Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-14 / 103. szám
Otthonteremtés - állami segítséggel írta: dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter A lakásépítésben az elmúlt évtizedekben történelmi jelentőségű fejlődést értünk el. Túlteljesítettük az 1961-től 1975- ig tartó első 15 éves lakásépítési tervet és megnyugtató eredményekről számolhatunk be a második 15 éves lakásfejlesztési program eddigi éveiről is. Az állami erőforrásokban az utóbbi években bekövetkezett mérséklődés az eszközök körültekintő, hatékony felhasználására köteleznek. Nemzetközi szinten is kiemelkedő lakásépítési tevékenységünk folytatásáról, fejlesztéséről a kedvezőtlenebb körülmények között sem mondhatunk le. A második 15 éves lakás- építési program keretében 1976—1990 között összesen egymillió 200 ezer lakás megépítéséhez kell az anyagi-műszaki, szervezeti és egyéb feltételeket megteremteni. Az 1976—1980 között már megépült 453 ezer lakásból 64 százalék, vagyis 291 ezer valósult meg magánerőből. A VI. ötéves terv során — 1981—1985 között — összesen 370—390 ezer lakás megépítése a feladat. Ezen belül mintegy 70 százalékos magánlakásépítéssel számoltunk. Ismeretes azonban, hogv az utóbbi években kevesebb állami lakás megépítésére van lehetőségünk amit a növekvő magánerős lakásépítéssel sikerült ellensúlyozni. Az elmúlt három évben ugyanis a felépült 227 ezer lakásnak csaknem háromnegyede — 168 ezer — létesült magánerőből. Az 1984. évi lakásépítési előirányzaton belül pedig azzal számolunk, hogv a magánerőből épülő lakások részaránya országos átlagban elérheti a 85 százalékot is, amelyhez az állam hosz- szú lejáratú kedvezményes kamatozású kölcsönnel, szociálpolitikai kedvezménnyel, a tanácsok a telkek tartós használatba adásával a munkáltatók kamatmentes kölcsönnel járulnak hozzá. A lakásépítés mennyiségi teljesítése mellett nagy jelentőségűek a minőségi tényezők. Ezt jelzi az, hogv az elmúlt években magánerőből elkészült lakások átlagos alapterülete kedvezően alakult: a többszintes-többlakásos épületekben 76 négyzetméter, a családi házakban 87.4 négyzetméter. Ennek megfelelően a lakások szobaszám szerinti összetétele is javult. komfortosságuk, felsze- reltséaük meqfelel a korszerű követelményeknek. A maqánlakásépítés és -vásárlás 1983. ianuár 1-től módosult pénzügyi támoaatása alaovetően a saját erőből történő otthonteremtés céliait szolqálta. A leqjelentősebb változások a családiház-éoítők körét érintették. A szociálpolitikai kedvezmény rendszere ugyanis most már kiterjed a családi házat építőkre is. A nyúitható kölcsönösszegek felső határainak felemelése is ennél a formánál volt a legkedvezőbb mert eddiq a családi házak éoítéséhez és az egyéb építési kölcsönök kétharmada volt csak nyújtható. Fontos új vonós, hogy az állami építési telkek óra és a tartós használatbavételi díj minden éDÍtési formában az építési költség részeként vehető figyelembe. Az építőanyagárak 1984. évi felemelésének költségkihatásait az állam a kétqyermekes családok és a fiatal házasok esetében a szociálpolitikai kedvezmények növelésével ellensúlyozta. Komplex program A magánlakásépítés minőségét és összetételét a mindenkor érvényben lévő hosszú le. HÉTVÉGE járatú hitelek és más támogatások, a rendelkezésre álló telekállomány és az építési igényekhez igazodó telekellátás határozza meg. Ennek jelentőségét felismerve a lakásépítés elősegítése érdekében a városokban és községekben hatékony telekgazdálkodás van kialakulóban. Új jellemzője ennek, hogy a telekellótást egyre inkább a lakásellátási, lakásépítési feladatok részének tekintik. Az építési területek előkészítésében bővülő szerepet vállalhatnak a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek, a lakásépítő szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek is. A telekgazdálkodás új szabályai — e tevékenység hatékony ellátására új eszközöket forrásokat és módszereket teremtve —komplex tanácsi tevékenységet fék tételeznek és tesznek lehetővé. Széles körű összefogással elkészült a komplex lakásépítés építészeti fejlesztésének cselekvési programja, amely rövidebb időszakra és hosszú távra is meghatározza a legfontosabb feladatokat. A magánerős lakásépítés céljai közül kiemelést- érdemelnek a következők: Fokozottan érvényesíteni kell a lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerét, az ember által épített és a természeti környezet kapcsolatát. A lakóegvüttesek, épületek iól illeszkedjenek környezetük sajátos arculatához, a település karakteréhez. Létre kell hozni az állami és a szervezett maaánerős lakásépítés teleoítési, építészeti lakóskul- turális és körnvezetalakítási szempontokat tükröző integrációját. A lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerének érdekében növelni kell a szervezett építőipar fogadókészségét. A felsorolt követelmények érvényesítése megkezdődött. Ezek részeként a naqy kapacU tású házgyárakkal és más korszerű építési technológiákkal rendelkező építőipari szervezetek is fokozatosan bekapcsolódnak a szervezett magánlakásépítésbe. BövbIö tervkínálat A magánerős lakásépítés fontos eleme a korszerű, az építtető igényeinek megfelelő, jól kivitelezhető terv. Az új tervcsaládok kidolgozása során ajánlott tervek kiegészítéseként olyan új tervek készülnek, amelyek alkalmasak az emberi léptékű lakókörnyezet kialakítására és jobban figyelembe veszik a használók megváltozott igényeit, a reális szükségleteket az üzemeltetés — különösen az energiafelhasználás — gazdaságosságát. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Magánlakásépítés Fejlesztése Célprogram Bizottság útján jelentős támogatást nyújt az olcsón beszerezhető, korszerű, esztétikus, az építési engedélyezésnél előnyöket élvező ajánlott tervállomány bővítésére, karbantartására és új tervek készíttetésére. Az ajánlott tervek választéka, a helyi tájegységek sajátos vonásait tükröző terv- kinálat ma már nagy közkedveltségnek örvend. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ ezekből a tervekből évente 25 ezer darabot forgalmaz. Az ajánlott tervek megked- veltetését — mintegy referenciaként — szolgálják az ország különböző településein a mintatelep építési akciók. Készülnek kiviteli tervek a kedvezőtlen szociális helyzetben levő családok számára is. A magánlakásepites minőségi színvonalának emelését hivatott szolgálni. Az év lakóháza elnevezésű pályázat amelyen közösen vehet részt az építtető, a tervező és a kivitelező. Első lépcsőben a megyei tanácsok választják ki, hogy melyik épületet tartják a kitüntető címre érdemesnek, majd ezek közül kerül ki az országos első, Az év lakóháza címet elnyerő épület. Összehangolt intézkedések A hagyományos, kaláka rendszerű családi ház építéssel még a jövőben is széles körűen számolni kell. Alapvető feladat azonban hogy ezeknél az építkezéseknél is a legkorszerűbb építési anyagokat, szerkezeteket és építési megoldásokat alkalmazzák, kerülve a többletanyag-f elhasználását, az építészeti és lakáshasználati értéket tekintve alacsony színvonalú megoldásokat. A tapasztalt anyagellátási nehézségek mérsékelhetők, de egyben jelzik a szükséges tennivalók irányát is. Ezt felismerve az építőanyag-gyártó ipar rekonstrukciója, átalakítása folyamatban van. Az érdekelt tárcák összehangolt intézkedéseket tettek a magánlakásépítéshez szükséges anyagok szerkezetek, szerelvények biztosítása érdekében. Az intézkedések hatására főleg ez év második félévétől lesz érzékelhető. A sajáterős lakásépítés támogatására tovább kell szélesíteni a már működő tanácsadó-szolgáltató, gépkölcsönző szervezetek hálózatát, a meglevő bázisok tevékenységét, a munkáltatók, vállalatok, üzemek intézmények közvetlen támogatását. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1982-ben adott ki tájékoztatót a szolqáltató bázisszervezetek létrehozásához, tevékenységük ellátásához. Számuk ma mór százas nagyságrendű. A szervezett magánlakásépítés alapfeltétele, hoqy — a vásárlóképes kereslethez igazodva — fokozatosan növekvő mértékben lehessen elterjeszteni a korszerű technológiákat, s hogy a vállalkozó építőipari szerveretek e tevékenységbe bekaocsolódianak. Eqyre inkább számolni kell az új kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek részvételével is. A magánlakásépítést szolgáló sajátos építési technológiák jelentősen segíthetik a program megvalósítását és csökkenthetik a hagyományos építőanyagok iránti keresletet. Ismeretes, hogy az alacsonyabb lakóépületek és a megszokott sokszintes házak szerkezeti szempontból nem azonos igényűek. Lehet jól átgondolt cement-, acél- és ener- giotakarékos elemeket is gyártani a célra. Az ilyen, viszonylag kis lakáskoncentrációt eredményező beépítések is gazdaságosan tervezhetők, kivitelezhetek. A magánlakásépítés új állami támogatási rendszerének hatásai már egy- év elteltével is értékelhetők. A kedvező hatások mellett azonban néhány nem várt is felszínre került. Ezek elemzése, értékelése megmutatja a hagyományos és szervezett-csoportos családi- ház-építési tevékenység fejlesztésének útjait. Ezért a magánlakásépítés alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk és a tapasztalatokat rendszeresen továbbra is érté- kelni fogjuk, hogy a keletkező nehézségeket minél gyorsabban elháríthassuk. Egy fedél alatt Zsolti épp ma kapott egy kemping kerékpárt, de most inkább közénk ül a szobába. A papa és a mama munkába készül, anyu is csak ebédidőre szaladt haza, apu Komlón dolgozik, a dédnagymama már 72 éves szóval nincs aki hátul fogja azt a biciklit. Majd holnap, napközben, amikor a papa és mama itthon lesz ... Karádi Nándorék több mint tíz évvel ezelőtt építették ezt a házat Mohácson, ahol most együtt él az egész család. Karádi Mátyásné, a dédnagymama, Karádi Nándor és felesége a lányuk és férje, Pál János és a kisfiúk Zsolti. A fiataloknak két és fél szobájuk van, fürdőszobával, konyhával, éléskamrával együtt. A szülőknek és a dédnagymamának szintén külön szobája van, a közös fürdőszobával, konyhával és éléskamrával. Ez a konyha egyébként a család nagy konyhája. A fiatalok nem vezetnek külön háztartást. A szülők és a dédnagymama azok akik gondoskodnak mindenkiről. Karádi Nándorék a termelő- szövetkezet tehenészetében dolgoznak. Hajnalban kelnek, s reggel hét, fél nyolc körül érnek haza. Ilyenkor elsők az állatok, a pulykák és a disznók. Délelőtt is akad munka a ház körül, a főzés pediq a déd- mama dolga. Az ebéd utáni rövid pihenő után ismét kez- dődik a munka a tehenészetben. Zsolti, aki idén lesz iskolás a dédnagymamával marad. A fiatalok este érnek haza. — Megváltozik itt minden, nem is olyan sokára — legyint lemondóan Karádi Nándor. — Elmennek a gyerekek. Marika, a lánya felkapja a fejét, gyorsan válaszol. — De hát nem megyünk messzire, csak ide a kertek alá. És nekem mindennap erre visz az utam hazafelé, úgysem tudok úgy elmenni hogy ne nézzek be. Ha meg én itt vagyok, Zsolti és János is idejön. Tulajdonképpen csak aludni járunk majd haza, meglátod. — Belátjuk mi, hogy igazuk van a gyerekeknek _ mondja K arádiné —, csak nehezen szokjuk a gondolatot. Van egy kis pénzünk, s úgy gondoltuk, hogy kezdeni kell vele valamit, így került szóba az építkezés. — Arany életünk van anyu- ékkal — folytatja Marika —, s ha nem kínálkozna a lehetőség, biztos nem mennénk el tőlük. A fizetésekkel minden család külön gazdálkodik. Anyuék azok, akik a háztartást vezetik. Nekünk is. Emellett ők azok, akik a telekvásárlásban a házépítésben segítenek s mivel arról már szó volt, hogy az itteni bútorokat nem érdemes magunkkal vinni, mértekkor ezek a szobák maradnak üresen, hát valószínű, hogy az új ház bebútorozásában is segítenek. o A másféléves Robi már alszik a kiságyban. A nővére, Klaudia viszont most, hogy mindenki együtt van a hallban, nem hajlandó a délutáni pihenésre. — Ez a mindenki szobája — mondja Neuberger Jánosné, azaz Rozálka asszony. — Itt jön össze a család, itt nézzük a tévét, s ha összekapunk, ahányon vagyunk annyifelé futunk. — Nagy a futkosás? — Á, dehogy —, s már nevetnek mindannyian. A szülők, a Neuberger házaspár, a dédiék, vagyis a Feuerstein házaspár s a fiatalok, Mágocsi Rudolfék. __ Mert minden párnak külön szobája van, a gyerekeknek is — magyarázza Rozálka asszony. — Csak amíg a gyerekek ilyen kicsik, Kláriék velük alszanak. A családban a két férfi — a két vő! — dolgozik, a déd- papa, a dédmama és Rozálka asszony nyugdíjasok, Klári gyesen van a gyerekekkel. Az asszonyok dolga a főzés, mosás, takarítás, de ők megosztják maguk között a munkát. Rozálka asszony főz és varr a családra, Klári takarít és mos, dédimama dolga a mosogatás, s ő köt a családnak. A ház körüli kiskerthez sem enged nyúlni azt ő tartja rendben. Egyedül az unokáit engedi vetegetni. — Dolgozzanak csak az Ibolya-völgyben — mondja nevetve a dédimama — ott is van bőven munka. Az Ibolya-völgyben hétvégi háza, telke van a családnak. Legtöbbször együtt mennek ki, s ott töltik a hétvégét. — Azért vettünk Ladát, hogy legalább kétszeri fordulóra mindenki beférjen — mondja a fiatalasszony. Trabantot akartunk, de a dédipapa azt mondta, van egy kis pénzük, szívesen odaadják, de vegyünk nagyobb autót. A dédpapa ritkán szól. Amit mond, nagyom komoly arccal mondja, de mégis nevet rajta az egész család. — Ezek a fiatalok reggeltől estig csak nevelni akarják a gyerekeket! — Hogyne, ópi! — replikáz az unokája Klára. — Ki az, aki dédelgeti, kényezteti őket? Aztán kiderül, hogy nincs a házban más, aki olyan nagy türelemmel, szeretettel foglalkozna egész nap a gyerekekkel, mint a dédpapa. — Nem akarnak elköltözni? — kérdem a fiatalokat. — Á, dehogy! — Az igaz, hogy a konyhában szűkösen vagyunk. Együtt ebédelünk, vacsorázunk, s ha körbeüljük az asztalt, nem lehet a szekrényhez, tűzhelyhez férfi — válaszolja Klári. — De tavasszal ez is megváltozik — folytatja Rozálka asszony. — Már kigondoltuk, hogy a teraszból csinálunk ebédlőt. A konyha falában lesz egy tálalóablak. Azon keresztül én mindent kiadogatok. Mert abba senki sem akart belemenni hogy a család egy része külön üljön asztalhoz ... Török Éva A BARANYA MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: — tehergépkocsi-vezető — gépkocsikisérö — fizikai rendész — villanyszerelő. Jelentkezés a vállalat munkaügyi oszályán, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 37.
