Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-21 / 110. szám

Hogyan tovább, szarvasmarha-ágazat? Hangsúly a mennyiségen mindjárt, ezt a növekedést egy alacsony tavaly ilyenkori telje­sítményhez képest érte el. Ami pedig a baranyai teljesítménye­ket illeti, iparunk első negyed­évi termelése és értékesítése a jelzések szerint összességében az előző év hasonló időszaká­nak szintjén alakult. Jobb star­tot képzeltünk el. Többet termelni! Nálunk, Ba­ranyában az utóbbi években ezen van a fő hangsúly. Okkal, ha meggondoljuk, megyénk iparának termelése összességé­ben az elmúlt években tartósan csökkent, s ott tartunk, örülnénk, ha az öt évvel ezelőtt egyszer már elért eredményeket megis­mételhetnénk. A termelés ked­vezőtlen alakulásába a bányá­szat elmaradásai vastagon be­lejátszanak, hiba lenne azon­ban csak ezt látni. Akadnak más ágazataink és vállalataink, amelyek évek óta egyhelyben topognak, még annyit sem ter­melnek, amennyire pedig lehe­tőségük volna. Mintha a mennyiség fogal­mát egyes baranyai gazdaság­vezetők kitörölték volna szótá­rukból — idézem megyei első titkárunk egy korábbi kifaka- dását. Nem elég csak egysze­rűen megélni, az eredményes gazdálkodáshoz — az áruter­melés bővítésére építő gazda­ságunkban — mennyiség is kell, hiszen a romló csereará­nyok következtében nagyobb terméktömegekkel kell fizet­nünk a külföldnek, miközben a belső áruellátás elért tisztes színvonalát is meg akarjuk tartani. Nem arról van szó persze, mintha a baranyai gazdaság beletörődött volna a veszteg, lésbe, hiszen vannak gyorsan feilődő vállalataink is, s nem lebecsülendők az erőfeszítések sem, hogy csak a szénbányá­szat szabad szombatonként! termelését, küzdelmét a ton­nákért említsük. Ezzel együtt látni kell a nehézségeket is, az anyagellátás nyomasztó gondjait, a munkaerőínséget, a megcsappanó bel- és külpiaci keresletet egyes termékek iránt, a pénzszűkét, ami most már nemcsak a beruházások­ban, de a folyó termelés fenn. tartósában is zavarokat okoz. Mégis, Baranyában ez idő sze­rint a gazdálkodók gondolko­dását és cselekvését át keli hogy hassa a többet termelni igénye, ami alatt természetesen nem a raktárra való termelés értendő. Többet — jobb minő­ségben. gazdaságosan, piacra. Ehhez megyénk adottságai alapvetően megvannak, talán valamivel jobbak is, mint az orszáaos átlag, rendelkezünk jelentős anyagi és szellemi erőkkel, gazdaságunk szer­kezete kielégítő. Volt jobb, az év első negye­dében elért teljesítmények arra intenek, rá kell kapcsolni. Miklósvári Zoltán Vendéglátóipari gépek lengyel exportra Sikeres üzletkötésekkel feje­ződött be a Transelektro Kül­kereskedelmi Vállalat önálló varsói kiállítása. A bemutatón vendéglátóipari berendezése­ket állítottak ki köztük a KER- IPAR nagykonyhai habverő, húsőrlő és pépesítő készüléke­it, a Fémfeldolgozó Szövetke­zet grillsütőit és kávéfőzőit, valamint a MIRKÖZ fagylalt­készítő és -tároló berendezé­seit és étjégkészítő gépét. A hosszú évek óta első íz­ben megrendezett kiállítást sok ezer lengyel szakember látogatta meg, s minden kiállí­tott gép és a bemutatott komp­lett sörbár vevőre talált. A VA- RIMEX és az ORBIS lengyef vállalatok 800 ezer rubel érték­ben rendeltek különféle kony­hai berendezéseket idei szállí­tásra, s további félmillió ru­belért kívánnak még ebben az évben venni magyar vendég­látóipari gépeket. Megkezdték a jövő évi igények és a szállí­tások egyeztetését is. A kátolyi tehenészet Caroussel-tipusú fejőháza Fotó: Ptoksza László A bukdácsolás hónapjait él­te tavaly ilyenkor a magyar ipar. Az előző év novemberi— decemberi hajrájában a válla­latok szinte kirabolták magu­kat, nem csoda, 1983 első hó­napjaiban a termelés vissza­esett, s csak lassan szedte ösz- sze magát az ipar, hogy aztán év végén ismét vágtába kezd­jen. Kínkeserves időszak volt ez, tele kapkodással, bizony előfordult, hogy egyes vállala­tok még karácsony és újév kö­zött is huszonnégyóráztak, csak­hogy bevagonírozhassák az árut, könyvelni tudjanak. Milyen volt az idei start? Az év első negyedében a magyar ipar — a bányászat nélkül — a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest jelentősen növelte termelését. Ez mindenesetre jó jel, ám a tárgyilagosság ked­véért azt is hozzá kell tenni A fejlődés kulcsa: a jövedelmezőség Nagy tartalék a jobb tenyésztői munka „A szarvasmarhavertikum fejlesztésének agronómiái és ökonómiai kérdései" címmel a Baranya megyei tudományos hetek egyik legrangosabb rendezvényére került sor már­cius 29-én. Dr. Széles Gyula kandidátus, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyettese rámutatott arra, hogy a hús­termelés csökkenése és a nagy­üzemi keresztezési program következtében az ágazaton be­lül döntő átrendeződés ment végbe. Az 1970, és 1980. közti tíz évben 40 000 — főként USA, kanadai Holstein-Fríz — import állat került az ország­ba 3 milliárd forint értékben, s megkezdődött a keresztezési program. Ennek, valamint az ösztönző támogatási formáknak köszön­hetően a tejtermelés az 1970. évi 1 milliárd literről 1982-re 2 milliárd literre emelkedett. A fajlagos hozam csaknem meg­duplázódott. 1983-ban az or­szágos átlag elérte a 4000 li­tert. Az állami gazdaságok át­laga 5300 liter, ami már világ- színvonal. A tejtermelés növe­lési dinamizmusában az elmúlt 14 évben csak Izrael előzött meg minket, ahol az 5149 lite­res országos átlagot 7500 li­terre növelték. Ám a nyolcvanas évek ele­jének nagy ágazati fejlődési dinamizmusa mára — úgy tű­nik - megtört. Ennek legfőbb oka, hogy a tejtermelés növe­kedési üteme nem tud lépést tartani az ennél nagyobb mér. lékben növekvő termelési költ­ségekkel. A tehénlétszám csök­ken. Az 1985-re célul tűzött 850 000 tejhasznú tehén és 275 000 hústehénállomány százezerrel lesz kevesebb a tervezettnél. A fő probléma az ágazat csökkenő jövedel­mezősége, a nagy eszközigény, amelyet túl hosszú ideig köt le az üszőállomány, s csak azután kezd termelni. A tej átlagos önköltsége ma országosan 9 forint 40 fillér. A piac ilyen magas önköltséget rnár nem is­mer el. Ezért szükséges, a ter­melési költségek lefaragása, a szaporodásbiológiai problé­mák felszámolása és a fajla­gos tejtermelés további növe­lése. Az ankét résztvevői érdek­lődéssel hallgatták Timotity Istvánnak, a BMK főosztályve­zetőjének előadását, aki az üszőtartásra hívta fel a figyel­met. Csak a jól tartott üsző­től lehet majd optimális ter­melést várni. Rövidlátó gondol­kodásnak nevezte olcsón tarta­ni az üszőt, mert ha nincs meg az üszőknél a havi 20 kilo­grammos súlygyarapodás, ak­korra 6000 literes egyednél 1200 literes termeléskieséssel kell számolni. A két ellés közti idő Bolyban 374 nap, céljuk el­érni az ideális 365 napot, vagy­is azt, hogy évente adjon egy borjút a tehén. A tejtermelési átlaguk az átkeresztezés előtti időben a magyartarkónál 3800 liter volt, s jelenleg az átlaguk 6086 liter, de vannak 9000 li­teres egyedek is. A napi 19 liternél kevesebbet adó egye- deket kiselejtezik. Fáik Konrád, a geresdlaki Dózsa Tsz főállattenyésztője, a szarvasmarhatenyésztés hely­zetét értékelte Baranya terme­lőszövetkezeteiben. A 32 sza­kosított tsz-telepen a fajlagos tejtermelés az 1970. évi 2768 literről 1983-ra 4493 literre emelkedett. Az árutej mennyi­sége 12 millióról 83,5 millió literre nőtt. Baranyában a tej­önköltség némileg alacsonyabb az országos átlagnál. Ennek ellenére az ágazati jövedelme­zőség ebben az évben szinte a nullára csökkent, ezért so­kan az ágazat felszámolására gondolnak. A szakosított tele­pek elhasználódtak, rekonst­rukciójuk időszerű. A támoga­tást nem az épületre, hanem a gépekre, berendezésekre cél­szerű biztosítani. Kasó József, a Szigetvári Ál­lami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a gyepre alapozott marhatartással (Zse- lic) jelentős eredményeket ért el a gazdaság. Brun József, az ÁHV igazgatója elmondta, hogy tavaly 17 millió, az idén újabb 15 millió forint összeg­gel támogatják az árualap előállítását a meqve gazdasá­gaiban. Straub János, a Bara­nya megyei Tejipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a tíz év előtti 66 millió literről 1983-ra 116 millió literre nőtt a felvásárlásuk. A háztáji tej évi 10—15 százalékos csökke­nése tény. Három év alatt a vállalat ötmillió forintot tudott csak fordítani az árualapter­melés támogatására. Tavaly 30 fejőgépet helyeztek ki a háztáji gazdaságokba. Áttér­tek a csíraszám szerinti tej át­vételére. A húsár emelése óta a lakosság tej- és tejtermék­fogyasztása ugrásszerűen emelkedett, az év első negye­dében 7—8 százalékkal. Dr. Szakály Sándor, a Tej­ipari Kutató Intézet tudomá­nyos igazgatóhelyettese a qyórtmányfejlesztési munkáról beszélt. Növelik a tej eltart­hatósági idejét, illetve fehérje- és rostdúsítási kísérleteket vé­geznek és optimalizálják az étkezési vaj zsírtartalmát. A POTE I. számú belklinikájával közösen dolgoznak az új, egészségesebb termékek kiala­kításán. — Rné — Csökkentek a BÉV befejezetlen munkái Az épülő nyugdíjashoz Gyorsítják a lakások felépítését Az átadási program a vállalati pártbizottság előtt A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizott­sága április 11-i ülésén meg­vitatta a vállalat ez évi átadá­si programját. Megyénk legnagyobb épí­tőipari szervezete befejező munkái valamelyest csökken­tek. A korábbi évekénél keve­sebb lakás átadásával számol­nak. Az 1252 lakás döntő több­sége OTP-beruházásban készül. A vállalat többletként szeret­ne még ez évben Szigetváron 48 garzonlakást és a PIK-nek 30 lakást átadni. A lakás- programon belül kiemelt fel­adat a pécsi nyugdíjasház, mely az öregek napközi ott­honával együtt épül és 122 la­kóegységet tartalmaz. Az át­adási határidő június 30, il­letve a teljes befejezés szep­tember 30. A pártbizottság megállapí­totta, ha tartani akarják az ez évi átadási határidőket, fel kell gyorsítaniuk b lakás- programot, hogy a lakások gyorsabb ütemű felépítésével lélegzethez jussanak és erői­ket a többi sürgős munkára összpontosíthassák. Az anyag- ellátási nehézségek még ak­kor is bizonytalanná tehetik a határidők betartását. A BÉV ez évben 19 jelentősebb munká­nál vállalt kötelezettséget arra, hogy befejezi. A kiemelt jelentőségű mun­kák közül első helyen áll a MÉV V. Bányaüzem átadása. Az üzem fő részei tavaly elké­szültek. Ez évre a hiánypótlás mellett valamivel több mint 10 milliós munka vár a BÉV-re (autóbuszváró, porta, műszaki anyag-, illetve vegyszerraktár, tűzoltószertár, belső utak épí­tése). Szigetváron a 44 milliós beruházással készülő kórház IMS vázszerkezetű épületrészé­nek teljes befejezése az idei feladat. A liászprogram kereté­ben idén kell elkészülni az István-aknai portaépületnek, kerítésnek és a durva terepren­dezésnek, Vasason a kovács­műhelynek. Alvállalkozóként a Bányászati Aknamélyítőnek kell István-aknán elkészítenie több felvonulási épületet. A szénmosó rekonstrukciójának munkáihoz a mai napig sem tervek, sem szerződés nincs, így a kezdési időpont is bi­zonytalan. A pécsi Úttörőház szerkezete gyakorlatilag kész, ez év de­cember 20-ig el kell készülnie. A Művészeti Szakközépiskola munkáinak tavaly csak alig több mint a fele készült el, nagy a valószínűsége, hogy az eredeti június 30-i határidőt képtelen tartani a BÉV. Az erők átcsoportosításával azon lesznek, hogy a tanévkezdésre biztosíthassák az üzemelés fel­tételeit. A Nevelési Központ létesítményeit idén teljesen befejezi a vállalat. Az uszoda­épületet gyakorlatilag április 10-re készre jelentették, a na­pokban mégis érkezett pót­munkára megrendelés. A Hő­erőmű rekonstrukciójához szük­séges munkásszállás befejezé­sének határideje szeptember 30, de a szállodai réézt jú­nius végéig át kell adni. A kiemelt feladatokon túl egyéb kötelezettségek is há­rulnak a BÉV-re. így a Pécsi Vízmű központi telepén át kell adniuk a tavalyról áthúzódó épületeket. Tavalyról ez évre húzódott át a Tűzoltólaktanya tmk-épületének átadása. Gya­korlatilag elkészült. A siklási városrészben három kereske­delmi egység, 2500 négyzet- méter alapterület átadása vár az építőkre. Június, szeptember, illetve november végére kell befejezniük a húsüzletet, a Csemege Áruházat, és az ABC- áruházat. Május végére ígérik a Testvérvárosok terén az or­vosi rendelőt — amely az el­múlt évről csúszott át. A BÉV feladata még a posta közpon­ti telepén a konyha-étterem és kazónház, a PMSC szociá­lis épülete, a TITÁN emeletrá­építése, a Városház utcai transzformátorház kezdése, il­letve befejezése, valamint az MSZMP Oktatási Igazgatóság gázellátásának megoldása. A pártbizottsági ülésen a vállalt határidők tartását csak a lakásprogram felgyorsításá­val Iá ták megvalósíthatónak. A vélemények abban egyeztek, hogy-remélhetőleg nem lesz átadási csúszás, és az időben, illetve a lakások jelentős ré­szének határidő előtti átadásá­val javul a vállalat árbevételi helyzete. Ez önmagában ko­moly fegyvertény. A határidők — akár a módosított átadási határidők tar'.ásának anyagi előnyei mellett nem hagyhatják figyelmen kívül az erkölcsi megméretést sem. A pártbizottsági ülésen egy félhiva'alos rangsorolás is szü­letett. Eszerint legfontosabbnak a Művészeti Gimnázium, az Úttörőház és a nyugdíjasház befejezését tartják. M. L. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom