Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-24 / 112. szám
Szemben az elidegenedéssel A féltés és a bizalom egyensúlya Sunyovszky Szilvia verses önvallomása Spanyolországi filmforgatásra — a Yerma című Lorca-dráma filmváltozatának egyik szerepére — kérték ki Gergely Róbertét, a Pécsi Nemzeti Színház művészét. Ezért a Cigánykerék című musicalben Zakariás szerepét az évad hátralévő előadásain Csere László, a Fővárosi Operettszinház színésze játssza helyette. Képünkön: Csere László. A műsor címe: „Élni". A végén pont, vessző, vagy mindennemű írásjel nélkül, az öröklét igényével. Sunyovszky Szilvia most ezzel fejezi ki önmagát. Szükséges ez az önkifejezés? Igen, mert amíg színház és fimgyár és tévé-szerkesztőség osztja a szerepet a színészre, addig szükség van az önálló estre, éppen mert ott — mily gyönyörűség! — maga a színész osztja ki önmagára a versszerepeket. Persze, mióta a szép rozsnyói lány a Felvidékről Pozsonyba, majd Pestre került főiskolásnak, azóta egyvégtében remek színészetettel fejezi ki önmagát. Minden szerepformálásnak egyediségét biztos keretbe fogja a két jellemzője: a mindig sugárzó belső kohó, s az ezt a kohót mindig szabályozó játékintelligencia. A magyar színészet megvalósult egyéni alakjának szükséges-e külön önkifejezés? Ha kívánkozott belőle, akkor biztosan az. Végül is van ez a műsor és a Dunántúlra is vá rják. — Hogyan fogalmazza meg önmagát az „Élni" előadásain? — Ha most két-három mondatban meg tudnám fogalmazni, akkor nem született volna meg az önálló est. Hiszen az ember belül mindig bonyolult. De még valami dolgozik bennem: féltem az embereket. — Mitől félti? — Az elidegenedéstől. Attól, hogy csak úgy elmennek egymás mellett, attól, hogy nem küzdenek meg a közöny mételyével. Mert ha így magukra maradnak, akkor önmaguktól, a nagyon egyszemélyes magányuktól is féltem őket. De bízom is bennük, hogy azért részt vesznek a környezetük életében, fogékonyak a környező szépségek iránt, megtartják egymást. Az „Élni" a féltés és a bizalom egyensúlyán áll. A gondolati ívet Simonyi Imre és Fábri Péter költészete adja, de erre az ívre Petőfi, Arany Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, József Attila verseit fűztem még fel. — Legközelebb milyen tévéjátékban látjuk? — Már dobozban van, kész Kocsis István művének tévéfilm-vóltozata, a Nem zárjuk kulcsra az ajtót. Most két filmet forgatunk a televíziónak: Hódos Péter: A lassú robbanás kijelölt pillanatai és Móricz Zsigmond: Még új a szerelem című műve alapján. Várjuk tehát az estet, szemben az elidegenedéssel. F. D. BEZÁRTAK AZ UFFIZIT. Rossz hír a turistáknak: bezárták a firenzei Uffizi képtárat. Az olasz hatóságok azért döntöttek így, mert az 1560-ban épült palota oszlopai repedeznek, s faláról hullik a vakolat. A múzeum igazgatósága azonban reméli, hogy nemsokára legalább részlegesen látogatható lesz a képtár, az Olaszországba induló turisták egyik vonzó célpontja. * FODOR ANTAL KÉT ORSZÁGBAN. A Pécsi Balett eredeti társulatának egyik kiemelkedő egyénisége, Fodor Antal több mint másfél évtizede az Állami Operaházhoz szerződött. Azóta koreográfusként egyre nagyobb az alkotói rangja. Május 9- én a Firenzei Balett bemutatja új müvét, Piero és Pie- rette cimmel. Augusztusban pedig A próba című egyfel- vonásosát adja elő a svájci Bergenzben a Magyar Állami Operaház. * FINN OPERANYÁR. Július 2-től 28-ig nemzetközi operafesztivált rendeznek Finnországban Finn Operanyár címmel. A tavakkal körülvett Olavinla városában lesznek az előadások, többek között Mozart: Varázsfuvola, Wagner: A bolygó hollandi, Verdi: Don Carlos című operája s egy finn mű, Aulis Sallinen új zenedrámája. * A „FUNNY GIRL" TEL AVIVBAN. Barbara Streisand, aki azonos című filmje óta sokan máig „funny girl"-nek neveznek, a lefordíthatatlan Yentl cimmel darabot rendezett Tel Avivban. Ezen kivül ö az előadás producere és főszereplője is. Mint mondta: Tel Avivban egy színésznő számára a gyakorlatban a a férfiakkal egyenjogúbb a Pécs Jurisics út 28. Az alagsori közös helyiségek közül kettő valóban közösségi: a máshol lomtárnak, vagy a közös költségeket csökkentendő raktárnak bérbe adott helyeken klub működik. Mégpedig tartósan és sikeresen. — Az úgy kezdődött, — mondja Szász János klubmindenes, hogy télen az anyukák nem tudtak hová kimenni a kisbabákkal, s a nagyobb gyerekeknek is hiányzott olyan térség, ahol egy kicsit szabadab. bak lehetnek. Szerencsénk volt annyiban is hogy ebben a ház. ban nagyrészt egykorú fiatalok kerültek össze az OTP jóvoltából. Most is csak egy idősebb házaspár lakik itt, éppen a klub fölött, de megértő türelemmel viselik, ha egy kicsit olykor hangosabb az élet itt. Anyagi áldozattal is járt a klub kialakítása, a helyiségek otthonossá tétele, a festés, dehogy pályázatot is nyertek kezdeményezésükkel, javultak a feltételek: közös játékokat ve- hettek a gyerekeknek, programokat szervezhettek. A klub sohasem volt zárt mások előtt sem — egyetlen feltétellel: a vendéget hívó köteles a rendről gondoskodni. Volt nyelvoktatás a gyerekeknek, főzőtanfolyam, divatlapokat, lakberendezési folyóiratokat járatnak, s vannak természetesen klubhelyiségen kívüli közös programok is: éjszakai szánkóverseny kirándulás, mozinézés. S noha a klubalakítás óta néhányon már elköltöztek a házból, gyakran visz- szatérnek a társaság, a hely kedvéért. S merthogy az ilyen lakótelepi klubok élvezik a Megyei Művelődési Központ mindennemű segítségét, újul a klubélet a Jurisics úton is, s ad talán kedvet máshol is a megalakításra. b. I. filmes pálya, s a hollywoodival azonosak a lehetőségek. (Képünkön: Streisand.) Lakótelepi klub Közös játék a húsvéti ajándékokkal és nyuszikkal (Fotó: Maletics) Visszatérnek a társaság kedvéért Meghajolt a sziámi királynő Hárfaszó a Sugovica partján Ha szép asszonynak kurizál a kínai Ezen a tavaszon nemcsak vízillatot hord a szél a bajai Su- govica felől, hanem hárfadalt is. Ahol pedig e mennyei hangszer megszólal, oda angyalok is illenek, ígyhát angyalforma széplányok húznak estelente a Sugovica fele. Bár a legöregebb bajaiak szerint abszolúte nem kell ahhoz hárfaszó, hogy „ezek a kamaszok a Súgó- parton grasszáljanak". De 70 éves ízléssel lehet-e valaki megbízható angyalszakértő?! Strausz úr, a hárfás meg csak pengeti a 37 húrt és nem felejti a sziámi királynőt: — Jonas kancellár érkezett Thaiföldre, Bécsből, s a királyi udvarba minket hívtak meg, játszunk a teadélutánon. Utána odajött a királynő, és mélyen meghajolva nézegette a hárfa húrjait. Aztán hat hónapig előre kellett asztalt foglalni a bangkogi étteremben, ahol Strausz József hárfázott. Gondolt néha a mohácsi Duna-partra: ha látná ezt a papa, öreg Gärtner János. Mert onnét Mohácsról nyúlott messzire az út: Bejrútba, Singapurba, Tokióba, Ausztráliába. Huszonnyolc évig szólt a mohácsi hárfa a földgömb másik felén de ... — Tudja, a víz meg a hárfaszó, ez a kettő valahogy mindig összejött. Vagy kétszáz évre visszamenőleg hárfás a mi famíliánk. Ausztriából kerültünk ide, de víz mellé, a Balaton környékére. Most meg a bajai part... Huszonnyolc év után már előbújik néhány szép ősz hajszál és egyre gyakrabban kell álmodni a gyerekkorról. A 7 éves srác 7 évesnek való hárfájáról, amit Gärtner Jani bácsi faragott a kisfiának, meg a mohácsi Duna-kanyarról... Hazajött. Pedig... A showbusiness, vagyis a szórakoztatóipar világközpontjából, Las Vegasból való zenekarokkal együtt hirdették a műsorát. Mister Joseph Straus azonban újra Strausz Jóska akart lenni. Élményei végtelenek, de esküszik: három magyar dalt minden jobb távolkeleti étteremben ismernek. Azt, hogy „Csak egy kislány van a világon", meg hogy „Fa leszek ha fának vagy virága”, továbbá a másfél liter vörös bor utáni örök magyar férfinótát, miszerint „Szép asszonynak kurizálok, de kurizálok ..." — A legtöbb vendég azt sem tudta, ki volt Petőfi, de a versére írott hallgatót nagyon szerette. Különben megfordult a világ; odakint jobban mulatnak, mint itthon. Most az ázsiaiak ugornának be a nagybőgőbe, mint egykor a jobb magyar urak. Ismertté váltak az orosz dalok is, hiszen Ázsiában burjánzónak az orosz éttermek. A Sugó-parti szél tehát hozza a hárfaszót, miszerint szép asz- szonynak kurizálunk. Még az a jó, hogy olykor nemcsak a nótában. Földessy Dénes István, Sarolt, Koppány Történelmi sorsforduló és családi háromszög Egy évszázaddal Erkel műve után újabb opera született István királyról, méghozzá rockopera s eleve filmre szánva. Cikkünkben a film szakértőjének, a kora Árpád-kor neves kutatójának, Györffy György történésznek István király és műve című könyve alapján próbáljuk vázlatosan bemutatni a történet három főszereplőjét, Istvánt, Saroltot, és a lázadó Koppányt: milyenek lehettek is valójában? István hatalomra kerülése idején anyja Sarolt, az erdélyi Gyulák ivadéka a harmincas éveinek derekán járó temperamentumos, s a korabeli külföldi krónikaírók által meg- örökítetten, híresen szép asz- szony volt. Bár már korán felvette a keresztény vallást, a pogány erkölcsöket és szokásokat sem tagadta meg. Méltó párja volt az erős kezű, véres kegyetlenségeiről is hírhedt férjének, Géza fejedelemnek. „A szép úrnő szerfölött ivott és a lovat vitézek módjára ülte meg, egy embert pedig haragjában felhevülve meg is ölt" — jegyezték fel róla °z egykorú krónikákban. Géza fejedelem halála után nomád szokás szerint az új fejedelem felavatásáig az ő kezében volt a hatalom, amit fegyverrel is a fiának biztosított. Koppány, a lázadó somogyi herceg a történet idején élete derekán lévő férfi volt. Valószínűleg mint Árpád fejedelem dédunokája és mint a család legidősebb férfi tagja támaszthatott nomád szokás szerint jogos igényt a fejedelmi hatalomra. Ugyancsak nomád szokás szerint feleségül akarta venni a hatalom ideiglenes birtokosát. az elhunyt fejedelem özvegyét. Mivel Sarolta erre nem volt hajlandó, Koppány elsőként őt akarta legyőzni és elfogni. A harmadik szereplő, István, fejedelemmé választásakor — ami a nomád szokásokkal ellenkezett — 17 év körüli fiatalember volt. Hogy milyen a jelleme, azt csak felnőtt korának tetteiből lehet kikövetkeztetni. Akkor is az a határozottság, komor keresztényi elhivatottság, az erős kéz és egyben a kö- nyörületre való hajlam jellemezte-e, mit későbbi uralkodása során? Anyjával ellentétben István igazi belső meggyőződésből volt keresztény és az uralom számára azt jelentette, hogy népét is erre az útra vezérelheti minden áron. Ennek ellenére alighanem nagyobb hatással voltak rá nevelői, a keresztény papok, mint apjának és anyjának véres kezű hatalombirtoklása. Valószínű, hogy Géza fejedelem erőszakos tetteinek egy részét később Istvánnak tulajdonították a krónikások. A legyőzött Koppány holttestét István felnégyeltette s egyes darabjait négy város kapujára tűzette ki. Ebben a tettben az amazon természetű Sarolta bosszúvágya lehetett a döntő motívum. D. I. Művésxotí világhíradó
