Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-22 / 111. szám

agazin Húsvéti magazin <*> Húsvéti magazin ■X’ slei — KS) ltunk... :ezése lóricz Ida rajza édesanyjáról'1917-ben Dk közt, napról napra élve négy gyerme- jk született. Varga Hugó János lapot :erkesztett, tanulmányokat, költeményeket t, de ebből családját nem tudta eltar- ipi, Ida cserépégetéssel, vázák, tintatar- >k készítésével próbált gondoskodni csa- idjáról. Ekkor fordult segítségért bátyjá- dz, Móricz Zsigmondhoz, aki élete végé- I rendszeres, havonkénti anyagi támoga- ist nyújtott neki, különösen azután, hogy la férje összeroppant, többször elme- yógyintézetbe került, majd tragikus álla- Dtba jutva meghalt. Az Anschluss után származásuk miatt Dtrányos helyzetbe kerülő gyerekeket a ialád, ahol tudta, segítette: a gyerekek inte minden nyarat Leányfalun töltöttek, lóricz állást szerzett a legnagyobb fiú­ik, pártfogolta, támogatta őt. Móricz űgmond és Ida levelezését átolvasva eqdöbbentő képet kapunk arról is, hogy lóricz milyen komoly erőfeszítések árán remtette elő népes csalódia megélheté­shez szükséges anyagi feltételeket. Ida leleveníti Móricz két szerencsétlen sorsú izasságának történetét, és Csibével való ipcsolatót is. Móricz Ida visszaemlékezése — mely a itőfi Irodalmi Múzeum és a Múzsák Ki- Jó közös kiadványaként fog megjelenni • négy gyermekének történetével zárul. Móricz Ida — aki ma is Bécsben él és ismert keramikus — április 21-én lesz ) éves. Kelevéz Ágnes »fák ínét _ már túlsá- osan elhúzódott, színész hirtelen Ivágódott ezek- el a szavakkal: — Ne fáraszd lagad, óh, he- jld, látod, hogy puszta rémület megfoszt éle­imtől! És mesterien el- itszotta a hal- oklási jelenetet... A „Viva Maria” című filmben együtt lépett fel Brigitte Bardot és Jeanne Moreau. A premier után va­laki megkérdezte Jeanne Moreau­tói : — ön szerint melyikük aratott ma nagyobb si­kert? — Beismerem — mondta a szí­nésznő —, hogy fürdőruhában ki­sebb a tehetsé­gem, mint Bri- gitte-é ... A L 3 h s 6 7 9 <0 Sz A4 Ál I n 3 3 ti. 7 n 3 41 ti 3 11 10 3 u 3 u 13 3 lk 15 3 a 3 vt 3 13 29 3 30 3 3-f 3 31 33 3 3k 35 O 36 37 3 58 39 3 kO kt hl 63 3 kk 3 k5 0 3 S6 3 57 k? 3 3 59 50 3 5t 3 51 3 53 55 3 55 56 57 3 51 59 3 60 <t 6 2 3 63 ék 3 65 66 3 67 3 él 61 3 70 L V Mozart Á Prágai E jelentős gyűjteményből, mely 3460 festményt és 1200 plasztikát tartalmaz, kis, de annál válogatottabb anyag ér­kezett vendégségbe Budapest­re, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központba. Főleg szecessziós alkotásokat látha­tunk az időszakos kiállítás ke­retében. A századforduló je­lentős cseh és szlovák művé­25-én, szerdán 15 órakor kezdődik az IH-ban Shakes­peare: Vizkereszt, vagy amit akartok c. vígjátéka a Pécsi Egyetemi Színpad előadásá­ban. Rendező: Tasnádi Már­ton. 25-én, szerdán 19 órakor lesz a Szegény Lázár c. vígjá­ték bemutatója a Ságvári Ka­maraszínházban. Rendező: Szegvári Menyhért. Olvastuk: Különös, sok helyen az em. béri civilizációtól még ma is csaknem érintetlen világ az, ahová Viktor Asztafjev könyve, A halkirály kalauzol bennünket. A szibériai tajgáról van szó, melynek végtelensége bőséggel tartogatja a felfedezőknek a természet titkait, a kalandra vágyóknak a kiszámíthatatlan meglepetéseket. Az író számá­ra pedig a táj lélegzetelállító szépségét, az élet keménységé­től megedzett emberek regé­nyekbe kívánkozó sorsát, egy­szóval a máshol aligha fel­lelhető nagy élményt. Asztafjev — mint ennek a vidéknek a szülötte, tehát ala­pos ismerője — már korábbi műveiben is a szibériai tájat, az ott lakó vagy átmenetileg odakerült emberek életét ábrá­zolta. A magyar olvasókhoz éddig^ két műve jutott el, A nagyanyó ünnepe és a Széna­illat. Mindkét könyv — elbe­Fővárosi szeti törekvései sok szállal kapcsolódnak a bécsi szecesz- szióhoz és Rilke költészetéhez, még akkor is, ha a fogalma­zás ezúttal festői, szobrászi. A századforduló csehszlovák képzőművészetének értékes, eredeti művekkel reprezentált válogatását hozták el a buda­pesti kiállításra. Losonci Miklós 26- án, csütörtökön 18 órakor lesz a Spirituálé Kvartett hangversenye a Nevelési Köz­pont színháztermében. 27- én, pénteken 18 órakor kezdődik a Nagy Lajos Gim­názium diákhangversenye a Liszt Teremben. 27-én 19 órakor a Spektrum együttes koncertjét hallhatjuk a Nevelési Központban. szélések és kisregények gyűj­teménye — az író sajátosan egyéni világát és írásmódját tükrözi. A csaknem ősi termé­szettel birkózó, győztes vagy éppen alulmaradó „szibirjá- kok" sorsáról szól. A tragédiák komorságát az emberi sorsok­tól elválaszthatatlan természet zord szépségének érzékletes, lí­raion ihletett leírása ellensú­lyozza mindenütt. Ez a sajátos írói látás biztosít Asztafjevnek kivételes helyet és rangot a máj szovjet irodalomban. Új könyve, A halkirály, mely öt elbeszélést és egy kisre­gényt tartalmaz, témavilágá­ban szervesen kapcsolódik előbbi műveihez, mintegy foly. tatása, újabb fejezetekkel való kiegészítése a talán egy életen át írandó nagy szibériai regény folyamnak. Csupán annyival másabb, hogy a mostani el­beszélésekben több lírai rész­letet találunk, a rálátás kisebb Wolfgang Amadeus Mozart, a nagy német zeneköltő már hatéves korában a (42. számú sor) gyermek sikerrel mutat­kozott be Münchenben, Bécs­ben, majd Párizsban, London­ban és Olaszországban. 13 éves korában komponálta első operáját. Első nagy müve (víz­szintes 10.) Bécsben született. Kövekező nagy operája (füg­gőleges lő.), majd a (vízszin­tes 1.) ismertebb nevén „Don Juan”. Forradalmi töltésű utol­só, monumentális operája a (71. számú sor). Vízszintes: 1. (Beküldendő.) 10. (Beküldendő.) 13. Hadszín­tér. 14. Becézett férfinév. 15. . . . mihi, erős tibi (ma nekem, holnap neked). 16. Prémes ál­lat bőre. 17. Erkölcstan. 19. Teleenged. 20. Kis állam India területén. 21. Ésszel felfog. 22. Létezett. 24. Árvízi bárkás. 25. Annyi mint. 26. Táplálkozó. 28. Takarmánykeverék. 30. Azonos betűk. 31. Község Zenta alatt. 32. Nyom. 34. Seben képző­dik. 36. Becézett férfinév. 38. Beágyaz. 40. Ropogósra sütött. 42. (Beküldendő.) 43- Vermel­te. 44. Ráma. 45. Férfinév. 46. Táncmulatság. 47. Sérülés. 49. Régi római pénz. 51. Szörny. 53. Jogtalanul elvesz. 55. CÁ. 56. Vissza: halom. 58. Község Pannonhalma mellett. 60. Vízi jármű. 62. Rézsútos. 63. A fesz­telen. 65. Magaslat. 66. Gát betűi. 67. Kés vágó része. 68. Éppen. 70. Férfinév. 71. (Bekül­dendő.) Függőleges: 2. Érzékszervem. 3. Ámbár. 4. Tegnap része. 5. Fordított személynévmás. 6. Szállított. 7. Vonatkozó név­területekre összpontosul, a ter­mészet és az ember kapcsola­tában a bensőségesebb moz­zanatokra figyel az író. Be nem vallott, de nyilvánvaló célja ennek az ősidők óta tar­tó kapcsolatnak a féltését erő­síteni, hiszen a modern civili­záció éppen itt fenyegeti leg­szembetűnőbben az ember lét­érdekeit. Anélkül, hogy didak­tikus „természetvédő” elbeszé­léseket írna, Asztafjev a ter­mészet és az ember harmoni­kus viszonyának megőrzésére figyelmeztet. A halkirály, a címadó elbe­szélés történetének jelképes volta jól példázza a fentebb elmondottakat. A horogra akadt nagy hal és az ember küzdelme valóságos élethalál­harc. A horgász éppúgy ve­szélybe kerül, mint a hal. Mindketten elszántan viaskod­nak életükért, s a végén mind­ketten győznek. A hal, horgok­más. 8. A győzelem istennője a görög mitológiában. 9. Olasz és magyar autók betűje­le. 10. Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. 11. Férfinév. 12. Száz dekás. 13. (Beküldendő.) 17. Fizikai fogalom. 18. Ének­szólam. 21. Női név. 23. Út. 26. Női név, 27. Bogár, 29. Játsz­ma. 31. Attól kezdve (-’). 32. Nyájat hajt. 33. Az ebéd első fogása. 35. Izületi betegség. 37. Sebők Zsigmond. 38. Lá­bam része. 39. Helyiség a Ti­sza torkolatánál. 41. Gléda. 46. Munkadíj. 48. Pálca. 50. Szín. 51. Szavakhoz járuló tol­dalék. 52. Becézett Hona. 54. Régi orosz súlymérték, 55. Pi­perecikk márka. 57. VV! 58. Fen, 59. Páncélszekrény. 61. íróeszköz. 63. Nála lejjebb. 64. Becéze t szülő. 67. Patakocska. 69. PV. G. Gy. Beküldendő a helyes megfejtés: legkésőbb máius 2-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLA­PON, 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az április 4-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Szülőnk és testvé­rünk a béke, apánk, anyánk is har- col érte, hogy bántódás többé ne érje. Könyvjutalmat nyertek: Kollwentsz Péterné, Pécs, Viktória u. 7., Mikola Jenő, Szentlőrinc, Pécsi út 18/b., Pfeifer Ernő, Komló, Vörösmarty u. 22., Reuter Gábor, Pécs, Lahti u. 54., Vágó Tamás, Pécs, Radnóti u. 3/a. Az április 8-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Harminckét évem elszelelt, s még havi kétszáz sose telt. Az ám, hazám! Könyvjutalmat nyertek: Árki László"-"’ né, Pécs, Fazekas M. u. 2. sz., Cseh Mihályné, Pécs-Vasas I., Somogy u. 27., Nagy Aranka, Jakabhegyi u. 8., Venicz Kálmánné, Dobsza, Kisdobsza út 108., Wilhelm Andrásné, Palota- bozsok, Petőfi S. u. 32. A könyveket postán küldjük el. tó| tépetten bár, de tovább úszkálhat a folyóban, áz ember — csak látszatra vesz­tesként —, reménykedhet az újabb nagy fogásban, a rámo- solygó szerencsében. Valami­képpen helyreállt az az egyen­súly, ami nélkülözhetetlen mind az egyik, mind a másik fél számára. Az Álom a fehér hegyekben című kisregény modern „ro- binsoni” kalandnak is beillik, ám jóval túlmutat azon. A taj- nára vetődött, s ott a pusztu­lás szélére sodródott moszk­vai lány, Elja és Akim, a szi­bériai vadász találkozásának története tanulságos mondani­valót hordoz. Az emberi világ­tól távoli vadászkunyhóban szinte óráról órára meg kell küzdeni életükért. A zord tél a fagyhalál és az éhség rémével fenyegeti őket. A megmenekü­lés — iszonyú viszontagságok árán — Akim érdeme, azé az emberé aki ösztönösen ismeri ennek a világnak szigorú tör­vényeit. A természettel való szoros együttlét — sugalmazza az író — a halálos veszélyből is megmutatja a kivezető utat. Kovács Sándor Rádió mellett... Intelmek Most illő lenne ezt a húsvéti kis dolgozatot olyasféle intel­mekkel kezdeni, hogy „Ember­társaim! Ne egyétek agyon magatokat!”, mert a főtt tojás merő koleszterin, amF ártalmas az egészségre, mert a füstölt, főtt sonka kalóriája kisebb erőmű üzemeltetését könnye­dén fedezi, ám elégeti a szer­vezetedet, a füstölt hgsok és kolbászok egyébként is gyo- morbántalmakat okoznak, a mindezt „letakaró" italokról nem is beszélve ... De nem teszem, mégpedig több okból. Részben azért, mert mire fölöttébb okos fejte­getésem megjelenik, az újság akkor kerül derék olvasóim elé, amikor — húsvét reggel lévén — már szeletelik a son­kát, tálalják a reszelt tormát és főtt kolbászt, hozzá is kez­denek a hagyományos lakomá­hoz és közben belepillantanak a lapba. No persze, először az utolsó oldalt futják át, ahol a sportéletről adunk hírt, utána a hirdetéseket veszik szem ügy­re, majd a híreket, s csak ezt követően kerül sor (tételezzük fel) a „Rádió mellett" rovatra, ám akkorra már minden ehe­tőt elpusztítottak az asztalról. Másrészt: úgy sem hiszik el rólam, hogy Pécs város egyet­len polgára vagyok, aki már réq szakított a hagyományos húsvéti eledelekkel és gyenge kefirekkel, száraz túrókkal sa­nyargatja magát, „fő az egész­ség” alapon. Nem vásároltam sem sonkát, sem tojásfestéket, de hát ki hiszi ezt el nekem? De azért sem terjesztem az or­vosi intelmeket, mert éppen a napokban futottam össze távo­li orvos-ismerősömmel, aki az ABC-ből jövet egy teljes hátsó sonkát helyezett el kocsiiának csomagtartójában, továbbá két tálca tojást (hatvan darab), le­hetőleg úgy, hogy a két ötlite­res demizson (fehér és vörös bor) össze ne koccanjon. Bizony, az ember ki van té­ve minden csábításnak, ha gondosan hallgatja a rádiót. Van egv — havonta jelentke­ző — jó kis műsor, aminek az a címe: „Vadat és halat, s mi jó falat”, vezeti Kondor Kata­lin. Nagyon kedvelem ezt az élelmiszermagazint, amelynek munkatársai legutóbb Göcsej­be látogattak, hogy megismer­tessenek bennünket némely göcseji étekkel. Az én öreg­anyám is göcseji parasztasz- szony volt (Isten nyugosztalja), aki úgy készült a húsvétra, mintha egész évben nem et­tünk volna. Nagypénteken éj­szaka sütötte a kalácsokat, hogy aztán mindegyikből egy- égy „mintát" bepakolion a nagy kerek kosárba. Középre helyezte a tíz-tizenkétkilós hátsó sonkát, melléje kolbászt, tojásokat, egy üveg noha bort, aztán ünneplőbe öltözve öt órakor elindult, hogy a szom­széd faluban lévő templomba még hajnali misére odaérjen. A kosarat természetesen 0 fe­jén vitte erdei ösvényeken, dombon — völgyön keresztül, eqészen a templomig. A szen­télv és az első padsor között volt már akkor annyi kosár — tele élelemmel —, hogy egy szombati ' piacon nem látott annyit az ember. A sonka szentelésére a mise véaén ke­rült'•sor, aztán megindult a menet hazafelé. A megszentelt, majd megfőzött sonka-toiás és eqyebek délután, a feltámadá­si körmenet után került végre az asztalra . . . Az említett göcseji műsorban a húsvéti éltelekről ugyan nem esett szó, annál inkább egy­szerű, hétköznapi konyhai pro­dukciókról, mint például a krumplis prósza, amelyet má­iénak, vagy beretnek is nevez­tek, vagy a dödölléről (gánicá- rél), amelyeknek zsíros, hagy­más, paprikás, lisztes, tejfölös össztetétele végett kalória-tar­talmukat firtatni nem érdemes. Meg minek is. Göcsejben — eddig legalábbis — a francia konyha még nem honosodott meg. Rab Ferenc Galéria művei Budapesten Karéi Spillar: Vihar után Éles anyanyelvűnk lelenlétével tüntet a lélek is. A felek megegyeztek abban, hogy nélkülük az egész nem létezik. A zaránd többes száma a zarándok. Nemcsak olvas mások gondolataiból, de ír is. Az ígéret földjét sem tartották meg. A romlás virágai is nyitottak. Sokak élce, csak álca. Lehet, hogy rosszban sántikál, de jobban jár. A kétség is erra büszke, mennyien estek bele. Egy információ-szegény embernek se híre, se hamva. Kerekes László A halkirály Mi lesz a héten?

Next

/
Oldalképek
Tartalom