaságot a világon mindenütt támogatják. Az ipari termékek drágák, áruk gyorsan emelkedik, s ezt nem követik a mezőgazdasági termékek világpiaci árai. Ha a támogatásokkal együtt hasonlítjuk össze a termelés költségeit, a magyar mezőgazdaságnak nem kell szégyenkeznie. Persze, földrajzi elhelyezkedésünk miatt néhány termék előállítása valóban többe kerül, mint más országokban. Brazíliában például olcsó a szója, nem az olajkárán, hanem a nap fűti a baromfiólakat, tehát a baromfihús előállítása is nyilvánvalóan kevesebbe kerül. Ezzel együtt is az a törekvés, hogy a termelési költségek mérséklődjenek, s erre a szabályozás ösztönzi is a gazdaságokat. Sajnos, a népgazdaság mostani helyzetében nem mindig törekedhetünk maximális gazdaságosságra az exportnál. Jóllehet, a nem rubel elszámolású piacokon a bevétel csak 35 százalékát adják a mezőgazdasági termékek, ugyanakkor az aktívumnak ennél jóval nagyobb arányát termelik ki. Ezért van kiemelkedő szerepe a mezőgazdasági exportnak, még akkor is, ha a termékeinkért nem kapunk olyan árat, mint szeretnénk. Persze, a fejlesztéseknél a két követelményt — a mennyiséget és a gazdaságosságot — mindinkább egyszerre kell megvalósítani. — A mezőgazdasági termékek egy harmada a háztájiból származik. A munkaigényes ágazatokban ennél jóval nagyobb az arány. A sertések felét, a nyulaknak csaknem száz százalékát háztájiban tartják, de a zöldség- és gyümölcsféléknek is több mint fele a kiskertekben terem. Milyen hatása van ennek az exportra? — E termékeknek csak egy tésze megy közvetlenül exportra, de az árualapot növelik, tehát feltétlenül szükség van rájuk. A háztáji termelés fenntartása, bővítése érdeke a népgazdaságnak. Ezért nem csökkent a támogatása, megőrizzük a termelés biztonságát is. Sokszor bebizonyosodott, hogy a háztáji akkor virul, ha azok, akik csinálják, érdekeltek a termelésben. Az export bővítése is a termelői érdekeltség javítását indokolja. Farkas József Százak ültetik, gondozzák, féltve óvják a csemetéseket, míg néhányon meggondolatlanul, felelőtlenül, körültekintés nélkül a tűzhalált hozzák a jövő erdeire. Baranya márciusban 86 hektárnyi csemetéssel lett szegényebb, ennyit pusztítottak el a lángok. Tésenyfán 2 hektáros cseme- tés égett el, mert szeles időben a szabadban tüzeltek. Kárászon 3 hektáros fenyvescse- metés, Szabadszentkirályon félhektárnyi tölgycsemetés, Hidason 15 hektárnyi akáccseme- tés, Vasason 5 hektáron a 10 éves telepítésű fenyves, Téke- sen 4 hektáron a hatéves fe- nyőcsemetés, Mecsekpölöskén negyedhektárnyi fenyves, Szigetváron 2 hektárnyi égerfa- csemetés lángolt és égett le. Kik és miért okozták a tüzeket? Utólag nehéz erre választ adni. S különben is, a válasz már mit s^m segít. Esetleg a tanulság levonásában. Március 17-én rendelték el a szabadban való tűzgyújtás tilalmát. Van, aki betartja, vannak, akik nem. Tűzesefefr Kifelé megyünk a fűtési szezonból, s márciusban már-már befejeződött a füstölési szezon. Azért a tűzesetek a jövőt illetően is figyelmeztetnek. Vigyáznunk kell értékeinkre. Szentegáton szabálytalan használat következtében égett ki a húsfüstölő. Bezedeken rongy- gyal tömték be a fürdőszoba füstcsőnyílását, míg az ugyanabba a kéménybe csatlakoztatott másik helyiségben fűtöttek. A hőtől meggyulladt a rongytömítés, minden éghető ruhanemű, gép és berendezés odalett a fürdőszobában. Pécsett az Alfa 750-es olajégő adagolójában kilyukadt az úszó, ömlött az olaj az égőfejbe, amely szétolvadt. Tűz nem pusztított ugyan a lakásban, de a szobafestőknek lesz bőven dolga, míg eltüntetik a füst- és koromnyomokat. Nagyvátyon kéményből kipattanó szikra gyújtotta meg a melléképület tető- szerkezetét, láng- és füsttengerben 60 előnevelt csirke pusztult el. Magyarszéken infra- lámpával „fűtöttek" a malacoknak, annyira, hogy az ól és benne a 10 malac odalett a lángokban. A figyelmetlenség, fegyelmezetlenség talán legszembetűnőbb esete Beremenden következett be: a férfi bőrcementtel (tűz- és robbanásveszélyes ragasztóanyag) dolgozott és közben dohányzott, igaz nem sokáig, mert a belobbanó elegy I. és II. fokú égési sérüléseket okozott. A selejt bosz- szújakánt is említhetnénk a magyarbólyi esetet: a 6 évvel ezelőtt szabálytalanul szerelt elektromos vezeték zárlata következtében meggyulladt és teljesen leégett a ház födém- szerkezete, a tűz átterjedt a lakóépületre. Pécsett rövidzárlat miatt gyulladt ki a tv-ké- szülék, még szerencse, hogy a tulajdonosa nem veszítette el lélekjelenlétét, először áramtalanította, majd az égő tv-t kidobta a lakásból. Akár a vérbeli krimikben: a tulajdonos kiszáll az autóból és alig tesz néhány lépést, amikor járműve szinte egyszerre lobban lángra, ég mint a zsir és elhamvad a szeme láttára. Az orfűi Skoda leégését feltételezhetően valamelyik elektromos berendezés hibája okozta. Márciusban 176 esetben riasztották a baranyai tűzoltókat — tűzön kívül műszaki és egyéb mentéshez is —, a tűzkár becsült összege 650 000 forint volt. Eddig jószerint felnőttekről esett szó, pedig gyerekek is okoztak tüzes perceket. Pécsett melléképület padlásán játszottak a tíz év körüli gyerekek a tűzzel, szerencsére a tűzoltók előbb érkeztek a helyszínre, mielőtt még átterjedtek volna a lángok az épületre. Nem a srá- cokon múlott. A napokban két pécsi játszótéri rönkházban is tűzzel játszottak a gyerekek, az egyikből alig tudták kimenteni a lángtengerben halálra rémült kisfiút. M. L. Tízmillió forint értékű munka a pécsi Budai városrészben Kivitelezőket várnak a gázvezeték-építésre A pécsi Budai városrész gázelosztó-vezeték építésének előkészületeit figyelemmel kísérve, a következőkről számolhatunk be. Kész tizenhárom utca gázvezeték-építésének terve, és megalakult „Pécs-Budai városrész 1. Gázelosztó-vezeték Építőközösség" néven a gáztársulás. Mielőtt a legfrissebb adatokat számba vennénk, emlékez, tetnünk kell olvasóinkat április 7-én megjelent írásunkra. Akkor, a városi tanács munkatársainak tájékoztatását közvetítettük, miszerint a 386 lakóból 335-en befizették a lakásegységenként kalkulált 19 700 forintot, készpénzben, vagy az OTP-kölcsön igény- bevételével. Eszerint mindösz- sze tizenhárom lakón múlik, hogy az OTP kiadhassa az engedélyt a kivitelezés megkezdésére, hiszen akkor a szükséges fedezet a rendelkezésre áll. Az OTP-től kapott tájékoztatás más képet mutat: a takarékpénztár 272 lakóval kötött szerződést, illetve 55-en még befizették a hozzájárulást, csakhogy nem tudni, jogosan tették-e, szerepelnek-e azon a névjegyzéken, amely az első ütemben, a városi tanács által engedélyezett bekötéseket tartalmazza. Az OTP egyelőre a pontos utcanévjegyzékre vár, amelyet két helyről kaphat meg, a városi tanács építést osztályától, illetve a közösség intéző bizottságától. 7 604 200 forintnak kell lenni az elkülönített számlán ah- - hoz, hogy az OTP megküld- hesse az engedélyezést az UNIBER-nek. A számlán 5 323 000 forint van, a lakosság pénzeiből 6 835 900 forintnak kell lennie, ezt pótolja ki a városi tanács a tíz százaléknyi hozzájárulással. Az OTP adatai szerint tehát még mindenképpen legalább hetven család jelentkezése szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a városrészben a munka. A munka megkezdésének másik feltétele, hogy legyen kivitelező. Baranyai cég eddig nem jelentkezett a munkákat koordináló UNIBER-nél. S a külmegyei cégek jelentkezésekor az sem mindegy, hogy milyen feltételekkel, milyen áron vállalják a munkát. Bár az UNIBER közvetlenül nem kerül kapcsolatba a lakosság által befizetett pénzösszegekkel, a felelőssége mégis egyértelmű: szeretnék elkerülni a befizetések körüli félreértéseket és a lehetőségekhez mérten takarékosan — jól gazdálkodni. Bár a hivatalos szaklapban közzétették a pályázati felhívásukat a Budai városrész munkáira, két kivitelezőnek már eljuttatták a tervdokumentumokat. A bajai Gáz- KIVTERV gazdasági munka- közösség néhány utcát vállalt, az előzetes megbeszélések alapján kedvező, elfogadható feltételekkel. A szán. ki (Szeged környéki) „Új Élet” Mgtsz, szintén vállalna munkát, az árajánlatát most készíti. Tény, hogy ezt meghatározza az a 150 kilométeres távolság is, amely a két települést elválasztja egymástól. A megbeszélések még nem fejeződtek be, ha kedvező feltételekkel szerződnek, munkát kapnak Pécsett. Mindenesetre az UNIBER további kivitelezőket keres a Budai városrészben tizenhárom utcára, illetve a Dózsa György út és környékére. Mintegy tízmillió forint értékű munkát tudnak ajánlani. A jelentkezőket a beruházási vállalat mélyépítési osztályának munkatársai várják. Akik természetesen arra is ügyelnek, hogy az építőközösségek szervezőit tájékoztassák a megbeszélések eredményeiről. G. M. Uj KOFA- és telekadótételek Pécsett A pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága meghatározta a következő öt évre — 1984- től 1988-ig — a jövedelemadó és házadó fizetésére kötelezett lakosság községfejlesztési hozzájárulásának a mértékét, ami a tanácsi fejlesztési alap egyik helyi forrása. Eszerint az évi 1500 forintot elérő vagy azt meghaladó jövedelemadó esetén a jövedelemadó 20 százalékának, az adólevonás útján adózók terhére levont jövedelemadó 10 százalékának megfelelő összeg a KOFA mértéke; a csak házadót fizetők terhére a KÖFA a házadónak legfeljebb a 30 százaléka, de legalább évi 50 forint lehet; ha az adózó valamennyi jövedelemforrásból származó jövedelemadója nem éri el együttesen az évi 1500 forintot, a K’OFÁ évente 50—300 forint lehet. Viszonylag kevesebb pécsit érint az 1984-től alkalmazandó telekadó-tételek megállapítása. A telekadó az építési telkek rendeltetésszerű felhasználására ösztönzi a tulajdonosokat. A vb legutóbb 1970-ben — a telekadó bevezetésének az évében — állapította meg ezeket az adótételeket. Az újbóli megállapítást egyrészt az tette szükségessé, hogy a korábbi négyszögöl helyett a négyzetméter lett a mértékegység, másrészt az, hogy a magánerős lakásépítéshez szükséges telekellátást ezzel is segítsék a telek- spekuláció korlátozása, a telek- kínálat fokozása révén. Az elmúlt öt évben Pécsett évente 55—75 között volt a telekadóval adóztatott személyek száma, s a fizetett adó összege 70—90 ezer forint között volt. A telekadó négyzetméterenkénti mértéke Pécs igazgatási területén a közművesítés foka szerint változik. Ez közművesí- tetlen telek esetében 3, részlegesen közművesített — kisfeszültségű villamos vezeték és közkifolyós víz — telek esetén 4, teljesen közművesített telek esetén pedig 6 forint.
