Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-04 / 94. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naoio XLI. évfolyam, 94. szám 1984. április 4., szerda Ara: 1,80 R Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nemzeti ünnepünkön Maróthy László köszöntője A felszabadulás ünnepének előestéjén Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Április 4-e alkalmából Díszünnepség a Pécsi Bőrgyárban M agyarország félszoba. dulásának 39. évfor-' dulója, április 4. egy. ben a visszatekintés és előrenézés ünnepe. Hiszen ettől a naptól számítva kéz- dődik felszabadulás utáni tör- ténelmünk új negyedik évtize­de is. Ez év őszén Baranya me- gye lakossága már azokra a történelmi eseményekre tekint, hét vissza, amikor a szovjet csapatok átkeltek a Dunán, felszabadították az első Mo­hács város környéki községeket is. és november végén elérték a megyeszékhelyt, Pécs váro­sát is. A szabad élet első lépé. seit, az új társadalmi rend alap­jainak lerakását 1944 végén kezdték Baranyában. Érthető hót, ha ezek a gondolatok már most, az idei tavaszi nemzeti ünnepünkön megfogalmazód, nak, így nemcsak azt vesszük számba, hogy mit értünk el az elmúlt évben a gazdaság fej­lesztésében, a megye gyarapí­tásában, hanem mindazt, amit a mögöttünk levő négy évtized jelent számunkra. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága az elmúlt év végén számot adott a kommunisták­nak, a lakosságnak arról, ho­gyan valósult meg a párt po­litikája a megyében, megjelöl­te az 1984. év tennivalóit. Meg­állapították, hogy Baranyában a politikai, állami, társadalmi, gazdasági tevékenység össz- eredményében biztató. Egyes területeken, mint például a mezőgazdaságban, az élelmi­szeriparban, a gépiparban a munka az elmúlt évben az át­lagon felüli teljesítményeket hozta. Az alapellátást szolgáló .tanácsi fejlesztések megvaló­sultak, jó ütemben haladt a lakáséoítés. Amikor a Megyei Pártbizott­ság azt fogalmazta meg, hogy az eredmények a külgazdasági és hazai körülményekhez ké­pest biztatóak, arra is rámuta­tott, hogy a magunk elé állí­tott követelményekhez, az igé­nyekhez képest újabb felada­tok elvégzésére kell felkészülni. Baranya megye lakossága emelt fővel köszöntheti a fel- szabadulás 39. évfordulóját, emlékezhet a négy évtized alatt megtett útra, de ez egy­ben még jobb munkára, tet­tekre kell hogy serkentsen! Ezért igen nagy jelentősége van annak, hogy a megye vál­lalatai, szövetkezetei még job­ban bontakoztassák ki ebben az évben a termelés hatékony­ságát növelő folyamatokat. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani a szellemi tőke, a műsza­ki-mérnöki munka, a tudomá­nyos tevékenység jobb értéke­sülésére, a szakmai kultúra fej­lesztésére, melyek nélkül nem lehet biztosítani a gazdaságo. sabb termelést, a jobb minő­séget. A munkahelyeken to­vábbra is arra kell törekedni, hogy növekedjék a termelés és a termelékenység, javuljon a teljesítmény, jobb legyen a szervezettség. ' Az elmúft évek fontos tapasz­talata, hogy az elért eredmé­nyek forrása volt és marad, hogy az emberek elfogadják a párt politikáját. A párt tömeg, kapcsolatának, a szocialista építőmunkának fontos feltéte­le, hogy a célok, a feladatok érdekében mennyire sikerül az embereket megnyerni. A poli­tikai, az állami és gazdasági irányítás által megfogalmazott feladatok is azt célozzák, hogy az egyén és a társadalom szá­mára helyes utat, cselekvési lehetőséget nyújtsanak. Egya­ránt van lehetősége mindenki­nek Baranyában, hogy a maga munkahelyén, a vállalatoknál, a bányákban, a termelőszövet­kezetekben, a művészeti műhe­lyekben tudásuk legjavát ad­hassák, képességeiket kibonta­koztathassák, elősegítsék az éoítő, alkotó tervek megvaló­sítását. Szinte a felszabadulás óta lépésről lépésre alakult át, for­málódott újjá a magyar köz- igazgatás. Minden lépés előbb­re vitte a korszerűsödés útján az igazgatás egész rendszerét. Ennek a hosszú útnak voltak fontos állomásai, ilyen többek között a tanácsok létrejötte. Ez év január elsejétől egy újabb jelentős lépésre került sor, a járások megszüntetésére. Ez egyben azt jelenti, hogy meg­növekedtek a városi és községi tanácsok hatáskörei és felada­tai a magyar közigazgatásban. Ezt a változást jól megszervez­ni, a színvonalat jól biztosítani Baranya megye tanácsainak fontos feladata. A további előrehaladás, a jó politikai légkör erősítése nem biztosítható a közéleti demok­rácia fejlesztése, a népi-nem­zeti egység erősítése nélkül. Az előbbit jól szolgálhatja többek között az elmúlt évben elfogadott új választási tör­vény, mely éppen annak de­mokratikus vonásait erősíti, az utóbbiban pedig nagy szerepe van a tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. örvendetes, hogy megyénkben is mind töb. ben vállalnak közéleti, társa­dalmi tevékenységet a nép­frontmozgalomban, a KISZ- ben, a szakszervezetekben, mind több a közösségért vál­lalt, közhasznú társadalmi munkaakció, melyek szebbé te­szik, értékekben gyarapítják a városokat, településeket. Felszabadulásunk ünnepei nem múlhatnak el anélkül, hogy ne emlékeznénk azokra a szovjet, bolgár katonákra, akik négy évtizeddel ezelőtt nagy harcokban űzték ki me­gyénk területéről a fasiszta csapatokat, hogyne tiszteleg­nénk a jugoszláv partizánok emléke előtt, akik magyar tár­saikkal együtt küzdöttek itt, a Dráva mentén is. Barátságunk, közös küzdelmeink emléke öröklődik tovább azokban a testvérkapcsolatokban, melyek Baranyát testvérmegyéihez, testvérvárosaihoz fűzik. Ered­ményei a közös munkában, egymás szélesebb körű mégis, mérésében, az internacionalis­ta érzések szélesedésében konkrét formákban érzékelhe­tőek. Ez jut kifejezésre abban js, hogy testvérmegyéink, test- vég/árosaink dolgozói Baranya lakosságával együtt emlékez­nek meg április 4-ről, erről az igen fontos történelmi évfor­dulónkról. A visszatekintés és az előrepillantás, az el­ért eredmények, és az előttünk álló feladatok pontos számbavétele önbizal­mat adhat mindenkinek, hogy érdemes jól dologzni, alkotni, kezdeményezni megyénk to­vábbi fejlesztése, értékeiben való gyarapítása érdekében. Ez a legfontosabb, melyet meg­fogalmazhatunk mindenki szá­mára a mai nemzeti ünnepün­kön. Mitzki Ervin — Felszabadulásunk 39. év­fordulóján jó érzéssel, tiszta szívvel ünnepiünk, ünnepünk igazi fényét és tartalmát az adja, hogy egy egész nép kö­szönti bensőségesen önmaga történelmi életművét. Bármerre nézünk is az országban, társa­dalmi rendszerünkben, alkotá­sainkban, új városaink sokasá­gában, gyárainkban, mező- gazdasági nagyüzemeinkben népünk munkája, tudása ölt testet. Egy alapjaiban meg­változott ország fémjelzi har­minckilenc év erőfeszítéseinek becses eredményeit. Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány nevében köszöntőm hazánk minden állampolgárát, a párt­tagokat és a pórtonkívülieket, a budapestieket és a városok­ban, falvakban élőket. Köszön­tőm a Magyar Népköztársa­ság valamennyi barátját, aki osztozik velünk az ünnep örö­mében. 1945. április 4-e méltán leg­nagyobb nemzeti ünnepünk. Népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét és megnyílt előtte a társadalmi haladás le­hetősége. A felszabadító Szov­jetunió eszmeiségének, a ha­ladás történelmi szükségszerű­ségét világosan felismerő ha­zafiaknak köszönhető, hogy népünk, hazánk nemcsak fenn­maradt, hanem államiságában megerősödve a leghaladóbb nemzetek közé sorakozott fel. A szó legnemesebb értelmé­ben honra találtak e hazában a magyarok, az itt élő nemze­tiségek és népcsoportok. önálló államiságunk birto­kában, haladó rendszerünk ré­vén sokoldalúan kiteljesedett népünk társadalomformáló, or­szágot gyarapító, alkotó ké­pessége. Fejlődésünk eredmé­nyeként nőtt népünk önbecsü­lése, magabiztossága. Meg­szűnt a „magyar magára mara­dottság” érzése, igaz bará­taink vannak, hazánk boldo­gulását a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szoros szövetségben találtuk meg. Szocialista rendszerünk az alkotmányban is rögzített, szé­les körű jogokat biztosít min­den állampolgárnak. A politi­ka népünk közreműködésével és egyetértésével formálódik. Széles körű -vitára bocsátjuk legfontpsabb közös dolgainkat, együttes gondolkodással, nem­zeti közmegegyezésre való tö­rekvéssel alapozzuk meg tár­sadalmi vállalkozásainkat. így haladunk következetesen a szocialista demokrácia el­mélyítésének, politikai rendsze­rünk továbbfejlesztésének út­ján. Népi-nemzeti egységünk szilárd; társadalmunk hivatott vezető erejét, a Magyar Szo­cialista Munkáspártot tisztelet és megbecsülés övezi. A világban kivívott rangunk, hazai eredményeink forrása 1945. április 4-e. Felszabadu­lásunk évfordulóján emléke­zünk az antifasiszta harcban egyesült nemzetek világtörté­nelmi győzelmére is, amelyben a Szovjetunióé volt a döntő szerep, örök hála és tisztelet a szovjet népnek és katonái­nak, akik oly nagy áldozatot hoztak népünk szabadságáért. Kegyelettel gondolunk azok­ra a bolgár, román, jugoszláv, angol és amerikai katonákra, akik a mi földünkön, a felsza­badító harcokban hullatták vé­rüket. Tisztelettel adózunk a magyar ellenállóknak, akik Európa sok országában küz­döttek a fasizmus ellen; a ma­gyar partizánoknak; a szovjet hadsereg kötelékében harcoló önkénteseknek és azoknak, akik a demokratikus magyar hadsereg soraiban fogtak fegyvert népünk szabadsá­gáért. Bizakodással tekintünk a jö­vőbe. A szocializmus társadal­mi és gazdasági alapjai széle­sek, szilárdak hazánkban. Is­merjük erőnket, bízunk szocia­lista rendszerünkben. Van erős pártunk, amely nehéz körülmé­nyek között is hivatotton ve­zette, szervezte népünket. Van­nak szövetségeseink: a Szov­jetunió és szocialista testvé­reink, és van sok barátunk a világban. Nem kell félnünk a meglévő gondoktól, ha az erőt, a tudást még jobban össze­fogjuk, a gondolkodást, a cse­lekvést a feladatokhoz igazít­juk. Erre gondolva az ünnep elő­estéjén : szívből kívánok közös dolgunk végzéséhez erőt, egészséget, sikereket orszá­gunk minden állampolgárá­nak. Hazánk felszabadulásának 39. évfordulóját ünnepeljük. Tegnap délután 5 órakor kez­dődött el a Pécsi Bőrgyár kul­túrtermében az a díszünnepség, melyen az elmúlt 39 év eleve­nedett meg, s melyen a hősök­re emlékeztünk. A magyar és a szovjet himnuszok után N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze szavalta el Váci Mihály „Magas láz” című költeményét, majd Szekeres Istvánná, a gyár igazgatója kö­szöntötte az ünneplőket, a gyár dolgozóit, Pécs város párt-, ál­lami- és társadalmi szervezetei­nek vezetőit, képviselőit. Az ünnepségen részt vett Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára, Horváth Lajos, Ba­ranya megye Tanácsának elnö­ke és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak első titkára. Csiga István, a gyár párt- bizottságának titkára ünnepi beszédében utalt a felszabadu­lás és az azt követő évek moz­galmas, rohamléptű országépí­tésére. A Balaton Margit vona­lánál még dúltak a harcok, azonban az ország keleti és középső részében már kezdtek kirajzolódni egy új társadalom körvonalai. A debreceni ideig­lenes kormány rendeletére, a kommunista párt sürgető kez­deményezésére megkezdődött a nagybirtok felosztása a nincste­lenek és a szegényparasztok között, ezzel is sejtetve, hogy nemcsak a háború és a fasiz­mus vége közeleg, hanem va­lami mélyebb társadalmi fordu­lat is elkezdődött. Megmozdult a falu és a város, s egy nép, történelme során kezdett ismer­kedni a szóval: demokrácia. Küzdelmek, éles politikai har­cok jellemezték az április 4-et követő időszakot — mondotta az ünnepség szónoka —, de soha nem szabad elfelejtenünk, bármilyen távolra is gondolunk — kivéve a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napját —, hogy a munkásosztály és a paraszt­ság mindig esélytelenül indult a teljes szabadság kivívásáért. A korábbi örök esélytelenség­ből április 4-ét követően reális valóság lett; a lehetőséget a Vörös Hadsereg katonái hozták el számunkra. Az évfordulókon jó szoká­sunk, hogy visszatekintünk a megtett útra. Magyarország a szocialista közösség tagjaként az elmaradottságból a fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező országok soraiba küzdötte fel magát. Az elért eredmények tiszteletreméltók, legyünk rá büszkék. Természe­tesen azt is tudjuk, hogy jelen­legi pozíciónk negvédése-meg- tartása komoly munkát kíván. Életszínvonalpolitikánk nemzeti programunk; e programban he­lye van minden alkotni akaró tettnek és gondolatnak. Csiga István ezt követően szólt szűkebb pátriánk, me­gyénk és Pécs várős fejlődésé­ről, a békés, nyugodt, alkotó korszak óhajáról, akkor, amikor riasztó méreteket ölt a fegyver­kezés, s a rakétatelepítések megkezdése újabb és újabb nemzetközi feszültségeket szül. Végül beszédét így fejezte be: — Harminckilenc év óta bé­ke van kontinensünkön. Nem feledkezhetünk meg azokról, akik e békét megteremtették, akik megannyi áldozatot hoz­tak a szebb jövő érdekében. Az ünnep alkalmából tisztelettel gondolunk a szovjet népre, há­lával és kegyelettel emlékezünk mindazokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták, akik ma­gyar földön küzdöttek hazánk felszabadításáért. Az ünnepség műsorral ért vé­get: a Pécsi Egyetemi Színpad Mezei András „Rózsák a teme­tőből” című költői oratóriumát adták elő. K. F. Április 4. alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap a Baranya megyei Pártbizottságon. Képün­kön: Csupor János, az Épitőgépgyártó Vállalat Pécsi Gyárának szakmunkása átveszi a kitünte­tést Lukács Jánostól. (Tudósítás a 2. oldalon). Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom