Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-26 / 114. szám
1984. április 26., csütörtök Dunántúli napló 3 Tisztán vagy szódával Jó kis mondat ez, pont hús- vét-hétfőn, mikor írom a jegyzetet, és hányszor elhangzik ma, gondolom, s azt is, hogy szódával választják majd kevesebben. Hát, ízlés dolga, meg a boré, meg a véralkohol-ezre- léké, ilyenkor általában senki se szomjas. Ott vannak aztán a könnyű likőrök, a konok, kemény pálinkák, naná, hogy tisztán, s naná, hogy töményen a sonkát, a kalácsot, az ünnepet, a televíziót. És a televízió, lehet szidni vagy dicsérni, nézni vagy nem nézni, nem hagy éhesen senki előfizetőt. Aligha van ország, amelynek televíziója két csatornán különb „ételsort” vonultatna föl, változatosabbat, laktatóbbat. Az már a dolog természetéből fakad, hogy két óra, hat óra, két nap alatt fölesszük a hónapokig készített menüt, aztán jószerivel elfelejtjük az egészet. Hálátlanságunkat jól ismeri a „séf”, bőven adagol hát kon- zervet is, Hitchcockot, Gertler Viktort. Főleg Hitchcocknak nem használt a tartósítás, a Szombati Londoni randevú meglehetősen penészes volt, de bizony „nemes penész" ez, legalábbis helyenként, de ezért a pár ízért, villanásért is bőven megérte a fölmelegítés. Igaz ez a Gertler-sorozatra is („Gert- ler-iava didaxis módra”), bár a Dollárpapa igencsak rágóssá és unalmassá „nemesedén”, ami valamikor éles szatírának tűnt, mára épp azt a nyitottságot, többértelműségét veszítette el, ami nélkül műalkotás bizony „tartósíthatatlan”. Ha sok is volt a konzerv, nem ebből állt csak az ünnepi asztal. Az apróbb salátákat, köreteket nem említve két új (felnőtt) bemutatóval szolgált a múlt hét. Zsurzs Éva tévéjátéka, az Égy lócsiszár virágvasárnapja, melyet Sütő András drámájából készített, precíz, áttetsző produkció volt, jó részletekkél, szép ruhákkal, korrekt színészi munkával. Csak épp a hangulattal, hőfokkal, atmoszférával, Kolhaas Mihály történetének vibráló, sűrű levegőjével maradt adós. Ha közepesre sikerült is, volt tétje, célja, érződött az erőfeszítés, ha nem is a teremtésé, a közvetítésé, a megismertetésé legalább. Úgy vélem, ez utóbbiak híján maradt gyönge és jelentéktelen a Tisztán vagy szódával. Az író Kutasi Gyula és a rendező Nemere László tévéfilmjében egy jobbratörő fiatalember feleségét és gyermekét otthagyva szódásnak áll, így kallódó lesz és marginális, hazaköltözik alkoholista apjához, aki később meghal és a fiú a „Nótásked- vű volt az apám” eléneklése~ közben vélhetően a papa nyomdokaiba lép. Ennyi. A módszer pedig: ezt a soványka történetet rövid epizódokkal, pontos éles részletekkel föltáDlálni, mintegy hitelesíteni. Csakhogy az etetés közben a „táplálékból” a jó ötletekből, gégékből rendre képi közhely lesz és bevált sablon, a kocsma füstös, bezzea hangos, a bérház lepusztult, ám fészekmeleg, a szódásnő gazdag és kéjsóvár, stb. A fiú meg kallódik és szomorúan néz, azt sugallva, hogy nem lehet kitörni. Ami igaz lehet, de nem árt tudatni a nézővel, hogy honnan és hova, hogy itt a „miért”-eket ne is bolygassuk. A színészek meg játszanak, ahogy tudnak, Őze Lajos a százegyedik alkoholista apát, Psota a százegyedik javakorabeli üzlet- asszonyt, mindketten persze kitűnően. A fiatal főszereplő Salinger Gábor gyengébb, nem csoda, hogy rutinból nem tudja fölépíteni a figurát, azt meg, hogy kit és miért is játszik most tulajdonképpen, úgy látszik senki sem tudta neki megmondani. Parti Nagy Lajos Sikeres házi tanulmányi versenyek a Leöweyben Köpeczi Béla művelődési miniszter sajt ótájékozta tója (Munkatársunk telelonjelentése) Sajtókonferenciát tartott szerdán a Parlamentben Köpeczi Béla művelődési miniszter: tájékoztatót adott hazánk nemzetközi kulturális kapcsolatairól, a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóján rendezendő művészeti eseményekről, és az Európai Kulturális Fórum előkészületeiről. Elmondotta, hogy a Helsinki Egyezmény megkötése és különösen a madridi konferencia után a kultúra szerepe felértékelődött a nemzetközi kapcsolatokban. A magyar kulturális politikát nyitottság jellemzi e tekintetben: 76 országgal van egyezményben lefektetett együttműködésünk. A szocialista országokkal rendszeres és folyamatos a kölcsönösség elvén működő csere és egyre több nyugati országgal is bővülnek kapcsolataink. Mint ismeretes, a madridi konferencia határozata értelmében 1985 októberében az Európai Kulturális Fórumot Magyarország rendezi. Köpeczi Béla irányításával már dolgozik az előkészítő bizottság, és megalakult a nemzetközi végrehajtó titkárság is, amelynek titkára Hermann József, a Nyelvtudományi Intézet Igazgatója, aki több évet töltött az UNESCO különböző tisztségeiben. Ez év november 21-től december 3-ig Budapesten 35 ország 200 küldöttének részvételével előkészítő értekezlet lesz, amelyen meghatározzák a fórum napirendjét és munkarendjét. A fórum tematikája a madridi konferencia határozata alapján: az alkotói tevékenység, a kultúra terjesztésének kérdései és a nemzetközi kulturális együttműködés. Az egyes országok delegációit a kormányok állítják össze. A magyar rendező bizottság szeretné az alkalmat felhasználni, hogy bemutassa hozónk művészeti, kulturális életét új könyvek megjelentetésével, koncertek, kiállítások rendezésével. Ekkor lesznek a budapesti művészeti hetek eseményei is. A felszabadulás közelgő 40. évfordulója alkalmából magyar kulturális hetekre, napokra kerül sor a Szovjetunióban és a szocialista országokban, és mi is hasonló rendezvényekkel viszonozzuk ezt. A lengyelországi és romániai megemlékezéssel már az idén megkezdődik az ünnepségsorozat. A szovjet kultúra napjai 1985 októberében lesznek hazánkban. A jövő áprilisban pedig a Szovjetunióban rendeznek magyar könyv- bemutatókat, képzőművészeti kiállításokat, színházi és zenei bemutatókat. Köpeczi Béla bejelentette, hogy a közeljövőben hazánkban rendezik meg a szocialista országok kulturális minisztereinek tizenkettedik tanácskozását. G. T. Mikroszkópos szövetvizsgálatot végeznek az is tola biológia fakultáció diákjai Fotó: Maletics Nyitás előtt, szezon előtt Elkészült a siklósi kerámia alkotóház A szobrásztelep idei tervei Május közepétől fogadja a művészeket a siklósi kerámia alkotóház a siklósi ferences rendi kolostor újjávarázsolt, igen szép barokk épületében. Baranya megye Tanácsa 1978- ban állapodott meg a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjával és az Országos Műemlékfelügyelőséggel az épülettömb rekonstrukciójáról, és az eltelt idő alatt a ház programja is kialakult. Május 15-től hat hétig idén magyar keramikusokkal indul a megújult épületben a szimpo- zion, amikor is az alkotók kipróbálják a gépeket, berendezéseket. A ház feladata egyébként az alap óhaja szerint betölteni egy technológiai űrt, vagyis megoldani az egyedi tervezésű étkezési kerámia előállítását a tervezéstől a kivitelezésig. Ezekre a munkákra minden feltétel együtt van a siklósi kerámia alkotóházban: a pince szolgálja teherlifttel, csúszdával a nyersonyagraktár céljait, az emeleten laboratóriumi körülmények között lehet kipróbálni a különböző anyagokat, mázakat, természetes megvilágítású tágas műhely is helyet kapott a régi falak között. Az épületben áll két villanykemence az 1280 fok alatti, az udvaron pedig két gáztüzelésű kemence az ennél magasabb hőfokú égetéshez. A kolostor eqykori refektóriumá- ban állandó kiállításon mutatják majd be a szimpozionok termékeit, ugyanakkor egy másik helyiségben, a szakma számára az itt folyó munkát és kísérleteket. Az alkotótlelep ezen műhely jellegű részei Schrammel Imre keramikusművész tervei alapján készültek el. A szimpozionok időszakában 18 művész lakhat, dolgozhat az épületben, melynek legfelső szintjén hét kétágyas szoba és két lakosztály található. Nyaranta 8 hétig tartanak majcf a kerámiaszimpozionok, az év többi 9 hónapjában, augusztustól április 30-ig a Művészeti Alap alkotóházaként működik majd Siklós szép barokk műemléke. A nemzetközi és a hazai kerámiaszakirodalmat tartalmazó kézikönyvtár, a szimpozionok dokumentációja, fotólaboratórium és társalgó, továbbá étkezőhelyiség teszi teljessé az alkotóházat. A kerámia mellett indul idén is a szobrász-szimpozion. A résztvevők részint már megkezdett szobraikat fejezik be, mások — előreláthatóan japán művészek vezetésével — a színháztér kialakítását fejezik be o nagyharsányi kőbányánál. Az alkotótelep szeretné újra viszontlátni itt a hazai szobrászokat, akik az idei pályázat szerint június 15-től hat hétig kisplasztikákat készítenek olyan kövekből, amelyek kis mértékben lelhetők fel. Geológusok közreműködését kérték ezen anyagok feltárásához. Utána monumentális szobrok készítésével folyik tovább a munka. A kisplasztikák és az itt készülő kerámiák is, úgy tetszik, közelebb kerülnek most a közönséghez. meg a szakmához. Az idei kerámiaszimpozion zárására szakmai nyílt napot rendeznek, amelyre meghívják a lehetséges megrendelőket, a gyárakat is. Ennek az a célja, hogy a későbbiekben a gyártók megvásárolhassák a terveket, technológiákat, és ebben a boranyai alkotótelepek közvetít a gyártó meg a művész között. Az alkotótelep üzletet nyit Siklóson, és itt árusítani fogják a szimpozion résztvevőinek munkáit, kerámiákat és kisplasztikákat. A baranyai alkotótelepek tervei között az is szerepel, hogy nyárra közművelődési programokat, például koncerteket szerveznek a siklósi kolostor- udvaron és a szobrásztelep színházterében. Gállos Orsolya Próbálkozni kell! Valamennyi magyarországi középiskolában törekednek arra, hogy a tanulók az órákon kívül, különböző szaktárgyi versenyeken is bizonyíthassák tudásukat, lehetőséget kapjanak orra, hogy az őket érdeklő tárgyakra plusz időt fordíthassanak és ezt intézményesített keretek között is kamatoztathassák. Az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (amelyeknek első tíz helyezettje tantárgyából felvételi nélkül kerülhet egyetemre vagy főiskolára) szinte csak harmadik-negyedik osztályosok vesznek részt. Van azonban több, az egyes területek kiemelkedő tudósáról elnevezett verseny, ahol az alsóbbévesek is próbára tehetik felkészültségüket. Emellett az egyes iskoláknak is jogában áll saját intézményükben vagy esetleg megyéjük más középiskoláinak is különböző versenyeket hirdetni. A pécsi Leö- wey Klára Gimnázium különösen sokot tesz azért, hogy azok a gyerekek is indulhassanak versenyeken, akiknek országos méretekben esetleg kevés esélyük lenne. — Úgy gondolom, nem lehet hólásabb pedagógiai feladatunk, mint háziversenyekkel és pályázatokkal megnyerni azokat a gyerekeket egy-egy tárgyra, akik — esetleges önbizalomhiányuk miatt — nem is akarnak indulni az országos versenyeken, pedig érdeklődnek egy-egy szakterület iránt — fogad dr. Bernáth Józselné, a Leöwey Gimnázium igazgatója. — Nálunk régi hagyománya van a házi vetélkedőnek, ötödik éve már, hogy kiírunk idegen nyelvből fordítási pályázatot Pécs felszabadulásának évfordulójára. Legutóbb 230 tanuló vett részt ezen a versenyen. (Az iskola tanulóinak száma 704.) Mindig bekapcsolódunk a komlói Kun Béla Gimnázium által meghirdetett megyei szintű szaktárgyi versenyekbe is. Ezeken a megméretéseken az is feladatunk, hogy időben lehetőséget adjunk azoknak a diákoknak, akik később az országos tanulmányi versenyeken is indulhatnak. Képeinken balról: a kolostorépület előterében igen hangulatos a Perényi-kert loggiája, és részlet a megújult épületbelsőből. Läufer László felvételei A leöweystáknak régi kapcsolatuk van a szekszárdi Garay Gimnáziummal. A közös kulturális, tanulmányi és sport- tevékenység mindkét iskolának sokat jelent. — Legújabb eredményes pályázatunk a munkásdinasztiákkal foglalkozott — kapcsolódik be a beszélgetésbe dr. Szolcsányi Jánosné igazgatóhelyettes — 36 pályamunka érkezett, színvonalas, dokumentumértékű dolgozatok. Van, aki szüleit kérdezte, mások ismerőseiket faggatták. Emellett KISZ-szervezetünk is több érdekes dolgot kezdeményezett. Józan Agnes, az iskola KISZ- titkára: — Régóta úgy látjuk: a KISZ KB által meghirdetett tanulmányi mozgalom nem nagyon serkent senkit a jobb tanulásra. Az osztályonként háromhavonta értékelt teljesítmények nem jelentenek komolyabb húzóerőt. Ezért is próbálkozunk új formákkal. Elsőben történelemből, matematikából és földrajzból, másodikban kémiából, negyedikben irodalomból és matematikából indítottunk iskolán belüli versenyeket, háromfős csapatok részére. A kérdéseket — szaktanár irányításával — a diákok állítják össze, ők is értékelik a versenyt. Elég sokan indultak. Az igazgatónő és helyettese is megerősítik az elhangzottakat. Hozzáteszik, hogy többször próbálták az iskola jellegének megfelelően átdolgozni az említett tanulmányi mozgalmat, különösebb eredmény nélkül. A gondos statisztikákból azonban kiderül, hogy legutóbb (hozzávetőlegesen) minden harmadik tanuló indult az országos tanulmányi versenyeken. Kett Attila például biológiából és fizikából is több fordulón túljutott: — Meglepő volt, hogy mindkét tantárgyból a logikai készségre irányuló kérdésekből is sokat kaptunk, így nem csoda, hogy legtöbbször a tankönyveket is bevihettük magunkkal a vizsgákra. Sokat olvastam, érdekel is mindkét tantárgy, az orvosin szeretnék továbbtanulni. Az iskola tervei közt szerepel egy újabb, a megye más középiskolásainak részvételére is számító verseny meghirdetése. — Félve beszélünk erről — mondja Bernáth Józsefné —, mert még nincs végleges elképzelésünk, de a következő tanévben szeretnénk meghirdetni a Leöwey-pályázatot. Jó lenne, ha minél több megyei középiskola bekapcsolódna. Ebben a pályázatban olyan szaktárgyi feladatokat tervezünk, amelyek hosszabb, folyamatos munkát követelnek, ugyanakkor azt is el kívánjuk érni, hogy akik beneveznek ró, ne érezzék lehetetlennek a siker elérését. Bozsik L. Európai koltarális fórum Budapesten
